Amikor tilos volt tojást festeni húsvétra
Tojásfestés tilalom
Mindezek következtében új rendeletekben próbálták szabályozni a mindennapi életet. Külön húsbizottságot hoztak létre az éhínséget orvosolandó, majd kialakították a jegyrendszert. Ezt előkészítve, az átmeneti időszakra, ami pont a húsvét utáni hétre esett, általános sertés- és marhahús-kereskedelmi és fogyasztási tilalmat rendeltek el, amely még a magánháztartásokra is vonatkozott.
A kép illusztráció. Fortepan/Ebner
A böjti időszakban talán még elnézte volna a lakosság az ilyen szabályozásokat, de hogy pont az ünnepek után legyen tilos, az biztosan elégedetlenséget keltett.
Szigorúan felléptek a húst és egyéb alapélelmiszereket túlárazó kereskedők és parasztasszonyok ellen, akik nem átallottak a keresett termékekért a munkástanácsok által meghatározott ár felett kérni. Minden bizonnyal az élelmiszerhiány miatt tiltották meg a tojások húsvéti festését és kereskedelmét is, hiszen szükség volt minden megehető falatra, nem lehetett holmi színes tojásra pazarolni a drága élelmiszert. A hallal és vaddal viszont szabadon lehetett üzérkedni és ezzel jól is lakhatott a főváros népe.
Így mulatott Budapest népe 100 éve
Mindezek mellett azért egész nyugodtan teltek az ünnepek. A színházak és a mozik kinyitottak, várták a szórakozni vágyó közönséget: a Vígszínházban például szombaton Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné vígjátékát mutatták be, az Operában a Faust ment éppen. Persze
nagy duhajkodásokra nem volt lehetősége senkinek, mivel 11 után tilos volt az utcákon csoportosulni, lármázni és még a lakásokban sem lehetett önkényesen világítani ilyen későn.
S bár a Tanácsköztársaság nagy alkoholtilalma végül elbukott, és legalább a finom sörtől és bortól nem kellett megválnia a lakosoknak, egy biztos, aki túl „jól” érezte magát, akár még húsvétkor is lecsukták. Manapság ettől nem kell tartani, bátran mehetünk bárhova, ha egy kis húsvétolásra vágyunk!
