Járai Máté reagált Lengyel Tamás kritikájára: „Nem lehet célod azt sugallni szakmán belül, hogy aki ezentúl Eszenyi Enikővel dolgozik, az áruló”
A két színész között azután indult el az üzengetés, hogy Járai posztolt egy közös képet a rendezővel, a bejegyzésben pedig feltette a kérdést: „Szabad-e szeretni Eszenyi Enikőt?”
Mint azt vasárnap mi is megírtuk, Lengyel Tamás cenzúrázott vizsgálati anyagot kapott a fővárostól az Eszenyi-ügyben. A színész a Facebook-oldalán tette közzé a dokumentumot, amelyben éppen azokat a részeket takarták ki, amik a vizsgálat lényegi részét érintik, így ráadásul több bekezdésnek sincs semmi értelme.
Lengyel Tamás posztjában egyébként Járai Mátét is megemlítette, aki korábban megosztott egy közös fotót az Instagram-oldalán Eszenyi Enikővel (a kecskeméti színházban dolgoztak együtt a Cirkuszhercegnőn) ezzel a szöveggel: „Szabad-e szeretni Eszenyi Enikőt? Szabad-e fontosnak tartani a Vele közös munkát? Szabad-e azt éreznem, hogy szerencsés vagyok, hogy megadta az élet, hogy dolgozhattam Vele? Szabad-e mondani, hogy sokat tanultam Tőle?”.
Lengyel Tamás erre reagálva azt írta: "Kérdésedre, hogy szabad-e szeretni Eszenyi Enikőt, a válasz az, hogy szabad szabadon érezni. Örülök, hogy neked, és a társulat többi tagjának nem kellett átélnie mindazt, amit nekünk. Remélem, soha többet nem fog megtörténni senkivel, ami a Vígszínházban történt. Jó, hogy kölcsönös bizalommal, nyitottsággal és szertettel tudtatok fordulni egymás felé mindazok után, amit olvasni és hallani lehetett".
Járai Máté a Facebook-oldalán egy posztban reagált a színésznek.
"Már amikor megtudtad, hogy elfogadtam a Kecskeméti Katona József Színház felkérését egy olyan darabra, amelyet Eszenyi Enikő rendez, már akkor azzal vádoltál, hogy szemen köpöm Eszenyi 71 áldozatát, csak mert hajlandó vagyok dolgozni vele. A posztomban a kérdés felvetése: “Szabad-e…” pontosan ennek az attitűdnek szól, hiszen már akkor elítéltél, amikor a munkát elvállaltam. Ezek után tudtam, hogyha leírom a saját tapasztalataimat és érzéseimet a közös munkáról és azok nem negatívak, akkor lesznek, akik azt feltételezik majd, amit te most.
Akik olyan szavakat adtak a számba, amelyeket sosem mondtam és olyan gondolatokat feltételeznek rólam, amelyeket sosem gondoltam.
Senki mellett nem teszem le a voksomat, nem kérdőjelezem meg az áldozatok állításait, traumáit és nem akarok sugallni semmit. Elfogadhatatlannak tartom, ami történt, azt pedig különösen, hogy azok, akik tudtak erről és tehettek volna ellene 10 éven át, nem tettek semmit"
- fogalmazott Járai, aki azt is hozzátette, ugyanakkor azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy azért ne mondhassa el a saját tapasztalatait és megélését, mert az éppen nem egyezik a többség véleményével és egyesek szerint nem szalonképes.
"Olyan elképesztő vádakkal illetsz, amelyek csupán a Te feltételezéseidből és előítéleteidből fakadnak. Nem lehet célod azt sugallni szakmán belül, hogy aki ezentúl Eszenyi Enikővel dolgozik az áruló és semmibe veszi a 71 áldozat traumáját, mert így ez az ügy csak még tovább növeli a megosztottságot. Higgyünk benne, hogy bármekkora ellenszélben is elmondhatjuk a véleményünket és bízzunk benne, hogy akkor nem lesz több áldozat"
- írja Járai.
A posztra Lengyel Tamás egy kommentben reagált.
"Ha nem kérdőjelezed meg senki traumáját, akkor elhiszed, hogy a dolgok megtörténtek? Ha elhiszed, hogy megtörténtek, akkor miért nem érzed úgy, hogy a panaszosok mellett ki kell állni? Ha a panaszosok mellett ki kell állni, hogy lehet az elkövető mellett is? Ha elfogadhatatlannak tartod, ami történt, akkor miért fogadsz el mégis és támogatsz a munkáddal egy olyan helyzetet, ahol az elkövető újra emberek felett diszponálhat és fennáll a veszélye, hogy minden megismétlődjön? A kérdéseim nem Enikő szakmai minőségét érintik. A szolidaritást egymással. Az empátiát. Ha lenne következménye a tetteknek, könnyebb dolgunk lenne. Következmény az is, ha főváros vizsgálóbizottsága kimondja, hogy nem történt hatalommal való visszaélés"
- fogalmazott kommentjében a színész.
Mint azt vasárnap mi is megírtuk, Lengyel Tamás cenzúrázott vizsgálati anyagot kapott a fővárostól az Eszenyi-ügyben. A színész a Facebook-oldalán tette közzé a dokumentumot, amelyben éppen azokat a részeket takarták ki, amik a vizsgálat lényegi részét érintik, így ráadásul több bekezdésnek sincs semmi értelme.
Lengyel Tamás posztjában egyébként Járai Mátét is megemlítette, aki korábban megosztott egy közös fotót az Instagram-oldalán Eszenyi Enikővel (a kecskeméti színházban dolgoztak együtt a Cirkuszhercegnőn) ezzel a szöveggel: „Szabad-e szeretni Eszenyi Enikőt? Szabad-e fontosnak tartani a Vele közös munkát? Szabad-e azt éreznem, hogy szerencsés vagyok, hogy megadta az élet, hogy dolgozhattam Vele? Szabad-e mondani, hogy sokat tanultam Tőle?”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pápaválasztás: Ekkor lehet valódi esélye Erdő Péternek a pápai trónra a szakértő szerint
Már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa. A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Péter magyar bíborost is.
Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról. A pontos dátumot a temetés, vagyis szombat után jelölik ki.
Természetesen már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa.
A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Pétert.
A magyar bíborost szakértők szerint Ferenc pápa nagyra becsülte. Ezt bizonyítja, hogy kétszer is ellátogatott Magyarországra.
Erdő Péter az egyik legrégebben bíborosi rangban szolgáló egyházi vezető, címét 2003-ban még II. János Páltól kapta. Az RTL Híradónak nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint elismert egyházjogász, akiről tudják bíboros társai, hogy világos elképzelései vannak az egyház jövőjével kapcsolatban.
„Arra mindenképp nagyon alkalmas volna, hogy a Ferenc pápa által kicsit felforgatott egyházi közéletet, meg egyházi szervezetet normalizálja, stabilizálja. Ahol mozgalmasabb időszak volt, oda egy kis nyugalmat és rendet tudjon vinni. Ez a róla kialakult kép jelenleg az egyházban”
– fogalmazott Érszegi Márk.
Erdő Péternek soha nem volt konfliktusa Ferenc pápával, noha nem mindenben értettek egyet. A legnyilvánvalóbb különbség a 2015-ös menekültválság idején volt nyilatkozataik között. Erdő Péter akkor azt mondta, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyház törvényt sértett volna, ha befogadja az utcán fekvő menekült gyerekeket. Ferenc pápa ugyanakkor mindvégig kiállt a menekültek befogadása mellett.
Az argentin egyházfő rendkívül népszerű volt világszerte, a szakértő szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a bíborosi testület Ferenc pápához hasonló karakterű vezetőt választ utódjául.
„Az a bíborosok helyzeti értékelésén múlik, hogy szerintük most mire van szükség: egy nagyobb folytonosságra, vagy nagyobb iránymódosításra. Mindkettő benne van a pakliban” – fogalmazott Érszegi Márk, aki szerint
Erdő Péternek akkor lehet valódi esélye a pápai trónra, ha a május elején kezdődő konklávé úgy dönt, hogy egy nyugodtabb, konzervatívabb vezetőt szeretne látni a katolikus egyház élén.
Lapértesülések szerint Ferenc pápa legszívesebben Matteo Maria Zuppi olasz bíborost látta volna utódjának, mert hozzá hasonlóan szerény életű és progresszív nézeteket képvisel.
De az esélyesek között emlegetik Peter Turkson ghánai bíborost, aki az első színesbőrű pápa lehetne, ám nézetei valamivel konzervatívabbak az elhunyt szentatyáénál. Történelmet írna a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle is, aki az első ázsiai pápa lenne, és akit többen az "ázsiai Ferencnek" tartanak. De komolyan számolnak Ferenc pápa korábbi államtitkárával, Pietro Parolin bíborossal is.
Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról. A pontos dátumot a temetés, vagyis szombat után jelölik ki.
Természetesen már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A világ legnagyobb bankrablása kötődik az Orbán-kormányhoz.
Összesen 650 milliárd forintot, vagyis minden magyar embertől fejenként 65 ezer forintot loptak el. Nem nokiás dobozokban hordták ki a szajrét, mint a szocik, hanem teherautóval”
„A bankrablást végignézte a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék. Ott ültek a tolvajok között Orbán képviselői és államtitkárai, valamint a Dinasztia pénzemberei.
A lopott vagyonból svájci kastélyokat, New York-i luxus lakást, 100 darabos autógyűjteményt, palotákat, Dubajban pedig nyaralókat vásároltak. Amerikában a Wall Street farkasa 200 millió dollárt lopott el, nálunk a magyar közpénz farkasai ennek a tízszeresét”
– fogalmazott a TISZA Párt elnöke.
„Egy sima bankrablásért 10 év fegyház jár. A világ legnagyobb bankrablása mennyit ér?”
„A világ legnagyobb bankrablása kötődik az Orbán-kormányhoz.
Összesen 650 milliárd forintot, vagyis minden magyar embertől fejenként 65 ezer forintot loptak el. Nem nokiás dobozokban hordták ki a szajrét, mint a szocik, hanem teherautóval”
Még mindig nem szolgáltattak igazságot a ralibaleset áldozatainak - egy anya és 12 éves lánya is meghalt
Aradi Gergely a 12 éves lányát és feleségét veszítette el. Úgy érzi, a felelősök hallgatnak, a kérdéseire máig nem kapott választ és senki sem kért tőle bocsánatot.
Aradi Gergely több mint egy évvel a tragédia után is válaszokat keres. A felesége és 12 éves kislánya 2024 márciusában vesztették életüket az Esztergom–Nyerges ralin, ahol egy versenyautó kisodródása következtében összesen öten haltak meg. Az Aradi család azért ment ki a versenyre, mert a kislány programja megváltozott, így még meg tudták nézni az apát, akinek előfutó résztvevőként az volt a feladata, hogy a hivatalos mezőny előtt haladjon végig a pályán, ellenőrizve a pálya állapotát és a futam előkészítését.
A férfi később elmondta: a családja eredetileg egy hosszú, egyenes szakaszon tartózkodott, nem pedig azon a ponton, ahol a baleset történt. Ide csak később sétáltak fel. Aradi épp a szervizből indult volna az újabb futamra, amikor értesítették, hogy baleset történt. „És akkor a semmiből hívott a Bendi sírva” – mondta a 444.hu-nak az apa, a fiára célozva, aki túlélte a tragédiát.
A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) közlése szerint a tragédia nézőktől elzárt területen történt, az elzárás pedig a szokásoknak megfelelően jelölve volt. A rendőrségi nyomozás jelenleg is tart, két gyanúsított van, több részlet viszont még nem tisztázott.
Az apa úgy gondolja, az Esztergom–Nyerges rali mindig is problémás helyszín volt, ezért több rendező kellett volna a helyszínre. Az is felmerült benne, hogy a balesetet okozó A licenccel rendelkező pilóta hogyan kaphatott versenyengedélyt anélkül, hogy korábban megfelelő eredményeket ért volna el. Szerinte ehhez több év versenyzés kell.
Aradi hangsúlyozta, hogy az MNASZ akkori raliszakág-vezetője kétszer is végigment a kérdéses szakaszon a tragédia előtt, így látnia kellett a veszélyes helyen álló tömeget. Úgy fogalmazott, a szervezőkre vonatkozó egyik kötelességre utalva:
„Ha a tömeget nem tudod kezelni, akkor leállítod a versenyt.”
Az interjúból kiderült, hogy a versenyzőpáros nem kereste fel az áldozatok hozzátartozóit, a navigátor pedig két héttel a tragédia után ismét rajthoz állt egy másik versenyen. A szövetség anno 200 ezer forintos hozzájárulást ajánlott fel a temetésre, amit Aradi méltatlan körülmények között kapott csak meg. Szeptemberben viszont volt egy jótékonysági gála, ahol az öt áldozat családja között osztották szét a bevételt.
A rendezvényen részt vett Szujó Zoltán, a szövetség elnöke is, aki öt példányt ajánlott fel saját könyvéből. Arra a kérdésre, hogy lesz-e kártérítés, akkor azt válaszolta: megvárják a rendőrségi vizsgálat eredményét. Aradit viszont azóta sem kereste senki a szövetségtől.
Aradi Gergely több mint egy évvel a tragédia után is válaszokat keres. A felesége és 12 éves kislánya 2024 márciusában vesztették életüket az Esztergom–Nyerges ralin, ahol egy versenyautó kisodródása következtében összesen öten haltak meg. Az Aradi család azért ment ki a versenyre, mert a kislány programja megváltozott, így még meg tudták nézni az apát, akinek előfutó résztvevőként az volt a feladata, hogy a hivatalos mezőny előtt haladjon végig a pályán, ellenőrizve a pálya állapotát és a futam előkészítését.
A férfi később elmondta: a családja eredetileg egy hosszú, egyenes szakaszon tartózkodott, nem pedig azon a ponton, ahol a baleset történt. Ide csak később sétáltak fel. Aradi épp a szervizből indult volna az újabb futamra, amikor értesítették, hogy baleset történt. „És akkor a semmiből hívott a Bendi sírva” – mondta a 444.hu-nak az apa, a fiára célozva, aki túlélte a tragédiát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem megy el az amerikai külügyminiszter az orosz–ukrán háború béketárgyalására, miután Zelenszkij visszautasította a tervüket
Az USA békejavaslata szerint Oroszország megtarthatná a Krímet, de ezt Kijev elutasítja. Marco Rubio ezért maradhat távol, de hivatalosan mással indokolták.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a szerdán Londonban tartandó tárgyalásokon, amelyek célja az orosz–ukrán háború befejezése. A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce kedden közölte: a tárcavezető „logisztikai okok” miatt mondta le az utat, pedig Rubio az X-en korábban még azt írta, „gyümölcsöző beszélgetést” folytatott David Lammy brit külügyminiszterrel, a tárgyalások házigazdájával, és „várja a folytatást”. Jelen állás szerint mégsem ő megy, így az Egyesült Államokat Donald Trump elnök különmegbízottja, Keith Kellogg képviseli a brit fővárosban.
A mai londoni megbeszélések a múlt heti párizsi találkozót követik, ahol amerikai, brit, francia és német tisztviselők egyeztettek az amerikai javaslatról a tűzszünet elérésére. A CNN-nek nyilatkozó, a keretterv részleteit ismerő forrás szerint a javaslat magában foglalja Oroszország irányításának elismerését a 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félsziget felett, valamint tűzszünetet ír elő a frontvonal mentén.
Ez a lépés ellentétes lenne az Egyesült Államok elmúlt tíz évben közvetített hivatalos álláspontjával.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal, de Kijev nem hajlandó olyan megállapodást kötni, amely elismeri Moszkva fennhatóságát a Krím felett.
„Ukrajna nem fogja jogilag elismerni a Krím megszállását” – mondta. „Erről nem tudunk beszélni. Ez ellentétes az alkotmányunkkal.”
A húsvéti hétvégi tűzszünet után e hét elején ismét felerősödtek a harcok. Szerdán az ukrán hatóságok közölték: egy támadás következtében kilenc ember meghalt, és legalább harmincan megsérültek, amikor egy orosz drón eltalált egy munkásokat szállító autóbuszt Marhanec városának közelében. Az orosz Nemzeti Gárda közben a TASZSZ állami hírügynökség szerint azt közölte, hogy az éjszaka folyamán megsemmisítettek 17 ukrán támadó drónt.
A tárgyalások mögött húzódó amerikai frusztráció
Az USA azért sürgetheti a tárgyalásokat, akár a Krím beáldozásának árán is, mert amerikai tisztviselők egyre elégedetlenebbek az egyeztetések lassúsága miatt. Rubio a múlt héten figyelmeztetett: ha nem lesz előrelépés, Washington akár vissza is léphet a béketörekvésektől.
Az amerikai külügyminisztérium közölte: az Egyesült Államok már bemutatta a javaslat kereteit mindkét félnek, hogy kiderüljön, lehetséges-e gyorsan közelebb hozni az álláspontokat. A keretterv egyes elemei még hiányoznak, ezek kidolgozását ezen a héten az amerikai, európai és ukrán tárgyalópartnerek együtt végzik – mondta egy neve elhallgatását kérő tisztviselő a CNN-nek.
Trump nyomására most mind Ukrajna, mind Oroszország hajlandóságot mutat a tárgyalások újrakezdésére, amire hosszú ideje nem volt példa.
Hétfőn Vlagyimir Putyin kilátásba helyezte, hogy közvetlen tárgyalásokat folytatna Ukrajnával egy olyan tűzszünetről, amely megtiltja a polgári célpontok támadását.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a szerdán Londonban tartandó tárgyalásokon, amelyek célja az orosz–ukrán háború befejezése. A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce kedden közölte: a tárcavezető „logisztikai okok” miatt mondta le az utat, pedig Rubio az X-en korábban még azt írta, „gyümölcsöző beszélgetést” folytatott David Lammy brit külügyminiszterrel, a tárgyalások házigazdájával, és „várja a folytatást”. Jelen állás szerint mégsem ő megy, így az Egyesült Államokat Donald Trump elnök különmegbízottja, Keith Kellogg képviseli a brit fővárosban.
A mai londoni megbeszélések a múlt heti párizsi találkozót követik, ahol amerikai, brit, francia és német tisztviselők egyeztettek az amerikai javaslatról a tűzszünet elérésére. A CNN-nek nyilatkozó, a keretterv részleteit ismerő forrás szerint a javaslat magában foglalja Oroszország irányításának elismerését a 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félsziget felett, valamint tűzszünetet ír elő a frontvonal mentén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
