„Az első parfüm egy magyar királynőhöz köthető, erre tényleg nagyon büszkék lehetünk”
"Az első alkoholos parfüm egy magyar királynőhöz köthető. A citrusos-rozmaringos illat a XIV. századból származik, amelyet állítólag Erzsébet magyar királyné kapott egy szerzetestől" - meséli Zólyomi Zsolt, az első magyar parfümőr, aki többek között Sir Roger Moore és Eva Mendes számára is választott már személyre szóló illatot.
"A parfüm nemcsak illatként, hanem gyógyitalként és mosakodóvízként is szolgált, sőt, a monda szerint a királynő éveket fiatalodott használatával, aminek köszönhetően a korban idősebbnek számító hölgyet egy lengyel király feleségül is kérte" - folytatja.
Zólyomi Zsolt az 'Eau de la Reine d'Hongrie'-val, vagyis a Magyar királyné vizével a Versailles-i parfümképzésén találkozott először. Az ISIPCA nevű rangos francia iskolába abban az évben összesen tizenkét embert vettek fel a világból.
"Első nap, amikor átvittek minket az Ozmotéka nevű illattárba, elővették a hűtőből az időről-időre a széfben őrzött receptúrák alapján újrakevert, parfümtörténelmileg nagy jelentőséggel bíró parfümöket. Mikor meghallották, hogy magyar vagyok, nagyon megörültek, mert utoljára a harmincas években vett részt magyar ember ilyen iskolai képzésben. Megmutattak egy illatot, amely a legrégebbi alkohol bázisú parfüm, nevezetesen az Eau de la Reine d’Hongrie, vagyis a Magyar Királyné Vize."
A parfümök eredetileg különféle növényekből, virágokból és állatokból készített kivonatokból vegyített alkoholos keverékek voltak. Ha keveset is tudunk róluk, mindenki ismeri A Parfüm című filmet, amelyhez Zólyomi Zsolt lektorálta a magyar fordítást. A filmben a parfümkészítés ma már archaikus eljárásai is láthatóak, mint az enfleurage.
"A legkönnyebb módszer, amivel illatszeralapanyagot elő lehet állítani, vagyis elcsenni a növénytől, az a hidegen sajtolás, a citrusfélék külső terméshéjából is így nyerjük ki az illóolajat" - magyarázza.
A másik, évezredes módszer a vízgőzdesztilláció, ám az magas hőmérsékleten zajlik, így nem lehet alkalmazni mindenre, ugyanis léteznek hőérzékeny virágillatok. Erre jó a tisztított, hideg disznózsírba való áztatása a virágszirmoknak, majd ennek a két üveglap között néhány napon át való “dunsztolása” - ez az enfleurage. Ma már ezeket csak történelmi parfümök rekreálására használják, amúgy senki sem dolgozik ezzel a módszerrel.
Az idők folyamán sokat változott a parfümkészítés folyamata, egyre nagyobb arányban az olcsó és könnyebben beszerezhető szintetikumokból kezdték őket összeállítani.
"Az 1800-as években a kumarin nevű természetazonos molekulát már el tudták készíteni. Ennek fantasztikus illata van, nagyon szeretem, hasonlít a széna és a száradó gyógynövények illatához" - mondja Zsolt.

Szerinte Patrick Süskind regénye és az abból készült film jól ábrázolja vizuálisan az illatok fontosságát, illetve azt, hogy egy parfümőr hogyan alkot, vagyis hogyan érez meg egy illatot, hogyan megy utána, majd hogyan próbálja azt újraalkotni.
"Ma már modern kémiai laborokban dolgozunk, ugyanolyan steril körülmények között, mint egy gyógyszergyárban.”
“A természetnek mindig lesznek titkai, egyébként ennek örülök, vagyis, hogy nem tudunk minden illatot laborban tökéletesen leképezni. Amikor elkezdtem a pályámat, akkor legalábbis még nem lehetett bármilyen illatot megfogni."
De létezik egy úgynevezett 'headspace' technika, amivel akár egy Amazonason evezve talált virág fantasztikus illatát is le lehet koppintani.
"Nagyon kevés illatmolekulát bocsát ki egy-egy virág vagy egy gyümölcs. Miután ez megvan, ezt már lehet analizálni, hogy milyen molekulákból áll, és azok milyen arányban vannak benne jelen. Utána gyakorlatilag lesz egy receptünk, a virág pedig érintetlenül élhet tovább, még egyetlen példányt sem kellett letépni, ám az illata innentől szintetizáható.”

A parfümök körülbelül 3-15%-os töménységben tartalmaznak illatos molekulakeverékeket, és a maradék 97-85%-ban alkoholt, esetleg még nagyon kevés vizet. Érdekes azonban, hogy ugyanaz a parfüm minden emberen más illatot ad.
- meséli a magyar parfümőr.
"Ez tizedmásodpercek alatt érzelmi reakciók mentén is változik, hiszen egy hirtelen ijedtség is gyors hormonális reakciót vált ki. De ez egy bizonyos skálán belül mozog, ezért fog mindig beengedni a kertkapun a kutyusunk, ő akármilyen lelki vagy testi állapotunkban megismer minket.”
Mivel az új típusú koronavírus egyik tünete a szaglásvesztés, - amely a betegek körülbelül egyharmadánál hosszú hónapokig megmarad - Zsolt a pandémia alatt létrehozott egy Covid terápiás tesztet is.
"Diagnosztikára is jó, mert ha végigszagolja az illető, és nem érez valamit, akkor egy jel. Ám elsősorban terápiára fejlesztettem ki. Öt különböző illatot tartalmaz, amelyeket naponta többször kell megszagolni. Egyre bonyolultabb és mélyebb, komplexebb élményeket érdemes keresni benne, ez különbözteti meg a létező szagmemória-játékoktól."
"Az alapelv már régebben ismert volt, ám a lényeg, hogy a szaglásvesztés kialakulása után minél hamarabb el kell kezdeni a vele való gyakorlatokat, és kitartóan, mindennap többször is végigcsinálni, ekkor járhat érdemi eredménnyel.”