Mégis, mit tud egy fényképezőgép 2 millió forintért?
Ehelyett a kattintásvadász cím helyett adhattam volna azt is, hogy "Teszteltük az új Nikon D850-et", majd részletesen kifejthettem volna, mit tud az új csúcsmodell, melyek a paraméterei, és részletest leírást adhattam volna arról, mennyire zajosodik a kép ISO 6400 felett.
Mivel azonban ti valószínűleg nem szakszerű, specifikus tech-tesztek miatt követtek bennünket, úgy döntöttem, bemutatom,
mégis mi a bánat kerül egy fényképezőgépen 2 000 000 forintba, és mit tudhat az a gép, ami a legrangosabb fotózással foglalkozó oldalakon a legmagasabb pontszámokat érte el.
Először is a szóban forgó fényképező váz a Nikon friss katonája, ami 1,2 millió forintba kerül jelenleg. A hozzá választott objektív pedig egy szintén új, 105mm 1.4-es Nikkor objektív, ami 759 000 Ft-ot kóstál. Szép, nemde? Ez egy új autó ára.
A tesztet egy örökös kérdés köré építeném fel, amire a cikk végén megkaphatjuk a választ:
a tehetséges igazi fotósnak kell-e drága holmi, hogy lehengerlő képeket készítsen?
Szögezzük le, hogy sokat számít, milyen témában fotózik az illető, mivel egy sportfotósnak esszenciális egy sportobjektív, ami a legdrágább fotós felszerelésekhez tartozik, tehát vegyünk alapul egy portré-város-tárgy fotós kombót, amit eszközölni lehet 40 000Ft-ból és milliókból is.

Az első és legfontosabb különbség egy olcsó és egy drága gép között az a beérkező fény kezelése. Egy majd' egymisis objektív, mint a jelen esetben használt 105 mm 1.4 egy olyan gyújtótávolságban képes borzasztóan sok fényt beengedni, ami technikailag már egy igazi kihívás a gyártóknak. Ha még hozzátesszük a Nikon D850 vázat is, még az ISO-val is komolyan játszhatunk. No de mi is az az ISO? Az ISO-érzékenység velősen azt jelenti, hogy minél magasabb az ISO, annál fényesebb lesz a képünk, viszont cserébe szemcsésebb is lesz. Ezt a tesztünk alanya a lehető legszebb kompromisszumkészséggel oldja meg. Hogy ne számokban fejezzem ki magam: jobban lát a sötétben, mint én. A legolcsóbb tükörreflexes gépek viszont egy sima villanykörtével bevilágított szobával is megszenvednek, ha látszik is valami, a kép minősége értékelhetetlen lesz. Tehát hiába vagy egy őrületes fotós, simán kézből nem fogsz tudni értékelhetőt alkotni relatív gyenge fényviszonyok között egy olcsó géppel.
Távolról és sötétben készült kép. A brutális felbontás miatt több lehetőségünk marad a nagyításra\vágásra:

D850 makró lencsével:

Következő vízválasztó dolog a sebesség. Sport és természetfotónál elengedhetetlen, hogy másodpercek alatt rengeteg képet lőhessünk minél jobb minőségben. A D850 a hozzá kapható markolatával együtt 9 képet tud lőni egy másodperc alatt. Ez így önmagában nem olyan meglepő, erre képes más mostani gép is, de nem 45,7 megapixeles felbontásban! Általában az elit gépek két csoportra oszlanak: a gyorsak és elpusztíthatatlanok, vagy a nagy felbontásúak, de lassúak. A D850 pontosan a kettő között helyezkedik el, ezzel létrehozva egy új csoportot, amit leginkább jokernek neveznék. Egy gyors, borzasztó nagy felbontással operáló, high-tech szörnyeteg született meg benne.
A beépített fókusz léptetés a makróknál segít minél több éles területet nyerni:

Ultraéles középpont, gyengén megvilágított körülmények között is:

105 mm az ideális gyújtótávolság ételfotózáshoz is:

Na de itt még nem áll meg a tudomány, ez a gép még egy halom extra meglepetést is tartogat magában. Videózás tekintetében a DSLR gépek már rég átvették a hatalmat a klasszikusabb értelemben vett olcsóbb videokameráktól, de a D850 már a profi eszközöket is megizzasztja a 4k videofelvételével, és a 120fps Full HD megoldásával, amivel gusztustalanul szép lassított felvételeket készíthetünk.
A képátvitel is fejlődött, wi-fin vagy bluetooth-on könnyen átküldhetjük a képeket egy másik eszközre, így akár egy komplett szerkesztett képet tudunk a telefonunkról továbbküldeni. Vannak komolyabb újítások is, mint például a fókuszléptetés automatizálása a gépben.
Ez nyilván ijesztően szakmainak hangzik, ezért elmagyarázom:
a gép úgy készít el akár 150 képet, hogy minden képen egyel előrébb helyezi az élességet. Ez akkor jön jól, ha például egy makrófotónál azt szeretnénk, ha a tárgyunk (pl. egy légy) teljes területe éles legyen, és nem Photoshopban szeretnénk ezzel molyolni.
Elég durva újítás az elektronikus zár bevezetése is, ami segítségével hang nélkül tudunk exponálni. Nem tudom eléggé hangsúlyozni ez mennyire jól tud bizonyos szituációkban jönni.
105mm 1.4-en bármit ki lehet venni határozottan a környezetéből egy rakás fénnyel együtt:


A gép felépítésén is érezni az árát. Masszív magnézium ötvözet szinte az egész váz, időjárás és porálló, nem könnyű véletlenül összetörni. Az első Nikon fényképező, aminek világítanak a vezérlő gombjai, valamint amellett, hogy kihajtható a kijelzője még érintőképernyős is. A felbontása ennek is lenyűgöző, már-már olyan érzést kelt mint egy csúcskategóriás okostelefon.
A körút gyenge fényei sem jelentenek akadályt, akár még egy mozgó villamos fotózásakor sem:

A hangtalan exponálás segíthet, hogy ne vegyen bennünket észre a környezetünk:


Egy nagylátószögű objektívval is elképesztő dolgokat lehet produkálni ezzel a vázzal. Iso 64-re állítva a tűző nap sem akadály:

Tehát, kell-e nekünk kétmilliós szett, hogy a csúcsra törjünk a fotográfiában? A válasz nyilván nem lehet fekete-fehér, de ezzel a szettel egy kezdő is eszméletlen képeket produkálhat.
Vannak olyan ágai a fotózásnak, amihez egy telefon is elég (absztrakt), ugyanakkor ha mostoha körülmények között akarunk alkotni, ha sokáig akarunk nyüstölni egy gépet, akkor érdemesebb beruházni egy drágább gépre.
Nyilván ez a gép nem a kezdők fegyvere, de láttam már rá példát, hogy felső kategóriás géppel kezdett valaki fotózni, és sokkal gyorsabban fejlődött, mint a gyengébb gépekkel rendelkezők.
A Nikon D850 egy csoda fotózás világában, ezért is váltott rengeteg hivatásos fotós azonnal rá, ahogy elérhető lett. A tesztidőszak alatt úgy éreztem magam, mint aki először fog a kezében fényképezőt, pedig az eggyel ezelőtti vázzal fotózok. Rohadt nehéz letenni, ha már egyszer a kezedbe vetted.
