Ahonnan pár méteren belül három országba is eljutsz
Ha azt mondjuk Őrség, akkor szinte mindenkinek a lankás vidék, a tiszta levegő, a hangulatos régi házak, a vidéki vendéglátás jut az eszébe. Ám talán kevesen tudják, hogy erre a gyönyörű vidékre télen is érdemes ellátogatni.
Őrség
Nyugat-Magyarország egy részén és a szlovéniai Muravidéken terül el ez a történeti és néprajzi tájegység. Nevét a honfoglaló magyarok által épített őrállókról kapta. Ezeket az építményeket az ország védelme érdekében telepítették ide, innen, a magaslatokról figyelték a határvidéket.
Az Őrség területén több középkori emlék is található, melyeket érdemes felkeresni. Őriszentpéteren a Szent Péter-templom, a Veleméri Szentháromság-templom, a Szentgyörgyvölgyi református templom, vagy jó néhány harangláb is megér egy kis kitérőt.
Ha szívesen nézelődsz múzeumokban, akkor ajánljuk a Szikszai Edit helytörténeti és néprajzi gyűjteményt Őriszentpéteren, ahol a régi gazdálkodás eszközeit ismerheted meg. A Pityerszeri skanzenben a településekről tudhatsz meg sok érdekességet. A Sindümúzeum a magyar hieroglif írást és a népi jelkincset mutatja be. A múzeumban látható a vidék legkorábbi, ismert égetett agyagtárgyának, a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hiteles másolata.
A Ság hegyi helytörténeti kiállítást az ötmillió éves Ság hegy oldalában álló egykori bányaépületben nézheted meg. A Ság régészeti leleteit, élővilágát bemutató tárlatot és a bányászati emlékeket láthatod.
Ha az Őrségbe indulsz, akkor készülj fel arra, hogy hűvös, szubalpin klímája miatt csapadékos vidék. Viszont az Alpok közelsége miatt tiszta a levegő.
Az Őrség fővárosaként szokták említeni Őriszentpétert, mely Vas megye délnyugati csücskében található.
Őrségi Nemzeti Park
Az Őrségi Nemzeti Park 43 927 hektáron terül el, 44 települést foglal magába. Teljes területe Natura 2000-es minősítésű, az Európai Közösségben védett, ebből 3104 hektár fokozottan védett.
A földrajza is érdekes, az ős-Rába kaviccsal töltötte fel. A vidéken 200 forrás található, melyek 15 patakot táplálnak vizükkel. Több helyen visszaduzzasztották a patakokat és így tavakat alakítottak ki.
A nemzeti parkokat nem tartja vissza a hideg, a hó, sőt. Kifejezetten erre az időszakra szóló programokkal készülnek, hogy megmutassák a parkok új arcát, a természet csendjét, a téli rétek, erdők varázslatos világát. A szervezők ilyenkor olyan fokozottan védett helyekre is elviszik a kirándulókat, ahová a többi évszakban nem lehet belépni. Külön érdekesség, hogy az itt élő állatok is jobban kimerészkednek a védett fák közül.
A felsőszölnöki hármashatár három ország, Magyarország, Ausztria és Szlovénia találkozásánál található. Itt állították fel a trianoni döntés után 1922-ben a hármashatárkövet. A 2. világháború után a vasfüggöny széle lett, fegyveres őrizet volt a határon, ezért a területre már nem lehetett bejutni.
Az emlékhelyet 1989. május 27-én nyitották meg (ezzel megelőzték az 1989. augusztus 19-i Páneurópai pikniket, az első határnyitást a vasfüggönyön keresztül). Azóta a turisták is eljuthatnak ide. A 215 cm magas, alul 173 cm széles gúla alakú kőnek három oldala van, melyen a három ország címere látható. A határkő körül pár sétálva pár méter megtételével három országba is be lehet lépni.
A kő egyben három kiemelt nemzeti természetvédelmi terület hátárán is áll, az Őrségi Nemzeti Park (Magyarország), a Dreländer Naturpark Raab (Ausztria) és a Krajinski Park Goričko (Szlovénia) található itt.
Ez a hely egyben Magyarország legnyugatibb pontja.
Bűdfalva (Budinci) falu a Muravidéken, Szlovéniában található, és ez a legészakibb szlovéniai település.
Orfalunak egyik nevezetessége az 1823-ban épült haranglábja. A másik a Fekete-tó, avagy Fekete-láp, amely egy nagy kiterjedésű szigetszerű láp. Ez Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke. A lápot erdő veszi körül. A néphagyomány úgy tartja, hogy régen a tó helyén egy templom állt, ám azt Isten elsüllyesztette, cserében viszont tavat fakasztott a helyére.
A láp régen a vaddisznók kedvenc dagonyázóhelye volt, és a helyi fiatalok is rendszeresen motoros rodeókat tartottak a területen. Ezek miatt a növényzet súlyosan károsodott, így 1990-ben lekerítették, azóta csak külön engedéllyel és kísérővel lehet belátogatni a területre.
A helyi lakók is sorra elköltöztek, 2000-ban már csak 56 lakója volt a falunak. Ebben az évben egy emléktáblát készítettek a harangláb mellé, melyre felvésték az akkori lakók neveit.
Az Őrségben több remek tanösvény is található, ezekből ajánlunk most néhány különösen érdekeset:
A Ság-hegyi geológiai és természetismereti tanösvény az ötmillió éves Ság geológiai és természeti értékeit mutatja be.
Az Írottkő tanösvény az Írottkő Natúrpark településeivel és a Kőszegi-hegység kirándulóhelyeivel ismertet meg az Írottkő kilátóhoz vezető út mentén. Hossza kb. 2 km.
Ciklámen erdei tanösvény a Kőszegi-hegység erdőgazdálkodását mutatja be a Szent Vid-hegytől a Stájer-házakig vezető úton. Hossza mintegy 4,5 km.
Az Óriások útja tanösvény a Széles-kő és a Kalapos-kő közötti hegygerinc jelentősebb sziklaalakzatait, kis barlangjait és kőfülkéit mutatja be a bozsoki Sibrik-vártól a Kalapos-kőig vezető úton. Hossza mintegy 2 km.
A Rezgőnyár Tanösvény Őriszentpéteren az Őrség növény- és állatvilágáról, az erdőkről, az itteni élővilágáról, a helybeli őshonos háziállatokról valamint a tókák élővilágáról mesél.
Sárgaliliom tanösvényen túra Velemérről Magyarszombatfára vezet, a 6,2 km úton a kevésbé ismert és látogatott Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit mutatja be.
Felsőszeri tanösvény 1,7 km hosszú túráján az Őrség népi építészetének sajátosságait mutatják be.
Élet a kaszáló gyümölcsösben tanösvény a pityerszeri Népi Műemlékegyüttes területén található. Régi, őrségi gyümölcsfajtákat, egy őrségi porta állatvilágát, és a környék jellemző lepkéit és gyógynövényeit láthatod itt.
A tanösvényekről bővebben ITT.
Fotók forrása: Őrségi Nemzeti Park Facebook-oldala, wikipedia
Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!
