SZEMPONT
A Rovatból

,,Nyugdíjasoknak ez maga a Kánaán” - Spanyolországban kezdenek új életet a magyar nyugdíjasok

Pusztai Rozi két éve költözött ki. Azt mondja, sok nyugdíjas keresi, hol élhet meg a 2-300 ezer forintos nyugdíjából, és Spanyolországban a megélhetés egyszerre olcsóbb és minőségibb is. A régóta ott élők szerint legalább öt évvel meghosszabbodik az életük.
Barnyák Mónika - szmo.hu
2024. augusztus 30.



Pusztai Rozi jogi területről ment nyugdíjba, és két éve költözött el végleg Spanyolországba. Azt mondja folyton nyaraló üzemmódban élnek és nem bánta meg, hogy eljöttek otthonról.

Létrehozott egy FB-csoportot is (Spanyolországi nyugdíjas élet – nem csak nyugdíjasoknak), hogy ebben a témában a magyarok össze tudjanak kapcsolódni és segítsék egymást. Döntésük okairól és tapasztalataikról faggatom.

- Hogyan jött az ötlet, hogy kiköltözzetek Spanyolországba?

- Amikor elmentem nyugdíjba az tulajdonképpen teljes életváltás volt számomra. Eladtam a lakásomat és vettem egy házat, amit felújítottam és közben belépett a párom az életembe. Tulajdonképpen ez az egész külföldre költözés az ő ötlete volt, már ezekkel a tervekkel jött ebbe a kapcsolatba. Először nem tűnt kivitelezhetőnek, mert Kubába akart volna menni. Ezért elkezdtünk közelebbi helyeket keresni. A húgom Olaszországban él, vele nagyon sokat beszélgettünk erről, és kiderült számunkra, hogy oda nem fogunk költözni. Sokat jártam Mallorcára egy barátnőm lányához, így nekem a spanyol életérzés az úgymond megvolt. Ezért aztán ezt az irányt választottuk.

- Hogyan vágtatok bele?

- Ezt megelőzte egy féléves kutatómunka, milyen az időjárás, a megélhetés, az ingatlanárak: Spanyolország hatalmas, ötvenhat náció lakja. Az volt a kérdés, melyik az a rész, ahova jól beleillünk, ahol jól fogjuk magunkat érezni területileg, klímailag, és az emberek között. Először Malagára gondoltunk, de kiderült, hogy korántsem az a legmelegebb része Spanyolországnak, mert ez szempont volt. Így alakult ki ez a sáv Valencia-Murcia közt. Itt is nagyon sokat kutakodtam, láttam, hogy kiterjedt mezőgazdasági területek is vannak, ezért rengeteg friss gyümölcshöz és zöldséghez lehet itt jutni: ilyen aprólékosan feltérképeztem ezt a helyet.

Ezt követte az egy hónapos próbaút. Ez azért is kellett, mert én honvágyas vagyok, de hamar kiderült, hogy jól bírom.

Ezalatt az egy hónap alatt megtapasztaltuk, hogyan fogunk megélni, mennyiből, és nagyjából milyenek itt az emberek. Kész tervvel tértünk haza.

- Mi volt az első lépés az új élet felé?

- Amikor hazamentünk, eladtuk a párom ingatlanát, és abból vettünk itt egy kétszintes házat. Mivel otthon nyugdíj mellett is mindketten dolgoztunk, tudtuk, hogyha kijövünk, akkor a munkaviszonyunk megszűnik. Ráadásul nem is olyan munkakörben dolgoztunk, amit külföldön folytatni lehetett. Ezért

eldöntöttük, hogy minden pénzünket egy itteni, saját, 2 apartmanos házban fektetjük. Az emeleten mi lakunk, a földszintet kiadjuk nyaralóknak, hogy legyen egy pici bevételünk.

Mindenkinek ajánlom és mindig elmondom, hogy nagyon fontos dolog körülnézni. 60 pluszosok vagyunk, egy élet munkáját szeretnénk kihozni ide, ezt nem lehet úgy, hogy fogom magam, és elköltözök Spanyolországba. A csoportomban ezt mindig mindenhol leírom, hogy tudd meg, hova hozod el az életedet. Utazz oda, nézz körül és kérdezz, ne az internetről tájékozódj, hanem leellenőrzött emberekkel kezdj tárgyalni. Óvatosnak kell lenni, hihetetlen, milyen emberek próbálnak itt pénzt keresni a magyarokon.

- Milyen nyelvtudás kell az ügyintézéshez?

- Én valamennyire az angolt kapizsgálom, szinte mindent megértek, de nagyon keveset beszélek. Itt vagyunk két éve, és a spanyollal most már ugyanitt tartok. Viszont azt el tudom mondani, hogy itt

bárhová megyek, mindenhol mosolyognak, szóba állnak velem, pedig látszik, hogy nem vagyok spanyol.

A vadidegen ember a parkban megállít beszélgetni, vagy ha a közértben megpróbálsz kérni valamit, már segít, már mosolyog, együttműködik veled. Én így tanultam meg a vásárlást, az árakat, meg a számokat: a piacon és a közértben is simán elboldogulok. A spanyol szomszédok is odafigyelnek, nagyon kedvesek, mert mi egy nyaralóterületen, a La Marina-n lakunk. Sok külföldi él itt, ami szerencse, mert mindenki beszél angolul, németül vagy franciául.

- Olcsóbb ott az élet, mi a tapasztalatod?

- 10-15 százalékkal olcsóbban élünk. A gyümölcs, a zöldség itt terem, ezért nincs behozatal, piac van, ahol nagyon jó a minőség és megfizethető. A boltokban is megkapsz mindent, de ott már drágábbak az áruk. A piacon a termelőktől tényleg nagyon jó áron lehet vásárolni, átlagosan kettőnk részére 15-20 euróból megvan a heti zöldség-gyümölcsünk. Ketten tartjuk fent ezt a nagy házat. A villany, a biztosítás a házra és az autóra, az internet, plusz az éves adó a két lakásra nagyjából 250-300 euró. Ez a havi rezsink. A megélhetésre, magunknak mindenre havonta maximum 1000 eurót költünk.

Az otthoni árakhoz és viszonyokhoz képest jobban kijövünk itt,

havonta megyünk étterembe és sokat kirándulunk.

- Milyen az időjárás?

- Én mindig is a meleg éghajlatra vágytam, itt a Costa Blanca-n megtaláltuk, és jól érezzük magunkat. A tél nagyjából december közepén kezdődik és március közepéig tart. Olyankor este elkezd lehűlni a levegő, 10-15 fokra csökken hajnalra, viszont délelőtt már 15-20 fok van, amit a napon sokkal többnek érzel. Ezekben a hónapokban is nappal simán rövidnadrág, póló, papucs a viselet. Ha Spanyolországban élsz, egy picit spanyolnak kell lenned, és el kell fogadni, hogy nincs fűtés és szigetelés a lakásokban. A fűtéshez szokott emberek télen fáznak. Nekünk szerencsére van kandallónk, meg légkondi is, tehát mi fűtöttünk. A sós, párás, nedves levegő miatt a hideg sokkal hűvösebbnek érződik. Aztán március végétől melegszik. Általában áprilistól október végéig tudunk fürdeni a tengerben. Nyáron nagyon meleg van, 40 fok is lehet, ami viszont elviselhető, mert mindig fúj a szél és párás levegő. Ehhez alkalmazkodva spanyolosan igyekszünk élni, betartjuk a sziesta-időt.

- Sok nyugdíjas kezd teljesen új életet?

- Én is egy családot hagytam otthon, két felnőtt fiam van, az egyiknél van két unokám is. Gyakorlatilag egymástól negyedórára laktunk autóval, ha bármi volt, tudtam segíteni.

Ebből jöttem el, de sokat beszélgettem előtte velük és azt mondták nekem: anya, ez a te életed, menj és éld!

Az életünk során sok mindent megélünk, vannak nehezebb, de jobb időszakok is. Úgy gondolom, hogy sok mindent el kell tudni engedni olyan szinten, hogy a magad életét tudd élni. Családjainkkal minden héten beszélünk, most is itt voltak nyaralni. Ne felejtsük el, mekkora lehetőség ez egy fiatal családnak. Gyakran találnak olcsóbb repülőjegyeket és eljönnek látogatóba. Alicante repülőtere csak 25 kilométerre van ide. Ez egy jó tendencia kezd lenni, hogy a nyugdíjasok között egyre többen gondolják, hogy új életet akarnak kezdeni. Nem az van, hogy akkor vége, lehúzom a rolót, mert 65 vagyok vagy 70. Tavaly júliusban csináltam ezt a FB-csoportot, mert ráértem, és gondoltam, hogy nekem még kell pezsegnem. Nem tudom megszámolni, de

legalább százan jártak itt nálunk egy kávéra, egy beszélgetésre, tanácsért.

Többeknek adtam már tanácsot, hogy szerintem merre induljanak, és ha kérik, összekötöm őket azzal, aki segíthet ebben. Visszajelzéseket is kapok azoktól, akik idejönnek, körülnéznek és új lendületet kapnak. Aztán vannak akik vásárolnak itt házat, de olyanok is, akik tovább tervezgetnek. Sokan a 60 pluszos korosztályból, akik ugyanígy gondolkoznak, mint mi, keresik a helyet, hogy hol tudnának megélni abból a két-háromszázezer forintos átlagnyugdíjból és milyen körülmények között.

- Mennyire megoldott az orvosi ellátás?

- A gyógyszerek, meg a rendszeres orvosi vizsgálat itt is megoldható, emiatt nem kell otthon ülni. Nekünk csak két kilométerre van az orvosi rendelő. Ha nem tudsz spanyolul, vihetsz egy tolmácsot, de mindent el tudunk angolul is intézni. Még tavaly augusztusban hazamentünk egy hónapra, akkor elintéztük, hogy a nyugdíjunkat spanyol bankszámlára küldjék. Ez nagyjából egy fél óra alatt kész, aztán a TB-be is elvittük a papírjainkat. Mire visszajöttünk, már mindketten fent voltunk név szerint a spanyol rendszerben.

Nagyon kulturált az egészségügyi rendszer, azonnal megkaptuk az orvostól a papírokat a gyógyszerekhez és az ellátásokhoz, amire szükségünk van.

Mivel nyugdíjasok vagyunk, így mind a két országban érvényes a tébénk.

- Hogyan lehet valaki nyugdíjasként rezidens?

- A rezidens kártyához bejelentett lakcím kell, és az, hogy a nyugdíj spanyol bankszámlára érkezzen. Itt ez 780 euró kell legyen, ez itt a minimum nyugdíj, vagy 7500 eurós tőkének kell lennie a számlán, de ez évente változik. Azt kell, hogy lássák, hogy bejön rá a nyugdíj legalább három hónapja, mert így az itteni megélhetés biztosított.

- Mekkora La Marina, ahol ti éltek?

- A statisztika szerint 9600 fő az állandó lakos, viszont nyáron akár 25 ezer nyári lakos és turista érkezik, mert ez egy nyaralófalu. Sokan tavasztól-őszig jönnek ide lakni, illetve ősztől-tavaszig főleg a skandinávok érkeznek meg a lakóautóikkal vagy a házaikba. Az a szerencse, hogy ez nem az a tipikus nyaralóhely, ahol ősszel lerántják az üzleteken a redőnyt, és tavaszig csönd van. Itt mindig nyüzsgés van, de ahol mi lakunk, az mégis egy csöndes utca. Közel van hozzánk a főutca, ahol számtalan étterem, és két bevásárlóközpont is van, ennek ellenére az ingatlanárak elfogadhatóak.

Nyugdíjasoknak ez maga a Kánaán,

de a fiataloknak nem annyira könnyű, mert nagyon kevés a munka. Ha nem úgy jössz ki, hogy neked van, amit magaddal hozol, akár egy távmunka vagy egy vállalkozás, akkor itt nehéz lesz találni.

- Mi veszi rá a magyar nyugdíjasokat, hogy odaköltözzenek?

- Spanyolországban vonzó a klíma. A másik fő szempont mindenképpen a megélhetés, és ebben benne van az is, hogy olcsóbb, és az is, hogy minőségibb. Az itteni emberek is, mert mindenki mindig mosolyog, kedves és segítőkész, toleránsak a spanyolok. Sokunknak fontos az is, hogy politikamentesen élünk. Azt mondtam, hogy a spanyolok vagy sziesztáznak vagy fiesztáznak. Nincs olyan hétvége, hogy valahol ne lenne egy zenés buli, és emellett a közbiztonság is nagyon jó. Rengeteg gyönyörű helyre lehet menni kirándulni, és a tenger közelsége varázslatos. Mi öt kilométerre lakunk a tengertől, a teraszunkról látszódik. Szerintem

nagyon fontos a nyugalom, a béke, a mosolygás, a megélhetési könnyebbség, és a lehetőség arra, hogy itt jöhetsz-mehetsz, mert nagyon változatos az ország.

Ha egy a saját apartmant veszel, bármilyen picit is, annak a rezsin felül egy főnek 300-400 euró élelmiszerre itt elég. Persze attól is függ, milyen életet élsz.

- Milyen emberek kezdenek új életet?

- Vannak olyanok is, akik még ingáznak, jönnek-mennek, és olyanok is, mint mi, akik már állandóan itt élünk. Hál' istennek látok sok lendületes nyugdíjast is, de vannak 70 pluszosok is, ők is minden nap sétálgatnak. A régebben itt élők szerint nyugdíjasként meghosszabodik az életük legalább 5 évvel.

Nagyon élvezzük, hogy valami újba belevágtunk, és azt, ami körülöttünk van napról napra, a házat, amiben élünk, hogy itt minden más, és gyakorlatilag nem vágyunk haza. Negyedévente megyek haza unokázni.

Azt gondolom, hogyha csak egy picivel is jobb bármi, és megteheti az ember, akkor nem veszít vele, ha kiköltözik, de rábeszélni senkit nem szeretnék. Nagyon sokan imádják a tengerpartot, és arra vágytak, hogy tenger mellett éljenek. Itt esténként a téren a nyugdíjasok petangoznak, jó kis társasági élet tud összejönni. Sétálok a kutyával, és rám köszönnek, befogadóak, elfogadóak és toleránsak a spanyolok, ez nagyon fontos.

- Milyen a társasági életed?

- Leginkább magyar a csapat, de mi például már megismertünk egy svéd-francia korunkbeli párt. Velük havonta találkozunk, és ők is azt mondják, úgy élnek, mint egy állandó nyaralásban.

Zajlik az élet, sokat kirándulunk, rendszeresen lejárunk a tengerhez.

Nyáron hétvégenként élőzene van a parton, mindig más stílusban. Gyakran összejövünk, ez szinte megfiatalítja az ember. Mivel nagyon szeretek jönni-menni és időm is van, a tervem az, hogy maximum 3-5 embernek szervezek villám-nyaralásokat, és érdekes programokat.

- Érdemes 65 felett is új életet kezdeni?

- Érdemes új életet kezdeni, még úgy is, ha már vannak bizonyos egészségügyi problémáink is, melyek a korunkból adódhatnak. Ez alól mi sem vagyunk kivételek, de az itteni egészségügyről csak jókat tudok mondani. A kiutazó nyugdíjasok nagyon elszántan új életet akarnak kezdeni, rezidensé válni és letelepedni.

Akikkel itt eddig találkoztam, azoknak a zöme úgy szeretne kijönni, hogy mindent felszámolna otthon, még egérutat sem hagyna magának.

Vannak akik egy pici lakást azért meghagynak Magyarországon, ha tehetik, de a nagyobb rész azt mondja, hogy elég volt, én megyek. Szerintem az emberek rádöbbennek, hogy még van pár jó évük, és azt úgy akarják eltölteni. ahogyan nekik a legjobb. Azt is tapasztaltam, hogy a mi korosztályunknak felnőttek a gyerekeik, és közülük sokan már külföldön élnek. Ilyenkor mindegy, honnan jövünk vagy megyünk egymáshoz, Magyarországról vagy külföldről, ezért nyugdíj után a szülök is váltanak. Az is érdekes, hogy sokan egyedül is belevágnak, bár inkább a nőkre jellemző. Ez is egy lehetőség, hogy új életet kezdjenek és esetleg új társat is találjanak. Ez egy olyan nagy kaland, amit lehet, hogy fiatalon is megél az ember, de akkor ez még olyan természetes.

Mindenképpen felpezsdít ez a döntés. Alaposan elő kell készíteni, de nekünk megérte.

Ki kell próbából bérelni egy lakást, itt élni kicsit, találkozni a helyiekkel, gyűjteni az információkat, és úgy kell innen hazamenni, hogy készen álljunk arra, ha lépni akarunk. Azt tudom mondani, hogy mi jó döntést hoztunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kéri László: Fel vannak készülve az azonnali menekülésre is - országjáráson a Kéri-házaspár
Kéri László és Petschnig Mária Zita hónapok óta járják az országot a Tisza-szigetek meghívására. Mádra mi is elkísértük őket, ahol arról beszélgettünk, miért csinálják és milyen élmények érték őket eddig.


Kéri László és felesége, Petschnig Mária Zita tavaly óta járják az országot a Tisza-szigetek meghívására. Azt mondják, nem akarnak politikaformálók lenni, csupán informatív előadásaikkal segítenek, hogy az emberek tisztábban lássák a politikai és a gazdasági összefüggéseket.

Ahogy Petschnig Mária Zita mondja,

sokan már korábban is ismerték külön-külön a tényeket, de az, hogy rendszerben is elmesélik, sokat segít.

A mádi művelődési ház teljesen megtelt, ahogy a korábbi hasonló rendezvényeken is ez történt országszerte. Bár olykor nehéz megfelelő helyszínt találni az előadásokhoz, vannak települések, ahol bezárulnak az ajtók, ha kiderül, kik érkeznének.

A pénzügyi és politológiai elemzések sorozata a nyár közepéig folytatódik. A közgazdász–politológus házaspár tudatosan korlátozza saját szerepvállalását: a kampány közeledtével befejezik a fellépéseiket.

Helyszíni riportunk

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Máté-Tóth András: El tudom képzelni, hogy Donald Trump, ez az eszelős őrült gondolt arra, hogy „megveszem a katolikus egyházat is, olyan még nincs nekem”
Némi humorral ezt válaszolta a vallástudós arra a kérdésre, Amerika megpróbálja-e befolyásolni a pápaválasztást. Máté-Tóth András szerint olyasvalakit választhatnak Ferenc pápa utódjának, aki folytatja az általa kijelölt utat.


Ferenc pápa halála után a temetésig a gyászé a főszerep a Vatikánban. Utána azonban amilyen gyorsan csak lehetséges, meg kell választani az új pápát. A folyamat ezeréves hagyományon nyugszik, miközben a kérdések, melyek foglalkoztatják a közvéleményt, nagyon is jelenkoriak. Mert nemcsak az a lényeg, hogyan választják meg a pápát, de ami még ennél is fontosabb, ki lesz Szent Péter trónján a következő pápa és milyen irányt képvisel majd?

Erről beszélgettünk Máté-Tóth Andrással, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítójával, egyetemi tanárral.

– Hogyan választják meg a következő pápát?

– A pápaválasztás nagyon-nagyon ősi hagyománya a katolikus egyháznak, bizonyos értelemben azt is mondhatjuk, hogy a katolikus egyház csúcsvezetőjét demokratikus úton választják, kétharmados többséggel. Csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak az újabb rendelkezések óta. Abban viszont nagyon különbözik a demokratikus választásoktól, hogy a konklávén belül már nincsenek egyeztetések, viták, lobbitevékenységek,

csak imádság és a leadott szavazatok ismertetése zajlik ezen az ülésen.

A pápaválasztás akkor sikeres, hogyha valaki a leadott szavazatok kétharmadát megkapja. Akkor megkérdezik az illetőt, hogy vállalja-e ezt a szolgálatot, majd azt is megkérdezik, hogy milyen nevet választ magának. A szavazócédulákat minden szavazási kör után eltüzelik. Amíg nem sikeres a választás, hozzákevernek egy adalékanyagot, és ettől fekete lesz a füst. Amikor azonban sikeres, akkor csak önmagukban elégetik a cédulákat, aminek szürke a füstje. Ezt a köznyelv fehér füstnek nevezi, és ekkor mondják azt a katolikusok, hogy habemus papam, azaz van, újra van pápánk.

– Tehát magán a konklávén nincs lobbizás, de korábban igen? Hogyan kell ennek a politikai hátterét elképzelni?

– Létezik egy pre-konklávé, ami nem konklávé a szó szoros értelmében, tehát itt nincs szavazás, nincs csönd, hanem imádság van. Nem kötelező a részvétel, de a bíborosok, akik részt vesznek, arról tárgyalnak gyakran napokon át, hogy mi a világegyház jelenlegi helyzete és küldetése. És itt különféle hozzászólások hangzanak el. Onnan tudjuk, hogy ez a pre-konklávé jelentős intézmény, mert

Ferenc pápa XVI. Benedek lemondását követően akkor vált hirtelen nagyon esélyessé a pápaságra, amikor ezen a pre-konklávén egy előadást vagy helyzetértékelést tartott.

Ennek a lényege az volt, hogy az egyház ne szorongó egyház legyen, mert a hit ellensúlyozza a szorongást, hanem kilépő egyház, amelyik hisz a megváltóban, akit követ és képvisel, és ennek révén áll bele a kulturális folyamatokba, és hirdeti az evangéliumot. Ez egy nagyon-nagyon lényeges álláspont volt, utólag látjuk, mert a bíborosok ennek a látásmódnak a képviselőjét választották Benedek utódjául.

– Jelenleg az egyházon belül milyen főbb irányzatok, szellemi áramlatok vannak? Mert nyilvánvalóan ezek határozzák majd meg az új pápa személyét.

– Ez nagyon-nagyon nagy feladat lenne, amire nem is vállalkozom, csupán a véleményemet tudom elmondani. Az a szolgálat, amit Ferenc pápa elvégzett, két szempontból mindenképpen egy új fókuszt helyezett az egyház önértelmezésének és működésének a középpontjába. Az egyik az az, hogy az egyház elsősorban ne saját magával legyen elfoglalva, hanem a rászorulókkal, a kivetettekkel, a menekültekkel, a betegekkel, a börtönben lévőkkel, a különböző egyházi bűncselekmények áldozataival. Tehát az egyház nem öncél. Sohasem volt öncél az egyház, de a modern világ folyamatai, például a szekularizáció miatt bizonyos értelemben támadottnak, fenyegetettnek érezte magát. Emiatt az egyház egy kicsit az önmegmaradására koncentrált, de legalábbis nehezen küzdött meg a kísértéssel, hogy ezt tegye. Ezzel szemben Ferenc pápa azt mondta, hogy ez nem jó út, hinni kell az evangéliumban. Az Istennek nem Isten a fontos, hanem az ember.

Az egyháznak ne az egyház legyen a fontos, hanem az egyháznak legyen az ember, elsősorban a szegény és üldözött ember a fontos.

Ez egy nézőpont felerősítése. Egyáltalán nem új tanítás, az evangélium, a Biblia óta ezt hirdeti a kereszténység, de ezt a modern világban új módon, új stílussal, új elszántsággal és új hitelességgel kellett újra feléleszteni. A másik pedig az egyház működésére vonatkozik, aminek az úgynevezett szinodalitás az alapja. Ez szintén kezdettől fogva jellemezte az egyház működését, ami azt jelentette, hogy mindenki, aki meg van keresztelve, vagyis tagja a katolikus egyháznak, egyben felelős is a katolikus egyház helyzetéért, sorsáért, működéséért, hitelességéért, azon a szinten, azon a helyen, ahol ő van, a lehetőségeinek megfelelően. A pápa ezt a szinodális, ezt az együttműködő, bevonó kommunikációs kultúrát nagyon felerősítette, és nemcsak mint stílust erősítette fel, de egyben jogilag is létrehozta a szinodalitás kultúráját, és egy útvonalat, agendát dolgozott ki az elmúlt hónapokban a tavaly bezárult globális szinódus záródokumentumának a gondolatai mentén.

Ez a szegények iránt elkötelezett és szinodálisan működő egyház a mainstream jelenleg, ez Ferenc pápa hagyatéka,

ennek mentén oszlanak meg a nézetek. Vannak, akik nagyon-nagyon támogatják ezt, vannak, akik meglehetősen, vannak, akik kevésbé, és van esetleg egy kisebbség, amely nem nagyon. Az a feltételezésem, hogy a pápa által megnyitott út többséget élvez a katolikus egyházban is, és a bíborosi testületben is, vagyis olyan valakit fognak választani, aki folytatja ezt az utat, nem olyat, aki valami más utat kínál, vagy javasol, vagy esetleg éppen egyenesen szembe menne ezzel az úttal.

– Buda Péter aTelexen arról beszélt, hogy Donald Trump megpróbálhatja befolyásolni a pápaválasztást. Ön mit gondol erről? Volt-e már hasonlóra példa a történelemben?

– Megértem Péter felvetését, aki valóban komoly szakértő egyházügyben, Vatikán-ügyben, és nyilván egyfajta titkosrendőrségi szempontrendszert is hitelesen tud érvényesíteni, de engedje meg, hogy egy kicsit humorosra vegyem a figurát. Azt el tudom képzelni, hogy Donald Trump, ez az eszelős őrült, aki éppen a világrendet teszi tönkre, gondolt arra, hogy

„hát megveszem a katolikus egyházat is, olyan még nincs nekem.”

Szerintem érdemes lenne megtudni, hogy Trump hova árazza be a katolikus egyházat. Mikor ezt megtudjuk, majd még nagyobbat nevetünk. Keserűen, de még nagyobbat, mint amit az eddigi őrültségein nevettünk.

– A magyar bíborosnak, Erdő Péternek ön szerint van-e esélye? Beleillik-e abba a trendbe, amit ön mondott, ami azt a mainstreamet képviseli az egyházban, egyáltalán azt képviseli-e, amit Ferenc pápa képvisel?

– Formálisan Erdő Péter bíboros úr is természetesen esélyes, ugyanúgy, mint az összes többi jelenlévő bíboros. Úgy vélem, hogy Erdő Péter gondolkodása sokkal cizelláltabb annál, hogy könnyű legyen besorolni valamelyik kategóriába. Egy dolgot tapasztalhattunk, hogy

amikor ez a szinódusi folyamat 2022-ben elindult, akkor Magyarországon, ez, hogy úgy mondjam, takaréklángon zajlott, némelyek szerint kifejezetten ellenszélben.

De hogy ezért szabad-e a bíboros urat felelőssé tenni, azt őszintén szólva nem tudom. Tehát nem tudok válaszolni, hogy a bíboros úr valóságosan mennyire esélyes, mert nem vagyok sem jós, és még kevésbé vagyok klerikális bukméker.

– Arra gondoltam, hogy a magyar egyház sokak szerint az európai mainstreammel szemben erősen összefonódik a politikával, és emiatt nem éppen abba az irányba áll, mint amit ön elmondott, mint fő irányt.

– Úgy gondolom, hogy nem szabad az ilyen politikai mantrákat fekete-fehér igazságként kezelni. Az, hogy a Magyar Katolikus Egyház milyen viszonyban van a mai kormánnyal, nagyon összetett kérdés. Azért, mert maga az egyház nagyon összetett valóság. Az egyházba ugyanúgy beletartozik az a vidéki kis plébánia, ahol például én is katolikus vagyok, mint ahogy beletartozik a számtalan katolikus iskola, amelyik egyházi fenntartású, vagy beletartoznak a teológusok művei, akik katolikus alapon írnak teológiát, beletartoznak a szerzetesrendek, számos nagyon odaadó, nagyon elkötelezett szerzetessel, és folytathatnám a sort késő éjszakába nyúlóan. Azt állítani, hogy az egész katolikus egyház a világegyházi tendenciákkal szembe menve a politikának a szócsövévé válik, vagy kiszolgáltatottjává, vagy kiszolgálójává válik, ez olyan mértékben felszínes, hogy egyben botrányos is.

– Emberi számítás szerint valamikor május eleje–közepe táján már okosabbak leszünk?

– Úgy vélem, hogy a temetés után egy bő hét múlva újra lesz pápája a katolikus egyháznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Költési időszakban vágtak ki több száz fát a gazdagréti Madárhegyen, minden szabályos
Szombaton felberregtek a láncfűrészek, hogy megtisztítsák az erdős területet egy új lakópark számára. A környékbeliek hiába tiltakoztak. Azt mondják, egyetlen megmaradt természetes pihenőhelyüket vesztik el.


Gazdagrétről szerintem azoknak, akiknek nincsen személyes kötődése, nyilván a Szomszédok jut eszébe. A televíziós sorozat 1999-ig futott, bár sokan a késői szocialista korral azonosítják. Azóta maga Gazdagrét is megváltozott, a panelek mellett egymás után épültek fel a domboldalon modern társasházak, lakóparkok is.

Érintetlenül maradt azonban több hektárnyi erdős rész, ami az ott lakók kedvelt pihenőhelye lett. Fák, bokrok és madárcsicsergés jellemezte a helyet – eddig. Ugyanis két hektárnyi erdő, amely két helyrajzi számon szerepelt, több tulajdonosváltás után a Bayer Construct nevű céghez került, amely 270 lakásos lakóparkot épít a Szent Angyalok Plébánia előtti lejtőn fekvő területen.

A harc a lakók részéről az erdős rész megtartásáért tavaly májusban kezdődött, amikor váratlanul favágók jelentek meg. Azt mondják, akkor meg tudták állítani a munkát, mivel a vállalkozó szerintük nem is rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Idén azonban minden szükséges papírjuk megvan, így szombaton fel is vonultak a favágók, és néhány óra alatt az összes nagyobb fát kivágták.

Munkában a favágók

A közeli cukrászda előtt Bodainé Klotz Adrienne vár minket, aki a terület megmentéséért létrejött Gazdagrétiek a Természetért Egyesület elnöke. Adrienne nemcsak természetvédő, de természetfotós is, a környék élővilágát szenvedélyesen dokumentálja. A maga által elkészített katalógus szerint 10 védett faj él a környéken. Egyelőre nem dokumentáltan van egy tizenegyedik, a pannongyík, amelynek eszmei értéke 250 ezer forint.

A terület, ahol az építtető felvonult, nem áll természetvédelmi oltalom alatt, valószínűleg spontán módon erdősülhetett be, így a szükséges engedélyek és eljárások után jogszerűen beépíthető. Adrienne azonban máshonnan közelít.

„Ha azt nézzük, hogy egyetlenegy 30–40 éves fa, amilyeneket itt is látunk, mennyi szén-dioxidot tud megkötni egy év alatt, az nagyon-nagyon magas szám. Ha kivetítjük száz fára ezt az értéket, akkor 7,5 tonna jön ki, ennyi szén-dioxidot képes kivonni a légkörből. És itt 300, illetve 600 fáról beszélünk, melyek közül 300 gyümölcsfa.”

A lakóparkszerű beépítésű, társasházas övezet lakói számára a kis erdőcske a természet utolsó, könnyen elérhető darabja. A legközelebbi hasonló erdős rész a Sas-hegy, Rup-hegy és Budaörs, de ezek már másfél kilométerre vannak.

Adrienn véletlenül találta meg a cédulát, ami a fakivágás megkezdéséről szólt.

Vannak idősebb lakók is, akiknek ez megjárhatatlan távolság. Magam is láttam, hogy délutánonként nagyon sok környékbeli indul el kutyájával sétálni, eddig természetes volt, hogy a fák felé veszik az utat.

Pontosan mi is történt? A szövevényes történet kimerítően dokumentált. Maga a terület szántóföld besorolású volt, 2003-ban vált beépíthetővé, és Molnár Gyula akkori MSZP-s polgármester idejében adták el, 2008-ban. Azóta nagyon sok kézen ment át, szinte átláthatatlanok a tulajdoni lapok. Most pedig a Bayer Construct tulajdona, vagyis magántulajdon.

Bodainé Klotz Adrienne

Adrienne is elismeri, hogy a papírok szerint minden szabályos. Azonban szerinte az önkormányzat mégis léphetett volna. „Van egy állami rendelet, ami kimondja, hogy márciustól augusztusig, költési időszakban nem szabad fákat, bokrokat kivágni” - mondja.

Ennek ellentmond Újbuda Önkormányzatának közleménye. Szerintük éppen az a baj, hogy nincsen ilyen szabály. Ők ezt írják: „Újbuda Önkormányzata határozottan elítéli és ellenzi, hogy költési időszakban fákat vágjanak ki, annak ellenére, hogy ezt jelenleg jogszabályok nem tiltják. Ezen jogszabályok kötik meg az önkormányzatok kezét akkor is, amikor az ilyen tartalmú kérvényeket elbírálják.”

Az önkormányzat azt állítja, hogy a vállalkozó felé jelezték, költési időszakban ne kezdjék meg a fák kivágását. Azonban a hatályos jogszabályok szerint minden törvényi feltételnek megfelelt, kénytelenek voltak kiadni az engedélyt „300 engedélyköteles fa” kivágására.

Bodainé Klotz Adrienne szerint hozzáállására van más magyarázat is. Még tavaly együttműködési megállapodást kötöttek az építtető céggel, amely két projektben is érdekelt a kerületben. Ebben a városvezetés vállalta, hogy minden jogszabályi és infrastrukturális feltételt megteremt az építkezések számára, cserébe a cég 192 millió forintot utal az önkormányzat számlájára, amely összeget „elszámolási kötelezettség nélkül, szabadon jogosult felhasználni, azzal, hogy kizárólag az Önkormányzat által priorizált, a kerület lakosságának érdekét szolgáló fejlesztési közcélok vagy közfeladatok finanszírozására köteles fordítani.”

A megállapodás szerint az első, százmilliós részlet után

a második részletet akkor fizeti ki a Bayer Construct, amikor a Madárhegy-projekt létesítésére vonatkozó építési engedély véglegessé válik.

A Bayer arról is posztolt, hogy a területen új, 1000 m²-es játszóteret, úk parkolóhelyeket, új sétányt építenek, valamint átalakítanak egy közlekedési csomópontot.

Az önkormányzat emellett kevésbé sűrű beépítésben egyezett meg a beruházóval.

Bodainé Klotz Adrienne szerint azonban ez nem elég. Úgy gondolja, ha az önkormányzat igazán meg akarta volna akadályozni a beruházást, változtatási tilalmat rendelhettek volna el, és felajánlhattak volna egy csereingatlant.

„A kelenföldi állomástól nem messze található egy nagyon magas épület, ami régen mint kollégium szolgált. Lehetett volna azt mondani, hogy akkor felajánlom az építtetőnek, cseréljünk.

Szerinte így a beruházó a pénzénél maradt volna. „És mi sem károsulunk azáltal, hogy a klímaválság kellős közepén eltűnik két hektár erdő”, ami Adrienne szerint 4–6 fok hűtést biztosított eddig.

Tavaly még ledöntötték a kordont, a talapzatban akkor egy fürgegyík hűsölt

Ez az ügy sem kerülte el a pártpolitikai csatározásokat. A felállás itt sajátságos. A természetvédők mellé Király Nóra fideszes politikus állt, annak ellenére, hogy 2018-ban épp a fideszes képviselők emelték meg a terület beépíthetőségét. De a tavalyi választások alatt a Fidesz polgármesterjelöltje egyértelműen a beruházás ellen kampányolt, és Klotz Adriennéket azzal vádolták meg, hogy Király emberei. Erről keserűen fogalmaz.

„Bemész egy önkormányzati ülésre, akkor mást se hallasz, mint hogy felsorolják Poncius Pilátusig, hogy ki a hibás. Erről szól az egész ülés, merthogy önök ekkor és ekkor ezt tették. Viszont a problémával nem nagyon foglalkoznak. Én így látom, hogy sajnos itt mindenből pártpolitika lesz.”

Tavaly ugyanis, amikor májusban elkezdődött volna a fairtás, éppen kampányidőszak volt. A civil egyesület tiltakozott, ami kapóra jött a politikai pártoknak mindkét oldalon. Ekkor kapták meg a civilek a fideszes bélyeget, miközben nyilván nem ők tehettek arról, hogy pont a kampány finisében történt, ami történt.

Ahogy sétálunk, gyűlnek a kutyát sétáltató környékbeliek. Megszólítják Adrienne-t, szomorúak, tehetetlenek. Tavaly több mint ötezren írtak alá egy petíciót, de nem számított semmit. Pedig az MSZP-s képviselő Keller Zsolt is aláírta, ahogy a fideszes Király Nóra, de aláírták a Momentum képviselői is, illetve Bakai-Nagy Zita polgármesterhelyettes is.

Adrienne egy fára mutat: itt egy őszapó fészkel. De tudja a többi madár költési helyeit is. Most már hiába, kordonok választják őt is el a halálra ítélt erdőtől.

Péntek este helyiek kis csoportja találkozott a cukrászda előtt. Elsétáltak a kék párnás kerítésekig. Búcsúztak az erdőtől.

Másnap reggel, szombaton megkezdődött a fairtás. A helyiek több tojást is lefotóztak a földön, annak ellenére, hogy az építtető cég megbízott egy alapítványt a madarak védelmének biztosításával.

Hétfőn már nemcsak a fákat, hanem a bozótot is irtják majd, ahol Bodainé Klotz Adrienne szerinte jellemzően az énekesmadarak fészkelnek. A kis erdő sorsa tehát eldőlt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Szerintem ennyien még az életben nem voltak” - Ilyen volt az idei I Bike Budapest felvonulás
Rengeteg bringás vette birtokba Budapest utcáit szombaton: a 10. I Bike Budapest felvonuláson biztonságosabb, élhetőbb városért tekertek együtt a lelkes résztvevők.


Szombat délután több ezer biciklis gyűlt össze a Városháza Parkban, hogy részt vegyen a 10. I Bike Budapest felvonuláson. A rendezvény célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a budapesti kerékpáros közlekedés helyzetére, és megmutassák, hogy szeretnének egy biztonságosabb, biciklivel könnyebben bejárható várost.

A felvonulás a Városháza Parkból indult, majd a Kossuth Lajos utcán keresztül az Erzsébet hídon át a Lánchíd utcához érkeztek. Innen a Clark Ádám téren és az Alagúton át az Attila útra tekertek, majd újra az Erzsébet hídon haladtak át. A menet a Jane Haining rakparton, a Széchenyi téren, a József Attila utcán, majd az Andrássy úton folytatódott a Hősök teréig. Ezután a Dózsa György úton, a Népfürdő utcán és az Árpád hídon keresztül a Margitsziget Nagyrétjére érkeztek.

Egyik olvasónk, László szerint a szombati felvonulás épp ugyanolyan jó hangulatú volt, mint a korábbiak.

„Én 15-20 éve járok Critical Mass-re, majd utána az I Bike Budapestre, de szerintem ennyien még az életben nem voltak. A szervezők szerint jöttek Tirolból és Bécsből, de sok futár is kijött”

- mondta a bringás, aki útközben maga is sok külföldivel találkozott.

Szerinte a jó idő mellett azért is voltak sokan, mert egyre többen váltanak kerékpárra a fővárosban. László egyébként autós, de azt mondja, hogy az ő munkahelyén is érezhetően megszaporodott a reggelente bringával érkezők száma.

„Gyorsabb, kényelmesebb, sportos, egészséges. A közlekedési szabályok betartásában azonban van még hova fejlődni - négykeréken és kétkeréken egyaránt”

- tette hozzá.

A szokásos bringaemelés mellett a legemlékezetesebb pillanat számára az volt, amikor a menet egy pontján nem látszott a tömeg vége, pedig a csapat eleje akkor már Budáról ért vissza Pestre, míg a felvonulók másik fele át sem ért Pestről Budára.

Fotósunk ilyennek látta a szombat délutáni bringás felvonulást:


Link másolása
KÖVESS MINKET: