Három híres mondás, amit tévesen idézünk
A szólásokat, mondásokat vagy szállóigéket bizony annyiféleképpen emlegetik, ahány ember, így sokszor csúszik hiba a használatukba. Különösen igaz ez azokra a szállóigékre, amiket híres emberek mondtak. Vagy nem mondtak. Íme három példa arra, amikor egy-egy híres mondás elterjedése hibás alapokon nyugszik!
1. Széchenyi István és a „hitvány kormány”
Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba…” – ezt az idézetet, különösen annak első mondatát sokan idézik, ám tévesen hivatkoznak Széchenyi István nevére. Ahogy azt az Urban Legends egyik cikkében olvashatjuk, a történészek már azt is kifogásolták, hogy a nyelvhasználat és az idézet tartalma sem illik Széchenyi életművébe.
Az első mondatot ráadásul biztosan nem ő mondta, hanem egy francia gondolkodó, Joseph de Maistre írta le egyik művében. A folytatás azonban már problémásabb, ugyanis annak forrása egy életrajzi regény, az Egyedül vagyunk, amit Surányi Miklós írt 1936-ban. A mű egy regény, tehát színesítik kitalált elemek, ebben adja az író Széchenyi szájába az egész idézetet. A regényen kívül semmi egyéb, megbízható forrás nem említi ezt az idézetet, amit tehát nem mondhatott Széchenyi, hiába idézik gyakran olyan sokan.
2. Könyves Kálmán nem a boszorkányokat kérdőjelezte meg
Könyves Kálmán királyunk híres mondása igazi szállóige lett:
Magát a mondást is sokan sokféleképpen ismerik, ennek egyik oka az, hogy a szöveg eredetileg latinul íródott, így a fordításra is többféle megoldás született. A másik természetesen az, hogy a szájról szájra terjedő szólások időben és térben mindig máshogy lesznek idézve.
Kálmán azonban nem ezt mondta. Az eredeti latinban ugyanis a striga szót használja, ami nem boszorkányt jelent. A boszorkány a maleficus/maleficia szó, a striga inkább lidércként fordítható, olyan ember, akit valami megszállt és ezért éjszakánként szörnyű lénnyé változik. A korban ez utóbbit babonaságnak tartották, ellentétben a boszorkányokkal, akiket keményen üldöztek is. Szeretünk Könyves Kálmánra ezért a mondat miatt úgy tekinteni, mint aki megelőzte a korát, de törvénykönyvei pont olyan szigorúak voltak a boszorkányokkal szemben, mint bármelyik másik országban.
3. Mennyire van messze Makó Jeruzsálemtől?
Ha valami igazán messze van tőlünk, legyen szó akár két hely közti távolságról vagy időbeli dologról, gyakran mondjuk, hogy „messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”. Teljesen logikus azt gondolni, hogy itt egyszerűen csak onnan ered a mondás, hogy Makó városunk és Jeruzsálem között kétségtelenül nagy a távolság. Az egymástól nagyjából 3000 kilométerre lévő városoknak azonban nincs közük egymáshoz.
A legenda szerint Makó egy vitéz volt, aki II. András keresztes hadjáratához csatlakozott. A dalmáciai Spalato városában azonban sikerült annyira berúgnia, hogy azt hitte, már meg is érkeztek Jeruzsálembe. Nagy kurjongatással vetette bele magát a „harcba”, míg végül sikerült leszerelni. A mondásnak tehát nem egy város, hanem egy személy az eredete, külön érdekesség, hogy a települést akkor még nem is Makónak, hanem Felvelnöknek hívták.
Ha ti is tudtok még olyan szállóigéket mondani, aminek az eredete tévesen él az emlékezetünkben, ne habozzatok kommentben megosztani!
Forrás: Urban Legends
Békés István: Napjaink szállóigéi
Ha érdekes volt, oszd meg ismerőseiddel!
