Három nő, akik még életükben halhatatlanok lettek

A művészek álmai indulhatnak egy hideg padlásról, egy kis faluból, egy unalmas gyerekszobából, vagy akár az iskolapadból. Teljesen mindegy, hol születik meg az álom, de többé nem tudnak nélküle élni.

Félemberek, ha elhanyagolják a tehetségüket, ha kiszorítják az életükből, ha nem foglalkoznak vele, ott van körülöttük egy folytonos hiányérzet. Lehetetlen helyzetű emberek alkottak maradandót.

Olyanok, akiknek az élet nehéz sorsot szánt, de a tehetségük gejzírként tört fel belőlük, és így olyan nyomot hagytak maguk után az úton, amik sosem tűnnek el. Megemlítenék 3 nőt, akiknek a művészetének a tüzét az élet, hatalmas viharokkal próbálta meg eloltani, de ők kiállták a megpróbáltatásokat és még életükben érte őket a halhatatlanság.

Egy összetört nő: Frida Kahlo

Hatéves korában gyermekbénulásban betegedett meg, amitől a jobb lába eldeformálódott. Tizennyolc éves korában egy villamosba ütközött a busz, amin utazott és szörnyű baleset érte. A testébe hátulról fúródott bele egy kapaszkodó rúd, medencecsont-törést, gerincsérülést és többszöri lábtörést szenvedett. Gyereke sosem született, többször elvetélt, rengeteg abortuszon esett át, ezekről árulkodik, a Henry Ford Kórház című képe.

Élete során több mint 30 műtétet végeztek el rajta, a testi fájdalom végigkísérte egész életén. A szerelemben sem mondható túl szerencsésnek, igen viharos és szenvedélyes kapcsolat fűzte, a nála 21 évvel idősebb, szintén festő Diego Riverához. 25 éven át tartó házasságukat Frida úgy jellemezte: "Két súlyos balesetet szenvedtem életemben. Az egyik a busz, ami összetörte a testem, a másik Diego."

Kapcsolatukban hiába váltakozott a szenvedély, a harag, a fájdalom, és a szeretet, úgy, mint az évszakok, mégis élete végéig Diegoval maradt. A halála előtt azt mondta egy barátjának: "Csak három dolgot akarok az életben: Diegoval élni, folytatni a festést és kommunista párttagnak lenni."

Festészete önarcképekkel, portrékkal indult, amiket a sok magányosan töltött idejével magyarázott. Az első festő volt, aki leplezetlenül ábrázolta a női testet, annak minden lehetséges fájdalmával és gyönyörűségével. Soha senki nem vetett vászonra olyan könyörtelen és őszinte művészetet, mint ő. Képeivel arról is árulkodik, hogy a fájdalmával egyedül van az ember. Nem érzi más, nem értheti más – legyen az testi vagy lelki gyötrelem – hogy a szenvedés magánnyal párosul.

Még élete során ki tudott lépni a férje árnyékából, kiállítást nyitottak neki New Yorkban, Párizsban és a The Frame cimű festményét megvásárolta a Louvre. Sosem adta fel a festészet iránt szőtt álmait, akkor is festett, amikor ágyhoz volt kötve és hónapokon keresztül gipszben volt szinte az egész teste. Fejlesztette magát, olvasott, tanult és vászonra vetette csodálatos és megrázó művészetét.

Frida egy kivételes nő volt, egy erős egyéniség, aki aktívan politizált, festett és tanított, társasági életet élt amellett, hogy az élet mindent elkövetett azért, hogy borzasztó fájdalmak között, ágyhoz kényszerítse. Legendás mondata, ami mindenki számára példamutató lehet:

"Merj élni, meghalni bárki tud!"

Szénből gyémánt: Maria Callas

Édesanyjának köszönhette zeneszeretetét, hiszen kifinomult ízlésű nő volt, nem utolsó sorban, operarajongó, aki kinyitotta lányai számára a világot a művészetek felé. Édesanyja minden létező finomságot megadott a lányának, mivel az volt a mottója: "a jó hangot táplálni kell". Maria Callas ugyan kivételes tehetségnek bizonyult, külseje miatt sok helyről kapott visszautasítást.

90 kiló fölött volt a testsúlya és nagyon erős, vastag, dioptriás szemüveget viselt. A Metropolitan első kéréseit vissza utasította, többek között azért, mert nehezen képzelte el magát a testalkatával, a törékeny Cso-cso-szán szerepében.

Feltörekvő karrierje alatt, kitört a második világháború, ami tett róla, hogy az énekesnő sorsa gyökeresen megváltozzék. A háború megviselte a családját, mint minden embert. Rengeteget nélkülöztek és éheztek, Callasnak mégsem sikerült leadnia, a háború alatti szegényes étrend mellet, egy dekát sem.

De 1954-ben egyszer csak megszületett a "La Divina", kirepült a bábból a csodálatos pillangó. A díva 92 kilóról 65-re fogyott. Rengeteg találgatás volt a fogyókúrája körül, voltak újságok, akik azt írták, hogy galandférget nyelt. Volt egy tésztagyár, ami azt állította, hogy az ő különleges tésztájuktól fogyott le – őket később Callas be is perelte. A művésznő a súlyvesztését az alacsony kalóriatartalmú ételekkel magyarázta. De nem csak lefogyott, hanem a megjelenése is megváltozott. Befestette a haját, hamvasan fénylő szőke dívaként tért vissza Chicagóból és ruhatárát is teljesen átalakította. Ma, hogyan is írhatnánk le ezt? Kezébe vette egy dietetikus, egy fodrász és egy stylist. A Díva kész!

Szerelmi élete is vihart kavart, első férjétől, aki egy nála sokkal idősebb, üzletember volt, 10 év házasság után elvált, mert szenvedélyesen szerelmes lett az akkori leggazdagabb görögbe, Onassisba. Kapcsolatuk, ugyan sok ideig tartott, de végül Onassis a meggyilkolt amerikai elnök özvegyét, Jackie Kennedyt vette feleségül.

Tehetsége, kitartása és szorgalma vitathatatlan. Évekig tartó gyakorlással küszöbölte ki éneklési technikájában a hibákat. Nem született olyan koloratúra, amit nem tudott elénekelni. Minden lehetséges szerepet eljátszott, annak ellenére, hogy a pályafutása alatt, sokszor éneklés közben borzasztó arcfájdalmak gyötörték, amit később meg is műtöttek, kitágították az arcüregeit. Kezdetekben voltak olyan előadásai, ahol szinte vakon járta be a színpadot, mert nem viselhetett szemüveget.

Maria Callas honoráriuma sokszor elérte az 1000 dollárt. Ő volt az első olyan sztár, akit azok is ismernek, akik nem operarajongók. Voltak hisztis díva allűrjei, figyelte a riválisait, ki hányszor hajol meg, és meddig tartják ki a magas C-t, de a legtündöklőbb csillag lett, a kis túlsúlyos szemüveges, beteges lányból, az opera világ egén. Életre keltette a magában lakó pillangót, amit a tehetségével tanított meg repülni.

Rejtélyes zseni: Agatha Christie

Szerinte a szülők ott követik el a legnagyobb hibát, hogy a gyerekeiket számtalan programmal kötik le, ahelyett, hogy hagynák őket egy kicsit unatkozni, mert a fantázia, az unalomból tör utat magának. Igen ám, de kevesen rendelkezünk olyan fantáziával, amilyennel ő.

Első 5 történetének a terjesztési jogát, egy szemfüles kiadó vette meg, amiért regényenként csak 25 fontot adott. Élete végéig mutatott a diszlexiára utaló jeleket, a helyesírása borzalmas volt, a kézírása pedig szinte olvashatatlan.

Ki gondolta, hogy író lesz belőle? Operaénekesnő akart lenni, de ez az álma nem valósult meg, így sodorta a sors az írás felé.

Az első világháború alatt, egy gyógyszer laboratóriumban dolgozott, amikor megszületett a fejében egy regény, ahol megmérgeznek valakit és született meg a világhírű detektív alakja, Poirot.

1926-ban megtudta, hogy férjének szeretője van és erre az időpontra tehető az írónő rejtélyes eltűnése. 11 napig keresték a hatóságok, de csak az üres autóját találták meg egy út mellett. Első számú gyanúsított a férje volt, nyilván ezt Agatha sejtette és ezzel akart bosszút állni a hűtlenségért. 11 napig egy szállodában bujkált, álnéven, pontosabban a férje szeretőjének a nevén. Fő a stílus és érzékletesség.

Volt férjét, számtalan módon és szerepben végezte ki a munkássága során.

Második férje régész volt, akit elkísért az ásatásokra, és ezek alatt az utak alatt is szabadjára engedte a fantáziáját. Agatha Christie a "krimi koronázatlan királynője" a 25 fontos jogdíjból igen csak kinőtte magát. Az elmúlt 90 évben műveit, több mint 100 nyelven kiadták és 300 millió példányban értékesítették.

Nagysága, írói termékenysége páratlan. Népszerűségét az is mutatja, hogy amikor a Függöny című regényben meghalt Poirot, – az újságírás történetében példátlan módon - a New York Times az első oldalon nekrológot jelentetett meg a szereplőről. Az Egérfogó című színdarabja tartja, a leghosszabb időn át játszott előadás rekordját. 1952-ben mutatták be, az Ambassadors Thetre-ben és Londonban még ma is játsszák.

Könyveinek nyelvezete hétköznapi, hogy mindenkinek könnyedén olvasható és érthető legyen, egyszerűen nagyszerű. A diszlexiás, rossz helyesíró Agatha Christie-t, eladott példányszámban, csak Shakespeare és a Biblia előzte le.