TUDOMÁNY
A mi Napunk is hasonló sorsra fog jutni úgy 5 milliárd év múlva: előbb vörös óriássá duzzad, elnyeli a Merkúrt, a Vénuszt, talán a Földet és a Marsot is, majd szépen lassan fehér törpévé zsugorodik.
TUDOMÁNY
A Hold akkor 7,6 százalékos megvilágítású lesz, így a szerencsésebb helyeken élőknek egészen egyedülálló látványban lehet része.
TUDOMÁNY
A közeli Uránusz bolygóhoz igen hasonló égitestről már korábban is tudták, hogy más lehet a színe, mint a közölt felvétel, de az erről szóló magyarázat az idők során valahol elmaradt.
TUDOMÁNY
Tudósok szerint ez magyarázhatja a Kuiper-öv objektumainak különös mozgását. Az azonban biztos, hogy ez nem a sokat emlegetett „9. bolygó”, az ugyanis jóval messzebb lehet.
TUDOMÁNY
Azt már tudni lehetett, hogy a forgási pólusra hatással vannak az éghajlattal kapcsolatos folyamatok, például a jéghegyek olvadása, és a bennük lévő víztömeg újraelosztása.
TUDOMÁNY
Akinek nagyon éles szeme van és teljesen sötét, vidéki égbolt alatt tud észlelni, akár szabad szemmel is megpillanthatja a vakítóan fényes Vénusz melletti nagyon halvány Uránuszt.
TUDOMÁNY
Keveset tudunk a Föld legmélyebb rétegéről, de friss kutatások szerint úgy tűnik, ez az irányváltás bizonyos időközönként megismétlődik.
TUDOMÁNY
A Föld kék tavai hamarosan zölddé válhatnak, ami drasztikus változást okoz az ökoszisztémában.
TUDOMÁNY
Egy űrteleszkóp kapta lencsevégre a látványos égi jelenséget. A Földről nem is lehetett látni ezt a napfogyatkozást.
TUDOMÁNY
A különleges égi jelenségre legutóbb 947-ben volt példa, és legközelebb 2492. áprilisában lesz lehetőség a megfigyelésére.
TUDOMÁNY
Az új eredményekről szóló cikket már elfogadta az Astronomy & Astrophysics szakfolyóirat; a publikáció, amelynek szerzőlistáján Varga József neve mellett két további magyar csillagász is szerepel, hamarosan megjelenik.
TUDOMÁNY
Ha milliszekundumra pontosan szeretnétek tervezni az idei évet, most bármelyik 2021-es dátumra rákereshettek, hogy pontosan milyen hosszú lesz az adott nap.
Népszerű
Ajánljuk
