Na, ezért kell egyszer mindenképpen látnod Izlandot!
Az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között található Izland, ez a különleges természeti adottságokkal rendelkező szigetország, amely Európához, kulturális, gazdasági, nyelvi és származási szempontból Skandináviához tartozik.
Érdekesség, hogy a DNS-vizsgálatok szerint a férfiak a vikingek leszármazottai, míg a nők kelta gyökerekkel rendelkeznek.


Európa második, míg a Föld tizennyolcadik legnagyobb szigete.
A vulkáni eredetnek köszönhetően területe folyamatosan növekszik. 140 vulkánja közül 26 működik, de a kráterek száma ezer fölötti. A geotermikus energia miatt a meleg víz és a fűtés igen olcsó.
Felszínének 10 százalékát jég borítja, a partjain rengeteg a fjord, és
itt van Európa legnagyobb, 8500 km²-es összefüggő jégmezője, a Vatnajökull.
Legnagyobb városa Reykjavík, amely a világ legészakibb fővárosa.
A Golf-áramlatnak köszönhetően az időjárása nem annyira zord, bár a legalacsonyabb itt mért hőmérséklet -38 °C volt 1918-ban. A melegcsúcsot 1939-ben mérték, 30,5 °C-ot. Ugyanakkor a szél gyakori és erős is. Nyáron a nappalok hosszúak, van hogy húsz órásak. Télen viszont csak pár órára kel fel a nap.

Izlandon négy nemzeti park található: Jökulsárgljúfur Nemzeti Park, Skaftafell Nemzeti Park, Snæfellsnes Nemzeti Park, Þingvellir Nemzeti Park. Ez utóbbi a helyiek számára fontos történelmi szempontból, ugyanakkor tektonikailag az egyik legérdekesebb pont a Földön. A park a világörökség része.
Izlandon van a Föld egyik legfiatalabb szigete is, a Surtsey sziget is. Egy tenger alatti vulkánból alakult ki, 1963. november 14-én emelkedett a tengerszint fölé és most az élet megtelepedését tanulmányozzák rajta.

Nagy Gábor fotós is bejárta ennek a különleges világnak egy jó részét. Rengeteg gyönyörű képet készített, és pár mondatban megosztotta élményeit is közösségi oldalán.
Az izlandi nyárban, 5 fokban és épp borús időben érkeztek meg a szigetre, ahol az esti fürdőzést a „világ végén” lévő hőforrásban ejtették meg. A következő napokban megkóstolták a helyi pékség édes péksüteményét, amely „fantasztikusan finom, friss, forró volt”.




A főváros kevésbé nyűgözte le őket, annál inkább Európa egyik legerőteljesebb vízesése a Gullfoss, amely a Haukadalur gejzírrel és a Þingvellir Nemzeti Parkkal együtt képezik az Arany körút nevű izlandi túraútvonal állomásait.



A Seljalandsfoss pedig arról nevezetes, hogy be lehet menni mögé. Izland legveszélyesebb tengerpartja a Reynisdrangar, ahol a fekete homokos partot hatalmas hullámok támadják. Nagy élmény volt számukra a szivárvány hegynek nevezett területet, ahová egy nagyon rossz minőségű út vezet, ám megéri a zötyögés.



Mikor végre kitör az igazi nyár, süt a nap és 15 fok van napközben. Így a képek hangulata is egészen más. A Fjaðrárgljúfur kanyon, a Svartifoss vízesés, vagy egy kis templom, a gleccserek remek fotós téma. És a természet is produkál látványosságot, a naplemente és a napfelkelte között tán három óra telik el, de az is inkább derengős félhomályban.




A sziget különlegessége a rotyogó, fortyogó geotermál vidék, ahol gőzök, gázok tőrnek fel a néha bizony forró iszapból. A levegő pedig záptojás szagú a kéntartalomtól. Van ahol ezer méterről érkezik a 200 fokos vízgőz, és akad olyan tavacska, ahol a felszín alatt közel 100 fokos áramlatok is előfordulnak.





A Laufas Museumban bemutatják, hogyan éltek őseik. Az egymáshoz közel álló épületeket félig földbe vájt folyosók kötötték össze. Az építkezés is érdekes volt, a szikla lábazatra vastag moharéteg került.
A Stóragjá barlangot, melynek aljában meleg termálvíz van, a mozinézők is ismerhetik. Itt forgatták a Trónok harcának egyik jelenetét.



A híres, 15 méter magas Hvítserkur szikla, a tengerből kiemelkedő látványos bazaltformáció a Hóp lagúna közelében. A parttól néhány tíz méterre áll és apálykor száraz lábbal is megközelíthető. A félsziget is kedvelt úti cél, a szerencsések fókát is láthatnak errefelé. Aki pedig bálnát szeretne fotózni, annak hajóra kell szállnia.


Még több fotót és bővebb élménybeszámolót ITT találsz.
