TUDOMÁNY
A Rovatból

Mellékhatások, hatékonyság, meddig véd - minden új infó, ami a kínai vakcináról eddig kiderült

Már több mint 100 millió dózist hoztak forgalomba, és 60 millió oltást be is adtak. Így egyre több tapasztalat gyűlik össze a Sinopharm oltóanyagáról.


„Orbán Viktor magyar kormányfő mindenkinél gyorsabb volt”. - így kommentálta cikkében a Die Welt, hogy Magyarország az átoltottsági mutatóban lakosságarányosan élre került az Európai Unióban. Egyedül Málta előz meg bennünket.

A lap szerint kezdetben sokan PR-fogásnak tartották a kínai vakcina alkalmazását, de kiderült, hogy ez egy „sikeres oltási stratégia”.

A nyugati vakcinákból ugyanis egyelőre nincs elég a piacon. A kínai oltások már a múlt héten is a teljes hazai oltáskészlet 32 százalékát tették ki, és ez az arány csak még tovább tolódott a most megérkezett újabb, csaknem félmillió adagot is beszámítva.

Igaz, mivel a kínai oltóanyag nem esett át az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezési eljárásán, a kormánynak magának kell vállalnia a felelősséget, ha később bármilyen probléma merülne fel.

De Magyarország nincs egyedül. A Pekingben gyártott Sinopharm oltást jelenleg már 14 országban használják világszerte.

Magyarország mellett Bahrein, Kambodzsa, Egyiptom, Jordánia, Makaó, Marokkó, Pakisztán, Peru, Szenegál, Szerbia, a Seychelle-szigetek, az Egyesült Arab Emírségek és Zimbabwe kapott belőle.

Többen adományként, így érkezett például 500.000 adag Pakisztánba, 600.000 Kambodzsába, 300.000 Peruba, valamint Laoszba. De az afrikai országok is nagyon várják már a kínai szállítmányokat, nekik ugyanis szinte esélyük sincs arra, hogy a nyugati oltóanyagokból rövid időn belül érdemi mennyiséget kapjanak.

Peking olyannyira komolyan veszi a nemzetközi piacot, hogy a Financial Times szerint oltóanyagával jelentkezett a Covax rendszerbe, ami arra hivatott, hogy a gazdag országok segítsék a szegény nemzetek lakosságának minél gyorsabb átoltását.

A kínaiakat ugyan sok bírálat éri, amiért mind a mai napig nem tették nyilvánossá az úgynevezett 3. fázis részletes vizsgálati eredményeit, de a legtöbb fejlődő ország hajlandó túllépni ezeken az aggodalmakon, és könnyen lehet, hogy nemsokára az uniós országok is erre kényszerülnek.

Kína pedig valóságos propagandahadjáratot folytat, amelyben felhasználja Orbán Viktor nevét is, mint az első olyan uniós vezetőét, aki a kínai vakcinával oltatta be magát. Sőt, már Rusvai Miklós is megjelent egy kínai csatornán, arról beszélt, mennyire biztonságos és hatásos a Sinopharm gyártmánya.

VIDEÓ: Rusvai Miklós a kínai New China TV adásában

Az tény, hogy a kínai oltóanyaggal kapcsolatban eddig nem láttak napvilágot olyan esetek, amikor súlyos mellékhatások jelentkeztek volna, annak ellenére, hogy a Global Times szerint már több mint 100 millió dózist hoztak forgalomba, és 60 millió oltást be is adtak.

A közel 10 milliós Egyesült Arab Emírségek 6 millió oltásnál tart. Az oltási kampányt decemberben kezdték, és az egyik helyi lap, a National News azt írja, a vakcina hatékonynak bizonyult.

A beoltottak csak enyhe mellékhatásokat tapasztaltak. Egyeseknek fájt a karjuk, és egy kisebb duzzanat keletkezett az oltás helyén, mások fáradtságot éreztek vagy fáztak, de ezek a tünetek is elmúltak néhány nap alatt.

Az orvosok alapvető mércének azt tekintették, hogy az oltás megállítja-e a beoltott páciensek súlyos megbetegedéseit. Az eddigi adatok szerint az Abu Dzabiban oltottak közül senki sem halt meg vagy került intenzívre.

A portálnak nyilatkozó Dr. Naval al-Kaabi azt mondta, azok, akik mindkét adagot megkapták, többségükben tünetmentesek maradtak vagy csak enyhe tünetek jelentkeztek náluk.

Az Egyesült Arab Emírségek hatóságainak vizsgálatai szerint a kínai oltás 86%-os hatékonysággal előzi meg a fertőzést. Ezt 31 ezer eset feldolgozására alapozták. Maga a gyártó, az eddig még nem publikált 3. fázisú vizsgálatok eredményeként először 79,34%-os adatot közölt. Legutóbb pedig a South China Morning Post a Sinopharm wuhani leányvállalatára hivatkozva azt írta, hogy az oltóanyag hatékonysági aránya 72,5 százalékos volt a 3. fázisú klinikai vizsgálatok adatainak időközi elemzése alapján.

Bár Kínában időseket sokáig nem oltottak vele, a vuhani intézet vakcináját a cég igazgatójának közlése szerint február 25-én ott is jóváhagyták az időseknek is. A legidősebb eddigi beoltott közel 100 éves volt.

Jelenleg kérdés, meddig véd a kínai oltás. Az Emírségek kormánya két beadott dózis esetén legalább 4-6 hónapra teszi ezt az időszakot, de ez lehet ennél lényegesen hosszabb idő is. Dr. Sally Mahmoud, az Abu Dzabi-beli Biogenix laboratórium vezetője szerint egyes megfigyelt személyekben még nyolc hónappal a fertőzés után is találtak antitesteket. Másoknál viszont ezek néhány hónap alatt eltűntek.

Ha sok is a bizonytalanság, a teljes inaktivált vírust tartalmazó Sinpharm vakcináról a tudósok többsége mégis azt gondolja, megfelelő immunválaszt generálhat, és a mutációk ellen is védelmet nyújthat, még ha nem is akkorát, mint az eredeti vírusváltozat esetében.

A vakcina „széles spektrumú védelmet nyújt, és jó keresztsemlegesítő hatása van a világ különböző régióiból származó törzsekre” - állította a cég elnöke, Liu Jingzhen is nemrég. A legújabb kísérletek a Sinopharm szerint azt mutatták, hogy oltásuk 10 féle koronavírus-variáció fertőzését képes megelőzni.

Ebben a hónapban a vállalat azt is közölte, hogy akár évi 3 milliárd adagot is gyárthatnak a vakcinából, amivel a Sinopharm a világ legnagyobb oltóanyag-gyártójává válna.

A jövőben Peking és Vuhan mellett Csangcsunban, Sanghajban, Lancsouban és Csengtuban is gyárthatják és csomagolhatják majd a covid-oltást. Az ugyanakkor még nem világos, hogy mikorra érhetik el ezt a gyártási kapacitást, ahogy az sem, hogy melyik oltóanyag-típusból mennyit gyártanának. A Sinopharmnak ugyanis két vakcina-változata is van, és a pekingi Sinovac Biotexh, valamint a tiencsini CanSinoBIO készítményei egyaránt megkapták a feltételes forgalmazási engedélyt.

Kínában ráadásul több másik oltóanyag is elért a gyártási fázisba, például a Sinovac biotechnológiai vállalat készítménye, amit szintén sikerrel exportálnak.

A legújabb hírek szerint pedig gyárat építenek Magyarország közvetlen szomszédságában, Szerbiában is.

Ezt Aleksandar Vucic szerb elnök jelentette be Abu-Dzabiban. Szerbia Kínával és az Egyesült Arab Emírségekkel közösen építi fel az üzemet, amely várhatóan október közepén kezdi meg a működését.

Peking eddig már félmilliárd adagot ígért oda 45 országnak - írja a Politico, hozzátéve, hogy már jelenleg is a világ legalább 25 országában használják valamelyik kínai vakcinát.

Ez nemcsak azokat aggasztja, akik maguk is megvizsgálnák a vakcinák hatékonyságát alátámasztó adatokat, hanem azokat is, akik attól tartanak, hogy Peking befolyásszerzésre használhatja fel az oltóanyag-készleteit. Afrikában korábban már az egészségügy más területein is megfigyelhető volt a tudatos kínai terjeszkedés, és sok nyugati országban most attól tartanak, hogy Kína még jobb pozícióba kerül a szuperhatalmi státuszért folyó küzdelemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Budapestnél nagyobb jégtömb szakadt le az Antarktiszon – elképesztő, mit találtak alatta a tudósok
A kutatók olyan ökoszisztémára bukkantak, amely akár évszázadok óta rejtőzve fejlődhetett a jég alatt.


Januárban hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszon található George VI selfjégről. Az A-84 névre keresztelt jéghegyet az Amerikai Nemzeti Jégközpont azonosította. A jégtömb körülbelül 30 kilométer hosszú, 18 kilométer széles, így a területe meghaladja az 540 négyzetkilométert – ezzel még Budapestnél is nagyobb, írja a Discover.

A jéghegy leválásával egy korábban érintetlen tengerfenéki terület vált láthatóvá. A Schmidt Ocean Institute kutatói módosították expedíciójuk útvonalát, és megvizsgálták az újonnan elérhető szakaszt. „Megragadtuk az alkalmat, azonnal változtattunk az expedíció tervein, és megvizsgáltuk a mélyben zajló folyamatokat” – mondta Patricia Esquete, az Aveirói Egyetem kutatója.

Nyolc nap alatt távirányítású merülőeszközzel térképezték fel a tengerfenéket, és különböző élőlényeket figyeltek meg: korallokat, polipokat, óriási tengeri pókokat és szivacsokat. Néhány élőlény 1200 méteres mélységben is előfordult.

„Nem számítottunk arra, hogy ilyen gyönyörű, virágzó ökoszisztémát találunk. Az állatok mérete alapján ezek a közösségek már évtizedek, sőt akár évszázadok óta léteznek”

– tette hozzá a kutató.

A kutatók szerint ezen a területen a tápanyagok bejutását évszázadokon át akadályozta a körülbelül 150 méter vastag jégtakaró. Úgy vélik, hogy az óceáni áramlatok biztosíthatták az élővilág fennmaradásához szükséges tápanyagokat, de további vizsgálatokra van szükség.

A felfedezés hozzájárul ahhoz, hogy a tudósok jobban megértsék az úszó jégselfek alatti élővilágot, amelyről eddig kevés ismeret állt rendelkezésre. A kutatás során valószínűleg több eddig ismeretlen fajt is azonosítottak, valamint olyanokat is, amelyek már ismertek voltak.

Az expedíció során gyűjtött adatok segíthetnek az Antarktisz jégtakarójának múltbéli viselkedésének feltérképezésében is. „Az antarktiszi jégveszteség világszerte jelentős mértékben hozzájárul a tengerszint-emelkedéshez. A munkánk azért kulcsfontosságú, mert hosszabb távú összefüggéseket tár fel ezekben a változásokban, és segít pontosabb előrejelzéseket készíteni, amelyek megalapozhatják a jövőbeni intézkedéseket” – mondta Sasha Montelli, a University College London kutatója.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
A Holdba csapódhat egy hatalmas aszteroida, a Földről is látható lehet majd az ütközés
A 20 emeletes ház méretű égitest 2032 decemberében ütközhet a Holdnak. A becsapódás ereje 340 hirosimai atombombáénak felelne meg, és krátert vájna az égitest felszínébe.


A NASA új információkat közölt a 2024 YR4 jelű aszteroidáról, amely a számítások szerint

2032. december 22-én a Holdba csapódhat. A tudósok becslése szerint az ütközés ereje 340 hirosimai atombombának felelne meg, és körülbelül két kilométer széles krátert vájna a Hold felszínébe.

Az év elején a szakértők még csak 0,3 százalékos valószínűséggel számoltak a becsapódással, a legújabb mérések alapján azonban ez az arány 3,8 százalékra emelkedett. A James Webb űrtávcső segítségével a kutatók pontosabb adatokat kaptak az égitest méretéről is:

az aszteroida átmérője 53 és 67 méter közé tehető, ami egy nagyjából 20 emeletes épület magasságának felel meg.

A NASA hangsúlyozta, hogy az aszteroida nem jelent veszélyt a Földre, mivel nem képes megváltoztatni a Hold pályáját. A Live Science szerint előfordulhat, hogy kisebb törmelékek elérik a Földet, de ezek a légkörbe érve várhatóan elégnek, így nem okoznának kárt.

A becsapódás látványa viszont a Földről is érzékelhető lehet.

A James Webb űrtávcső májusban ismét megfigyeli az égitestet, így a kutatók tovább pontosíthatják a számításokat, és részletesebb képet kaphatnak a 2024 YR4 pályájáról és összetételéről.

2024 YR4 egy 40 és 90 méter közötti átmérőjű kisbolygó, Apollo-típusú (Földet keresztező) földközeli objektumnak minősül. Az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) chilei állomása fedezte fel 2024. december 27-én.

A 2024 YR4 elliptikus pályán kering a Nap körül. Keringési ideje körülbelül 3,99 év, keringési szöge pedig 3,41 fok a Föld pályájához (ekliptikához) képest.

Forrás: Blikk, Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Videó: kilőtték az űrbe Katy Perryt öt másik női űrutazóval együtt, élőben lehetett követni a starttól a visszaérkezésig
A popsztár és társai magyar idő szerint hétfő délután emelkedtek a magasba a Blue Origin rakétájával. A történelmi női űrutazás alig 11 percig tartott, mégis hatalmas élményt nyújtott.


Katy Perry is részt vett azon az űrmisszión, amely magyar idő szerint április 14-én, 15:30-kor indult a Blue Origin New Shepard nevű rakétájával. Az NS-31-es küldetés során az énekesnő öt másik nővel együtt emelkedett a magasba.

A repülés tagja volt Lauren Sánchez újságíró, aki a Blue Origin űrvállalatot is birtokló Jeff Bezos menyasszonya. Mellette utazott Gayle King televíziós személyiség, Kerianne Flynn filmproducer, Aisha Bowe korábbi NASA-rakétatudós és Amanda Nguyen bioasztronautikai kutató, valamint polgárjogi aktivista.

Ez volt az első olyan űrutazás Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova 1963-as, egyszemélyes küldetése óta, amelyen kizárólag nők vettek részt.

A repülés mintegy 11 percig tartott. A New Shepard rakéta több mint hét perccel az indulás után sikeresen földet ért, a legénységi kapszula pedig ejtőernyők segítségével tért vissza a Földre egy texasi sivatagban, a felbocsátás helyszínének közelében.

A kapszula ajtaját nagyjából tíz perccel a landolás után Jeff Bezos nyitotta ki. A résztvevők saját lábukon hagyták el az űreszközt. Míg más űrutazások után a legénység gyakran segítségre szorul a mozgásban, a mostani rövid időtartamú út nem jelentett nagy megterhelést.

A rakéta a világűr határának tekintett, 100 kilométeres magasságban húzódó Kármán-vonalat is elérte, így a résztvevők rövid időre megtapasztalhatták a mikrogravitáció, vagyis a súlytalanság állapotát.

A küldetéshez nem volt szükség pilótára, mivel az űreszköz teljesen önvezető. Az eseményt élőben közvetítették, a felvétel visszanézhető.

VIDEÓ: Az utazás


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő magyar felfedezés: már az oxigénrobbanás előtt is voltak oxigént használó baktériumok
A legkorábbi oxigénhasználó baktériumok akár 900 millió évvel megelőzhették a légköri oxigén növekedését.


Elképesztő magyar kutatók jöttek rá, hogyan alkalmazkodott a földi élet az oxigénhez

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói is részt vettek abban a nemzetközi kutatásban, amely új megvilágításba helyezi az oxigén és a baktériumok kapcsolatát, derül ki a kutatási hálózat honlapjáról. A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogyan fejlődtek a baktériumok, és mikor alakult ki náluk az oxigénhasználat képessége.

A kutatás alapját a körülbelül 2,33 milliárd évvel ezelőtt lezajlott Nagy Oxidációs Esemény adta, amely során a cianobaktériumok fotoszintézisének hatására jelentősen megnőtt a Föld légkörének oxigéntartalma. A folyamat pontos időzítése korábban a fosszilis leletek hiánya miatt nehézségekbe ütközött, ezért a kutatók most geológiai és genetikai adatokat is felhasználtak.

A vizsgálat során 1007 baktérium genomját elemezték, és összesen 84 olyan esetet találtak, amikor a baktériumok az anaerob – vagyis oxigénmentes – életmódról az aerob, oxigénhasználó életmódra váltottak. Ezek többsége a Nagy Oxidációs Esemény után történt, azonban legalább három ilyen átmenet jóval korábbra tehető.

A legkorábbi ezek közül közel 900 millió évvel előzte meg az oxigén jelentősebb légköri megjelenését.

A kutatók gépi tanulás segítségével azonosították az ősi aerob baktériumokat, majd bayesi statisztikai módszerekkel becsülték meg megjelenésük idejét. Feltételezésük szerint ezek a baktériumok a légkör oxigéndúsabbá válása után fejlődhettek ki.

A tanulmány szerint a ma élő baktériumok közös őse körülbelül 4,4–3,9 milliárd éve élt. A baktériumok főbb törzsei ennél később, 2,5–1,8 milliárd éve jelentek meg, míg számos ma ismert baktériumcsalád 0,75–0,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, nagyjából az állati és növényi élet megjelenésének idején.

A kutatók egy új megközelítést alkalmaztak, amely a genetikai, fosszilis és geokémiai adatok együttes elemzésén alapul. Ez a módszer segíthet jobban megérteni az élet korai fejlődését, különösen azoknak a mikrobáknak az esetében, amelyekről nem maradtak fenn fosszíliák. A kutatók szerint a módszer a jövőben más mikroorganizmusok tulajdonságainak vizsgálatára is alkalmas lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: