MÚLT
A Rovatból

16 elfelejtett mese a múltból, amit minden gyereknek látnia kell

Vannak olyan mesefilmek, amik minden generációnak érdekesek, ettől számítanak klasszikusnak. Ti emlékeztek rájuk?


Nem ismered még a Mókusunkat?

Házi praktikák, receptek, DIY, napi mókusmóka, hasznos tippek, női lélek, gondolatébresztő témák... mindezekkel jön napról napra, úgyhogy érdemes követned!

Nem azt mondom, hogy mindennap rajzfilmnézés legyen a program hosszú órákig, de időnként egy-egy jó mese beindítja a kicsik fantáziáját, tanulságokkal szolgál és még élvezik is. Most olyan alkotásokat hozok, amik vagy régebbi klasszikusok a legjobb értelemben, vagy újabbak, de valamiért nem épültek be a köztudatba annyira, pedig nagyon szerethetőek.

Természetesen - mint minden lista - ez is szubjektív. Ha úgy érzed, valami kimaradt, írd meg kommentben!

1. Ico, a bátor lovacska (1983, Magyarországon 1987)

Ico egy erdőben született, mégis a király lova akar lenni, ha felnő. Elindul a vár istállójába, azonban egy félelmetes titokkal találja szemben magát. A gyerekkorából is jól ismert harangszót hallja minden teliholdkor, ami azzal jár, hogy a király istállójából minden alkalommal, amikor megszólal a harang eltűnik egy-egy ló. Ico barátnőjével elszántan erednek a furcsa események után, hogy kiderítsék mi áll a háttérben.

2. Beszélő kutyák csodacsontja (1988)

Milyen jó lenne egy olyan világban élni, ahol mi, emberek szót értünk kedvenceinkkel. Ebben a mesében ez teljesül. Egy nagy becsben tartott, mágikus csont lehetővé teszi, hogy az emberek megértsék a kutyákat és a macskákat. Azonban a gonosz tolvajok nemcsak elrabolják, hanem el is törik, így a varázslat megszűnik, és néhány bátor hős elhatározza, hogy visszaszerzi.

3. Szivárványocska és a csillagtörpe (1985, Magyarország 1990)

Szivárványocska és Csillagfény nevű lova rendre elhozzák a Földre a tavaszt, de valamiért ez most nem sikerül. Egy távoli gyémántbolygót kell felkeresniük a válaszért. Záporka és Ciklon nevű lova is csatlakozik a pároshoz, hogy megmentsék a Földet a minden elpusztító fagytól.

4. Hercegnő és a kobold (1991)

Angelika hercegnő otthonát a csúf koboldok fenyegetik, akiknek a fegyverek nem árthatnak. A király őrséget szervez, de ő nem tudja, hogy a fegyver nem árthat a dajkamesének hitt ellenségnek. A mesében feltűnik egy titokzatos segítő is, aki a királylány jószágos üknagymamájának szelleme, és egy varázsvonallal ajándékozza meg Angelikát. Kófic, a bányász fia azonban tudja, hogy a zene ereje kifog a koboldokon és bátran szembeszáll velük.

5. Ebek közt a legszemtelenebb (1991)

A mára sajnos elhunyt legendás, amerikai komikus, Rodney Dangerfield rejtőzik a főszereplő kutya mögött, akit Rover Dangerfieldnek hívnak. Egy las vegasi táncsosnő kutyája ő, akit egy nap, váratlan események egy tanyára sodornak. A lusta, de fényűző élethez szokott kutyus nehezen veszi fel a tempót a dolgos, de visszafogott élethez szokott tanya többi lakójával. Egy nap az eredeti gazdi előkerül és Rovernek dönteni kell két élete és megannyi kutyabarátja között.

6. Gondos bocsok (1985, Magyarországon 1993)

Van egy kis keverés ezzel a mesével kapcsolatban, mert a gondos bocsok sorozat legelső darabja, így nem kapott alcímet. Bár a sorozatnak rengeteg része készült a későbbi években, igazán kettőt érdemes megnézni. Az eredeti történet egy megárvult testvérpárról szól, akik elhatározzák, hogy többé nem szeretnek. A szíves bocsok (ezen a néven is emlegetik őket) világa azonban szeretet nélkül összeomlik, így lesietnek a Földre, hogy segítsenek a fiataloknak. Közben egy bűvésztanoncot is megismerünk, aki fekete mágiába ártja magát, hogy kiölje a szeretet a szívekből.

7. Gondos bocsok Csodaországban (1987, Magyarországon 1993)

Csodaország hercegnője pont a koronázása előtt tűnik el nyomtalanul, és a gondos bocsokat hívják segítségül. A leendő királynőt nem is olyan egyszerű megtalálni, így kényszermegoldásra szorulnak a bocsok. A kedves mackók egy - a Földről származó - hasonmás lányt kérnek fel, hogy játssza el a hercegnő szerepét, amíg ők tovább keresik a valódi szívhercegnőt.

8. Reszkessetek, nem hagyom magam (1994)

Az előszereplőt Macaulay Culkin játssza, aki egy elvarázsolt könyvtár segítségével átcsöppen a mesevilágba. Három társa lesz kalandjai során, egész pontosan három könyv: a mese, a kaland és a horror. Az utolsó hallatán nem kell megijedni, gyereknek készült alkotás.

9. Hüvelyk Panna (1994)

Hüvelyk Panna kalandjait rengetegszer átdolgozták már, mind könyvben, mind a filmvásznon. Ebben a történetben az elején rátalál a picike kislány az ő lovagjára, a tündérkirályfira. A lányka kalandos útját mutatja be a mese, ami elvarázsolja a nézőket.

10. Bűvös kard (1998)

Arthúr király kardját, az Excaliburt egy nap ellopják. Kayley minden vágya, hogy lovag váljon belőle, így a bűvös fegyver nyomába ered. Utazása során találkozik egy vak fiúval, aki egy erdő mélyén él, és megismerkedik egy vicces, de furcsa kétfejű sárkánnyal is. Kiemelkedően jó zenéje van!

Egy dal belőle:

11. Szuper haver (1999)

A Földre érkezik egy hatalmas robot, aki azonban elveszíti az emlékeit. Hogart a bátor kisfiú megtalálja és barátságot kötnek. De vajon mit szól ehhez a kormányügynöke? A teljes mese például a MeseKincsestár oldalán fent van.

12. Irány Eldorádó (2000)

Két vagány, mondhatni széltoló srácról szól, akiknek lételeme a kaland. Egy szép nap eljutnak egy a civilizációtól elszigetelt ősi faluba, ahol isteneknek hiszik őket, és valahogy rájuk jellemzően nem igyekeznek korrigálni a tévedést, inkább megpróbálnak megfelelni az elvárásoknak. Rengeteg elveszett kincs és egy cuki tatu is lesz a mesében... csak szólok! :)

13. Atlantisz (2001)

Az elsüllyedt várost különc szakértőkből álló felfedezőcsapat igyekszik megtalálni. A kalandorokból azonban nem mindenkit a tudományos leletek iránti vágy hajt, ami komoly veszélybe sodorja mesehőseinket, de amit találnak, az nem mindennapi. Felnőtteknek is jó szívvel ajánlom, mert nagyon jó poénok vannak benne. Ha megnézed a kis videó első 30 másodpercét, tuti beleszeretsz te is.

14. Szilaj, a vad völgy paripája (2002)

El sem hiszem, hogy 2002-es ez a történet, pedig én csak néhány éve fedeztem fel. Egy musztáng hányatott sorsáról szól, ami bár egy vadregényes tájon boldogan kezdődik, de később megismerkedik az emberekkel. A sok megpróbáltatás után megismerkedik egy jóravaló indiánnal is. Kicsit pityergős néhány helyen, de nagyon szép mese, amit felnőttként is érdemes megnézni.

15. Kincses bolygó (2002)

A fiúk imádnak rejtett kalóz kincsek nyomába eredni, nincs ez másképp Jim esetében sem. Bár térképet kap hozzá, de olyan rejtélyes az útvonalat rejtő gömb, hogy eddig még soha nem tudták kinyitni. A mese attól különleges, hogy űrvitorláson szelik át a bolygók közti távolságokat a kalózok kincse után, és megannyi érdekes fajjal találkoznak.

16. Szinbád, a hét tenger legendája (2003)

Szinbád a hírhedt tengerész, aki csak az önös érdekeivel törődik, egy nap szemben találja magát azzal a kihívással, hogy meg kell menteni barátja életét. Ehhez azonban át kell kelnie a fél világon és egy istennő eszén is túl kell járnia. A szerelemmel és rengeteg vicces helyzettel átitatott kaland egyformán szórakoztató kicsiknek és nagyoknak is.

Szó mi szó, én még a mai napig is nézek meséket és animációs filmeket, hiába... van aki soha nem nő fel. TV elé ültetni a gyerekeket lassan főbenjáró bűnnek számít, amiért megkövez a társadalom egésze, úgy általában. Igaz, megnevezés nélkül, vannak manapság olyan mesecsatornák, amik borzalmakat sugároznak és olyan gusztustalanok és agyatlanok a karakterek, hogy csodálkozik az ember, hogyan engedhetik ezeket adásba. Úgyhogy ha a maiak között nem találsz már olyat, amit megéri megnézni, válogass a régiek közül!

Pedig még emlékszem, milyen jó volt belebambulni a kedvenc mesekazettáimba és rongyosra nézni a VHS-eket. Remélem, találtál olyat a gyűjteményben, ami kellemes emlékeket idéz, vagy a gyereked lett kíváncsi rá!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg
1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.


1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika
Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.


Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé
Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.
Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.



Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.
Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje
Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.
Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.



A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.

(via Ladbible)


Link másolása
KÖVESS MINKET: