HÍREK
A Rovatból

A magyaroknak elegük van a tévéreklámokból, betiltanák őket egy friss kutatás szerint

A magyarok többsége nem szívesen néz reklámokat a tévében, de bevallották, hogy sokszor vásároltak már hirdetések hatására. Egy felmérés rávilágított arra is, hogy kik azok, akiket a legjobban befolyásolnak a reklámok.


Az Economx és a Pulzus Kutató friss kutatásából kiderült, hogy a magyar lakosság többsége nem szívesen nézi a reklámokat, de mégis sokan vásárolnak az ezekben bemutatott termékekből. Gelencsér András levegőkémikus szerint a reklámok komoly hatással vannak a túlfogyasztásra, ezért úgy véli, hogy „azonnal be kellene tiltani minden reklámot.” Egy korábbi tanulmány szerint, ha eltűnnének a reklámok, a fogyasztás akár 30 százalékkal is visszaeshetne.

Az Economx és a Pulzus felmérése során először megkérdezték a válaszadókat, hogy vásároltak-e már valaha reklám hatására. A többség, 51 százalék igennel válaszolt, különösen a férfiak, akiknél ez az arány 52 százalék.

A legfiatalabb, 18-39 éves korosztály a legfogékonyabb a hirdetésekre, körükben 63 százalék mondta, hogy vásárolt már reklám hatására.

A középkorúak 47, az idősek pedig 40 százalékban mondták ugyanezt. A diplomások 61 százaléka, a középfokú végzettségűek 58 százaléka, az alapfokú végzettségűek 44 százaléka is bevallotta, hogy vásárlásaikat reklámok is befolyásolták.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy az emberek mennyire költenek többet a tervezettnél a reklámok miatt. A válaszadók 43 százaléka azt állította, hogy soha nem költ reklámok hatására, 36 százalék ritkán, 6 százalék pedig gyakran tesz így. A férfiaknál magasabb, 7 százalék azok aránya, akik gyakran költenek a reklámok miatt, a nőknél ez az arány 5 százalék. A legidősebbek 62 százaléka elzárkózik a reklámoktól, míg a fiatalok 11 százaléka gyakran költ többet a hirdetések miatt.

A tévéreklámokat illetően a válaszadók fele elkapcsol a csatornáról, ha reklámot sugároznak.

Különösen a 60 év felettieket zavarják a reklámok, 61 százalékuk minden esetben elkapcsol, míg a községben élők 19 százaléka szívesen nézi a hirdetéseket. A budapestiek 59 százaléka szintén minden esetben elkapcsol a reklámokról.

A kutatás során megkérdezték az embereket Gelencsér András felvetéséről is, miszerint be kellene tiltani a reklámokat a túlfogyasztás csökkentése érdekében. A válaszadók 23 százaléka szerint elég lenne korlátozni a reklámokat, míg 20 százalék teljes tiltást támogatna.

A legnagyobb arányban a 60 év felettiek korlátoznának, míg a fiatalok között vannak a legtöbben, akik teljesen betiltanák a reklámokat.

A diplomások viszont legkevésbé tartják szükségesnek a reklámok tiltását vagy korlátozását. A községben élők körében mind a tiltás, mind a korlátozás támogatottsága magasabb, mint más régiókban.

A kutatás rávilágított, hogy bár a reklámok sokakat zavarnak, mégis jelentős részük vásárol hirdetések hatására. Az azonban egyértelmű, hogy a reklámok hatása életkortól, végzettségtől és lakóhelytől függően jelentősen eltér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter visszaszólt Tiborcznak: Mesélhetnél, hogyan is működik a túlárazott közbeszerzés, ahogy a bennfentes kereskedelemnek is nálatok vannak a legnagyobb szakértői
A Tisza Párt elnöke újabb Facebook-bejegyzésében reagált arra, miszerint Tiborcz István szerint nem igaz, hogy állampolgárságért folyamodott az Egyesült Arab Emírségekben. Szerinte ez nem bűn.
F. O. - szmo.hu
2025. április 24.



„Hallod-e te Tiborcz Pista,

Nem bűn más ország állampolgárságáért folyamodni… Bevallani nem kell félnetek…" - fogalmazott költőien Magyar Péter, majd hozzátette:

„Ha már Rogán beleírta a közleményedbe a túlárazott közbeszerzéseket, szerintem mesélhetnél a honfitársaidnak, hogyan is működik ez az orbáni iparág. Ahogy a bennfentes kereskedelemnek is nálatok vannak a legnagyobb szakértői."

„És ha már lopott telefont emlegetsz…Mi a helyzet Ráhel telefonjával, ami eltűnt az esküvőn és az egész TEK azt kereste. Meglett végül? Tényleg árulod a vagyont? Gyerünk Pista, légy bátor! Varázsszőnyeget vettetek már? Csodalámpás van már? Mi hiányzik még az Ezeregy éjszaka meséihez?” – olvasható a bejegyzésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tragikus baleset: meghalt Kiss Dorottya, az Érd 21 éves egykori kézilabdázója
Az Érd Handball klub csendes gyertyagyújtással emlékezik néhai játékosára április 25-én, péntek este hat órától, az Érd Aréna előtt.


Balesetben elhunyt egy fiatal sportoló - a gyászhírt az Érd Handball a közösségi oldalán osztotta meg.

Azt írták:

"Mély fájdalommal tudatjuk közösségünk tagjaival, hogy saját nevelésű egykori kézilabdázónk, Kiss Dorottya Zsófia autóbalesetben elhunyt. A több mint egy évtizedig klubunkat erősítő játékos 21 éves volt".

A sportklub nejegyzése szerint "Zsófi kisiskolás korában kezdett el kézilabdázni, 2013-tól pedig már az ÉRD igazolt játékosa volt. Végigjárta a korosztályos ranglétrát, majd 2019-ben a Szabó Edina vezette csapatban debütált a hazai élvonalban. A magyar válogatottban is kifizetődött a kemény is kitartó munkája, hiszen 2022-ben ezüstérmet nyert a Szlovéniában rendezett U20-as világbajnokságon".

A sporttól a 2023!24-es szezon végén vonult vissza.

Az Érd Handball klub csendes gyertyagyújtással emlékezik néhai kézilabdázójára április 25-én, péntek este hat órától, az Érd Aréna előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elmaradt a repülőrajt: három hónap alatt 2554 milliárd forint hiány jött össze a költségvetésben
Óriási összegeket költött a kormány az év első három hónapjában, miközben a bevételek elmaradtak. A kamatkiadások és a nyugdíjak vitték el a legtöbb kiadást.


Az év első három hónapjában 2554 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés, ami már az éves cél 62 százalékát jelenti. Március végére így az államháztartás központi alrendszere a megszokottól jóval rosszabb helyzetbe került. A kormány továbbra is jelentős összegeket költött el, miközben több oldalról is elmaradtak a bevételek.

Az első negyedévben az államháztartás bevétele 9197 milliárd forint volt, a kiadása viszont 11751 milliárd, így jött össze a több mint 2500 milliárdos mínusz. Márciusban önmagában 831 milliárd forint lett a hiány, ami 24 év viszonylatában a második legrosszabb márciusi adat.

A kiadások jelentős részét a kamatfizetések vitték el. Három hónap alatt 1553,7 milliárd forint ment el erre a célra, ami 594 milliárddal haladja meg az időarányos értéket. Ez főként a Prémium Magyar Állampapírok egyes sorozatainak és bizonyos dollárkötvényeknek a kamatfizetése miatt alakult így. Az NGM közleménye szerint "a szokásosnál magasabbak voltak a kamatkiadások", és sok pénzt fizettek ki a közüzemi szolgáltatásokra, valamint a rezsivédelmi támogatásra is.

A nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra három hónap alatt összesen 2189,5 milliárd forintot költöttek, ebben benne van a 13. havi nyugdíj is.

A kiadások mellett a bevételi oldal is gyengélkedik. Időarányosan 485 milliárd forint bevétel hiányzik. Ennek oka részben az, hogy a cégek adóbefizetései nem minden hónapban történnek, hanem jellemzően egy-egy időponthoz kötöttek.

A költségvetésbe tervezett uniós támogatások sem érkeztek meg időben. A kormány 2235 milliárd forintnyi uniós pénzzel számolt az évre, de március végéig csak 136,8 milliárd forint jött be, miközben időarányosan 556 milliárdnak kellett volna. Márciusban ebből mindössze 14,2 milliárd forint érkezett.

Egyedül az áfa bevételek alakultak kedvezőbben. Ezen a soron 1913 milliárd forint folyt be, ami 266 milliárddal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A különbség az inflációnál is nagyobb, így Nagy Márton most jobban elégedett lehet a lakosság költekezésével. Tavaly az volt a problémája, hogy a reálkeresetek emelkedése ellenére sem vásároltak eleget az emberek.

A közlemény szerint az adó- és járulékbevételek összességében 11,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát. Az áfa mellett ez is segített valamennyit a bevételi oldalon, de a hiány így is történelmi magasságokat ért el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Tönkreteszik őket” – Több tízezer munkahely van veszélyben Nagy Márton döntései miatt a gazdák szerint
A gazdák kétségbeesetten figyelik, ahogy az állataik eladhatatlanná válnak. A járvány és a minisztériumi döntések együtt húzzák padlóra a vidéki termelőket.


Termelők tízezrei kerülhetnek bajba a járvány és a kormány intézkedései miatt – figyelmeztet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A szervezet szerint a helyzet az elmúlt hetekben vált kritikussá, miközben a hatóságok és a közvélemény főként a járvány elleni védekezéssel foglalkozott.

A MOSZ közleménye szerint

jelenleg körülbelül 100 ezer egészséges, de eladhatatlan sertés torlódott fel a hazai telepeken, és ez a szám hetente mintegy 10 ezerrel növekszik.

A szarvasmarha-telepeken tartott vágásra szánt állatok sem jutnak el a vágóhidakra, ami miatt az állatok elhelyezése egyre nehezebb, a gondozásuk és takarmányozásuk pedig jelentős többletköltséget ró az állattartókra.

A helyzetet tovább nehezítik az exportkorlátozások is. Az első száj- és körömfájás járványkitörés óta közel harminc ország vezetett be beviteli tilalmat a magyar állati termékekre, ezek többsége ma is érvényben van. A külpiaci értékesítés így jelentős mértékben visszaesett, ami a járványtól távol eső termelőket is sújtja.

A MOSZ kiemeli:

az élelmiszer-feldolgozók is nehézségekkel küzdenek, egyre lassabban tudják átvenni az alapanyagokat, például a tejet és a vágósertést.

A szervezet úgy látja, hogy az ellátási problémák az egész országban éreztetik hatásukat.

Április 17-én újabb járványkitörést jelentettek be, ez volt az ötödik ilyen eset. A MOSZ szerint ez még tovább rontja a külpiaci partnerek bizalmát, így az export újraindítása is bizonytalanabbá válik, még akkor is, ha a hatóságok időközben feloldják a korlátozásokat. A szövetség szerint a legfontosabb feladat jelenleg a kapcsolatfelvétel és a bizalom visszaszerzése lenne, ám nem látszanak ennek jelei.

A közlemény szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium politikája is súlyosbítja a helyzetet. A MOSZ úgy fogalmaz: „egyes élelmiszerek árának szalmaláng életű csökkentéséért hajlandó veszteségbe hajszolni a teljes élelmiszer termékpályát, rengeteg vidéki gazdaságot és több tízezer vidéki munkahelyet veszélyeztetve ezzel”.

A szervezet szerint a kormány egyelőre nem hajlandó szembenézni a vidéki gazdaságot fenyegető csődhullám veszélyével.

A MOSZ visszautasítja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azon kijelentését, „miszerint a gazdálkodók, az élelmiszergyártók és a kereskedők nyerészkedése miatt drágulnak az élelmiszerek”. Hangsúlyozzák, hogy sok termelő épp a veszteségeit próbálja minimalizálni és a túlélésért küzd.

A MOSZ arra kéri Nagy István agrárminisztert, hogy álljon ki a magyar gazdák mellett, lépjen fel az árlenyomó, gazdaellenes törekvésekkel szemben, és segítsen a nehéz helyzetbe került állattartóknak. A közlemény szerint, ha nem érkezik gyors és hatékony kormányzati segítség, a vidéki gazdaság és a falusi foglalkoztatás alapját jelentő termelők meggyengülhetnek, ami súlyos következményekkel járhat a hátrányos helyzetű térségekben.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk