TUDOMÁNY
A Rovatból

Arthur C. Clarke és 200 másik ember hamvaival a fedélzetén ég el a Föld légkörében csütörtökön a Vándorsólyom

A múlt hétfői start után végzetes hajtóanyagszivárgás történt, így a jármű nem érte el a Holdat. A projektet már azelőtt sokan kritikával illették, hogy az nem várt véget ért volna.


Január 8-án az Egyesült Államokbeli Cape Canaveralből indult útjára a Vándorsólyom (Peregrine) küldetése. A NASA 50 év után tett kísérletet újra arra, hogy szondájuk leszálljon a Holdon. A tervek szerint február 23-án történt volna meg a nagy esemény, a műszaki problémák azonban keresztülhúzták az előzetes számításokat. Az űrbe kerülést követően a leszállóegységnek bonyolult keringési pályát kellett volna követnie, amely a Hold felé sodorja, de a hajtóanyagszivárgás a vállalkozás korai végét jelentette. A Vándorsólyom lett volna az első kereskedelmi célú leszállóegység a Holdon, és az első amerikai űrszonda, amely eléri a Hold felszínét az Apollo 17 1972-es küldetése óta.

A mostani egy alapvetően kereskedelmi projekt volt, azzal a céllal, hogy felmérjék, milyen források találhatók a Holdon. A víz, különböző fémek és ásványok voltak az érdeklődés középpontjában, elsősorban hosszú távú tartózkodásra alkalmas állomások létesítése céljából, esetleges későbbi Mars-expedíciók is indulási helyeként.

A Vándorsólyom Holdra-szálló fedélzeten voltak az első latin-amerikai tudományos eszközök is, amelyek elérték volna a Holdat: öt kis 12 centiméteres holdjáró, egyik sem nehezebb 60 kilogrammnál; valamint többek között 185.872 gyerek üzenete szerte a világból, filmek és 200 ember hamvai is.

A küldetést egy észak-amerikai bennszülött indián népcsoport, a navahók már a kilövés előtt határozottan elítélték, mivel a leszállóegység emberi maradványokat és DNS-t tartalmazó, emlékműves űrrepülő társaságoktól szállított rakományokat. 

Buu Nygren, a Navajo Nemzet elnöke a NASA-nak küldött nyílt levelében azt írta, hogy emberi maradványok Holdra juttatása "egyenértékű ennek a szent térnek a megszentségtelenítésével." A livescience szerint a Hold számos bennszülött csoport, köztük a navahó nemzet vallási meggyőződésében központi szerepet játszik, és ezek a csoportok rendkívül sértőnek tartják, hogy emberi maradványokat helyeztek volna el az égitesten.

A hamvak egy részét nem a Holdra szánták, hanem a bolygóközi térben, a Nap körül keringtek volna hosszú ideig. Arthur C. Clarke tudományos-fantasztikus író, és a Star Trek alkotója, Gene Roddenberry hamvai is helyet kaptak a Vándorsólyom Holdra-szállón.

Korábban a space.com írt arról, hogy az Egyesült Államok négy volt elnökének DNS-e is az űrbe került volna. A texasi székhelyű Celestis űrtemetkezési vállalat George Washingtont, Dwight D. Eisenhowert, John F. Kennedyt és Ronald Reagan-t tisztelte meg azzal, hogy szimbolikus maradványaikat hozzáadta a repülőgép-ipari cég mélyűri emlékművéhez, az Enterprise Flight-hoz.

A Vándorsólyom Holdra tett utazása szinte azonnali kudarcot vallott, a befektetők azonban továbbra is sikeresnek tartják a küldetést. Véleményük szerint a leszállóegység berendezései képesek voltak adatokat gyűjteni a Föld körüli pályáról és a történtek segítenek elkerülni a hasonló hibákat a jövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Budapestnél nagyobb jégtömb szakadt le az Antarktiszon – elképesztő, mit találtak alatta a tudósok
A kutatók olyan ökoszisztémára bukkantak, amely akár évszázadok óta rejtőzve fejlődhetett a jég alatt.


Januárban hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszon található George VI selfjégről. Az A-84 névre keresztelt jéghegyet az Amerikai Nemzeti Jégközpont azonosította. A jégtömb körülbelül 30 kilométer hosszú, 18 kilométer széles, így a területe meghaladja az 540 négyzetkilométert – ezzel még Budapestnél is nagyobb, írja a Discover.

A jéghegy leválásával egy korábban érintetlen tengerfenéki terület vált láthatóvá. A Schmidt Ocean Institute kutatói módosították expedíciójuk útvonalát, és megvizsgálták az újonnan elérhető szakaszt. „Megragadtuk az alkalmat, azonnal változtattunk az expedíció tervein, és megvizsgáltuk a mélyben zajló folyamatokat” – mondta Patricia Esquete, az Aveirói Egyetem kutatója.

Nyolc nap alatt távirányítású merülőeszközzel térképezték fel a tengerfenéket, és különböző élőlényeket figyeltek meg: korallokat, polipokat, óriási tengeri pókokat és szivacsokat. Néhány élőlény 1200 méteres mélységben is előfordult.

„Nem számítottunk arra, hogy ilyen gyönyörű, virágzó ökoszisztémát találunk. Az állatok mérete alapján ezek a közösségek már évtizedek, sőt akár évszázadok óta léteznek”

– tette hozzá a kutató.

A kutatók szerint ezen a területen a tápanyagok bejutását évszázadokon át akadályozta a körülbelül 150 méter vastag jégtakaró. Úgy vélik, hogy az óceáni áramlatok biztosíthatták az élővilág fennmaradásához szükséges tápanyagokat, de további vizsgálatokra van szükség.

A felfedezés hozzájárul ahhoz, hogy a tudósok jobban megértsék az úszó jégselfek alatti élővilágot, amelyről eddig kevés ismeret állt rendelkezésre. A kutatás során valószínűleg több eddig ismeretlen fajt is azonosítottak, valamint olyanokat is, amelyek már ismertek voltak.

Az expedíció során gyűjtött adatok segíthetnek az Antarktisz jégtakarójának múltbéli viselkedésének feltérképezésében is. „Az antarktiszi jégveszteség világszerte jelentős mértékben hozzájárul a tengerszint-emelkedéshez. A munkánk azért kulcsfontosságú, mert hosszabb távú összefüggéseket tár fel ezekben a változásokban, és segít pontosabb előrejelzéseket készíteni, amelyek megalapozhatják a jövőbeni intézkedéseket” – mondta Sasha Montelli, a University College London kutatója.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
A Holdba csapódhat egy hatalmas aszteroida, a Földről is látható lehet majd az ütközés
A 20 emeletes ház méretű égitest 2032 decemberében ütközhet a Holdnak. A becsapódás ereje 340 hirosimai atombombáénak felelne meg, és krátert vájna az égitest felszínébe.


A NASA új információkat közölt a 2024 YR4 jelű aszteroidáról, amely a számítások szerint

2032. december 22-én a Holdba csapódhat. A tudósok becslése szerint az ütközés ereje 340 hirosimai atombombának felelne meg, és körülbelül két kilométer széles krátert vájna a Hold felszínébe.

Az év elején a szakértők még csak 0,3 százalékos valószínűséggel számoltak a becsapódással, a legújabb mérések alapján azonban ez az arány 3,8 százalékra emelkedett. A James Webb űrtávcső segítségével a kutatók pontosabb adatokat kaptak az égitest méretéről is:

az aszteroida átmérője 53 és 67 méter közé tehető, ami egy nagyjából 20 emeletes épület magasságának felel meg.

A NASA hangsúlyozta, hogy az aszteroida nem jelent veszélyt a Földre, mivel nem képes megváltoztatni a Hold pályáját. A Live Science szerint előfordulhat, hogy kisebb törmelékek elérik a Földet, de ezek a légkörbe érve várhatóan elégnek, így nem okoznának kárt.

A becsapódás látványa viszont a Földről is érzékelhető lehet.

A James Webb űrtávcső májusban ismét megfigyeli az égitestet, így a kutatók tovább pontosíthatják a számításokat, és részletesebb képet kaphatnak a 2024 YR4 pályájáról és összetételéről.

2024 YR4 egy 40 és 90 méter közötti átmérőjű kisbolygó, Apollo-típusú (Földet keresztező) földközeli objektumnak minősül. Az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) chilei állomása fedezte fel 2024. december 27-én.

A 2024 YR4 elliptikus pályán kering a Nap körül. Keringési ideje körülbelül 3,99 év, keringési szöge pedig 3,41 fok a Föld pályájához (ekliptikához) képest.

Forrás: Blikk, Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Lenyűgöző látvány: részleges napfogyatkozás lesz március 29-én – eláruljuk, mikor és hogyan láthatod a legjobban
Megfelelő védelemmel látványos élményben lehet részünk, hiszen jól kivehető lesz, ahogy a Hold lassan beúszik a Nap elé, és kicsit „megharapja” a fényes korongot.


Március 29-én különleges égi jelenség lesz megfigyelhető Magyarországon:

jön a részleges napfogyatkozás. A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold eléri a Nap peremét, a leglátványosabb pillanat pedig 12:21-re várható, ekkor a Nap felszínének 2,93%-át takarja majd ki a Hold. A fogyatkozás 12:50-re ér véget.

A Nap a maximális fedés idején déli irányban, nagyjából 46 fokkal a horizont felett lesz, így tiszta idő esetén városi környezetből is könnyen megfigyelhető. Érdemes olyan helyet választani, ahonnan zavartalan a kilátás dél felé, például a Normafa vagy a Hármashatár-hegy.

A napfogyatkozások újhold idején következnek be, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Mivel a Hold pályasíkja nem esik egybe pontosan a Föld keringési síkjával, nem minden újholdnál tapasztalunk fogyatkozást. Március 29-én a Hold árnyéka elkerüli a bolygónkat, csak a félárnyéka vetül a Föld egyes részeire, köztük Magyarországra is, így részleges fogyatkozásnak lehetünk tanúi.

A jelenséget távcsővel vagy binokulárral is érdemes megfigyelni, de kizárólag speciális napszűrő használata mellett. Fontos, hogy soha ne nézzünk szabad szemmel vagy szűrő nélküli eszközzel a Napba, mert súlyos szemkárosodást okozhat!

Megfelelő védelemmel azonban látványos élményben lehet részünk: jól kivehető lesz, ahogy a Hold lassan beúszik a Nap elé, és kicsit „megharapja” a fényes korongot.

Kisebb nagyításnál (20-30x) az egész napkorong jól látszik, és könnyen követhető a Hold mozgása. Nagyobb nagyítással (50x körül) a Hold peremének egyenetlenségei is feltűnnek, sőt, ha napfoltok is megjelennek a Nap felszínén, még izgalmasabb lesz a látvány, hiszen most éppen a naptevékenységi maximum közelében járunk.

A napfogyatkozásokat régen sok kultúrában félelmetes jelként értelmezték. Az ókori Kínában úgy vélték, hogy egy égi sárkány próbálja bekapni a Napot, ezért az emberek hangoskodással igyekeztek elriasztani. A babilóniaiak szerint a fogyatkozás szerencsétlenséget hozott, ezért ilyenkor egy álkirályt ültettek a trónra, hogy megvédjék a valódi uralkodót. Kr. e. 585-ben Kis-Ázsiában a méd és a lüd nép közötti csatát is félbeszakította egy napfogyatkozás, amit Thalész görög filozófus előre megjósolt.

A teljes napfogyatkozások idején figyelhető meg a Baily-gyöngysor jelenség. Ekkor a Hold felszíni egyenetlenségei, hegyek és völgyek miatt a napfény kisebb-nagyobb ívekben, pontokban tör át a Hold peremén. Sir Edmund Halley 1715-ben írta le először ezt a jelenséget, később Francis Baily magyarázta meg.

Legközelebb 2026. augusztus 12-én lesz hazánkból látványosabb, 58,1%-os részleges napfogyatkozás, majd 2081-ben teljes napfogyatkozás is várható Magyarország felett. A mostani esemény pedig remek alkalom arra, hogy biztonságos körülmények között figyeljük meg az égbolt egyik legizgalmasabb látványosságát.

Forrás: Svábhegyi Csillagvizsgáló


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Részleges napfogyatkozás lesz március végén - szabad szemmel is lehet majd látni
Március 29-én dél körül részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról, a különleges égi jelenség során a Hold a Napnak egy kis szeletét takarja majd ki.


A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold eléri a Nap peremét és először beletakar abba. A fogyatkozás maximális fázisa 12:21-kor következik be. Ekkor a napátmérő 8,4 százalékát takarja majd ki a Hold. Ez a Nap felszínének alig 2,93 százalékos kitakarását jelenti, így lehűlést biztosan nem lehet majd tapasztalni, írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtöki közleménye alapján.

Megfelelő szűrővel szép látványt nyújt majd a kicsorbult napkorong. A fogyatkozás 12:50-kor ér véget, amikor a Hold végleg kilép a Nap korongja elől. A jelenség könnyen megfigyelhető lesz akár a városból is, amennyiben nincs útban magas épület vagy fa.

A napfogyatkozás amellett, hogy szabad szemmel is látható lesz, megfelelő fénycsökkentő eszközökkel vagy naptávcsővel is megfigyelhető.

Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a legkisebb nagyítású távcsővel is tilos a Napba nézni, mert az vaksághoz vezethet. A Napot kizárólag erre a célra gyártott eszközökkel szabad megfigyelni.

A napfogyatkozás egy különleges égi együttállás eredménye, amelynek során a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Ez az esemény csak újholdkor következhet be, amikor a Hold a Nap irányában látszik az égen. A legközelebbi napfogyatkozás 2026. augusztus 12-én este, napnyugta előtt lesz megfigyelhető Magyarországról.

Aki szeretné részletesen megtekinteni a napfogyatkozást, érdemes felkeresnie egy csillagvizsgálót. A közlemény szerint a Svábhegyi Csillagvizsgálóban külön erre a napra tervezett Csillagkapu eseménnyel készülnek a ritka jelenség megfigyelésre. A programról és a csillagászati jelenségről részletes információ olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET: