ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Amitől minden szülő retteg: mikortól engedjük el egyedül a gyereket?

Nyilván mindenki iszonyúan aggódik, de egyszer el kell jönnie ennek a pillanatnak. Elmondjuk, hogyan könnyítheted meg.


A Mom With Five blog sokkal több egy ötgyerekes édesanya egyszerű naplójánál, egy valóságos családi magazin. R. Fonyó Barbara végzettségét tekintve történész-egyiptológus, de az egyetem elvégzése után – némi kitérőtől eltekintve – külpolitikai újságíróként dolgozott a Magyar Távirati Irodánál. 2002 óta háztartásbeliként, főállású anyaként éli a mindennapjait öt gyerek (4 fiú és egy lány) édesanyjaként.

Barbara posztjai középpontjában a család áll, a gyerekei, a velük átélt élmények, a gyereknevelés során szerzett tapasztalatok, kudarcok. Írásaiban azt szeretné megmutatni, hogy gyerekekkel élni nem mindig rózsaszín, habos-babos tündérmese, néha kifejezetten nehéz, de ennek ellenére minden pillanatáért megéri csinálni, küzdeni, erőn felül teljesíteni.

Nálunk is felmerült, természetesen. Az első döntést sok évvel ezelőtt kellett meghoznunk és jelentem – nyilván nem mondok meglepőt – nem volt könnyű. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok érdekes tapasztalattal lettem gazdagabb, például, hogy a körmömet nemcsak tövig tudom rágni, hanem sokkal tovább is, különösen akkor, ha Nagyfiú csak este nyolckor keveredik haza a könyvtárból, ami hétkor zár be és tíz percre van tőlünk gyalog. Na, jó tizenötre, de akkor egy élemedett korú csiga tempóját vettem alapul és amúgy is rollerrel ment.

Hol tartunk most? Jelenleg három gyerekem jár egyedül iskolába, Nagyfiú és Nagylány pedig már nemcsak ezt a távolságot teszi meg kíséret nélkül, hanem a kerületbe, sőt Nagyfiút már több budai kerületbe is elengedem magában. 11 és 14 évesek. Korai? Mihez képest? Ha azt vesszük, hogy Középső 7 és fél éves kora óta jár egyedül iskolába, akkor nem. Ha a rájuk leselkedő veszélyeket nézem, akkor bármikor az lenne. Akkor mi alapján döntöttem? Azt kell mondjam, a megfelelő időpont kiválasztása teljesen egyedi és egyéni, minden a körülményektől függ: a gyerek habitusától/érettségétől (ez nincs egyenes arányban az életkorral), a lakókörnyezettől, a lakóhely és a célállomás közötti távolságtól, valamint számít az is, hogyan juthat el (gyalog, tömegközlekedési eszközzel, esetleg többszörös átszállással) A pontból B-be.

gyerek_egyedul3

A környezetünkben mindenkit nagyon meglepett, hogy Nagyfiú milyen korán kezdett el önállóan közlekedni az otthonunk és az iskola között: tény és való, hogy még nem volt 9 éves sem, amikor már egyedül tette meg ezt az utat naponta kétszer, reggel és délután (azt nem kötöttem az orrukra, hogy azóta addig lazultam az anyaságomban, hogy Középső már elsős osztályos kora óta egyedül jár). Tulajdonképpen ő volt az, aki maga kérte, hogy már ne kísérgessük, és én nagyon boldog voltam, hogy ebben a tekintetben ilyen megbízható.

Aggódtam-e? Persze. Minden indulás előtt százszor átvettük, hogy mire kell figyelnie: csak zöld jelzésnél lép le az úttestre, de akkor is körültekintően körbenéz, hogy biztosan nem jön-e autó, ahol csak zebra van és nincs lámpa, ott vagy megvárja, hogy odaérjen egy felnőtt is és vele együtt halad át, vagy több tucatszor is körbenéz, mielőtt nekivág az átkelésnek. Szerencsére az iskola felé vezető úton csak egy olyan kereszteződés van, ahol nincs lámpa, csak kijelölt gyalogátkelőhely, de itt olyan sokan járnak, hogy mindig akadt valaki, akihez hozzácsapódhatott.

gyerek_egyedul4

Ahogy az idő haladt, úgy kellett egyre kevesebbszer átismételni a legfontosabb közlekedési szabályokat és úgy vált ő is egyre magabiztosabbá. Közlekedési ismereteire és megbízhatóságára alapozva fél év múlva kiterjesztettük azon intézmények, célpontok körét, ahová egyedül mehetett: így került a listára a vívó és a cselgáncs edzés helyszíne, néhány közeli iskolatárs otthona, anyósom lakása illetve a közelben lévő focipálya.

Az első önálló "közlekedési" lépések megtétele után egy évvel eljött az idő, hogy igénybe vegye a tömegközlekedést is. Itt már sokkal nagyobb körültekintésre volt szükség. Mielőtt ezt engedélyeztük volna, leültünk vele és áttekintettük, hányas járatszámú és milyen járművek vannak a közelünkben, melyik merre jár, mi hány megállóra van a hozzánk legközelebb eső felszállóhelytől.

Először csak virtuálisan utaztunk a kijelölt úti cél felé: egy térkép segítségével kellett elmondania és megmutatnia, hogy merre indulna, mire szállna fel, hol szállna le, a megállóhelytől merre menne tovább.

gyerek_egyedul1

Kezdetben csak olyan célokat jelöltünk meg, ahova átszállás nélkül lehet eljutni. Amikor a térképen ez már jól ment, jöhetett a való világ: nem kicsit aggódtunk, hogy tényleg elér-e oda, ahova kell, de eddig – hála a Jóistennek – mindig visszajött! (Természetesen mindig volt nála telefon, ha mégis eltévedne. Jól az eszébe véstük azt is, hogy ha úgy érzi, nem tudja megoldani a feladatot, elvétette az útirányt, ne szégyelljen segítséget kérni a felnőttektől, legyen az rendőr, vagy a jármű vezetője, de soha ne hagyja magát sehova se elvinni, ne hagyja el az adott megállót, kérje, hogy hívják fel a szüleit.)

12 évesen jött el a pillanat, amikor először engedtük el olyan helyre, aminek megközelítéséhez már átszállással is meg kellett küzdenie, de ez azért még most is ritkán esik meg, mert egyrészt olyan szerencsés helyen lakunk, hogy minden elérhető távolságban van, másrészt mindehova rollerrel megy (ez amúgy legalább annyi veszélyt rejt magában, mint a kíséret nélküli közlekedés, de nagycsaládban élni amúgy is veszélyes, szóval edzve vagyok).

gyerek_egyedul5

Ahogy az egy sokgyerekes családban lenni szokott, a második, harmadik gyereknél a korábbi tapasztalatokra támaszkodva mindent kicsit könnyebben vesz az ember – bár az aggódás mértéke náluk sem csökken, sőt! -, így aztán Nagylány még korábban kezdte az önállósodást. Alig múlt 8 éves, amikor először engedtük el egyedül. Mondjuk neki annyival könnyebb volt, hogy vagy előtte vagy utána, de ott bandukolt a bátyja, így baj esetén kéznél lett volna az azonnali segítség vagy nem. Középsővel még ennyit sem vártunk, ő azonnal a mélyvízbe került és büszkén mondhatom, kiállta a próbát. Ő még csak az alapkiképzésnél tart, bár az úszóedzésre már ő is el tudna menni egyedül, de mivel az öccsével együtt járnak, ezért mindig kapnak felnőtt kíséretet.

Az önálló közlekedésre való felkészítés során szerintem nagyon fontos, hogy a gyerek is akarja, legyen meg hozzá az önbizalma, a felelősségérzete és legyen elég bátor segítséget kérni, ha bajba jutott. Nem mondom, hogy nincs bennem semmi rossz érzés, semmi félelem, amikor egyedül nekivágnak a városnak, de nem szabhatok gátat az önállósodásuknak, nem foghatom egy életen át a kezüket, és bízom abban, hogy jó tanáruk voltam.

Ha úgy gondolod, másoknak is segítenénk a cikkel, kattints a megosztásra!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
KVÍZ: Te mennyire vagy tudatos megtakarító?
Infláció feletti hozam - de mivel is? Hogyan érdemes kezelni a megtakarításainkat? Töltsd ki kvízünket, és tudd meg, mennyire vagy tisztában a megtakarítási lehetőségekkel!


Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

többen vannak azok, akik hajlandóak lemondani napi kiadásokról, hogy a jövőjükre félre tegyenek (58%), mint azok, akiknél a pénz csak jön és megy.

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Tippek tudatos megtakarítóknak

Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős területének vezetője kiemelte, hogy már kisebb pénzügyi döntésekkel is tízezreket takaríthatunk meg. Ha pedig a régóta megtakarított, vagy az állampapírokba fektetett, most lejáró megtakarításunkat, illetve az állampapír kamatfizetésekből érkező összegeket szeretnénk okosan felhasználni vagy újra befektetni, akkor elengedhetetlen a tudatos tervezés.

Mielőtt döntést hozunk, érdemes mérlegelni a pénzügyi céljainkat, az elérhető befektetési lehetőségeket, az időtávot és a kockázatokat. Ha kérdésünk merül fel, ne féljünk szakértői segítséget kérni - az OTP Bank szakértői az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz igazodva segítenek megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megtakarítási megoldást.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül befektetési ajánlásnak, vagy ajánlattételi felhívásnak. Az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott értékpapírokkal és befektetési formákkal kapcsolatos konkrét információkról, a költségekről és a lehetséges kockázatokról részletesen tájékozódjon az OTP Bank holnapján (www.otpbank.hu) elérhető hivatalos tájékoztatóból és a kezelési szabályzatból, valamint hirdetményből.

A megtakarításokról szóló egyszerre játékos és edukatív kvízünk segítségével tesztelheted, te mennyire vagy tudatos a témában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: