MÚLT
A Rovatból

Titokban járt Szentendrén Freddie Mercury - az 1986-os Queen-koncert műhelytitkai

Óriási szenzáció volt a koncert és a róla készült film is - meséli Hegedűs László, aki a fellépést szervezte.


A Queen 1986-os koncertje nem csak a még vasfüggöny mögött élő Magyarország, de a zenekar életében is az egyik legkülönlegesebb fellépés volt.

A koncertre kiadott hetvenezer belépőjegy két nap alatt fogyott el, a koncertről és a Budapesten töltött napokról forgatott film egy-egy jelenete pedig a magyarokban ma is kedves emlékeket ébreszt.

Az 1986-os, A Kind of Magic című albumukat bemutató Magic Tour egyik állomásaként a Népstadionban július 27-én lépett fel az addigra már elképesztően népszerű zenekar.

„Nem csak a magyaroknak volt nagy szenzáció ez az alkalom” - mondta a koncert szervezője, Hegedűs László, aki a Multimedia Organisation, illetve a Multimedia Concerts vezetőjeként olyan sztárokat hozott elsőként Magyarországra, mint a Queen, a Genesis, a U2, a Metallica vagy David Bowie. „Áttörést jelentett a korábbi kisebb vagy közepes méretű koncertekhez képest, mivel ez volt az első ilyen nagy stadionkoncert egész Kelet-Európában. A környező országokból is érkeztek jegyvásárlók, általános szenzáció volt mindenhol.”

A Queen tagjai Bécsből érkeztek szárnyashajóval, és egyébként nem is ott kötött ki a hajó, ahol eredetileg tervezték, mert ott túl sok rajongó várta a zenekart. Öt napig voltak Budapesten – jártak többek közt a Margitszigeten, és részt vettek egy gokartozáson a Hungaroringen, ami pont abban az évben készült el. Sztárallűrökre, különcségekre, extrém kérésekre Hegedűs László nem emlékszik. Szerinte ugyanis sztárallűrök inkább a médiában léteznek, úgy véli, jópofa témák a sajtónak, de ezeket rendszerint a marketing- és PR menedzserek kreálják, és a művész csupán a különcségek alanya, hogy legyen miről írni.

„Jópofa volt látni, hogyan működik valójában a dolog. A legnagyobb titokban megszerveztünk egy kirándulást Freddie számára Szentendrére. Úgy nézett ki, hogy három autó ment, az egyikben Freddie meg én, két barátom, akik vállalták, hogy elkalauzolják régiségboltokba, a másik kettőben a testőrök. Megérkeztünk Szentendrére három böhöm nagy fekete autóval, leparkoltunk. Ahhoz, hogy Freddie megmozduljon, 15 ember kellett, így kisebb tömeggel mentünk be az üzletbe. Ennek a híre villámgyorsan elterjedt Szentendrén, és mire kijöttünk, legalább háromszáz ember várta Freddie-t, aki adott néhány autogramot.

Ez még 3-4 helyen lezajlott, és a végére eszméletlen felhajtás volt körülötte, pedig ő csak elment néhány régiséget vásárolni. Ám amikor csupán egy baseball-sapkával álcázva magát eljött velem a Nagyvásárcsarnokba körülnézni, senki nem ismerte fel,

ő pedig kedvesen, szerényen nézelődött, úgy viselkedett, mint bármilyen más turista”

De a budapesti koncert története messzebbre nyúlik vissza. „Először az 1985-ös Live Aid koncerten, ahol önkéntesként dolgoztam, találkoztam Freddie Mercury-val” – meséli Hegedűs László. „A Hard Rock Caféban, a Live Aid backstage-ében Jim Beach és Brian May mutatott be neki, ott mondták el, az akkori, fantasztikusan sikerült koncertjük után, hogy

keressem meg őket, mert most fognak turnézni, és szívesen eljönnének Budapestre. Akkor már évek óta hajtottam a Queent hogy eljöjjenek, és ez volt az első komoly reménysugár.”

Magáról a koncertről nézői, hallgatói élményei nincsenek Hegedűs Lászlónak, hiszen szervezőként végigdolgozta az egészet. A Queen budapesti itt tartózkodásáról azonban sok kedves emléket őriz, például azt, amikor Freddie Mercury-val a Hotel Intercontinental lakosztályában éjszakába nyúlóan gyakorolták a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt. „Én voltam az egyik tesztalany, korrigálni kellett a kiejtését, újra, meg újra el kellett énekelnie. De volt egy nagyon jó hangulatú születésnapi buli is ott, a szállodában.

A koncertet később az erről készült filmen láttam.

Brian-nal beszélgettünk a közönségről, és engem meglepett, amikor azt mondta, hogy ők pontosan érzik, hogy a közönség mennyire tud angolul, mennyire érti a szöveget – és hát 1986-ban nagyon kevesen beszéltek nálunk angolul. Akik nem értik a nyelvet, máshol és másképp reagálnak: a szövegekben lévő poénokra nem, de az ismerős dallamokra, zenei motívumokra igen. Ez nem feltétlenül rossz, hanem talán még inkább érzelmi reakció, mint egy olyan közönség esetében, amelyik leveszi a szöveget, és annak értelmezésén keresztül is reagál.”

A Live in Budapest, majd később Hungarian Rhapsody címen ismert egyedülálló koncertfilm a fellépés teljes felvételét tartalmazza. A filmen a Queen budapesti kalandozásaiból is láthatók jelenetek, például a megérkezésük a hajóval, Freddie Mercury ingatlanügynököt parodizáló viccelődése a Parlament épületével, vagy a koncert előtt pár nappal, a Népstadion bejárásakor tartott pálinkakóstolással.

Hatalmas szenzáció volt a film is. Miért? „Először is azért, mert ekkora világsztárokkal a magyar filmgyártásban nem készült ilyen film soha, másodszor azért, mert részben ezzel fizettük a Quennek a fellépést, így olyan koncertet hoztunk Magyarországra amit különben nem tudtunk volna megfizetni. A nyugati forgalmazás joga náluk volt, a keleti forgalmazás a Varsói Szerződés országaitól a Szovjetunión át Kínáig pedig a magyar filmiparé” - magyarázza Hegedűs László.

Ráadásul a koncertfilmet a magyar filmgyártás színe-java készítette.

„A magyar operatőrök egy külön iskola, közülük többen világhírűvé váltak. A Queen koncertfilmben az összes, éppen játékfilmet forgató magyar operatőr részt vett Ragályi Elemér vezetésével.

Miután 16 kamerát használtunk, és nem is volt több 35 milliméteres nagyfilm készítéshez alkalmas kamera Magyarországon, ha akartak volna, sem tudtak volna aznap máshol dolgozni. De nem is akartak, szívesen és élvezettel vettek részt a forgatáson” - mondja Hegedűs László.

A filmgyár összes világítóberendezését használták a forgatáshoz, hogy a színpad hatalmas fényerejével szemben a nézőtér is jól látszódjon. A koncertet folyamatosan, több szögből rögzítették az operatőrök, így a forgatás során 40 kilométernyi filmszalagot használtak el. A film premierje 1986 december negyedikén volt és a videót a következő évben adták ki VHS-en. A budapesti koncert néhány dala felkerült a Live Magic koncertalbumra is.

A koncerttel kapcsolatban kollégánk, Göbölyös László arra is emlékszik, hogy három órán át kellett sorban állnia a jegyért, mert a sógoráék nagy Queen-őrültek voltak, de egy ember legfeljebb 4 darab jegyet vehetett. A beengedés pedig korrekten zajlott a nagy tömeg ellenére.

„Azonban ahhoz az iszonyatos felhajtáshoz képest, ami körülvette a zenekart, kissé csalódás volt számomra a koncert. Kétségtelenül igen látványos volt a körítés - bár meg sem közelítette az egy évvel későbbi Genesist - az lejött, hogy vérprofi zenészek valamennyien, de valahogy az egész mesterkéltnek hatott, és nemcsak Freddie közismert pozőrsége miatt. Hiányzott belőle egy igazi rock-koncert kiszámíthatatlansága, spontaneitása. Maga Mercury pedig nem volt akkor (már?) a topon, mint énekes, legalábbis aznap nem énekelt csúcsformában. Ahhoz képest, amiket hallottunk tőlük, élőben koránt sem tudtak olyan tökéletesen megszólalni.

Utólag persze más az egész buli megítélése, hiszen akkor még nem tudhattuk, hogy Freddie akkor már valószínűleg beteg volt, és azt sem, hogy ez lesz a Queen utolsó turnéja.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg
1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.


1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika
Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.


Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé
Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.
Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.



Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.
Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje
Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.
Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.



A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.

(via Ladbible)


Link másolása
KÖVESS MINKET: