Nagy várakozás előzte meg a Starship kilövését, mert a tervek szerint ez az eszköz fog majd a Holdra és a Marsra menni. Az űrjárművet csütörtökön 15 óra 32 perckor kilőtték.
A fellövés után az első percekben rendben zajlottak a dolgok, de a két fokozat szétválása már nem sikerült és nem sokkal később a rakéta forogni kezdett, végül a levegőben felrobbant a jármű tesztverziója. Ekkor már több mint 2080 km/h-val száguldott.
A pillanat a videóban 48:52-nél látható:
Magyar nyelven a Spacejunkie előadása keretében követhetjük az eseményeket:
A világ legnagyobb űrrakétája, a SpaceX által épített Starship pénteken kapta meg a repülési engedélyt arra, hogy végrehajtsa első teljes tesztrepülését Texas államból indulva - írja az Időkép.
A Starship minden idők legnagyobb méretű és teljesítményű űrrakétája, teljes hossza 120 méter, a hajtóműveinek üzemanyaga metán. Tolóereje mintegy 8000 tonna, ami elegendő nagyjából 250 tonna szállítmány és 100 ember Marsra juttatásához. Az Elon Musk tulajdonában lévő űrhajózási vállalat, a SpaceX azzal a céllal építetette meg az űrrakétát, hogy előbb, 2025-ben az Artemis-3 misszió keretében a Holdra, majd ezt követően a Marsra juttasson embert.
Az első tesztrepülés a tervek szerint másfél órán keresztül tartott volna. A terv az volt, hogy a hordozórakéta a Mexikói-öbölbe zuhan, míg az űrhajó-egység, a Földet csaknem megkerülve, Hawaii közelében zuhan a Csendes-óceánba.
Az űrhajó indítása eredetileg hétfőre lett kitűzve, ugyanakkor az üzemanyagtöltés közben egy befagyott szelep miatt nem sikerült a megfelelő nyomást elérni, így biztonsági okokból a Starship indítását elhalasztották. Az indítást 40 másodperccel az indulás előtt fújták le.
A csütörtöki felszállást a SpaceX a robbanás ellenére sikeresnek ítélte.
Elon Musk’s Starship rocket experienced an explosion after successfully launching for the first time ever
Nagy várakozás előzte meg a Starship kilövését, mert a tervek szerint ez az eszköz fog majd a Holdra és a Marsra menni. Az űrjárművet csütörtökön 15 óra 32 perckor kilőtték.
A fellövés után az első percekben rendben zajlottak a dolgok, de a két fokozat szétválása már nem sikerült és nem sokkal később a rakéta forogni kezdett, végül a levegőben felrobbant a jármű tesztverziója. Ekkor már több mint 2080 km/h-val száguldott.
A pillanat a videóban 48:52-nél látható:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Januárban hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszon található George VI selfjégről. Az A-84 névre keresztelt jéghegyet az Amerikai Nemzeti Jégközpont azonosította. A jégtömb körülbelül 30 kilométer hosszú, 18 kilométer széles, így a területe meghaladja az 540 négyzetkilométert – ezzel még Budapestnél is nagyobb, írja a Discover.
A jéghegy leválásával egy korábban érintetlen tengerfenéki terület vált láthatóvá. A Schmidt Ocean Institute kutatói módosították expedíciójuk útvonalát, és megvizsgálták az újonnan elérhető szakaszt. „Megragadtuk az alkalmat, azonnal változtattunk az expedíció tervein, és megvizsgáltuk a mélyben zajló folyamatokat” – mondta Patricia Esquete, az Aveirói Egyetem kutatója.
Nyolc nap alatt távirányítású merülőeszközzel térképezték fel a tengerfenéket, és különböző élőlényeket figyeltek meg: korallokat, polipokat, óriási tengeri pókokat és szivacsokat. Néhány élőlény 1200 méteres mélységben is előfordult.
„Nem számítottunk arra, hogy ilyen gyönyörű, virágzó ökoszisztémát találunk. Az állatok mérete alapján ezek a közösségek már évtizedek, sőt akár évszázadok óta léteznek”
– tette hozzá a kutató.
A kutatók szerint ezen a területen a tápanyagok bejutását évszázadokon át akadályozta a körülbelül 150 méter vastag jégtakaró. Úgy vélik, hogy az óceáni áramlatok biztosíthatták az élővilág fennmaradásához szükséges tápanyagokat, de további vizsgálatokra van szükség.
A felfedezés hozzájárul ahhoz, hogy a tudósok jobban megértsék az úszó jégselfek alatti élővilágot, amelyről eddig kevés ismeret állt rendelkezésre. A kutatás során valószínűleg több eddig ismeretlen fajt is azonosítottak, valamint olyanokat is, amelyek már ismertek voltak.
Az expedíció során gyűjtött adatok segíthetnek az Antarktisz jégtakarójának múltbéli viselkedésének feltérképezésében is. „Az antarktiszi jégveszteség világszerte jelentős mértékben hozzájárul a tengerszint-emelkedéshez. A munkánk azért kulcsfontosságú, mert hosszabb távú összefüggéseket tár fel ezekben a változásokban, és segít pontosabb előrejelzéseket készíteni, amelyek megalapozhatják a jövőbeni intézkedéseket” – mondta Sasha Montelli, a University College London kutatója.
Januárban hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszon található George VI selfjégről. Az A-84 névre keresztelt jéghegyet az Amerikai Nemzeti Jégközpont azonosította. A jégtömb körülbelül 30 kilométer hosszú, 18 kilométer széles, így a területe meghaladja az 540 négyzetkilométert – ezzel még Budapestnél is nagyobb, írja a Discover.
A jéghegy leválásával egy korábban érintetlen tengerfenéki terület vált láthatóvá. A Schmidt Ocean Institute kutatói módosították expedíciójuk útvonalát, és megvizsgálták az újonnan elérhető szakaszt. „Megragadtuk az alkalmat, azonnal változtattunk az expedíció tervein, és megvizsgáltuk a mélyben zajló folyamatokat” – mondta Patricia Esquete, az Aveirói Egyetem kutatója.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lenyűgöző látvány: részleges napfogyatkozás lesz március 29-én – eláruljuk, mikor és hogyan láthatod a legjobban
Megfelelő védelemmel látványos élményben lehet részünk, hiszen jól kivehető lesz, ahogy a Hold lassan beúszik a Nap elé, és kicsit „megharapja” a fényes korongot.
Március 29-én különleges égi jelenség lesz megfigyelhető Magyarországon:
jön a részleges napfogyatkozás. A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold eléri a Nap peremét, a leglátványosabb pillanat pedig 12:21-re várható, ekkor a Nap felszínének 2,93%-át takarja majd ki a Hold. A fogyatkozás 12:50-re ér véget.
A Nap a maximális fedés idején déli irányban, nagyjából 46 fokkal a horizont felett lesz, így tiszta idő esetén városi környezetből is könnyen megfigyelhető. Érdemes olyan helyet választani, ahonnan zavartalan a kilátás dél felé, például a Normafa vagy a Hármashatár-hegy.
A napfogyatkozások újhold idején következnek be, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Mivel a Hold pályasíkja nem esik egybe pontosan a Föld keringési síkjával, nem minden újholdnál tapasztalunk fogyatkozást. Március 29-én a Hold árnyéka elkerüli a bolygónkat, csak a félárnyéka vetül a Föld egyes részeire, köztük Magyarországra is, így részleges fogyatkozásnak lehetünk tanúi.
A jelenséget távcsővel vagy binokulárral is érdemes megfigyelni, de kizárólag speciális napszűrő használata mellett. Fontos, hogy soha ne nézzünk szabad szemmel vagy szűrő nélküli eszközzel a Napba, mert súlyos szemkárosodást okozhat!
Megfelelő védelemmel azonban látványos élményben lehet részünk: jól kivehető lesz, ahogy a Hold lassan beúszik a Nap elé, és kicsit „megharapja” a fényes korongot.
Kisebb nagyításnál (20-30x) az egész napkorong jól látszik, és könnyen követhető a Hold mozgása. Nagyobb nagyítással (50x körül) a Hold peremének egyenetlenségei is feltűnnek, sőt, ha napfoltok is megjelennek a Nap felszínén, még izgalmasabb lesz a látvány, hiszen most éppen a naptevékenységi maximum közelében járunk.
A napfogyatkozásokat régen sok kultúrában félelmetes jelként értelmezték. Az ókori Kínában úgy vélték, hogy egy égi sárkány próbálja bekapni a Napot, ezért az emberek hangoskodással igyekeztek elriasztani. A babilóniaiak szerint a fogyatkozás szerencsétlenséget hozott, ezért ilyenkor egy álkirályt ültettek a trónra, hogy megvédjék a valódi uralkodót. Kr. e. 585-ben Kis-Ázsiában a méd és a lüd nép közötti csatát is félbeszakította egy napfogyatkozás, amit Thalész görög filozófus előre megjósolt.
A teljes napfogyatkozások idején figyelhető meg a Baily-gyöngysor jelenség. Ekkor a Hold felszíni egyenetlenségei, hegyek és völgyek miatt a napfény kisebb-nagyobb ívekben, pontokban tör át a Hold peremén. Sir Edmund Halley 1715-ben írta le először ezt a jelenséget, később Francis Baily magyarázta meg.
Legközelebb 2026. augusztus 12-én lesz hazánkból látványosabb, 58,1%-os részleges napfogyatkozás, majd 2081-ben teljes napfogyatkozás is várható Magyarország felett. A mostani esemény pedig remek alkalom arra, hogy biztonságos körülmények között figyeljük meg az égbolt egyik legizgalmasabb látványosságát.
Március 29-én különleges égi jelenség lesz megfigyelhető Magyarországon:
jön a részleges napfogyatkozás. A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold eléri a Nap peremét, a leglátványosabb pillanat pedig 12:21-re várható, ekkor a Nap felszínének 2,93%-át takarja majd ki a Hold. A fogyatkozás 12:50-re ér véget.
A Nap a maximális fedés idején déli irányban, nagyjából 46 fokkal a horizont felett lesz, így tiszta idő esetén városi környezetből is könnyen megfigyelhető. Érdemes olyan helyet választani, ahonnan zavartalan a kilátás dél felé, például a Normafa vagy a Hármashatár-hegy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Holdba csapódhat egy hatalmas aszteroida, a Földről is látható lehet majd az ütközés
A 20 emeletes ház méretű égitest 2032 decemberében ütközhet a Holdnak. A becsapódás ereje 340 hirosimai atombombáénak felelne meg, és krátert vájna az égitest felszínébe.
A NASA új információkat közölt a 2024 YR4 jelű aszteroidáról, amely a számítások szerint
2032. december 22-én a Holdba csapódhat. A tudósok becslése szerint az ütközés ereje 340 hirosimai atombombának felelne meg, és körülbelül két kilométer széles krátert vájna a Hold felszínébe.
Az év elején a szakértők még csak 0,3 százalékos valószínűséggel számoltak a becsapódással, a legújabb mérések alapján azonban ez az arány 3,8 százalékra emelkedett. A James Webb űrtávcső segítségével a kutatók pontosabb adatokat kaptak az égitest méretéről is:
az aszteroida átmérője 53 és 67 méter közé tehető, ami egy nagyjából 20 emeletes épület magasságának felel meg.
A NASA hangsúlyozta, hogy az aszteroida nem jelent veszélyt a Földre, mivel nem képes megváltoztatni a Hold pályáját. A Live Science szerint előfordulhat, hogy kisebb törmelékek elérik a Földet, de ezek a légkörbe érve várhatóan elégnek, így nem okoznának kárt.
A becsapódás látványa viszont a Földről is érzékelhető lehet.
A James Webb űrtávcső májusban ismét megfigyeli az égitestet, így a kutatók tovább pontosíthatják a számításokat, és részletesebb képet kaphatnak a 2024 YR4 pályájáról és összetételéről.
2024 YR4 egy 40 és 90 méter közötti átmérőjű kisbolygó, Apollo-típusú (Földet keresztező) földközeli objektumnak minősül. Az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) chilei állomása fedezte fel 2024. december 27-én.
A 2024 YR4 elliptikus pályán kering a Nap körül. Keringési ideje körülbelül 3,99 év, keringési szöge pedig 3,41 fok a Föld pályájához (ekliptikához) képest.
A NASA új információkat közölt a 2024 YR4 jelű aszteroidáról, amely a számítások szerint
2032. december 22-én a Holdba csapódhat. A tudósok becslése szerint az ütközés ereje 340 hirosimai atombombának felelne meg, és körülbelül két kilométer széles krátert vájna a Hold felszínébe.
Az év elején a szakértők még csak 0,3 százalékos valószínűséggel számoltak a becsapódással, a legújabb mérések alapján azonban ez az arány 3,8 százalékra emelkedett. A James Webb űrtávcső segítségével a kutatók pontosabb adatokat kaptak az égitest méretéről is:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Részleges napfogyatkozás lesz március végén - szabad szemmel is lehet majd látni
Március 29-én dél körül részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról, a különleges égi jelenség során a Hold a Napnak egy kis szeletét takarja majd ki.
A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold eléri a Nap peremét és először beletakar abba. A fogyatkozás maximális fázisa 12:21-kor következik be. Ekkor a napátmérő 8,4 százalékát takarja majd ki a Hold. Ez a Nap felszínének alig 2,93 százalékos kitakarását jelenti, így lehűlést biztosan nem lehet majd tapasztalni, írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtöki közleménye alapján.
Megfelelő szűrővel szép látványt nyújt majd a kicsorbult napkorong. A fogyatkozás 12:50-kor ér véget, amikor a Hold végleg kilép a Nap korongja elől. A jelenség könnyen megfigyelhető lesz akár a városból is, amennyiben nincs útban magas épület vagy fa.
A napfogyatkozás amellett, hogy szabad szemmel is látható lesz, megfelelő fénycsökkentő eszközökkel vagy naptávcsővel is megfigyelhető.
Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a legkisebb nagyítású távcsővel is tilos a Napba nézni, mert az vaksághoz vezethet. A Napot kizárólag erre a célra gyártott eszközökkel szabad megfigyelni.
A napfogyatkozás egy különleges égi együttállás eredménye, amelynek során a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Ez az esemény csak újholdkor következhet be, amikor a Hold a Nap irányában látszik az égen. A legközelebbi napfogyatkozás 2026. augusztus 12-én este, napnyugta előtt lesz megfigyelhető Magyarországról.
Aki szeretné részletesen megtekinteni a napfogyatkozást, érdemes felkeresnie egy csillagvizsgálót. A közlemény szerint a Svábhegyi Csillagvizsgálóban külön erre a napra tervezett Csillagkapu eseménnyel készülnek a ritka jelenség megfigyelésre. A programról és a csillagászati jelenségről részletes információ olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.
A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold eléri a Nap peremét és először beletakar abba. A fogyatkozás maximális fázisa 12:21-kor következik be. Ekkor a napátmérő 8,4 százalékát takarja majd ki a Hold. Ez a Nap felszínének alig 2,93 százalékos kitakarását jelenti, így lehűlést biztosan nem lehet majd tapasztalni, írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtöki közleménye alapján.
Megfelelő szűrővel szép látványt nyújt majd a kicsorbult napkorong. A fogyatkozás 12:50-kor ér véget, amikor a Hold végleg kilép a Nap korongja elől. A jelenség könnyen megfigyelhető lesz akár a városból is, amennyiben nincs útban magas épület vagy fa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
