Ilyen klassz a legszebb hazai törökfürdő
A Veli Bej fürdő a Császár fürdő mellett található. Az Irgalmasrend megbízásából Virág Csaba kétszeres Ybl-díjas építész vezetésével újult meg a kiemelten védett műemlék.
A fürdőt valójában nem Veli bej, hanem Szokollu Musztafa pasa építtette 1574-ben. Az építők jó munkát végeztek, hiszen az épület több száz év alatt is megmaradt. Mivel mocsaras vidékre épült, ezért alapjait 60-80 centiméter átmérőjű cölöpök tartják. Falait kőből faragták. A XVIII. században az előcsarnok elpusztult, négyzet alakú magja azonban épen megmaradt.
A Veli Bej fürdő kupolái a Császár fürdő és az Irgalmasrendi kórház közötti udvaron
A nagymedence csarnokát körülvevő "kerengő" folyosón pihenőhelyeket alakítottak ki
A fürdő többször váltott tulajdonost. Kayser Bad néven volt a kincstáré, majd Egger János, a Voyta, és a Marczibányi család, végül pedig 1806-ban a Betegápoló Irgalmasrend tulajdonába került. Az épülethez többször hozzáépítettek, míg mai formáját 1841-44 között nyerte el, Hild József tervei alapján.
A Betegápoló Irgalmasrend a XVII. században érkezett Magyarországra. Ők hozták létre az első kórházhálózatot is. 1989-ben épületeik egy részét visszakapták, többek között a Budai Irgalmasrendi Kórházat is.
Az építők eredeti táblája
Az eredeti vízvezetékeket üveglappal fedték le
A felújítás során igyekeztek az eredeti állapotokat megidézni. A feltárt korabeli mészkő padlót és a mázas belsővel készült vízvezetékeket üveglappal fedtek le, így ti is megcsodálhatjátok.
A medencetérbe később felkerült fehér márványburkolatot leszedték, hiszen a törökök nem burkoltak, hanem nagy szaktudással, vízzáró vakolatot használtak. A márványlapokat most az előcsarnok oszlopain láthatjátok.
Előkerült egy ótörök írással készült vörösmárvány tábla is. A török építőmesterek szokása volt, hogy az építtető személyét és az építés idejét így örökítsék meg.
A belső nagymedence, körülötte kisebb fülkék
A kisebb medencékben különféle hőfokú víz van
A a 36 fokos központi nagymedence Közép-Európa legnagyobb törökfürdő medencéje, látványnak is pompás. Egy fantasztikus kupolával fedték le. A csarnok nyolcszegletű, a 4 szélén fülkékkel, ahol régen családi fürdőzésre használt kisebb medencék rejtőznek, ezekbe ma különféle hőfokú vizet találtok.
A vizet nem kell klórozni sem, hiszen a termál víz gyors átfolyása miatt a medencékben a víz naponta 4 alkalommal teljesen kicserélődik. Így a fürdő teljesen természetes felfrissülést biztosít.
Számos szolgáltatást is igénybe vehettek: szauna, infraszauna, gőzkabin, élményzuhany, családi fülkék, súlyfürdő, Kneipp-sétáló, jacuzzi és persze egy feszített víztükrű gyógyvizes medence vár benneteket. A gyógyhatású kalcium-karbonátos medencéket reumatikus betegségekben szenvedőknek és műtét után felépülőknek ajánlják.
Ha a fürdésben, szaunázásban elfáradtatok, érdemes megpihenni a fürdőcsarnokot körülvevő, üveggel fedett széles folyosókon, ahol pihenőágyak várnak.
Kezeléseket is igénybe lehet venni
Irgalmasok Veli bej fürdője: 1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 7.
Nyitva tartás: 6-12 és 15—21 óráig. 12-15 óra között műszaki szünet.
Belépő 2500 Ft.
Egyes szolgáltatásokat csak beutalóval lehet igénybe venni, ezért célszerű előre tájékozódni.
A fürdőben egyszerre 80-an lehetnek, 3 órás váltásokban. A fürdő koedukált.
A törökök az európaiaknál jóval korábban ismerték a termál fürdőket. Fürdőkultúrájukat vitték magukkal a hódításaik idején is. Számos fürdőt építettek, jó párat hazánkban is. Ők hozták magukkal például a frottír törölközőt és más kelméket is. A fürdés a török hétköznapi élet része volt, és az mai is. A mosakodás, fürdés vallási előírás számukra. A fürdő nem csak a testi, lelki rituális tisztálkodás helye, hanem fontos találkozóhely.
Az épületek érdekesek, különlegesek, többnyire márványt használtak burkolatként, és padlófűtéssel melegítettek. A medencét lépcsőzetesen alakították ki, amiben a víz állandóan cserélődött, mert az iszlám a folyóvizet is előírta.
A gőzfürdőben a központi terem négyszögletű, a falak mentén körbefutó kőpaddal. Itt falikutakból merték a vizet. A terem közepén állt egy nagyobb kőasztal, ahol a masszírozást végezték. A hideg vizű forrásokra épült fürdőkben a vizet felmelegítették, ahol volt meleg vizes forrás, mint hazánkban is, ott mellé építkeztek.
A fürdőben relaxáltak, pihentek, teáztak, és a társadalmi élet fontos helyszíne is volt, itt tudták jól kibeszélni magukat. A hagyományos török fürdőket külön használták a férfiak és a nők. A fürdőket kortól, nemtől, vagyontól függetlenül mindenki látogathatta. A nők itt társaságban lehettek, de a fürdőkben megtanulták a szépségápolás titkait is, a test és a haj ápolását, vagy a sminkelést. Sokszor a felvilágosítás vagy éppen gyermekeik párjának kiválasztása is a fürdőkben zajlott.
Ha szereted a fürdőket, nyomj egy lájkot! :)
