Sokat csókolóztak az ősemberek a bronzkorban, ennek köszönhetjük a mai herpeszvírust
Cambridge-i tudósok a herpes simplex vírus ősi DNS-mintáját vizsgálták, és megállapították, hogy annak egyik változata körülbelül 4500 évvel megelőzte és meghatározta a vírus mai változatait – írja a Guardian.
– mondta Dr. Charlotte Houldcroft, a tanulmány virológusa. A herpes simplex vírus, másnéven HSV-1 világszerte fertőz, közel 4 milliárd ember él vele. Feltételezhetően évmilliókkal ezelőtt jelent meg, mielőtt az emberek különváltak a főemlősöktől, de az ősi DNS hiánya miatt nem lehetett tudni, pontosan hogyan fejlődött, mióta elterjedt Afrikából.
A Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatócsapat leírja, hogyan vizsgálták át a mintegy 3000 régészeti lelőhelyről kinyert ősi DNS mintákat:
A legidősebb hordozó egy 1500 éves vaskori ember volt, akit egy uráli temetkezési helyről ástak ki. Két másik személyt Cambridge környékén temettek el: egy harmincas vagy negyvenes éveiben elhunyt nőt, valamint egy tizenéves vagy húszas évei elején meghalt férfit. A harmadik csontváz egy húszas-harmincas éveiben elhunyt férfié, aki a Rajna partjáról származott, és feltehetőleg 1672-ben veszthette életét, amikor megtámadták a faluját.
Ez egybeesik az Eurázsia legelőiről Európába irányuló hatalmas migrációval és népességrobbanással, de a tudósok szerint egy másik tényező is közrejátszhatott: a csókolózás legkorábbi ismert írásos emléke egy dél-ázsiai bronzkori kézirat. A csókolózás korántsem kulturális norma, a nyugati vándorlással együtt érkezhetett, biztosítva ezzel a vírus terjedését.
– mondta Houldcroft.
A csapat most szeretne újabb ősi herpesz DNS-t felfedezni, hogy össze tudják rakni a vírus hátterét, hiszen, ha a herpesz más betegségekkel találkozik, esetenként végzetes is lehet, melynek okai a vírus genetikai történetében rejtőzhetnek.
