Amikor tilos volt tojást festeni húsvétra
A női kommunákról...
Bár a Tanácsköztársaság vezetői mindenhol hangoztatták, hogy az emberek szabadon gyakorolhatják vallásukat, a húsvéti ünnepek előtt bizony még a napilapokban is megjelentek az akkori vezetés templomokra vonatkozó intézkedései.
Az újonnan hatalomra került proletárok ugyanis attól tartottak, hogy a papok a régi rendszer érdekében agitációra használják majd az ünnepi miséket, és az ott összegyűlt tömeg még a végén fellázad az új rendszer ellen.
Persze a rendeletre a saját támogatóik rendbontása miatt is szükség volt, mert a különböző kerületekben, országszerte kisebb falvakban működő forradalmi bizottságok olykor önkényesen jártak el a papokkal, szerzetesekkel szemben, még arra is volt példa, hogy egy-egy templomot különböző célokra kisajátítottak.
Népszava, 1919. április 18. 8. old./Arcanum
Így aztán Kunfi Zsigmond, illetékes népbiztos ki is hirdette, hogy a szabad vallásgyakorlás bizony mindenkinek szíve-joga, megnyugtatta a templomba járó közönséget arról is, hogy a templomokat nem fogják kisajátítani és sem színházat, sem kabarét, sem gyűléshelyet, sem kultúrházat nem fognak ott létrehozni.
Szintén ebben a rendeletben biztosították az embereket arról, hogy a nőket nem fogják kommunákba tömöríteni, és mindenki szabadon élheti családi és házas életét.
Száz éve szegény volt a húsvét...
A tömeg minden bizonnyal megnyugodott, hogy immár a legfelsőbb vezetés által felhatalmazva mehet templomba, de ez csak a reggeli misére vonatkozott. Húsvét vasárnapra és hétfőre ugyanis a népligetbe óriási proletár-gyűlést hirdettek, amelynek célja az új ideológia és az új intézkedések megismertetése volt, illetve felkészülés a közelgő május elsejére, ami már akkor is a munkások legfontosabb ünnepének számított. Arról nem szólt a fáma, hogy végül mennyien mentek el a tömegrendezvényre, de egy biztos, hogy a frissen jött szabadság nem sok örömet tartogatott a szegények, munkások és polgárok számára.
Hiszen 1919 tavasza esős nyirkos időjárásával egy szomorú, elszegényedett, éhező és beteg lakosságra köszöntött rá.
A kép illusztráció. Fortepan/Jankovszky György
A háború és a spanyolnátha megtizedelte a felnőtt lakosságot, rengeteg rokkant tért haza a frontokról, miközben a Tanácsköztársaság pártoló csapatai folyamatos harcokban álltak a régi rendszer híveivel. Általános volt az élelmiszerhiány, a lakások a kisajátítások miatt elhanyagoltak és lepukkantak voltak, a szegények sokszor rablással próbálták fenntartani magukat.
Ha kíváncsi vagy a folytatásra, lapozz!
