A középkor csókja: a jáki templom
Gimi óta - nem, nem írom le, mikor volt - először visszatértem Jákra. Csupán a korábbi látogatás tényére emlékeztem, mégis lelkiismeret-furdalás nélkül, szinte szűz tekintettel érkeztem.
Elég annyi hozzá, hogy a szellemi épülésünket is szolgáló osztálykirándulás során nyilván ennél a frenetikus középkori templomnál sokkal érdekesebb és magasztosabb dolgok kötöttek le. Akkoriban egy szappantartóval fényképezgettem, tudjuk be ennek, hogy elmémet annyira érintette meg az épített környezet eme csodás szeglete, hogy még a templommal szemben álló, barokk stílusúvá alakított Szent Jakab kápolna létezéséről sem tudtam, ha úgy tetszik egészen 2017-ig. Fókusz.
Van remény, hiszen a mostani látogatás alapján egészen úgy tűnik, hogy benőtt a fejem lágya, és képes vagyok olyan emlékeket is szerezni, amelyekre jómagam is emlékezni fogok egy darabig. Elfelejteni nehéz is lenne, hiszen a jegyirodaként, szuvenírboltként és büféként funkcionáló templom előtti építmény, bár igyekszik környezetébe simulni, igyekezete teljesen hasztalan.
A jó ízléssel formázott tereket is az ízléstelenségbe taszító repi, vörös műanyag székei botrányosan festenek. A fővárosi árszínvonallal már az érzéktelenségig sokkolt léleknek úgy hat, hogy a belépő igencsak kedvező árú, a jelképes összegért cserébe kapott fantasztikus élmény és az összeg kontrasztja pedig nehezen emészthető.






A Jáki templom a Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozik, és meglepő módon Jákon található. Egykori bencés kolostori templom lévén története szorosan összefonódott a ma már nem létező bencés kolostor történetével, amiről a település honlapján jutunk - leginkább tőmondatokban felvázolt - információkhoz:
"A jáki templom alapítója a Ják nemzetségből származó Jáki Nagy Márton nemes, a környék gazdag földbirtokosa. A Ják nemzetség alapítója az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Gizella királynő, Szent István feleségének kíséretében jött be Magyarországra. (...) A templom és a bencés kolostor alapításának ideje: 1214. Az építés 1256-ig tartott, három szakaszban. Stílusa alapvetően román, de már megjelennek a gótikus elemek is. Fellelhető a gyönyörű díszítésekben az észak-francia, normann hatás, valamint a burgundi, a bambergi dóm kőfaragóinak hatása is. Talán az alapító halála vagy a tatárjárás (1241-42) miatt az építkezés félbeszakadt. A befejezést a harmadik ún. provinciális iskola végezte: (...) az északi hajó lefedése (bordás keresztboltozat), a fő- és déli hajók fakazettás lefedése és a Jakab kápolna felépítése." (Forrás)
A kapun belépve feltűnik, hogy a templomkertet körbeölelő falba helyezték el a tizenegy stációból álló kálváriát. "A jaáki templom építését a műemlékek országos bizottsága ellenőrzi. A bizottság több tagja Kammerer Ernő országos képviselő vezetésével Jaákra érkezik, hogy a munkát felülvizsgálja. A bizottság tegnap a stációk elhelyezése ügyében küldött Jaákra utasítást. A Krisztus kínszenvedéseit ábrázoló tizennégy stáció ugyan is tegnap Párisból megérkezett. A remekművű szoborszerű stációkat a templomban akarták elhelyezni, de a bizottság műtörténeti szempontból arra utasította az építés vezetőit, hogy a stációkat a templomon kívül körben helyezzék el, a mi meg is történt." (Forrás)







A főbejáratnál csak Krisztus és a mellette álló két apostol feje eredeti, a többit a barokk korban pótolták. A templomot eredetileg nagyobbra tervezték, ám az alapozás után mégis kisebb felépítményt emeltek. Ez megmagyarázza, hogy az eredetileg tervezett tizenkét apostolt és Krisztust ábrázoló főbejárat helyett miért egy olyan valósult meg, ahol Krisztus tíz apostollal látható, és a fennmaradó két apostol már csak a tornyok homlokzatának főbejárathoz közeli részére kerülhetett.
"1562. után megszűnt a szerzetesi élet, a kolostornak ma már nyoma sincs. (...) A hajdani kolostor az 1500-as években leégett – a falubeliek lassan széthordták a köveket, már csak a templom lett fontos. Nemrég egy közeli ház lebontásakor két kocsira való követ szállítottak vissza a templomhoz, a kolostorból származtak."
"Az 1980-as évekre ismét esedékessé vált a templom általános restaurálása. Az idő vasfoga, a savas eső sok kárt okozott. 1982-ben a főhajó cserepezése, a két oldalhajó rézzel való lefedése történt meg. A régi rézlemez felhasználásával készült el 1988-ra a II. világháború idején elvitt nagyharang helyett a 11 mázsás új Mária-harang.






"A templom és a Szent Jakab kápolna restaurálása az Országos Műemlékvédelmi Hivatal irányításával zajlott. A munkálatokat a mindenre kiterjedő kutatások, szakrajzok, felmérések előzték meg (...) elkészült a nyugati kapuzat oromfala, az apostolok galériája, a szobrok restaurálása és másolata. Kijavították a Jakab kápolnát és annak barokk oltárait. Elkészült az apáti házak közül a B épület, amelyhez csatlakoztatva új rész is épült, hogy a több száz eredeti faragott követ tárolni lehessen. (...) 1990-ben a sekrestyénél, a nagy ablak előtt megtalálták a negyedik apszis alapját. A sekrestye területén apáti kápolna állt. A Jakab kápolnát 1992-ben tárták fel. Beigazolódott, hogy a kápolna nem csontház volt, hanem a falu temploma. Sőt megtalálták a még korábbi templom rotunda rajzolatú fundamentumát, valamint a korabeli temetőt, a XI. századtól kezdve sok-sok halottal." (...) "...akkor 900 halottat emeltek ki. Egészen Mária Terézia rendeletéig ide, a templomkertbe temetkeztek a jákiak. A szórványcsontokat a templomkertben, az ép sírokban találtakat, mintegy 500-at pedig a templom északi tornyában helyezték el. A temető feltárásakor végzett kutatások azt bizonyítják – meséli a plébános – hogy a község- mindig magyarok lakta település volt. A sírok arról is tanúskodtak, hogy a jákiak Rómába, Padovába is eljutottak zarándokutakon." (a fenti idézetek forrása: itt)
Bár órákig lehetett volna merengeni a templom mai szemmel talán szokatlannak tűnő - bár szerintem igenis bájos, olykor megmosolyogtató - külső díszein, azért a belső teret sem hagyhattuk ki. Miután kint meglehetősen sokat bambultam, a belső térben épphogy körbejárni volt időm. A fényviszonyok nem voltak éppen ideálisnak nevezhetők, de miután a szem hozzászokott a fényszegény környezethez, lassan kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a szürke-barna különböző árnyalataiban pompázó falakat egykor színpompás freskók boríthatták.






Köszönhetően annak, hogy fura módon megint leszakadtam a társaságtól, lehetőségem nyílt arra, hogy több lépéssel a többiek mögött, csendes magányban fedezzem fel a Jáki templomot és a Szent Jakab kápolnát.
Bár társaságban lenni csúcs szuper, vitathatatlan, hogy ilyenkor a külvilágra és a társaság többi tagjára egyazon figyelem töredéke jut csupán. Ha nem lennének ilyen fura szokásaim, akkor valószínűleg kevésbé érintettek volna meg az északi homlokzat kőbe merevedett, csúszó-mászó figurái, szörnyei és gnóm alakjai. Nem kerülgetett volna ugyanaz az érzés és gondolat, mint ami a párizsi Notre Dame évszázados figurái láttán is tiszteletét tette. A jókedvű, harsány hangulat ma nagyon is elvonta volna a figyelmet a múltba révedéstől, és a sokadik, tisztelethez vezető felismeréstől.
A komplexum elég kicsi ahhoz, hogy látogatásunk során ne kísértsen az unalom, elég nagy ahhoz, hogy társaság ellenére is egyedül fedezzük fel, és látszólag elég távol esik a felkapott, idegtépően túlzsúfolt, éppen csak a szellemi-fizikai feltöltődés útjában álló turisztikai célpontoktól. Aki teheti, annak javaslom, mindenképpen keresse fel a Jáki templomot, meghatározó élmény, pláne, ha később is emlékszünk rá.






A templomnak saját honlapja nincsen - de telefonszáma igen: +36 94/356-014 és +36 94/356-217 -, így a település honlapjáról tájékozódhatunk, amely szerint minden nap 09.00-18.00 között látogatható. Ha pedig még több érdekességet olvasnál a jáki templomról, kattints a TELJES CIKKRE!