Kakasleves, Herendi porcelán, lezárt város – Ezekkel várja Orbán Viktor Hszi Csin-ping elnököt

Egyre nyilvánvalóbban üzenget egymásnak a két legnagyobb magyar párt vezetője. Előbb Orbán Viktor célzott Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedésére az OTP rendes éves közgyűlésén pénteken:

– mondta a miniszterelnök felszólalása elején, ami külön videóban is megosztott a Facebookon.

Nem sokat kellet várni a Tisza Párt elnökének válaszára sem.

- kezdte posztját Magyar Péter.

„Orbán Viktor ma egy rendkívül humorosnak szánt megjegyzéssel üzent, hogy nincsenek OTP részvényei és tőzsdézni sem szokott. Nos én egy olyan emberről, aki sem egy bankkártyát sem egy számítógépet nem tud használni, készséggel elhiszem, hogy fogalma sincs arról, hogy miként működik a tőzsde, bár ez nem rólam állít ki szegénységi bizonyítványt.

– írta a folytatásban a politikus. Hozzátette:

„Ahogy arról is beszámolhatna, hogy a Matolcsy klánhoz tartozó százmilliárdos MBH Bank részvénycsomag milyen módon kerül nemsokára szintén az Orbán-dinasztiához.”

Az OTP pénteki közgyűlésén nemcsak Orbán Viktor felszólalása volt az egyetlen érdekes esemény:

Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”

Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:

Hozzátette, szerinte nem ő, hanem Barack Obama adta oda a területet az oroszoknak. Úgy véli, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és „mindenki megérti”, hogy „a Krím már régóta Oroszországhoz tartozik”.

Oroszország 2014 óta tartja megszállás alatt a Krím-félszigetet. Az orosz csatlakozásról szóló népszavazás eredményét az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – nem tekintik érvényesnek. A referendumot eddig csak néhány ország ismerte el, köztük Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Kirgizisztán, Nicaragua, Szudán, Szíria és Zimbabwe.

Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly ősszel arról beszélt, hogy vissza kellene adni a Krím-félszigetet Ukrajnának, mert aggasztja a területen élő tatárok helyzete.

Miután a sajtóban megjelent, hogy az Egyesült Államok elismerheti a Krímet Oroszország részeként, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette: nem fogják jogilag is elismerni az orosz fennhatóságot a 2014-ben annektált terület felett, mert ez ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. A bejelentés után lemondta részvételét a londoni béketárgyalásokon.

Szerdán az amerikai kormány javaslatot tett Ukrajnának: a Krím orosz fennhatóságának jogi elismerése mellett az is szerepelt az elképzelések között, hogy Oroszország megtarthatná Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megszállt területeit. A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, de az EU-tagság lehetőségét nem zárnák ki. Az Egyesült Államok emellett azt is felvetette, hogy törölnék az Oroszországgal szembeni, 2014 óta érvényben lévő szankciókat.

(via 444)

Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.

A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.

A lap úgy tudja, hogy felmerült az INA csővezetékének lehetősége is, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A hatóságok nyomozást indítanak az eset körülményeinek tisztázására.

Videó a helyszínről:

Marcin Romanowski, aki tavaly decemberben menekült Magyarországra, most már az Alapjogokért Központ munkatársa, vette észre a hvg.hu. A volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes politikai menedékjogot kapott, miután hazájában európai elfogatóparancsot adtak ki ellene.

Az intézmény megalakulását és első kutatását sajtótájékoztatón mutatták be. A kutatás célja annak bemutatása volt, „milyen módszerekkel élne a magyarországi globalista oldal – Magyar Péter vezetésével –, ha a 2026-os országgyűlési választáson többséget szereznének”.

A honlap szerint az intézetet azért hozták létre, hogy „a jog- és politikai rendszer alapját képező állandó értékeket” kutassa, melyek „korokon és politikai rendszereken átívelően összekötik a két országot”.

Az Alapjogokért Központ közölte azt is, hogy Romanowski kinevezése nem véletlen. Mint írták: „Ahogy 86 évvel ezelőtt hazánk befogadta és segítette a lengyel menekülteket, úgy tesz most is: intézetünket a Magyarországon menedéket lelő Marcin Romanowski jogász, volt igazságügyminiszter-helyettes vezeti”.

A központ szerint Lengyelország „jelenleg egy olyan kísérleti terep, ahol a nyugati civilizáció alapjait képező értékeket kétségbe vonják és folyamatosan támadják”. Hozzátették: „A Magyar–Lengyel Szabadság Intézet célja, hogy ezen tendenciákat kutassa és feltérképezze, valamint előrejelző mechanizmusokat dolgozzon ki e fenyegetettségekkel szemben”.

A vádak az Igazságosság Alap korábbi pályázataihoz kapcsolódnak. A politikus és a PiS (Jog és Igazságosság) párt szerint az ellene indított eljárás jogtalan.

A magyar kormánypártok korábban törvénymódosítást is elfogadtak, amely lehetővé tette, hogy ne adják ki Romanowskit a lengyel hatóságoknak. Bár a lengyel ügyészség európai nyomozási határozatot is kiadott ellene, az Interpol elutasította a körözését. Azt, hogy Romanowski mennyi fizetést kap új pozíciójában, nem hozták nyilvánosságra.