Mézeskalácsházak és felhőkarcolók - Varsót neked is látnod kell!
Amikor elindultam Varsóba, romantikus, régi épületeket láttam lelki szemeim előtt (meg persze pierogit).
Mert az tiszta sor, hogy ez Varsó:


De hogy ez is:


Na arra nem voltam felkészülve...
Ahhoz, hogy megértsük, hogy mitől ilyen eklektikus ez a város, kicsit a történelmébe is bele kell másznunk.
Varsó Lengyelország fővárosa és legnagyobb városa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
A város neve a Wars névre hallgató halásztól és a Visztula hableányától, Sawától ered. Ezért a 17. század második félétől a hableány karddal és pajzzsal látható Varsó címerében, az óvárosi piactéren pedig a hableány szobra áll.
A zöldterületek Varsó területének 40%-át teszik ki, és határában több természetes erdő is helyezkedik el.
Varsó híres arról, hogy mindig fel tud állni és újjá tud épülni. Komoly károkat szenvedett a svéd és porosz háborúban 1656-ban, majd az 1794-i ostrom során, és a második világháború végén a város bal parti részének 85%-a romokban hevert.
A háború után Varsó újjáépült. Az Óvárost teljesen rekonstruálták, pontosan a háború előtti alakban, többnyire Canaletto képei alapján. 1980-ban az Óváros felkerült az UNESCO világörökség listájára, a teljes rekonstrukció kivételes példájaként.
A kommunista hatalom viszont további károkat okozott a megmaradt épületeken azzal, hogy szocreál stílusban építette újjá a várost. A szocreál építészet tipikus példája az MDM-lakótelep (az Alkotmány tér körül), a Kultúra és Tudomány Palotája és a Tizedik Évforduló Stadion.
A legmagasabb épület Varsóban és az egész országban – a Tudomány és Kultúra Palotája (PKiN – 230,7 m a TV-toronnyal, 188 m a tetejéig), amely a 7. legmagasabb épület az Európai Unióban.

Szóval Varsó egy főnix, és a múlt hagyatéka a manapság itt élők mentalitásához is erősen hozzátartozik. Szemmel látható, ahogy most is növekszik és változik a város... de erről majd kicsit később.
Az utazással kapcsolatos első jó döntés a LOT volt. Eddig rövidebb útra csak fapadossal utaztam, de elég klassz élmény végre egy olyan társasággal menni, ahol kedvesek és előzékenyek veled, és ahol a reggeli péksüti, kávé és nasi nem feláras.
Az utazás mindössze 1 óra 20 percet vett igénybe, úgyhogy annyira gyorsan elrepült, hogy az előre letöltött filmemet sem tudtam befejezni. Sajnos a vonatos és buszos megoldások egyelőre elég körülményesek és hosszadalmasak, és autóval is kell nagyjából 10 óra a célba éréshez, úgyhogy én mindenképpen a repülőt ajánlom.
A szállásunk a már Budapesten is aktívan működő a&o hostelben volt.
A hostel mellett rájuk a hotel szó is maximálisan igaz, hiszen itt foglalhat az ember szuperolcsón csak egy ágyat is, de családi vagy akár kétfős szobák is rendelkezésre állnak. És a családi szoba pont olyan, mint egy modern hotelszoba. Vadi új, minimalista stílusú, és a tusfürdőtől a bekészített törölközőn át a hajszárítóig mindent tartalmaz.
0-24-ben van porta, bár és közösségi tér, ráadásul a metró is közel van, így az egész város könnyedén felfedezhető innen.

De térjünk rá erre az eklektikus városképre.
Az óváros természetesen kötelező program. Gyönyörűek ezek az épületek, kívül és belül is. A piactéren üldögélni egy forró ital mellet, igazi őszi-téli program lehet. Mi egy egész délutánt töltöttünk a környéken, és még bőven akadt volna bámészkodni való.


De a legfurcsább élmény mégis az, amikor pár metrómegállóval arrébb az embert már egy teljesen más városkép fogadja.
A mézeskalács házak után szocialista monstrumok jönnek, majd a legmodernebb felhőkarcolók és felújított gyárak. Elsőre nagyon furcsa, aztán egyre izgalmasabb, majd egyenesen ellenállhatatlan.
Talán az egyik legizgalmasabb pont a régi gyárak újragondolása.
És ez csak egy szelet, amit mi jártunk be két nap alatt. Ennél sokkal több hasonló projekt létezik itt.
Szerintem egyfelől remek gondolat, hogy nem rombolnak, hanem újáépítenek, és mivel rendkívül stílusosan is teszik ezt, nehéz lenne kifogást találni benne.







Ha már Koppenhágát említettem, maradjunk ennél a példánál.
Ez azért is jó hír, mert Varsó gasztronómiai szempontból is egy új úton van, most próbálják a klasszikus ételeiket újragondolni, megreformálni, de még bőven akad tradicionális hely is a városban.




Egy olyan válogatás, amiben többféle íz is van (gombák, húsok és káposzta), átszámítva 2100 forintba kerül, és maximálisan jól is laksz vele. Nekik több éttermük is van városszerte, és ha rám hallgattok, nem csak egyszer tértek be hozzájuk!
Nagyon ajánlom még a Warszawa Wschodnia nevű helyet, ami a legszebb példája a gyárterületek újragondolásának.
A hatalmas tér egyik felét a nyitott konyha foglalja el. Biztonsággal rendelhet úgy az ember, ha minden a szeme előtt zajlik.


És bár felsőbb kategóriásnak számít, nem tudom nem kiemelni a legmenőbb cukrászdát, ahol jártunk.
A DESEO egy olyan hely, ahol a csodás külcsínt csak a remek ízek ragyogják túl. Egy sütire, egy kávéra vagy a saját kakaójukból készült csokira is érdemes beugrani. De mutatom:



Ősszel és télen nyilván nehezebb programot találni, hiszen az időjárás miatt a parkok és kint rendezvények nem játszanak. Pedig Varsó egyik vonzereje abban is rejlik, hogy rengeteg a zöld terület, és a fa.
Azonban múzeumokban és kiállításokban is bővelkedik a város, és van 1-2 igazi különleges opció is.
Az egyik ilyen a Vodka múzeum, ahol a komplex tárlatvezetés után egy kis kóstoló is várja az embert.
(Én eredetileg azt sem tudtam, hogy a vodka lengyel szó, és azt sem, hogy ekkora becsben tartják itt.)



A másik kihagyhatatlan program a Neon múzeum, ahol magyar leletek is szép számban akadnak.
Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy valaki régi neontáblákat gyűjt és mutat be, de a lengyeleknél egy időben a városképet nagyban meghatározták ezek a fényes jelzések, és a tárlat segítségével most sokat mesélnek, egy nem is olyan régi korszakról.


Mire vártok? Egy őszi kirándulásra abszolút ideális helyszín lehet.