Karácsony Gergely egy rövid posztot tett ki a Margitsziget állapotáról: megmutatta, mi maradt a Békemenet után

Ismét tüntetők jelentek meg az MTVA székházánál Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúja előtt, írja az Index. A Momentum tagjai és néhány demonstráló már fél 7-kor a helyszínre érkezett.

A résztvevők számokkal ellátott kártyákat kaptak, hogy mind a hét bejáratnál jelen lehessen valaki, és így a miniszterelnök egyik kapun se tudjon észrevétlenül bejutni az épületbe.

A rendőrség előzetesen arra kérte a szervezőket, hogy ne foglalják el az úttestet, és tartsák be a gyülekezés szabályait, de a demonstrálók ezt nem tartották magukra érvényesnek.

A szervezők kérdéseket és üzeneteket is vittek Orbán Viktornak, ezeket megpróbálták eljuttatni az épületbe, de a biztonsági őrök ezt megakadályozták. Az üzeneteket végül az ajtó melletti falra ragasztották fel, amit a biztonsági szolgálat szerint nem tehettek volna meg.

Később a demonstrálók leültek a földre, és összekapaszkodtak, akárcsak a korábbi hasonló eseményen. A rendőrök mindenkit felállítottak és igazoltattak. Az Index szerint több rendőr volt a helyszínen, mint tüntető, az esemény békésen zajlott, egy résztvevő viselkedett agresszívan a rendőrökkel.

Az akciót élőben közvetítették a Facebookon:

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban beszélt több témáról, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásáról, a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépésről, valamint a magyar gazdaság helyzetéről, amit a hvg.hu foglalt össze.

A miniszterelnök Benjamin Netanjahu látogatásáról azt mondta:

Hozzátette, hogy Netanjahu „1000 százalékig biztonságban” volt Magyarországon.

Orbán a beszélgetés elején kijelentette: „Akkor sem tudnánk letartóztatni Netanjahut, ha akarnánk.” Kifejtette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság szerinte politikai szervezetté vált, ezért döntöttek úgy, hogy Magyarország kilép az egyezményből. Azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Törökország sem tagjai az ICC-nek.

A kormányfő megismételte korábbi álláspontját is: „Zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben.” A rádióban részletesen beszélt arról, miért tartja fontosnak Izrael biztonságát, és milyen gazdasági és katonai együttműködés zajlik a két ország között.

A rádióinterjú előtt a Momentum Mozgalom újra megpróbálta megakadályozni a műsor megtartását. Harmadik alkalommal is az MTVA székházához vonultak, ahol élőláncot alkottak az egyik portánál. A rendőrök egyesével szétválasztották az aktivistákat, majd intézkedtek velük szemben. Az akcióról a párt élőben közvetített a közösségi oldalán.

Orbán kitért a gazdasági helyzetre is. Úgy fogalmazott: „Ha munka van, minden van.” Azt mondta, a reálkeresetek növekedtek, és újra az „áttörés éve” következik. A céljai között említette az árak letörését, az adócsökkentést, a száz gyár programot, a kisvállalkozások támogatását és a nyugdíjas élelmiszeráfa-visszatérítést. Kiemelte, hogy ezekért személyes felelősséget vállal.

A miniszterelnök elmondta, hogy sok roma származású embernek sikerült munkát találni, amire büszke. Az áremelkedésekkel kapcsolatban három területet emelt ki: az élelmiszerekét, a szolgáltatásokét – különösen a telekommunikációs szektort – és a bankszektort. Az élelmiszerárakról azt mondta: „Enni kell”, ezért ott kellett a leggyorsabban beavatkozni. A telekommunikációs cégekkel „szigorú beszélgetések” zajlanak, míg a bankoknál szerinte bár jelentős közterhek vannak, a cégek így is sikeresek.

A rádióinterjúban szóba került Orbán tarnazsadányi látogatása is. Úgy fogalmazott, hogy „a drogok elleni harcot szerinte nem lehet az irodából irányítani.” Elmondta, hogy a patkányméregszerű drogok családokat tesznek tönkre, ezért több ezer rendőrt mozgósítottak az országban. A kormányfő szerint zéró tolerancia van, „hajtóvadászat van a drog terjesztői ellen.”

Végül a gyülekezési törvény módosításáról is beszélt.

Orbán a nemzetközi politikai helyzetről is beszélt. Azt mondta, hogy Donald Trump már első lépésként elszigetelte a konfliktust, és most a fegyvernyugvás a cél. Hozzátette: „Csóró országoknak soha nincs erős hadserege.” A kormányfő szerint a gazdaságot kell megerősíteni ahhoz, hogy a védelmi képességek is fejlődjenek. Azt is kijelentette, hogy a vesztésre álló ukrán hadseregbe magyarokat is besoroznak.

A teljes interjút itt lehet meghallgatni:

„Fontos a gyülekezés szabadsága, hiszen az a jó, ha mindenki elmondhatja a véleményét, ha akarja, akkor erőteljes formában is” – mondta Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, amikor a hídfoglalásokba torkolló tüntetésekről kérdezték.

A miniszterelnök hozzátette: ugyanakkor nem tartja normálisnak, hogy emberek ezrei ragadnak emiatt a dugóban, és nem tudják élni az életüket, végezni a munkájukat, „azért, mert néhány száz ember úgy dönt, hogy hidat vagy hidakat zár le”.

Hozzátette: azt hitte, a jogszabályok eddig is világosak voltak, hogy a közlekedés aránytalan sérelmére nem lehet gyülekezési jogot gyakorolni, de született egy bírói ítélet, amely megengedte a hídlezárást.

Ebből következően a kormány egy dolgot tehet: megváltoztatja a jogszabályokat, mondta Orbán Viktor.

– fogalmazott a téma zárásaképp a kormányfő.

Nyílt levelet írt Nagy István agrárminiszternek Magyar Péter a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos védekezés miatt. A Tisza Párt vezetője levél elején megjegyzi: örül annak, hogy a kormányzat pártja javaslatainak egy részét megértette és elfogadta, ugyanakkor sajnálják, hogy „a magyar kormány, ahogy megszokhattuk, propaganda eszközzé silányítja a járványvédelmet”.

„Felhívjuk Miniszter Úr figyelmét, hogy a Ragadós Száj és Körömfájás (RSZKF) vírusa ellen nem hatásosak a Facebook videók és a propaganda bejelentések. A vírus ellen hatékony intézkedésekkel kell küzdeni!” – jegyzi meg Magyar Péter, majd több kérdést is intéz a miniszterhez:

Ezeket a szakma képviselői, gazdák már a Levélen történt kitörést (2025.03.27.) követően kérték. Amennyiben az ön által bejelentett intézkedéseket megvalósítanák, megvalósították volna, a gazdák élete egy kicsit nyugodtabb lenne.”

Magyar ezután hangsúlyozza, hogy a sikeres járványvédekezés közös érdek.

„Ismételten kérjük, hogy a szakmai szervezet javaslatait, a TISZA javaslatait ne csak megfontolás tárgyává tegye, hanem fogadja el! Azokat maradéktalanul hajtsa végre! Nem csak a magyar állattenyésztés, az állati termékek termékpályái vannak veszélyben, hanem a teljes magyar agrárium és a magyar vidék is. A magyar kormánynak kutya kötelessége segíteni minden bajba jutott magyar emberen! Kötelessége megvédeni a nemzetgazdaság működőképességét! De felelősséggel tartozik a külhoni testvéreinkért is. Szlovákiában, a Csalóközben a magyar kisebbséget sújtja az RSZKF járvány. A fertőzés terjedésének monitorozásában laborkapacitás rendelkezésre bocsájtásával, fertőtlenítőszerek beszerzésének segítésével, sokat segíthetünk külhoni testvéreinken, ráadásul közös nemzeti érdekünk a járvány megfékezése.”

Hozzáteszi: a szomszédos ország járványkockázata egy ilyen ragályos betegség esetén, nagyon nagy. Szerinte ráadásul anyaországként még nagyobb a felelősségünk.

„Kérjük, hogy a járvánnyal érintett gazdálkodók megsegítését vegyék komolyan! A felszámolt és felszámolásra váró állományok esetében, a gazdálkodók működése került végveszélybe. A béralap a meghirdetett formában nem segítség, azt vissza nem térítendő támogatásként kell rendelkezésre bocsátani. A forgalmi korlátozási zónában működő gazdaságok tovább működését segíteni kell. Nemcsak Mészáros Lőrincét. Sok gazdaság nem rendelkezik megfelelő mennyiségű takarmánnyal. Az értékesítési korlátozások miatt nehézkes, vagy szinte lehetetlen az élőállat eladás, illetve az állati termékek értékesítése. Ez központi szervezést, állami intézkedéseket igényel. A szakmai szervezetek javaslatai a tárca előtt vannak. Kérjük, hogy valósítsák meg” – zárja a levelet Magyar Péter.