HÍREK
A Rovatból

Varga Judit kemény kérdéseket kapott a BBC HARDtalk című műsorában

Az igazságügyminisztert többször is figyelmeztette a műsorvezető, hogy nem a feltett kérdésre válaszol.


A sajtószabadságról, az Indexről és a CEU-ról is kérdezték az igazságügyi minisztert a BBC HARDtalk című műsorában - írja a hvg.hu, ami szemlézte Varga Judit interjúját.

Az itthon főleg a kormánypárti médiának nyilatkozó miniszterasszonyt egy veteránnak számító újságíró, Stephen Sackur kérdezte a műsorban, és a címhez méltóan olykor kemény témákat vetett fel. Felütésnek rögtön azzal kezdte, hogy miért van az, hogy Magyarország bár csatlakozott egy európai klubhoz, annak bíróságát, szabályait és értékrendjét mégsem hajlandó elfogadni. Varga Judit válaszában kifejtette, hogy mikor csatlakoztunk a klubhoz, annak a mottója az volt, ami ma is: egység a sokféleségben. „De ma azt látjuk, hogy a szerződéses keret, melyhez 16 évvel ezelőtt csatlakoztunk, nagy változásokon megy keresztül, és egyre több próbálkozás történik egy olyan föderalista unió megteremtésére, melyet mi sosem akartunk” - tette hozzá a miniszter.

A jogállamiságot firtató kérdésekre ugyanazt válaszolta, amit itthon szoktak felvetni kormánypárti politikusok: a jogállamiság nem köthető konkrét objektív dolgokhoz, szerinte a jogbiztonsághoz tisztában kell ahhoz lenni, mi számít bűnnek, mielőtt elítélnek érte valakit.

„Ha nem állsz be a sorba, és nem illeszkedsz ideológiailag a fősodorba, akkor megbüntetnek”

- mondta el az unió működéséről, hozzátéve, hogy a "klubtól" jövő támadások a kommunista időkre emlékeztetik, a hetes cikk szerinti eljárással pedig szerinte az Európai Parlament „olyan határozatot fogadott el, amely sérti saját szabályait”.

Stephen Sackur rákérdezett arra is, hogy Magyarország mit fog tenni az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló legutóbbi ítéletei után. Varga Judit kifejtette, hogy Magyarország mindig tiszteletben tartotta az Európai Bíróság ítéleteit, és hozzátette, hogy minden országnak vannak kötelezettségszegési eljárásai. A CEU elüldözését elmarasztaló határozatról pedig azt mondta: az ítélet a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, ezért már megkezdték a párbeszédet a Bizottsággal, és teljes mértékben összhangba fogják hozni azt az uniós jogszabályokkal.

„Jelenleg más tagállamok felsőoktatással kapcsolatos eljárásait és jogszabályait vizsgáljuk, mivel azt gondoljuk, hogy a nemzeti szuverenitásnak minimálisan a része, hogy meghatározzuk az egyetemek, illetve felsőoktatási intézmények struktúráját”

- mondta el a CEU-ról a miniszterasszony. A magyar gógyiról is némi ízelítőt kaphattak a BBC nézői, amikor Varga sejtelmesen úgy fogalmazott: „Az ítéletet sokféleképpen végre lehet hajtani”.

A riporter rákérdezett Orbán Viktor megszállott harcára Soros Györggyel szemben, és ennek egyik leágazására, a külföldi civil szervezetek regisztrációs kötelezettségére, amit szintén jogellenesnek mondott ki az Európai bíróság. Varga Judit szerint „a finanszírozás, illetve annak mértéke és volumene miatt bizonyos civil szervezetek igenis képesek lehetnek a közvélemény befolyásolására, és ez egy legitim ok arra, hogy nagyobb átláthatóságot követeljünk meg ebben az esetben”.

Sackur rákérdezett az Index, és ezen a vonalon maradva az egész magyar szólás- és sajtószabadság kérdésére. A miniszter azzal vágott vissza, hogy nem szólhat bele az ügybe, mert az olyan volna, mintha „a brit igazságügyi miniszter felvenné a telefont, hogy beavatkozzon, amikor a tulajdonos elbocsátja a The Guardian főszerkesztőjét”. A kormányhoz közeli médiumok szinte teljes egészét magába foglaló KESMÁ-ról azt mondta, „a konglomerátum az üzleti észszerűség érdekében csak követi az európai normákat”. A sajtószabadságról egészében pedig a kormánypárti politikusok szokásosan használt sablonját mondta el:

„Nyissa meg az online médiát: 80 százalék kormánykritikus, és a liberális orgánumok főleg az online szektorban dominálnak, és mindannyian tudjuk, hogy az emberek éjjel-nappal az internetet nézik, tehát nem értem a kérdést és a gyanút bármivel kapcsolatban”

- zárta rövidre a kérdést.

„Magyarország valójában soha nem árult semmiféle zsákbamacskát, azt mondtuk, hogy soha nem fogunk engedni ennek az ideológiai zsarolásnak, amelynek valójában a jogállamiság az ürügye, amely ebben a koncepcióban megvalósul. Azoknak kell megoldaniuk ezt a problémát, akik így alakították ezt a helyzetet, hogy Európa ebben a patthelyzetben van” - válaszolta arra a kérdésre, hogy Magyarország végül enged-e Brüsszelnek a fontos kérdésekben.

A teljes interjút Varga Judit a Facebook-oldalán is megosztotta, saját kommentárjai kíséretében. A videó magyar felirattal tekinthető meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ferenc pápa temetésének napja nemzeti gyásznap lesz Magyarországon
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a Szentatyát méltán nevezték a béke emberének, hiszen ha valaki mindent megtett a békéért, akkor az a pápa volt.


"A kormány döntést hoz arról, hogy

Ferenc pápa temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja"

- mondta a kormány.hu-nak a pápa halálhíre kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Ez megfelel a hagyományoknak és kifejezi a nemzet háláját a Szentatya iránt és a nemzet gyászát - közölte.

A KDNP elnöke azt közölte, hogy megrendülten értesült a Szentatya halálhíréről. "Magyarország hálás lehet a Szentatyának, nemcsak a katolikusok, hanem minden magyar, hiszen háromszor is fölkereste a magyarságot. Nemzeti kegyhelyünkre, Csíksomlyóra jött el erdélyi látogatása során, majd Budapestre, az Eucharisztikus Kongresszusra, később pedig egy apostoli látogatásra Magyarországra" - idézte fel.

Amikor értesült a halálhírről, mind a magyar köztársasági elnök, mind a miniszterelnök kondoleáló levelet küldött a camerlengónak, Kevin Joseph Farrell bíborosnak a protokolláris hagyományoknak megfelelően.

Semjén Zsolt szerint a Szentatyát méltán nevezték a béke emberének, hiszen ha valaki mindent megtett a békéért, akkor az a pápa volt.

"Magyarország kormányának elkötelezettsége a béke iránt találkozott az ő béketörekvéseivel, mindenben támogatta azt, hogy végre béke legyen, és a fegyverek helyett a diplomácia vegye át az események irányítását" - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt arról is beszélt, milyen kiváló kapcsolatot ápolt a pápa a magyarsággal. "Ferenc pápát mély kapcsolat kötötte a magyarsághoz. Argentínában magyar apácák között dolgozott, ezért amikor találkozott egy magyarral, akkor mindig magyarul mondta, hogy "Isten éltesse!" Mindig nagy szeretettel volt a magyarság iránt, ami kifejezésre jutott az apostoli látogatása során is. Ő maga mondta: nagyon mélyen megérintette az a szeretet, ahogy a nemzet fogadta" - mondta a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hogyan halhatott meg Ferenc pápa?
A Blikk egy vatikáni forrásból úgy tudja, hogy Ferenc pápa hétfő reggel lett rosszul otthonában, a Szent Márta házban, ezért kórházba akarták szállítani. Hivatalos információ továbbra sincs.


Ferenc pápa egészségi állapotáról tudni lehetett, hogy az elmúlt időszakban súlyos tüdőgyulladással küzdött, és öt hetet töltött a római Gemelli kórházban, ahonnan március 23-án távozhatott. Orvosi tanácsra két hónapos lábadozási és légzőterápiás időszakon ment volna keresztül. Halálának körülményei azonban egyelőre ismeretlenek.

A Blikk egy vatikáni forrásból úgy tudja, hogy Ferenc pápa ma reggel lett rosszul otthonában, a Szent Márta házban, ezért kórházba akarták szállítani. A szentatya azonban még a liftben elhunyt – közölte a hitelesnek tűnő informátor, ám ezt az információt más forrásból még nem tudtuk megerősíteni, a Vatikán pedig hivatalosan egyelőre még nem közölte a pápa halálának részleteit.

A hvg.hu az olasz Ansa hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy agyvérzés lehet az egyik oka Ferenc pápa reggeli váratlan halálának. Jól értesült forrásokra hivatkozva azt közölték, hogy a pápa halála nincs összefüggésben a kétoldali tüdőgyulladással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Vatikán hivatalos közleményt adott ki Ferenc pápa halálának okáról
A közlemény szerint a pápa halálát nem a korábban kezelt súlyos tüdőgyulladás okozta. A váratlan halálát az agyi stroke és szívelégtelenség okozta.


Ferenc pápa halála után 12 órával hivatalos közleményt adott ki a Vatikán a pápa halálának okáról - írja a Sky News.

Ferenc pápa agyvérzésben és szívelégtelenségben halt meg

- közölték.

A Vatikán által közzétett halotti anyakönyvi kivonat szerint az agyi stroke kómához és visszafordíthatatlan szívelégtelenséghez vezetett. Halálának nincs köze a korábbi tüdőgyulladásához - közölték.

Ferenc pápa krónikus tüdőbetegségben szenvedett, fiatal volt, mikor az egyik tüdejét eltávolították. Egészségügyi problémák gyötörték élete utolsó éveiben. Február 14-én a Gemelli kórházba került légúti krízis miatt, súlyos tüdőgyulladással ápolták. Emiatt 38 napig kórházban tartózkodott, de nemrég elhagyhatta az intézményt. Húsvét vasárnapján, egy nappal halála előtt azonban még megjelent, hogy ezreket áldjon meg a Szent Péter téren.

A pápa 88 éves korában bekövetkezett halála után a világ minden tájáról érkeznek a részvétnyilvánítások.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Eldőlt, mikor lehet a konklávé, ahol megválasztják majd Ferenc pápa utódját
A pápaválasztás május 5. és 10. között kezdődhet, a temetés után tűzik ki a pontos dátumot. Csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak az utód személyéről a titkos konklávén.


Megvan az új pápa megválasztásának várható időpontja.

Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról

– írja a La Repubblica. A pontos dátumot a temetés után jelölik ki, amire péntek és vasárnap között kerül sor.

A titkos szavazást a vatikáni Sixtus-kápolnában rendezik meg, ahol csak azok a bíborosok vehetnek részt, akik még nem töltötték be 80. életévüket. A több mint 250 bíboros közül körülbelül 135-en jogosultak szavazni, közülük 110-et Ferenc pápa nevezett ki az elmúlt tíz évben. Az ő személyük visszatükrözi Ferenc felfogását a nyitottabb és befogadóbb katolikus egyházról.

A La Repubblica az Ordo Exsequiarum Romani Pontificis alapján következtette ki a konklávé időpontját.

A liturgikus szabályozás szerint a pápaválasztásnak a hivatalban lévő egyházfő halálát követő 15. és 20. nap között kell elindulnia. Ferenc pápa húsvéthétfőn hunyt el.

A vatikáni Szent Péter téren hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy búcsút vegyen az elhunyt egyházfőtől. Sokan gyerekekkel érkeztek, több zászló is feltűnt a téren – köztük a palesztin és a brazil lobogó is. Zarándokcsoportok együtt imádkozták a rózsafüzért.

A közös ima végén, amit Mauro Gambetti bíboros vezetett, nagy taps tört ki a téren. A szertartáson jelen volt Raffaella Petrini nővér, a Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának főtitkára és Alessandra Smerilli nővér is.

A pápa halálhírére különszámot adott ki az Osservatore Romano. Több mint ezer példányt nyomtattak, ezek pillanatok alatt elfogytak. A Szent Péter téren egy utcai lámpa köré gyűltek az emberek, ahol az ingyenes kiadványt osztották. Sokan vártak még további 200 példányra, amit fél órán belül ígértek.

A nemzetközi sajtó már találgatja, ki lehet Ferenc pápa utódja.

A lehetséges jelöltek között említik Erdő Péter budapest-esztergomi érseket is, ugyanakkor többen Luis Antonio Tagle bíboros, „az ázsiai Ferenc” megválasztását tartják valószínűbbnek.

Forrás: hvg.hu, La Repubblica


Link másolása
KÖVESS MINKET: