Solt: pálinkával, kemencében frissen sütött tejfölös lángossal, fehérborral várnak, miniskanzen és lovasbemutató a fő attrakció
A műsor végén a bátrabb vendégel felülhettek a lovakra egy kis poroszkálásra.
A tanyát 1999 óta apa és fia, Nagy Sándor és Péter vezeti. Az volt az elképzelésük, hogy az idelátogatóknak megmutassák, milyen a kiskun emberek élete, hogy teltek régen a hétköznapok, és mit csináltak az ünnepeken. A programokat is ehhez válogatták össze: a lovaskocsival elviszik a vendégeket a környék szőlőibe, bejárják a környező, szépen rendben tartott vidéket, a település utcáit. A gasztronómiában is a helyi alapanyagokból készült ételeket, italokat, ízeket kínálják.
Azt vallják, hogy bár sokfelé van hasonló tanya, Révbérpuszta mégis különleges. Hiszen a Duna közelében van, így hajóval is elérhető (mi szárnyashajóval jöttünk-mentünk, az vízi út is nagyon szép volt). De autóval is közel van, a sztrádától csak tíz perc. De leginkább a családias vendéglátás a fő vonzerejük, itt szinte mindent szabad, lehet nézelődni, beszélgetni a lovasokkal, csikósokkal is.
Arra törekednek, hogy az eredeti környezetet megtartsák, miközben gondolnak a mozgássérültekre is, számukra akadálymentesített mosdót is kialakítottak.
A lovasbemutatók mellett rendszeresen szerveznek ünnepi programokat, ilyenkor van pónifogathajtó verseny, harci bemutató, zenés, táncos műsorok, bál, íjászkodás, kirakodóvásár is.
Szállás is található a tanyán, de a közelben is. Érdemes a vidéket is felfedezni, hiszen
Solt környéke remek kirándulóhely,
inkább sík, kissé lankás dombokkal, erdőkkel, gyümölcsösökkel.
Pünkösdkor Révbérpusztán egy különleges attrakciót is bemutattak. Tóth Lajos több hónapos készülődés után megkísérelte megdönteni az eddigi rekordot, és a Puszta 20-szal új Guinness-rekordot ért el. Ehhez igen jó lovasnak kell lenni, sokat kell gyakorolni, és a lovaknak is közösen kell dolgozni a sikerért.
VIDEÓ: A Puszta 20 Guiness-rekord kísérletről
Honfoglalástól napjainkig
Solt környékét a honfoglaló magyarok is kinézték maguknak. Ezt a területet Árpád fejedelem foglalta el, és halála után fiának, Soltnak – a település névadójának – volt a szálláshelye.
Először a 14. század végén említették városként, majd a török időkben itt is csökkent a lakosság száma, újra falu lett. A 18. század elején kapta vissza rangját, mint fontos dunai átkelőhely.
"Magyar Mezőváros Pest Várm. a’ tőle nevezett járásban, földes Ura Bosnyák Uraság, lakosai reformátusok, fekszik D. Vecséhez, ’s Hartához is 1 1/2 mértföldnyire; határja 3 nyomásbéli, földgye térséges, tiszta búzát, kétszerest, árpát, zabot, szénát terem, szőleje a’ Duna felé szép hegyen van, ’s meglehetős veres bort terem; nádgya elég van, ’s a’ szőlők között szép erdeje, bővelkedik borral, náddal, gabonával, ’s külömbféle marhákat, és lovakat is szép számmal nevelnek, gyümöltsöt bőven terem, házaikat kézi munkával tsináltt dombokra építik az áradások ellen; nevezetes jó pintzék találkoznak itten."
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
Városi címét végül 1997-ben kapta újra vissza.
Az Aranykulcs legendája
Solthoz egy érdekes legenda is kapcsolódik. Eszerint IV. Béla a tatárok elől menekülve itt kapott segítséget. A helyiek elbújtatták őt a mocsaras vidéken. Ennek emlékére két aranykulcsot adott, melyeket a templom tornyában őriztek. Ám egy villámcsapás miatt az épület leégett, a kulcsok megolvadtak és eltűntek. Bizonyíték ugyan nincs a történetre, de a település címere ma is őrzi ezt a jelképet.
A környéken számos régészeti kutatást végeztek, ahol a bronzkorból, a honfoglalás idejéből is találtak tárgyi emlékeket, sírokat, településnyomokat.
Látnivalók
Solton is bőven akad látnivaló, Például az 1826-ban, késő klasszicista stílusban épült Vécsey-kastély. I. Ferenc császár adományozta Vécsey Ágoston grófnak, akinek egyik fiát, Vécsey Károly tábornokot az 1838/49-es szabadságharc után a 13 aradi vértanú közül utolsónak végeztek ki.
A város Mária Neve tiszteletére felszentelt templomot és a parkját nemrég újították fel.
Református templomának építéséhez a Tétel-halomról idehordott római köveket is felhasználták.
A Pincemúzeumot 1980-ban alapították, és a népi műemlékké nyilvánított berendezett pinceépületben szőlészeti- és borászati eszközöket mutatnak be, köztük a legértékesebb a 12 szőlőprésből álló gyűjtemény.
A 600–700 pincéből álló Meleg-hegyi pincefalu 2001 óta élvez védettséget.
Szent László tér és a hozzá kapcsolódó szabadtéri Árpád-kori témaparkban is érdemes elsétálni.
Solton állt a híressé vált Rádióadó.
Itt épült fel Magyarország első vasbeton hídja, amely országos műszaki emlék címet kapott.
A Révbéri lovascentrumban családi programokat, lovasbemutatókat lehet látni.
A Teleki Sándor-kastélyban ma étterem és szálloda működik.
Solt határában található a Natura 2000 európai ökológiai hálózathoz tartozó, kiemelt jelentőségű terület is, ahol európai jelentőségű fajok és élőhelyek találhatók, és a közönséges ürgék kedvelt lakóhelye is. Kiemelkedően fontos az itt kialakult szikes tavak rendszere, amely a Duna-Tisza közének legnagyobb tóláncolata.
