Mennyit szenvednek a tehenek azért, hogy tej, sajt és vaj kerüljön az asztalunkra?
Joaquin Phoenix alig néhány nappal a 2020-as Oscar-gála után a kezében hozott el egy újszülött borjat az egyik Los Angeles-i vágóhídról. Magával vitte a borjú anyját is. Az állatokat egy állatvédő szervezet farmjára szállították, ahol a színész szerint békében élhetnek majd.
Magán az Oscar-gálán a díj átvételekor mondott köszönőbeszédében Joaquin Phoenix azt állította, a vegán életmód morális kötelessége az embereknek.
– mondta.
VIDEÓ: Joaquin Phoenix beszéde
De igaza van-e a világhírű színésznek?
Az emberiség jelentős hányadának nélkülözhetetlen tápláléka az állati eredetű tej, és az abból származó különböző termékek, a vajtól a sajtig, a savótól a túróig. Számos országban vajjal sütnek-főznek, több helyen a sokszáz féle sajt, másutt a joghurt, a kefir jellegzetes része a nemzeti gasztronómiának. A Tej Terméktanács által megrendelt friss, reprezentatív kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság 97%-a fogyaszt tejet és/vagy tejterméket.
Csakhogy az állatvédők világszerte régóta kritizálják a zsúfolt istállókat, a tejtermelő tehenek folyamatos mesterséges megtermékenyítését, és azt, hogy azonnal elszakítják tőlük újszülött borjaikat. Azt is felhozzák, hogy a nőstény borjakat elkülönített karámokban tartják, szarvkezdeményeiket 8 hetes korukban levágják, a bikaborjak pedig általában vágóhídra kerülnek.
De vannak olyan táplálkozás-szakértők is, akik aggódnak. Szerintük az állatokban kialakult stressz a húsukat, tejüket fogyasztó emberek egészségét is károsíthatja. Felróják azt is, hogy az állatok gyakran kapnak antibiotikumokat, amelyek erősíthetik az antibiotikum-rezisztenciát, ez pedig szintén fenyegetheti az embereket is.
Radikális állatvédők a közelmúltban Londonban rendeztek meghökkentő akciót, ahol egy vérző mellű nő illusztrálta, szerinte mit kell kiállniuk az állatoknak.

2017 októberében pedig világszerte óriási felháborodást váltott ki az Animal Outlook titokban készített filmje, amiben azt mutatták be, hogy egy dél-kaliforniai családi farmon a munkások rugdossák vagy fémrudakkal ütik a teheneket, és hogy az újszülött bikaborjút, amelynek fejét legyek lepték, hagyták a sárban elpusztulni. Tejipari szakértők és farmerek sora is felháborodott, és azt mondták, az ott látható kegyetlen bánásmód egyáltalán nem általánosítható.
A New York Times megkérdezte Marina von Keyserling-et, a kanadai British Columbia egyetem kutatóját, aki régóta vizsgálja, hogyan hatnak a modern tejgazdaságok a szarvasmarhákra. Boldogtalanok-e azok a tehenek, amelyek egész életüket egy elkerített belső térben töltik? Okoz-e az anyatehénnek komoly szorongást, ha elválasztják újszülött borjától? És nem utolsósorban: lehet-e tejtermelő tehén életét javítani úgy, hogy az tudományos megalapozott és gazdaságilag is kivihető legyen?
Marina maga is egy tehénfarmon nőtt fel, és részt vett számtalan bikaborjú fájdalomcsillapító nélküli kiherélésében.
Munkatársaival bebizonyították, hogy ha két borjút egy térben tartanak, kevésbé lesznek félősek és könnyebben lehet bánni velük, mintha egyesével elkülönítenék őket. Arra is rájöttek, hogy a teheneknek egyéni viselkedési jegyeik vannak, amit akár személyiségnek is nevezhetünk. Ezek azután serdülőkorban náluk is teljesen felborulnak. A változások állatról-állatra mások, némelyek bátrabbak, némelyek félősebbek lesznek.
– hangsúlyozta Jennifer Van Os is, a wisconsini Madison egyetem állat-jólét kutatója.
Marina von Keyserling és kollégái kipróbálták azt is, hogy mi történik, ha automatikusan nyíló ajtókat szerelnek fel az istállókra. Arra voltak kíváncsiak, hogy a vemhes tehenek szívesebben maradnak-e a klimatizált zárt térben, hogy ott fogyasszák el kedvenc táplálékukat, vagy pedig inkább a kinti legelő felé indulnak. Kiderült, hogy az állatok szabadságvágya az időjárástól és a napszaktól függ. Eső és hó esetén bent maradnak, jó időben és éjjelente viszont inkább voltak odakint (a szarvasmarhák naplementekor, éjfélkor és hajnalban legelnek a legszívesebben).
Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal külön állatjóléti tananyagot állított össze, ami szerint a "tejelő állományoknál is kiemelkedően fontos a legelőre vagy száraz kifutóra való kijutás lehetősége." Azt írják, a napsugárzás serkenti az anyagcserét és a D-vitamin termelődést, javítja a mozgást, edzi a csülköt, így kisebb a nehézellések és a fertőző betegségek gyakorisága.
Megkülönböztetik a kötött tartást, illetve a szabadabb mozgást biztosító kötetlen mélyalmos tartást, valamint a kötetlen pihenőbokszos tartást. Az állatok szempontjából a kötött tartás biztosítja a legkevesebb szabadságot. A NÉBIH szerint az így tartott szarvasmarhák felkelését és lefekvését nehezítheti például az úgynevezett tehén tréner, amely az állatot hátralépésre kényszeríti, hogy az ott húzódó trágyacsatornába ürítsen. Ugyanakkor ebben a tartási formában nincs agresszió, mert az állatok teljesen el vannak választva egymástól.
A szabadban a rangsorban közelállók közt akár komoly harc is kialakulhat, és az állatok 3-5 kilométert is vonulnak egy nap.
De nagyon más sors vár a tejelő borjakra is, mint ami a szabadban történne velük. Ott ugyanis az újszülöttjét naponta 6-8-szor szoptatja meg az anyaállat, és az első hét után kialakul köztük az anya-utód kötődés. A csordában a borjak 2-3 hetes koruktól nagyon sokat játszanak, és az új borjú születéséig, vagyis minimum 9 hónapig az anyjukkal maradnak.
Az anyai gondozás hiánya, az ingerszegény környezet, az izoláció, a mozgáshiány miatt sérülhet az állatok szociális fejlődése, ami viselkedési problémákhoz vezethet - áll a Szent István Egyetem Alkalmazott Etológiai Tanszékének szakmai anyagában.
Ez például nyelvöltögetésben mutatkozhat meg, vagy az úgynevezett álszopásban, amikor a borjak társaik kiálló testrészeit szopogatják. A NÉBIH szerint ezeket gyakran szopás-gátló eszközök felhelyezésével, vagy műtéttel próbálják a gazdák megakadályozni, ami sérti az állatok jólétét, sérüléshez és félrenyeléshez vezethet.
Ugyanakkor nagy szerepe van a gondozók személyiségének, ha a borjak 1-4 napos korában sokat beszélnek hozzájuk, simogatják, vakargatják őket, akkor 15-20%-kal is jobb lehet a tejhozam, ami arra utal, hogy ez is sokat számít az állatoknak.
Míg a húsukért tartott tehenek 8-10 liter tejet termelnek a borjaiknak, a tejükért tartott társaikból 20-40 litert is kifejnek, és négyszer annyi táplálékra van szükségük, mint egyébként lenne.
Így például a szülést követő 20. napig érzéstelenítés nélkül helyezik el a füljelzőt. Engedélyezett a szarvtalanítás is, amire azért van szükség, hogy a szarvasmarhák ne tudják egymást vagy az őket ellátó embereket megdöfni. Bár erre a célra pákát, fogót, huzalfűrészt is lehet kapni, a NÉBIH állatjóléti szempontból a "szarvtalanító pasztát" javasolja, ami egy erősen lúgos kémhatású méreg. Hatására az elhalt bőrfelület 10-12 nap után leválik.
Nagy stressz jelent az állatoknak a kényszerű vég is, főként az, amikor teherautókra rakják őket, illetve beterelik a vágóhídra. Németországban a húsmarháknál már engedélyezték a legelőn vágást, mert a hatóságok arra jutottak, hogy ez nemcsak állatjóléti szempontból előnyös, hanem a hús minőségén is sokat javít.
A New York Times pozitív példának bemutat egy New Jersey-i családi farmot, ahol 1500 tehenet nevelnek. A jószágok napközben kényelmesen őgyeleghetnek szellős istállóikban, vályúból esznek. Napjában háromszor átviszik őket a fejőterembe, ahol számítógépes irányítású vákuumos készülékek szívják le tejüket alig néhány perc alatt. Minden újszülött borjút cumisüvegből táplálnak. A 42 éves Nathan Chittenden nagyon szereti állatait, amelyek láthatóan viszonozzák is ezt.
Chittenden szerint az alacsony átvételi árak, az egyre szigorúbb környezetvédelmi szabályok és az állatvédők figyelme miatt az elmúlt 5 év különösen nyomasztó volt számukra. Az a véleménye, hogy az állatokkal szemben gyakori rossz bánásmódról szóló állítások eltúlzottak, és meggyőződése, hogy a boldogtalan tehenek rossz tejelők.
A New York Times bemutat egy olyan farmert is, akinek a tehenei tavasztól hónapokat töltenek a szabadban szopós borjaikkal együtt. Bár ezzel csökken az emberi fogyasztásra alkalmas tejük mennyisége, édesebb és tápértékben gazdagabb lesz. Igaz viszont, hogy a végtermék kétszer olyan drága, mint az átlagos tej, ezért kisebb iránta a kereslet.
Alternatívát kínálhatnak a növényi alapú tejek is. Ezek Magyarországon is egyre népszerűbbek, a Tej Terméktanács már említett kutatása szerint már a magyar lakosság 28%-a fogyasztja őket. De azt is hozzáteszik, ezen belül mindössze 3% azok aránya, akik teljesen elzárkóznak a tej vagy tejtermékek fogyasztásától. Vagyis a többiek inkább kiegészítésként tekintenek erre a lehetőségre.
„Olyan társadalmakban élünk, amelyekben az emberek eldönthetik, hogy olyasmit esznek-e, ami megfelel az értékrendjüknek. Ez az egyik legnagyobb kihívása az állattenyésztésnek, mert még akkor is, ha a közvélemény nem várja el, hogy a gazdálkodás egyik napról a másikra megváltozzon, azt igen, hogy a gazdák jó életet biztosítsanak állataiknak” – hangsúlyozta Marina von Keyserlingk professzor.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!