TUDOMÁNY
A becslések szerint 4,2 km átmérőjű 887 Alinda igazi ritkaságnak számít, és legközelebb majd 62 év múlva lehet újra látni.
TUDOMÁNY
Az üvegházhatású gázok kibocsátása egyre csak növekszik, és a fosszilis tüzelőanyagok égetésével szépen lassan szó szerint megfőzzük magunkat. 2024-ben szinte minden hónap vagy a legmelegebb, vagy a második legmelegebb volt, amióta méréseket végzünk.
TUDOMÁNY
A főemlősök valószínűleg velünk együtt kihalnának, így egy meglepő faj uralhatja a bolygót utánunk: a polipok.
TUDOMÁNY
A Tesla vezetőjének, Elon Musknak a legalább két magánrepülőgépéből származó éves kibocsátása megegyezik egy átlagember 834 éves kibocsátásával.
TUDOMÁNY
Október utolsó vasárnapján, egészen pontosan október 27-én, hajnali háromkor tekerünk vissza kettőre.
TUDOMÁNY
A mi Napunk is hasonló sorsra fog jutni úgy 5 milliárd év múlva: előbb vörös óriássá duzzad, elnyeli a Merkúrt, a Vénuszt, talán a Földet és a Marsot is, majd szépen lassan fehér törpévé zsugorodik.
TUDOMÁNY
A felhőkarcoló nagyságú égitest 1 millió kilométernyire közelít meg bennünket. Ez bár közel van, de nincs ok aggodalomra, ahogy előreláthatólag az elkövetkező száz évben sem leselkedik ránk veszély az égi sziklák részéről.
TUDOMÁNY
A folyamat hátterében a sarkvidéki jégsapkák olvadása áll. A nagy víztömegnek köszönhetően lassan változik bolygónk tömegeloszlása.
TUDOMÁNY
Persze előtte el kell kerülni, hogy vörös óriásként elnyelje a bolygót. Ha lesz is emberiség akkor, már nem innen szemléli az eseményeket, az biztos.
TUDOMÁNY
A szinte észrevehetetlennek tűnő órakorrekcióra azért lesz szükség, mert csillagászok szerint gyorsul a Föld forgása, amihez hozzá kell igazítani az emberiség időérzékelését.
TUDOMÁNY
Igen, létezik a kisbolygó. Igen, október elején tényleg a Földbe csapódhat. Ennek azonban alig van esélye a tudósok szerint.
TUDOMÁNY
2,2-es magnitúdójú földmozgást érzékelte a lakosság, de szerencsére károkról nem érkezett bejelentés.
TUDOMÁNY
A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársai szerint vulkán egy óriási töltésgenerátorként működött, aminek teljesítménye összemérhető volt az éppen aktív összes zivatar és elektromosan töltött csapadékfelhő együttes hatásával.
TUDOMÁNY
Azt már tudni lehetett, hogy a forgási pólusra hatással vannak az éghajlattal kapcsolatos folyamatok, például a jéghegyek olvadása, és a bennük lévő víztömeg újraelosztása.
TUDOMÁNY
Bob Knodel még akkor sem hitte el, hogy a bolygó gömbölyű, amikor saját maga bizonyította ezt be.
TUDOMÁNY
Az Earth4All nemzetközi kezdeményezés pesszimistább számításai szerint is 2050-ben stagnálhat ez a szám.
Népszerű
Ajánljuk