Baja: a vízpartok és az ízek szerelmeseinek városa
Bajáról először mindenkinek a Duna és a bajai halászlé jut az eszébe. Ám ezt a régi múlttal rendelkező várost sok más érdekesség miatt is érdemes felkeresni.
Ha szeretsz kirándulni, horgászni, sportolni is, szereted a jó borokat és szívesen nézed meg a műemlékeket, akkor Baján remekül érezheted magad.


Baja - Bács-Kiskun megye második legnagyobb települése - a Duna bal partján fekszik, és az egyik legjelentősebb dunai kikötőhely. Földrajzilag is érdekes, hiszen három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A Duna egyik mellékága az itt folyó Sugovica. A város kedvelt pihenőhelye pedig a Petőfi-sziget. Így a természetet kedvelők is bőven találnak maguknak felfedezni valót.



Baja rövid története
Jó adottságai miatt már az őskorban is lakták ezt a vidéket. Az ásatások nyomán leletek kerültek elő a népvándorlás korából is. A honfoglalást követően pedig már folyami átkelőhelyként tartották számon. A település első írásos említése 1323-ból való.
A török időkben jelentős erődként működött, mecsete és fürdője is volt. Ám a török idők végére elnéptelenedett a hely. Később, a 17. században horvátok, majd a 18. században németek és magyarok települtek be.
A 18. században az addig a területet tulajdonló Czobor család kihalt és 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből később a városháza lett.
A várost a pestisjárvány és az 1840-es tűzvész pusztította. A vízi fuvarozás fontossága miatt mégis az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált a 19. században. Ekkor kezdték kiépíteni a kövezett utcákat, volt közvilágítása, elindult a magyar nyelvű oktatás és megnyílt az első gőzfürdő is. Ugyanakkor nem volt víz- és csatornahálózata sem.
A világháborúkat követően ismét visszanyerte fontos dunai kikötői szerepét. Forgalmas piaca, élénk kereskedelme, malmai, jól termő mezőgazdasági területei, híres kézműves műhelyei voltak.
Baja ma is fontos közlekedési csomópont, a legdélibb dunai átkelőhely Magyarországon.
A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Magyarország második legjelentősebb kikötője a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszeren.




Bajai halászlé
A legismertebb rendezvényük a négy napos fesztivállá bővült, júliusban megrendezendő Bajai Halfőző Fesztivál. Ilyenkor napokon keresztül, több helyszínen sokféle programmal várják a látogatókat.
A főszerep természetesen a hungarikummá vált bajai halászléé, amelyet több száz helyi és más vidékről érkező alkalmi szakács főz a belvárosban felállított bográcsokban.
Halászlét főzni szinte bármikor lehet Baján. Ehhez külön bográcsozó helyet is találni például a Pandúr Ökoparkban, ahol még egy receptet is lehet olvasni a kihelyezett táblán.


Szabadtéri programok
Baján az aktív pihenést kedvelők sokféle izgalmas program közül választhatnak. A jó idő beköszöntével tehát irány a szabadba.
A Kiserdő Kalandparkban élménypályák, ügyességet és bátorságot próbára tevő kihívások várnak. A Petőfi-szigeten lévő kalandparkban 12 pálya és 95 akadály található.
A szigeten vendéglátóhelyek, sportuszoda, csónakházak, üdülők és vízitelepek találhatók. Lehet bérelni kajakot, kenut, de jó időben fürdhetsz is a homokos parton.
A belvárosból kivezető gyalogos és kerékpáros hídon át lehet eljutni a Pandúr Ökoparkba, ahol kipróbálhatod az interaktív tanösvényt, vagy a panoráma távcsővel felszerelt ötszintes kilátóra is fel lehet mászni. Itt alakítottak ki szabadtéri főrőhelyet is.




A város néhány nevezetessége
Ha érdekel a város története, szereted a szép épületeket, a templomokat, múzeumokat, akkor ezekre a helyekre látogass el:
A Sugovicára néző, reneszánsz, olasz stílusú Szentháromság téren álló Grassalkovich-kastélyban található a Városháza, melynek udvarán nyári estéken komoly-, és könnyűzenei koncertek is tartanak.


A Türr István Múzeumban régészeti, történeti, néprajzi, iparművészeti kiállítást láthatsz.
Több templom és kálvária is található a városban, sétálj el a Kálvária-kápolnához, vagy a Ferences templom és kolostorhoz, a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál Templomhoz.
Az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ a város legszebb műemlék épületében, az 1845-ben épült késő klasszicista zsinagógában, valamint a mellette lévő egykori zsidó szeretetotthonban működik.
Érdemes felkeresni a Szentháromság teret, amely impozáns látványt nyújt.
A velencei Szent Márk térhez szokták hasonlítani a négylevelű lóhere alakban kikövezett teret, ahonnan pazar kilátás nyílik a Sugovicára és a Petőfi-szigetre.
Régen piactér volt, ma fesztiválokat, rendezvényeket tartanak itt.





Bővebb információk ITT.