Legendás történelmi események színhelye volt a hét dombra épült Királynék városa
Veszprém, a Királynék város régóta kiemelt szereppel bír, hiszen sok évszázados, sőt, évezredes múltjában komoly gazdasági, kulturális, államigazgatási és oktatási funkciókat töltött be.
Különleges a vidéke is, a Bakony peremén, a Séd-patakot övező hét dombra és völgyekbe épült, ráadásul ez a legmagasabban fekvő megyeszékhelyünk, a tengerszinttől 270 méteres magasságban található. A városban a dombok miatt nem ritka a 30-40 méteres szintkülönbség sem.


Az itt épült vár az egyik legősibb várunk.
(Esztergom és Székesfehérvár büszkélkedhet hasonlóval.) Egyes kutatások szerint már a honfoglalás előtt is kiemelt terület volt, de Géza idejében már biztosan volt itt erődítmény. A vár körül pedig kis falvak létesültek, melyek később összeolvadtak.
De van olyan feltevés is, hogy a települést Géza unokájáról, István király unokaöccséről, Beszprim-ről nevezték el. A lengyel fejedelem – miután apja a lengyel király elüldözte – Magyarországon telepedett le, több hercegi uradalma volt, és ezek egyike lehetett a veszprémi is. A város első ispánja pedig, a hagyomány szerint a nevét adta, így kaphatta Veszprém az ő nevét.
Egy másik legenda szerint Gizella királyné segíteni szeretett volna az akkor épülő székesegyháznak. Mikor elfogyott a pénz, ő egy drága bundáját elhajítva közölte „Vessz, prém”, ezzel jelezve, hogy lemond a fényűzésről a templom érdekében.


Érdekességek
- I. István itt győzte le Koppány seregeit
- A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely
- Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye
- A város I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt
- Évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét
- Itt őrzik Gizella királyné felkarcsontját
- Itt van a híres reneszánsz püspök, Vetési Albert, sírhelye




A vár története
A meredek hegyoldalhoz épült veszprémi várnak kalandos története volt. A tatárjárás idején ugyan visszaverte a támadásokat, de megrongálódott. A virágkorát a 15. században élte, a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöknek köszönhetően. A 16. században a törökkel vívott harcokban tízszer is gazdát cserélt. A Rákóczi-szabadságharcban a császári csapatok feldúlták.
A 18-19. században konszolidálódott a helyzete, gabonapiaca révén kereskedelmi központtá vált, a lakosainak száma jelentősen megnőtt. Iparosok költöztek be, és komoly építkezések folytak. Ekkor épült fel a vár épületeinek jelentős része. Az 1930-as években a hadiiparnak és a katonai repülőtérnek köszönhetően újabb fellendülés vette kezdetét. 1938-ban megépült a Völgyhíd. A 2. világháborúban többször is bombázták, a Viadukt is megsérült. A háború után gazdasági funkciója mellett többek között az egyetemnek és a kutatóintézeteknek köszönhetően még nagyobb szerepet kapott.


A várnegyed épületeit felújították, és hangulatos, szép városrésszé vált, ahol érdemes alaposan szétnézni, hiszen innen remek a kilátás a környékre is. A mintegy 400 x 100 m-es alapterületű, festői szépségű barokk és klasszicista palotákkal beépített várnegyedben egyházi, tudományos és művészeti intézmények, hangulatos utcák, és izgalmas történelmi emlékek várnak.
A várban Gizella idején a püspöki palota mellett egy királynői palota is állt, ám ezek elpusztultak. Mára a törökök után épült püspöki palota látható. A barokk korban újjáépített, macskaköves burkolatú, egy utcás, vár Magyarországon egyedülálló.




Látnivalók a Várnegyedben
- A veszprémi érsekség főszékesegyháza 10. századi alapokon, 14. századi gótikusaltemplommal épült. A Szent Mihály-főszékesegyház a veszprémi érsekség főtemploma. Az eredeti templom az államalapítás korában épült, minden bizonnyal. Ez Magyarország legrégibb székesegyháza. Mai formáját 1910-re érte el. A neoromán stílusú épület két tornya a városból is jól látható. A templom 1981 óta bazilika.
- A Gizella-kápolna Veszprém legrégibb középkori épülete, a 13. században, gótikus stílusban épült.
- Várkút: 41 méter mélységű kút a Gizella-kápolna előtt látható.
- A késő barokk Püspöki (ma Érseki) palota a Szentháromság téren áll, Fellner Jakab alkotása. Benne könyvtár és levéltár található.
- Ún. Nagypréposti palota
- A barokk stílusú Szentháromság-oszlop 1750-ben készült.
- A Szent György-kápolna Veszprém talán legrégibb középkori épülete. A 10. századi épület romjai a székesegyház mögött találhatók. A Szent Imre legenda szerint első királyunk fia a szüzességi fogadalmát itt tette le.
- A várhegy északi fokán áll I. István király és Gizella királyné szobra, Ispánki József 1938-as alkotása. Mellette nagyszerű panoráma a városra és a vidékre.
- A Várkapu (Hősi kapu) az első világháború halottainak emlékére épült, tornyában Vármúzeum működik, belsejében új interaktív vár- és helytörténeti bemutatóhelyet találni. Korábban itt egy felvonóhíddal ellátott kapu állt. A mostani épület 1939-ben készült el.
- A Tűztorony alapja középkori, felső része 19. századi eredetű és remek a kilátás róla.
- Gizella Királyné Múzeum
- Ferences templom
- Dubniczay-ház, benne képtár
- Csikász Galéria
- Művészetek háza
- Veszprém vára



Bővebb információk ITT





