JÖVŐ
A kutatók szerint a kristály a kihalófélben lévő növény- és állatfajok nyilvántartására is felhasználható lehet a jövőben.
JÖVŐ
Talán még meg lehet állítani azt a kórokozót, ami tizedeli a banánültetvényeket. Hosszú távon az lehet a megoldás a tudósok szerint, ha nem csak a Cavendish banánt fogyasztjuk.
JÖVŐ
Kutatók szerint az elmúlt 500 év során annyi faj halt ki a Földön, mint amennyi az emberiség jelenléte nélkül 18 ezer év alatt pusztult volna el.
JÖVŐ
Egy maréknyi ősember maradt csak életben az éghajlatváltozás miatt. Sokáig nem is indult növekedésnek a populáció, csak kevés ember született.
JÖVŐ
Techguru szakértők több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak arra, hogy az MI miként hozhat teljes pusztulást a Földre. Jó lenne ezeket elkerülni.
JÖVŐ
A Google, az OpenAI és a Microsoft vezetői mellett magyar tudós is aláírta a vészjósló nyilatkozatot.
JÖVŐ
A hím erszényesnyestek hajlamosak a végkimerülésig hajtani magukat a párzási időszakban, csak hogy találjanak maguknak egy nőstényt.
JÖVŐ
A ma született gyerekek lehetnek az utolsó generáció, akik még láthatnak élőben elefántot vagy koalát.
JÖVŐ
Európában a közösségi jelentőségű fajok 63%-a kedvezőtlen vagy rossz állapotú. Magyarországon ez az arány 66%, és olyan fajokat fenyeget az eltűnés veszélye, mint az elevenszülő gyík, a kaszpi haragossikló, a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya.
JÖVŐ
40 millió év alatt megtanulta, hogyan lehet túlélni a Föld legzordabb vidékén, de a klímaváltozás a kihalás szélére sodorhatja.
JÖVŐ
Bár hivatalosan eddig három faj kihalását írják a klímaváltozás számlájára, 2070-re az összes növény- és állatfaj harmada végleg eltűnhet a Föld színéről, ha nem mérsékeljük a kibocsátásokat.
JÖVŐ
Ha nem teszünk semmit, az évszázad végére annyi szén kerülhet az óceánokba, hogy semmi sem állítja meg az újabb tömeges kihalást.
JÖVŐ
A kihalást korábban azzal indokolták, hogy a jégkorszak után megemelkedett tengerszint csökkentette az óceánok oxigénszintjét.
JÖVŐ
A tudósok azt feltételezik, hogy a szigetországban meglévő vírustörzsek között hirtelen megemelkedett az olyan vírusok aránya, amikben az egyik, a fertőzésért felelős fehérje hibás.
JÖVŐ
Harminc évnyi fajmentési intézkedésnek köszönhetően számuk 150-ről 1500-ra emelkedett. A világ országai között Ausztráliában a legrosszabb az emlősök kihalási aránya.
JÖVŐ
A Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) adatai szerint drámaian csökken a cápák, a ráják száma, és a tonhalak száma is sok régióban fogyatkozik.
Népszerű
Ajánljuk