Gene Hackman még egy hétig együtt élhetett halott feleségével
Az Oscar-díjas színész koszorúér-betegségben, míg felesége egy ritka vírusfertőzés következtében halt meg – derült ki a most nyilvánosságra hozott hatósági jelentésből.
A 95 éves Gene Hackman koszorúér-betegségben hunyt el, de a halálához hozzájárult az Alzheimer-kór is, amely előrehaladott stádiumban volt nála. Felesége, a 65 éves Betsy Arakawa hantavírusos tüdőszindrómában vesztette életét – számolt be róla a BBC. A hatósági jelentés szerint mindkettőjük halála természetes eredetű volt.
A dokumentum alapján Arakawa február 11-én halt meg, Hackman pedig egy héttel később, február 18-án. Az asszony halála előtt még élelmiszerboltban, gyógyszertárban és egy kisállat-kereskedésben járt.
Az orvosszakértői jelentés szerint
„tekintettel arra, hogy Hackman az Alzheimer-kór előrehaladott stádiumában volt, nagyon is lehetséges, hogy nem volt tudatában annak, hogy a felesége elhunyt”.
A színész az utolsó napokban nem evett, de halálát nem ez, hanem a szívproblémái és a magas vérnyomása okozta.
A házaspár holttestét február végén találták meg Santa Fe-i otthonukban, egyik kutyájukkal együtt. A hatóságok azonnal nyomozást indítottak, és az első hírek már február 27-én megjelentek az esetről.
Gene Hackman két Oscar-díjat nyert pályafutása során. A Francia kapcsolat és a Nincs bocsánat című filmekben nyújtott alakításáért kapta meg a rangos elismerést.
A 95 éves Gene Hackman koszorúér-betegségben hunyt el, de a halálához hozzájárult az Alzheimer-kór is, amely előrehaladott stádiumban volt nála. Felesége, a 65 éves Betsy Arakawa hantavírusos tüdőszindrómában vesztette életét – számolt be róla a BBC. A hatósági jelentés szerint mindkettőjük halála természetes eredetű volt.
A dokumentum alapján Arakawa február 11-én halt meg, Hackman pedig egy héttel később, február 18-án. Az asszony halála előtt még élelmiszerboltban, gyógyszertárban és egy kisállat-kereskedésben járt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Itt a bizonyíték, hogy Orbánék a legnagyobb támogatói Ukrajna uniós csatlakozásának
A Tisza Párt elnöke szerint Orbán Viktor jogerősen elítélt ukrán emberkereskedőket engedett ki a magyar börtönökből, oligarchái pedig éppen tízezer hektáros földeket vennének Ukrajnában.
Itt a bizonyíték, hogy Orbánék a legnagyobb támogatói Ukrajna uniós csatlakozásának – kezdte szerda reggeli Facebook-bejegyzését Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke videót osztott meg arról, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter követelte az Európai Uniótól Ukrajna felvételét. Orbán pedig nem vétózta azt meg 2023 decemberében Brüsszelben.
„Itt is azt teszik, amit az uniós források kapcsán: mást vádolnak azzal, amit ők tesznek.
Orbán se a magyar gazdákat, se a magyar méhészeket nem védte meg a beáramló ukrán méztől és gabonától. Orbán jogerősen elítélt ukrán emberkereskedőket engedett ki a magyar börtönökből. Orbán oligarchái éppen tízezer hektáros földeket vennének Ukrajnában” – írta a posztban MAgyar Péter.
Hangsúlyozta: a Tisza Párt álláspontja világos Ukrajna kapcsán.
„Hivatalos népszavazás, amikor a feltételek és az időpont ismert lesz. Addigra Orbánnak már nem osztanak lapot. Orbán Viktor és a propagandája akkor is hazudik, amikor kérdez. Ne hagyd magad félrevezetni! Fidesz = hazugság és erőszak TISZA = béke és egy emberséges Magyarország” – zárult a bejegyzés.
Itt a bizonyíték, hogy Orbánék a legnagyobb támogatói Ukrajna uniós csatlakozásának – kezdte szerda reggeli Facebook-bejegyzését Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke videót osztott meg arról, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter követelte az Európai Uniótól Ukrajna felvételét. Orbán pedig nem vétózta azt meg 2023 decemberében Brüsszelben.
„Itt is azt teszik, amit az uniós források kapcsán: mást vádolnak azzal, amit ők tesznek.
Orbán se a magyar gazdákat, se a magyar méhészeket nem védte meg a beáramló ukrán méztől és gabonától. Orbán jogerősen elítélt ukrán emberkereskedőket engedett ki a magyar börtönökből. Orbán oligarchái éppen tízezer hektáros földeket vennének Ukrajnában” – írta a posztban MAgyar Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Átalakítja az óvodai nevelést a kormány: napi 45 perc iskola-előkészítő tevékenységet írnak elő az ovisoknak az utolsó évben
Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amely módosítja az Óvodai nevelés országos alapprogramját. De kiderült, hogy a kormány a honvédelem oktatását is „gyakorlatorientáltan” fejlesztené.
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány új rendelete, amelyben módosítják az Óvodai nevelés országos alapprogramját, és több korábbi köznevelési döntést is felülírnak.
Az Orbán Viktor által jegyzett új szabályok célja, hogy az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentes biztosítása, illetve, hogy „a köznevelési és szakképző intézményekben a honvédelem tantárgy oktatásának gyakorlatorientált fejlesztése”.
A rendelet szerint
a gyerekek a tanköteles korukat megelőző évben vagy halasztás esetén tanköteles korúként „a későbbi eredményes iskolai előrehaladáshoz fontos képességeik és készségeik fejlesztése érdekében az óvodai csoportokban naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó – amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben szervezett – iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt”.
Az óvodáknak szeptember 1-ig kell módosítaniuk saját pedagógiai programjukat. A frissített alapprogramot először a 2025/2026-os nevelési évben kell alkalmazni. A jegyzéken elérhető lesz az átmenetet segítő pedagógus-továbbképzés az óvodavezetők és óvodapedagógusok számára is.
De más is változik, ugyanis
a köznevelési és szakképző intézményekben a honvédelem tantárgy oktatását gyakorlatiasabbá akarják tenni.
A tantárgyat ezentúl olyan pedagógus is taníthatja, aki leérettségizett és három évig katona volt.
Az új rendelet az Arany János Programokkal kapcsolatos támogatásokon is változtat. A módosítás célja, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók középfokú iskolai előrehaladását, lemorzsolódásának megelőzését garantálja.
Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány új rendelete, amelyben módosítják az Óvodai nevelés országos alapprogramját, és több korábbi köznevelési döntést is felülírnak.
Az Orbán Viktor által jegyzett új szabályok célja, hogy az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentes biztosítása, illetve, hogy „a köznevelési és szakképző intézményekben a honvédelem tantárgy oktatásának gyakorlatorientált fejlesztése”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elárulta a Magyar Közút, miért volt annyira drága a Lázár János kastélya felé vezető út felújítása
Az Átlátszó szerint „egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt”. A Magyar Közút szerint ez több ponton sem igaz.
Közleményt adott ki a Magyar Közút, miután az Átlátszó kikérte a Magyar Falu program útfelújításainak adatait. A lap szerint a 4413-as út, amely Lázár János kastélya felé vezet, kiemelkedően drágán újult meg. A számításaik alapján a felújítás kilométerenként több mint 500 millió forintba került. Az Átlátszó azt is írta, hogy „egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt”.
A Magyar Közút szerint ez az állítás többszörösen nem igaz. Közleményükben azt írták:
„a cikkben hivatkozott ingatlan nem a 4413-as jelű úton van, hanem a 4454 jelű úton van, utóbbin semmilyen felújítás nem történt”.
Azt is hozzátették, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. már több helyen is alkalmazott hasonló technológiával végzett útfelújítást. Olyan szakaszokon használták ezt, ahol a gyenge teherbírású altalaj miatt nem lehetett másképp tartós pályaszerkezetet építeni.
A cég szerint az algyői útfelújítás költsége nem kirívó. Azt írták: „a 4413-as út felújított szakaszának hosszára vetített bekerülési költség alapján [...] kijelenthetjük, hogy egyáltalán nem kirívó, sőt még csak nem is a legjelentősebb költséggel járó felújítás az algyői 4413-as út rekonstrukciója”. Példákat is hoztak: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a 4127 jelű mellékúton 2019-ben végeztek teljes pályaszerkezet-cserés felújítást, 500 millió forintos kilométerenkénti költséggel. Ugyanezen a szakaszon 2020-ban 630 millió forintos egységáron is történt hasonló felújítás. Békés vármegyében 2016-ban a 4235 jelű mellékút felújítása 390 millió forintba került kilométerenként, 2016-os áron.
A közleményben az is szerepel, hogy az út felújítását két dolog indokolta. Az egyik, hogy a Belügyminisztérium kérte a munkát, mert az útszakasz a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút, és a rossz útviszonyok miatt a BV járművei is károsodtak. A másik ok, hogy a közeljövőben elkezdődnek a Tisza-híd átépítési munkálatai, és egy új híd is épül. Emiatt teljesen lezárják majd a 47-es főutat, a forgalmat pedig részben a 4413-as útra terelik. Ez a szakasz fogja biztosítani a Szeged és Hódmezővásárhely közötti közlekedést.
A közútkezelő azt is közölte, hogy a térségben a talaj rendkívül érzékeny a vízre és a fagyra. Azt írták: „a Tisza és a Maros vízgyűjtő területén lévő 4413 j. út térségében térfogatváltozó altalaj jellemző, amely rendkívül víz- és fagyérzékeny kötött talajfajta: ha vizet kap tágul, víz hiányában zsugorodik. A változó ciklusok a pályaszerkezet deformációjához vezetnek.” Ennek megelőzése érdekében hidraulikus kötőanyaggal stabilizálták a talajt, és teljesen elbontották a meglévő pályaszerkezetet, hogy új alapot, valamint új kötő- és kopóréteget építsenek.
Közleményt adott ki a Magyar Közút, miután az Átlátszó kikérte a Magyar Falu program útfelújításainak adatait. A lap szerint a 4413-as út, amely Lázár János kastélya felé vezet, kiemelkedően drágán újult meg. A számításaik alapján a felújítás kilométerenként több mint 500 millió forintba került. Az Átlátszó azt is írta, hogy „egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt”.
A Magyar Közút szerint ez az állítás többszörösen nem igaz. Közleményükben azt írták:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tomán Szabina a Della podcast adásában beszélt először arról, hogyan hatott a kegyelmi ügy a saját vállalkozásaira. Tomán a korábbi köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja volt.
Az üzletasszony azt is elmesélte, hogy amikor először hallott arról, hogy Novák elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon pedofilsegítő volt igazgatóhelyettesének, azt hitte, „ez valami fals információ”. A testület tagjai nem kaptak hivatalos tájékoztatást az ügyről, csak a „social felületen” értesültek a történtekről, és kaptak egy üzenetet a köztársasági elnöktől, hogy kövessék a híreket, mert bejelentést fog tenni. A bejelentést Novák lemondásáról pedig „sokként élte meg”.
Tomán Szabina a tanácsadói munkájáról is beszélt. Elmondta, hogy a nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének javítása érdekében jogászok és szakértők bevonásával komoly szakmai munka folyt a Sándor-palotában. Novák ezeken az üléseken nem vett részt, de vele is átbeszélték az irányokat. Több körben egyeztettek, de az előkészített anyagok sorsáról nincs információja, hiszen Sulyok Tamás hivatalával semmilyen kapcsolatban nem áll.
Azt mondta, naiv volt, és ezért kezelne most már távolságtartóbban egy hasonló felkérést.
„Az, hogy jelenleg Magyarországon milyen a politikai helyzet, az nagyon kritikus dolog, bekúszott az én magánéletembe is, minősítettek úgy, hogy én közben próbáltam pártatlan lenni”
- fogalmazott.
Azt is elmondta,
a kegyelmi botrány után több régi, megbízható vevője is jelezte, hogy nem vásárolja többé a cége termékeit. A szegedi szalonjuk kirakatát is betörték.
Szerinte ez is nyomot hagyott a 2024-es forgalmon.
Beszélt arról is, hogy nem híve a női kvótának, és hatékonysági problémákat lát ezen a téren. Elmondta, hogy 2023 táján több üzleti érintettségét is felszámolta, köztük a Csányi Sándor OTP-vezérrel közös érdekeltségeket. Azt is hozzátette, hogy megmaradt vállalkozásai komoly nehézségekkel küzdenek.
Tomán Szabina azt is elárulta, hogy ellenzi a Pride betiltását. Úgy fogalmazott: „Úgy érzem, hogy elveszik azt a jogot, hogy én mondhassak valamit, azt a jogot, hogy én kiállhassak valamiért”. Szerinte a szólásszabadságot mindenféleképpen támogatni kell.
Tomán Szabina a Della podcast adásában beszélt először arról, hogyan hatott a kegyelmi ügy a saját vállalkozásaira. Tomán a korábbi köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja volt.
Az üzletasszony azt is elmesélte, hogy amikor először hallott arról, hogy Novák elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon pedofilsegítő volt igazgatóhelyettesének, azt hitte, „ez valami fals információ”. A testület tagjai nem kaptak hivatalos tájékoztatást az ügyről, csak a „social felületen” értesültek a történtekről, és kaptak egy üzenetet a köztársasági elnöktől, hogy kövessék a híreket, mert bejelentést fog tenni. A bejelentést Novák lemondásáról pedig „sokként élte meg”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
