HÍREK
A Rovatból

Kiderült, mennyivel olcsóbbak az árstopos termékek a magyar Lidlben, mint a szabadpiaci áruk Szlovákiában

A hústermékek esetében például jókora a különbség a két ország között.


Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk? Erre kereste a választ a G7, ehhez pedig egy szlovákiai és egy magyar Lidl áruházban végeztek összehasonlítást.

Magyarországon 2021 októberében döntött a kormány az élelmiszerár-stopról, azóta a liszt, a cukor, a napraforgó étolaj, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell, a csirkefarhát és a sertéscomb bruttó fogyasztói ára nem emelkedik. Ezek a termékek természetesen sokkal vonzóbbak a vásárlók számára a folyamatosan dráguló helyettesítőknél, ám a nagy kereslet és a limitált kínálat gyakran áruhiányhoz vezet. Ilyen esetben pedig kénytelenek vagyunk megvenni a drágább tejet vagy húst, és összességében nem is biztos, hogy hosszabb távon olcsóbb lesz a vásárlásunk. A G7 ezért most azt is megvizsgálta, hogy mi a különbség a Lidl helyi árképzésében a Magyarországon árstop alá eső termékkörökben. Mint írták, az adatokból természetesen nem derül ki, hogy egy bolt hogyan próbálja ellentételezni az árstop miatti veszteségét, de azt jelezheti, hogy a magyar vásárló a szlovákhoz képest mivel szembesül, ha az árstopos áruhiány miatt helyettesítő terméket vásárol, illetve irányadó lehet arra nézve is, hogy mi lehetne most az árstop nélküli szabadpiaci ár.

A liszt kilója a magyar Lidlben bruttó 149 forint, Szlovákiában viszont 0,79 euró, ami az adatfelvételkor érvényes 404 forintos euró-árfolyammal átszámolva 319 forintnak felel meg. „Ha erről levesszük az áfát, akkor kiderül, hogy a bolt a torzított magyar viszonyok között 117 forint nettó bevételhez jut egy kilogramm liszt után, ám ha ezt Szlovákiában adja el, akkor nettó 266 forintnak megfelelő eurót kap érte. A több mint kétszeres eltérés jól jelzi, hogy mennyire elrugaszkodott a valóságtól a magyar árstop” – írja a portál.

Az olcsó sima liszt alternatívája lehet a rétesliszt, ami Magyarországon 349 forintba kerül, Szlovákiában viszont szintén 0,79 euró, azaz csak 319 forint. A bolt tehát az áfa levonása után a rétesliszten Magyarországon több bevételhez jut, mint Szlovákiában (nettó 275 vs. 266 forint). A tönkölyliszt (amely nem igazi helyettesítője a sima lisztnek) szabadpiaci viszonyok között is olcsóbb nálunk, mivel a magyar bruttó ár jelenleg 459, a szlovákiai pedig 521 forint.

A napraforgó étolaj esetében a Lidl Magyarországon nettó 456 forint bevételhez jut egy liter után, Szlovákiában viszont 896 forintnak megfelelő euróhoz.

A csirkehúsok tekintetében jókora a különbség a két ország között: az árstoppolt magyar áruk durván olcsóbbak, mint a szabadpiaci szlovák megfelelőik. A farhát kilóján a bolt nálunk csak nettó 285 forintot keres, Szlovákiában azonban 731 forintot, a csirkemell legolcsóbb változatán pedig nálunk 1428 forint a nettó bevétel, míg Szlovákiában már 2751.

A portál azt is megjegyzi, hogy

a magyar csirkehús szinte minden esetben jóval olcsóbb (nettó és bruttó értékben is) a szlováknál, csak a felsőcomb drágább nálunk (bruttó 1693 forint Szlovákiában, 1998 forint Magyarországon).

A kristálycukor kilója bruttó 239 forint a befagyasztott áron, Szlovákiában ugyanez 319 forintba kerül. Ha ezt nettóba átszámoljuk, az azt jelenti, hogy kilónként 78 forinttal kevesebb bevétele keletkezik a magyar boltnak, mint a szlováknak. A porcukor kilóján nettó értéken 12, a nádcukron pedig 133 forint többlet van Magyarországon Szlovákiához képest.

A 2,8-as UHT tej literenkénti ára 209 forintra van bebetonozva, a szlovák Lidlben viszont nincs UHT tej, ezért ilyen összehasonlítást nem lehetett végezni. A G7 adatfelvételének időpontjában

minden összehasonlítható tejfajta drágább volt Magyarországon, mint Szlovákiában.

• Az 1,5-ös ESL tej magyar ára 349 forint, szlovák ára viszont csak 303 forintnak megfelelő euró volt. Ezen a terméken nettó 25 forinttal többet kereshet a bolt literenként Magyarországon.

• 3,5 százalék zsírtartalmú ESL tej magyar ára 479 forint, szlovák ára azonban csak 343 forint volt ugyanazon a napon, szeptember közepén. A nettó bevételi többlet literenként 94 forint Magyarországon.

• a PET-palackos tej esetében a nettó bevételi többlet az 1,5-ös tejnél 39 forint literenként nálunk (3,5-ös PET-palackos tejet csak Szlovákiában találtak, Magyarországon nem).

Sertéscombot a magyar Lidlben 1299 forintért is lehet találni, a szlovákban 2218 forintba került kilója.

Nettó árakon számolva a különbség brutális: kilónként 780 forinttal kevesebb bevétele van a magyar Lidlnek.

Az oldalasnál már fordított a helyzet, kilónként 819 forinttal több a nettó bevétel Magyarországon. A lapocka és a karaj azonban Magyarországon olcsóbb, ezeknél a potenciális combhelyettesítőknél nettó 134, illetve 190 forinttal több a bevétel Szlovákiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: Ekkor lehet valódi esélye Erdő Péternek a pápai trónra a szakértő szerint
Már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa. A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Péter magyar bíborost is.


Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról. A pontos dátumot a temetés, vagyis szombat után jelölik ki.

Természetesen már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa.

A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Pétert.

A magyar bíborost szakértők szerint Ferenc pápa nagyra becsülte. Ezt bizonyítja, hogy kétszer is ellátogatott Magyarországra.

Erdő Péter az egyik legrégebben bíborosi rangban szolgáló egyházi vezető, címét 2003-ban még II. János Páltól kapta. Az RTL Híradónak nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint elismert egyházjogász, akiről tudják bíboros társai, hogy világos elképzelései vannak az egyház jövőjével kapcsolatban.

„Arra mindenképp nagyon alkalmas volna, hogy a Ferenc pápa által kicsit felforgatott egyházi közéletet, meg egyházi szervezetet normalizálja, stabilizálja. Ahol mozgalmasabb időszak volt, oda egy kis nyugalmat és rendet tudjon vinni. Ez a róla kialakult kép jelenleg az egyházban”

– fogalmazott Érszegi Márk.

Erdő Péternek soha nem volt konfliktusa Ferenc pápával, noha nem mindenben értettek egyet. A legnyilvánvalóbb különbség a 2015-ös menekültválság idején volt nyilatkozataik között. Erdő Péter akkor azt mondta, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyház törvényt sértett volna, ha befogadja az utcán fekvő menekült gyerekeket. Ferenc pápa ugyanakkor mindvégig kiállt a menekültek befogadása mellett.

Az argentin egyházfő rendkívül népszerű volt világszerte, a szakértő szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a bíborosi testület Ferenc pápához hasonló karakterű vezetőt választ utódjául.

„Az a bíborosok helyzeti értékelésén múlik, hogy szerintük most mire van szükség: egy nagyobb folytonosságra, vagy nagyobb iránymódosításra. Mindkettő benne van a pakliban” – fogalmazott Érszegi Márk, aki szerint

Erdő Péternek akkor lehet valódi esélye a pápai trónra, ha a május elején kezdődő konklávé úgy dönt, hogy egy nyugodtabb, konzervatívabb vezetőt szeretne látni a katolikus egyház élén.

Lapértesülések szerint Ferenc pápa legszívesebben Matteo Maria Zuppi olasz bíborost látta volna utódjának, mert hozzá hasonlóan szerény életű és progresszív nézeteket képvisel.

De az esélyesek között emlegetik Peter Turkson ghánai bíborost, aki az első színesbőrű pápa lehetne, ám nézetei valamivel konzervatívabbak az elhunyt szentatyáénál. Történelmet írna a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle is, aki az első ázsiai pápa lenne, és akit többen az "ázsiai Ferencnek" tartanak. De komolyan számolnak Ferenc pápa korábbi államtitkárával, Pietro Parolin bíborossal is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A világ legnagyobb bankrablása kötődik az Orbán-kormányhoz
„Egy sima bankrablásért 10 év fegyház jár. A világ legnagyobb bankrablása mennyit ér?” – írta a TISZA Párt elnöke.


„A világ legnagyobb bankrablása kötődik az Orbán-kormányhoz.

Összesen 650 milliárd forintot, vagyis minden magyar embertől fejenként 65 ezer forintot loptak el. Nem nokiás dobozokban hordták ki a szajrét, mint a szocik, hanem teherautóval”

– írja Facebook-bejegyzésében Magyar Péter az MNB-botrányra utalva.

„A bankrablást végignézte a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék. Ott ültek a tolvajok között Orbán képviselői és államtitkárai, valamint a Dinasztia pénzemberei.

A lopott vagyonból svájci kastélyokat, New York-i luxus lakást, 100 darabos autógyűjteményt, palotákat, Dubajban pedig nyaralókat vásároltak. Amerikában a Wall Street farkasa 200 millió dollárt lopott el, nálunk a magyar közpénz farkasai ennek a tízszeresét”

– fogalmazott a TISZA Párt elnöke.

„Egy sima bankrablásért 10 év fegyház jár. A világ legnagyobb bankrablása mennyit ér?”

– teszi fel a kérdést végül Magyar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még mindig nem szolgáltattak igazságot a ralibaleset áldozatainak - egy anya és 12 éves lánya is meghalt
Aradi Gergely a 12 éves lányát és feleségét veszítette el. Úgy érzi, a felelősök hallgatnak, a kérdéseire máig nem kapott választ és senki sem kért tőle bocsánatot.


Aradi Gergely több mint egy évvel a tragédia után is válaszokat keres. A felesége és 12 éves kislánya 2024 márciusában vesztették életüket az Esztergom–Nyerges ralin, ahol egy versenyautó kisodródása következtében összesen öten haltak meg. Az Aradi család azért ment ki a versenyre, mert a kislány programja megváltozott, így még meg tudták nézni az apát, akinek előfutó résztvevőként az volt a feladata, hogy a hivatalos mezőny előtt haladjon végig a pályán, ellenőrizve a pálya állapotát és a futam előkészítését.

A férfi később elmondta: a családja eredetileg egy hosszú, egyenes szakaszon tartózkodott, nem pedig azon a ponton, ahol a baleset történt. Ide csak később sétáltak fel. Aradi épp a szervizből indult volna az újabb futamra, amikor értesítették, hogy baleset történt. „És akkor a semmiből hívott a Bendi sírva” – mondta a 444.hu-nak az apa, a fiára célozva, aki túlélte a tragédiát.

A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) közlése szerint a tragédia nézőktől elzárt területen történt, az elzárás pedig a szokásoknak megfelelően jelölve volt. A rendőrségi nyomozás jelenleg is tart, két gyanúsított van, több részlet viszont még nem tisztázott.

Az apa úgy gondolja, az Esztergom–Nyerges rali mindig is problémás helyszín volt, ezért több rendező kellett volna a helyszínre. Az is felmerült benne, hogy a balesetet okozó A licenccel rendelkező pilóta hogyan kaphatott versenyengedélyt anélkül, hogy korábban megfelelő eredményeket ért volna el. Szerinte ehhez több év versenyzés kell.

Aradi hangsúlyozta, hogy az MNASZ akkori raliszakág-vezetője kétszer is végigment a kérdéses szakaszon a tragédia előtt, így látnia kellett a veszélyes helyen álló tömeget. Úgy fogalmazott, a szervezőkre vonatkozó egyik kötelességre utalva:

„Ha a tömeget nem tudod kezelni, akkor leállítod a versenyt.”

Az interjúból kiderült, hogy a versenyzőpáros nem kereste fel az áldozatok hozzátartozóit, a navigátor pedig két héttel a tragédia után ismét rajthoz állt egy másik versenyen. A szövetség anno 200 ezer forintos hozzájárulást ajánlott fel a temetésre, amit Aradi méltatlan körülmények között kapott csak meg. Szeptemberben viszont volt egy jótékonysági gála, ahol az öt áldozat családja között osztották szét a bevételt.

A rendezvényen részt vett Szujó Zoltán, a szövetség elnöke is, aki öt példányt ajánlott fel saját könyvéből. Arra a kérdésre, hogy lesz-e kártérítés, akkor azt válaszolta: megvárják a rendőrségi vizsgálat eredményét. Aradit viszont azóta sem kereste senki a szövetségtől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nem megy el az amerikai külügyminiszter az orosz–ukrán háború béketárgyalására, miután Zelenszkij visszautasította a tervüket
Az USA békejavaslata szerint Oroszország megtarthatná a Krímet, de ezt Kijev elutasítja. Marco Rubio ezért maradhat távol, de hivatalosan mással indokolták.


Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a szerdán Londonban tartandó tárgyalásokon, amelyek célja az orosz–ukrán háború befejezése. A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce kedden közölte: a tárcavezető „logisztikai okok” miatt mondta le az utat, pedig Rubio az X-en korábban még azt írta, „gyümölcsöző beszélgetést” folytatott David Lammy brit külügyminiszterrel, a tárgyalások házigazdájával, és „várja a folytatást”. Jelen állás szerint mégsem ő megy, így az Egyesült Államokat Donald Trump elnök különmegbízottja, Keith Kellogg képviseli a brit fővárosban.

A mai londoni megbeszélések a múlt heti párizsi találkozót követik, ahol amerikai, brit, francia és német tisztviselők egyeztettek az amerikai javaslatról a tűzszünet elérésére. A CNN-nek nyilatkozó, a keretterv részleteit ismerő forrás szerint a javaslat magában foglalja Oroszország irányításának elismerését a 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félsziget felett, valamint tűzszünetet ír elő a frontvonal mentén.

Ez a lépés ellentétes lenne az Egyesült Államok elmúlt tíz évben közvetített hivatalos álláspontjával.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal, de Kijev nem hajlandó olyan megállapodást kötni, amely elismeri Moszkva fennhatóságát a Krím felett.

„Ukrajna nem fogja jogilag elismerni a Krím megszállását” – mondta. „Erről nem tudunk beszélni. Ez ellentétes az alkotmányunkkal.”

A húsvéti hétvégi tűzszünet után e hét elején ismét felerősödtek a harcok. Szerdán az ukrán hatóságok közölték: egy támadás következtében kilenc ember meghalt, és legalább harmincan megsérültek, amikor egy orosz drón eltalált egy munkásokat szállító autóbuszt Marhanec városának közelében. Az orosz Nemzeti Gárda közben a TASZSZ állami hírügynökség szerint azt közölte, hogy az éjszaka folyamán megsemmisítettek 17 ukrán támadó drónt.

A tárgyalások mögött húzódó amerikai frusztráció

Az USA azért sürgetheti a tárgyalásokat, akár a Krím beáldozásának árán is, mert amerikai tisztviselők egyre elégedetlenebbek az egyeztetések lassúsága miatt. Rubio a múlt héten figyelmeztetett: ha nem lesz előrelépés, Washington akár vissza is léphet a béketörekvésektől.

Az amerikai külügyminisztérium közölte: az Egyesült Államok már bemutatta a javaslat kereteit mindkét félnek, hogy kiderüljön, lehetséges-e gyorsan közelebb hozni az álláspontokat. A keretterv egyes elemei még hiányoznak, ezek kidolgozását ezen a héten az amerikai, európai és ukrán tárgyalópartnerek együtt végzik – mondta egy neve elhallgatását kérő tisztviselő a CNN-nek.

Trump nyomására most mind Ukrajna, mind Oroszország hajlandóságot mutat a tárgyalások újrakezdésére, amire hosszú ideje nem volt példa.

Hétfőn Vlagyimir Putyin kilátásba helyezte, hogy közvetlen tárgyalásokat folytatna Ukrajnával egy olyan tűzszünetről, amely megtiltja a polgári célpontok támadását.


Link másolása
KÖVESS MINKET: