KULT

Diana valósága: tények és ferdítések A korona című sorozatban

A hercegnő és Károly kapcsolata tényleg rémálom volt. Diana a nászúton napi négyszer hánytatta magát bulimia betegsége miatt.


Egyre-másra kerülnek elő a Diana hercegnővel kapcsolatos információk, eddig rejtett videók. A korona című, az angol királyi család történetéről szóló sorozat, ahogy közelít szezononként a jelenhez, annál ellentmondásosabb reakciókat vált ki, még a royal family részéről is. Utánanéztünk, hogy ez a bizonyos, a Netflixen elérhető negyedik évad mit tett hozzá Diana történetéhez, és miben volt valósághű.

A Balmoral teszt

Állítólag ez a próbatétel a mai napig létezik, s még Victoria királynő találta ki: ha bárki érkezne a királyi családba, azt gyakorlatilag letesztelik, alkalmas-e a rövid vagy hosszú távú részvételre. Diana nagyon jó benyomást gyakorolt a teszt során a famíliára, bár nem ekkor találkozott először a családtagokkal, ellentétben Margaret Thatcherrel, akit a sorozatban eléggé meghökkent a szokás.

Diana görkorizik a Buckhingam palotában

Igaz. A negyedik évadban megmutatkozik a hercegnő rajongása a művészetek iránt, így a zene és a tánc iránt is. Az egyik bájos jelenetben walkmannel a fülén, zenére görkorcsolyázik a palotában - ne feledjük, nagyon fiatal volt, még félig kislány, amikor eljegyezték -, ami tényleg megtörtént, akárcsak az Utown Girl-re való táncelőadása a Royal Opera House-ban is valódi esemény volt, bármennyire filmszerűnek tűnt is.

Diana és Károly herceg első találkozása

Ez nem úgy történt, ahogy a sorozat ábrázolja, itt kimondottan arra mentek rá az alkotók, hogy a hercegnő egy mitikus figura, aki gyakorlatilag zöld fajelmezben bújkál Charles előtt egy üres palotateremben, s ez a titokzatosság fogja meg a herceget. Az viszont igaz, hogy tényleg 16 éves volt, amikor először találkoztak, csak épp a Spencer család otthona előtti parkban.

Margit hercegnő megpróbálja megfúrni az esküvőt

Ez nem így történt. A sorozatban Margaret régi sérelmei kerülnek elő, amint ismerős, vonakodó kifejezést fedez fel Károly arcán az esküvő próbáján  - anno a  királynő nem engedte, hogy szerelméhez hozzámenjen -, így megpróbálja a királynőn keresztül megakadályozni Károly és Diana házasságát. Ki tudja, Margaret szájából milyen dolgok hangzottak el ekkor, de az tény, hogy az esküvő lezajlott, a többi pedig történelem.

Kamilla elhívja Dianát vacsorára

Ez, akármilyen abszurd is, valóban így történt. A két rivális leült egymással szemben és elfogyasztottak egy vacsorát, ahogy azt a sorozatban is látjuk. Diana a vele készült dokumentumfilmben  - szintén a Netflixen látható, írtunk is róla - elmondja, hogy levélben kapott meghívást Kamillától, Károly régi szeretőjétől, hogy találkozzanak, és hogy Kamilla látni szerette volna a gyűrűt. (De miért?!)

Míg a sorozat azt állítja, Diana már tudott a kapcsolatról, életrajzírója szerint ekkor esett csak le neki, hogy élete legnagyobb ellensége ül vele egy asztalnál, aki arról kérdezgeti, fog-e vadászni (csak hogy előre tervezhesse, mikor találkozgathat majd Károllyal). "Nagyon ravasz, nagyon ravasz ám" - mondta Diana a róla szóló dokumentumfilmben.

Diana eljegyzési gyűrűje

Ezt a jelenetet hitelesen ábrázolta a sorozat: a leendő hercegnét tényleg "megkínálták" egy tálca gyűrűvel, hogy válassza ki a neki legjobban tetszőt. A híres ékszer ott látható az ujján a valós eljegyzési interjún, és még szégyenlősen beszél is róla, hogy előző szombaton kapta.

Diana egyedül utazott el New Yorkba

Bizony, ez valóban így volt, a humanitárius tetteket előtérbe helyező hercegnő 1989-ben valóban felült a Concord-gépre és Harlembe utazott egy kórházba, mint ahogy azt a média fel is kapta akkor. És tényleg ölelgette a betegeket, és tényleg borzasztóan elérzékenyült. AIDS-es pácienseket, haldokló babákat látogatott meg.

Diana és Károly problémás kapcsolata

Természetesen igaz. Nem titok, hogy közük sem volt ahhoz a tündérmeséhez, amit a királyi család el akart hitetni róluk a nyilvánossággal. A Diana - Saját szavaimmal c. dokumentumfilmben a hercegné elárulta, hogy bulimiája egyre erősödött, ahogy kapcsolatuk előrehaladt. Olyan mértékben, hogy a nászútjukon konkrétan napi négyszer hánytatta meg magát. Innen nem jó indulni egy házasságnak.

A szerző írásai itt olvashatók:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Galkó Balázs
Fia közösségi oldalán jelentette be a hírt. A színész az utóbbi időszakban több egészségügyi problémával küzdött.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 25.



75 éves korában elhunyt Galkó Balázs színész. Halálhírét fia, Galkó Máté közölte a Facebookon.

„Apa-Balázs immár József Attila és Miki bácsi társaságában elmélkedik egy jobb világról. Búcsúztatásáról itt a facebookon értesítünk benneteket”

– írta a bejegyzésben, amit a Blikk vett észre.

Galkó Balázs az elmúlt évben több súlyos balesetet is elszenvedett: hat bordája eltört, és kétoldali tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nála. Többször szorult sürgősségi ellátásra, január elején pedig hosszabb időre kórházba került.

Nemrég a lap munkatársai otthonában keresték fel, ahol arról beszélt, hogy anyagi nehézségekkel küzd, és nem tud megélni a nyugdíjából. Februárban adta hírül, hogy munkát talált: hivatalsegédként kezdett dolgozni egy könyvelőirodánál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye
Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.


Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.

Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.

Sokkal inkább azért volt merész vállalás a hazai forgalmazás, mivel a témára nem igazán tud rezonálni egy átlag hazai moziba járó: 1930-as évek, amerikai délvidék, fekete közösség, blueszene… Soroljuk még? A felszínen, pontosabban a Bűnösök első felében ezt kapjuk, bár már ez sem piskóta.

Egy Chicagóban gengszterkedő ikerpár, Smoke (Michael B. Jordan) és Stack (Michael B. Jordan) térnek haza pénzzel kitömve gyapotültetvényes szülővároskájukba a sztori elején azzal a céllal, hogy a helyi, használaton kívüli malomból egy szórakozóhelyet rittyentsenek a város fekete közössége számára: exkluzív piák és kaják, nem utolsósorban pedig a legjobb zenészek asszisztálásával. A talpalávalóról többek között a helyi veterán muzsikus, Delta Slim (Delroy Lindo) gondoskodik, valamint az ikrek unokaöccse, a már fiatalon is profi gitáros-énekes Sammie. (az énekes-dalszerző Miles Caton filmes debütálása), történetünk kvázi főhőse. A sztori első felében Smoke és Stack ezt a nyitóbulit próbálják összehozni, annak minden részletére kitérve, miközben a városbeli múltjukkal és annak szereplőivel, traumáival is szembe kell nézniük újra.

Majd hirtelen kapunk egy több, mint éles váltást. Valami természetfeletti erő üti fel ugyanis a fejét, pontosabban egy vámpír egy fiatal fehér fickó, Remmick (Jack O’Connell) testében, aki szeretné meghívatni magát az ikrek bulijába egy vérgőzös este reményében…

Igen, ha ez ismerősen hangzik, az nem véletlen, a Bűnösök dramaturgiája ugyanis erősen megidézi az 1996-os Alkonyattól pirkadatigot, ám míg Robert Rodriguez menő filmje a puszta szórakoztatás jegyében fogant, addig a Bűnösökbe Coogler nem kevés tematikát sűrített bele. Természetesen benne van a rasszizmus kérdése, a Jim Crow-féle szegregációs törvények, ugyanakkor a zene és az „ördög” kapcsolata is igen hangsúlyos.

Klasszikus toposzok bukkannak itt fel, miszerint az igazán tehetséges zenészek, előadók azért lettek ennyire kiemelkedők, mert eladták a lelküket a vén patásnak? Egyáltalán a blueszene (és bármilyen új, az előző generáció számára furcsa/értékelhetetlen/meg nem értett muzsika) az ördögtől való? Hogy annak hívására az emberek, kiszakadva a valóságból, áhítatban adják át magukat buja vágyaiknak, mint a tánc, a szex, az alkohol és a drogok?

E világi és túlvilági ösztönök, kultúrák (a vámpírok által megtestesített ír bevándorlók), rasszok, sőt idősíkok összeütközése, van itt minden. Mindezt pedig egészen parádés jelenetek kíséretében kapjuk az arcunkba. Az egyikben például tanúi lehetünk annak, ahogy a bulin a múlt, a jelen (’30-as évek) és a jövő zenei stílusai keverednek, s mindhárom kor képviselői egyszerre és együtt ropják egy nagyszabású, közös, időkön átívelő partin az épphogy nem kakofóniába hajló egyvelegben, hiszen a zene egy univerzális, közös nyelv, amely összeköt embereket, időket, helyszíneket. De említhetjük még azt a szcénát is, amikor a bejutásukra váró, s emiatt kint rostokoló vámpírhorda a saját maga által előadott ütős ír népzenére ropja – ilyet sem látni gyakran mozgóképen. Minderre jön rá pedig az utolsó, hosszabb felvonásban a kemény hentelés, nem árulunk el azzal ugyanis nagy titkot, hogy a vérszívók természetesen beszabadulnak a buliba…

A Bűnösök egy furcsa, a tetten érhető inspirációi ellenére mégis mással össze nem hasonlítható műfaji egyveleg, egy amolyan zenés horror-gengszter-dráma, ami egyszerre nagyon dögös, izzasztóan fülledt, kifejezetten brutális és kegyetlen, ugyanakkor sokatmondó, színes és megható is.

A csúcshatás eléréseben pedig óriási szerepe van az operatőr Autumn Durald Arkapaw (Loki, Fekete Párduc 2, Az utolsó táncosnő) csodálatos képeinek s legfőképp a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző, Coogler állandó munkatársa, Ludwig Göransson elképesztő aláfestésének, amely a film teljes, 137 perces játékideje alatt egy lüktető, bizsergető, az alantas öszöntökre és az értelemre egyaránt ható csodás műfajmixszel ajándékozzák meg a nézőket. Az év egyik legkiemelkedőbb mozgóképe lesz, érdemes hát alkut kötni az ördöggel egy mozijegy erejéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET: