Magyar kutató vizsgálja, hogyan lehetne ivóvizet előállítani a Marson

A 2024 YR4 jelzésű aszteroidát tavaly december 27-én fedezte fel a chilei ATLAS teleszkóp. A szakemberek szerint az objektum 40 és 90 méter közötti átmérőjű lehet, ami egy 15-30 emeletes ház méretének felel meg. Bár ez jóval kisebb, mint az a 10 kilométeres aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, a csillagászok mégis komolyan foglalkoznak vele.

A kutatók ezért minden lehetséges eszközzel vizsgálják az objektumot, mert április után már nem lesz látható a teleszkópok számára.

A NASA által finanszírozott aszteroidamegfigyelő program egyik fontos eszköze, a James Webb űrteleszkóp hamarosan az aszteroida irányába fordul. A kutatók bíznak benne, hogy a teleszkóp infravörös érzékelői pontosabb képet adnak az égitest méretéről és pályájáról. Ez kulcsfontosságú lehet annak megállapításában, hogy milyen kockázatot jelenthet a jövőben.

A történelem során több kisebb aszteroida is komoly károkat okozott. A CNN emlékeztetett rá, hogy 1908-ban egy 30 méteres aszteroida csapódott Szibériába, és 2150 négyzetkilométeren letarolta a fákat. 2013-ban pedig egy 20 méteres égitest robbant fel Oroszország fölött, amely 7000 épületben tett kárt és több mint ezer embert megsebesített.

A James Webb teleszkóp március elején kezdheti el a megfigyeléseket, és a szakemberek remélik, hogy ezekből pontosabb adatokhoz jutnak.

(via Telex)

Március 29-én különleges égi jelenség lesz megfigyelhető Magyarországon:

A Nap a maximális fedés idején déli irányban, nagyjából 46 fokkal a horizont felett lesz, így tiszta idő esetén városi környezetből is könnyen megfigyelhető. Érdemes olyan helyet választani, ahonnan zavartalan a kilátás dél felé, például a Normafa vagy a Hármashatár-hegy.

A napfogyatkozások újhold idején következnek be, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Mivel a Hold pályasíkja nem esik egybe pontosan a Föld keringési síkjával, nem minden újholdnál tapasztalunk fogyatkozást. Március 29-én a Hold árnyéka elkerüli a bolygónkat, csak a félárnyéka vetül a Föld egyes részeire, köztük Magyarországra is, így részleges fogyatkozásnak lehetünk tanúi.

Megfelelő védelemmel azonban látványos élményben lehet részünk: jól kivehető lesz, ahogy a Hold lassan beúszik a Nap elé, és kicsit „megharapja” a fényes korongot.

Kisebb nagyításnál (20-30x) az egész napkorong jól látszik, és könnyen követhető a Hold mozgása. Nagyobb nagyítással (50x körül) a Hold peremének egyenetlenségei is feltűnnek, sőt, ha napfoltok is megjelennek a Nap felszínén, még izgalmasabb lesz a látvány, hiszen most éppen a naptevékenységi maximum közelében járunk.

A napfogyatkozásokat régen sok kultúrában félelmetes jelként értelmezték. Az ókori Kínában úgy vélték, hogy egy égi sárkány próbálja bekapni a Napot, ezért az emberek hangoskodással igyekeztek elriasztani. A babilóniaiak szerint a fogyatkozás szerencsétlenséget hozott, ezért ilyenkor egy álkirályt ültettek a trónra, hogy megvédjék a valódi uralkodót. Kr. e. 585-ben Kis-Ázsiában a méd és a lüd nép közötti csatát is félbeszakította egy napfogyatkozás, amit Thalész görög filozófus előre megjósolt.

A teljes napfogyatkozások idején figyelhető meg a Baily-gyöngysor jelenség. Ekkor a Hold felszíni egyenetlenségei, hegyek és völgyek miatt a napfény kisebb-nagyobb ívekben, pontokban tör át a Hold peremén. Sir Edmund Halley 1715-ben írta le először ezt a jelenséget, később Francis Baily magyarázta meg.

Legközelebb 2026. augusztus 12-én lesz hazánkból látványosabb, 58,1%-os részleges napfogyatkozás, majd 2081-ben teljes napfogyatkozás is várható Magyarország felett. A mostani esemény pedig remek alkalom arra, hogy biztonságos körülmények között figyeljük meg az égbolt egyik legizgalmasabb látványosságát.

Forrás: Svábhegyi Csillagvizsgáló

A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold eléri a Nap peremét és először beletakar abba. A fogyatkozás maximális fázisa 12:21-kor következik be. Ekkor a napátmérő 8,4 százalékát takarja majd ki a Hold. Ez a Nap felszínének alig 2,93 százalékos kitakarását jelenti, így lehűlést biztosan nem lehet majd tapasztalni, írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtöki közleménye alapján.

Megfelelő szűrővel szép látványt nyújt majd a kicsorbult napkorong. A fogyatkozás 12:50-kor ér véget, amikor a Hold végleg kilép a Nap korongja elől. A jelenség könnyen megfigyelhető lesz akár a városból is, amennyiben nincs útban magas épület vagy fa.

Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a legkisebb nagyítású távcsővel is tilos a Napba nézni, mert az vaksághoz vezethet. A Napot kizárólag erre a célra gyártott eszközökkel szabad megfigyelni.

A napfogyatkozás egy különleges égi együttállás eredménye, amelynek során a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Ez az esemény csak újholdkor következhet be, amikor a Hold a Nap irányában látszik az égen. A legközelebbi napfogyatkozás 2026. augusztus 12-én este, napnyugta előtt lesz megfigyelhető Magyarországról.

Aki szeretné részletesen megtekinteni a napfogyatkozást, érdemes felkeresnie egy csillagvizsgálót. A közlemény szerint a Svábhegyi Csillagvizsgálóban külön erre a napra tervezett Csillagkapu eseménnyel készülnek a ritka jelenség megfigyelésre. A programról és a csillagászati jelenségről részletes információ olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.

2032-ben eltalálhatja a Földet egy hatalmas aszteroida, a 2024 YR4 – a NASA legfrissebb számításai szerint. A becsapódás esélye a korábbi 1 a 42-höz arányról 1 a 32-höz nőtt, ami azt jelenti, hogy jelenleg 3,1% az esély arra, hogy eléri bolygónkat.

A kutatók folyamatosan figyelik a 2024 YR4 pályáját, és az elmúlt hetekben többször is módosították a számításokat. Február 7-én még 1,2% volt a becsapódás esélye, de ez előbb 2,3%-ra, majd 2,6%-ra nőtt, most pedig elérte a 3,1%-ot.

A 2024 YR4 átmérője körülbelül 54 méter, ami nagyjából egy 18 emeletes épület magasságának felel meg.

A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy a becsapódás esélye még mindig nagyon kicsi. A legfrissebb adatok szerint 96,9% az esély arra, hogy az aszteroida elkerüli a Földet. Emellett egy apró, 0,3%-os esély is fennáll arra, hogy a 2024 YR4 a Holdba csapódik.

A tudósok a Torino-skála segítségével értékelik az aszteroidák veszélyességét. A 2024 YR4 jelenleg 3-as besorolást kapott a 10-es skálán, ami azt jelenti, hogy helyi szintű pusztítást okozhat, és az esélye meghaladja az 1%-ot.

A kutatók folytatják a 2024 YR4 megfigyelését, és további mérések segíthetnek pontosabban meghatározni a pályáját. Sok olyan aszteroidát figyeltek már meg, amelyek kezdetben veszélyesnek tűntek, később azonban 0%-os becsapódási esélyt kaptak.

(via Live Science)