A túlélésért küzdenek a vidéki klubok a kötelező védettségi igazolvány bevezetése óta
Nagyjából egy hónapja részletes cikkben mutattuk be, milyen hatással volt a járvány negyedik hulláma a zeneiparra. Röviden összefoglalva, ezúttal hivatalos korlátozás sem kellett ahhoz, hogy tömegével maradjanak el koncertek.
Budapesten és az egyetemi városokon kívül gyakorlatilag minden klubnak meg kellett kongatnia a vészharangot, olyan kevesen váltanak jegyet a programjaikra. Ennek hátteréről beszélgettünk szakmabeliekkel.
„Ősszel egy olyan zenekarral nyitottunk, amire a járvány előtt közvetlenül még 183-an váltottak jegyet, most pedig 52-en voltak” – mondja Kovács Zoltán, a mezőkövesdi Boomerang Biliárdszalon vezetője.
A klub befogadóképessége 250 fő körül van, például P-Mobilon, Beatricén vagy Deák Billen rendszeresen össze is jött a telt ház korábban. Tavaly viszont az addig megszokott nézőszámoknak jó, ha a harmadát tudta hozni a fellépők túlnyomó része.
„Ennél is megdöbbentőbb volt szembesülni azzal, hogy egy közeli barátom, aki háromszor is be van oltva, még így sem mert eljönni az egyik koncertünkre tavaly év végén, annyira félt a megugrott fertőzésszámoktól” – teszi hozzá.
Az NKA Hangfoglaló Program pályázati pénzei nélkül a Boomerang biztosan nem tudott volna élő zenés programokat tartani, de így sincsenek eleresztve. Több zenekar vissza is mondta a lekötött koncertjét, mert nem lett volna gazdaságos eljönni nekik a becsült gázsit figyelembe véve.

Ganxsta Zolee és a Kartel a Boomerangban
A hely szerencséje, hogy a havi néhány (általában 2-3, legfeljebb 4-5) koncert mellett a nevéből adódóan biliárdszalonként is üzemel, ami plusz bevételi forrást jelent. Az első három hullám idején azonban ennek sem örülhettek.
„Nyolc hónapig zárva voltunk, ráadásul a járulékokat ezalatt is fizetni kellett, így összességében több milliós mínusz keletkezett, a megtakarításaim jó részét feléltem” – idézi fel Kovács. A forgalom tavaly június végétől már jó volt, csak a koncertek látogatottsága esett vissza. Utóbbi viszont gyakran kihatott az előbbire is.
Kovács Zoltán ezzel együtt sem szeretne felhagyni a koncertek szervezésével, de nem túl bizakodó a tavaszi szezonnal kapcsolatban: legfeljebb 50-60 százalékos kihasználtságra számít. Igyekszik kisebb költségvetésű (például unplugged) produkciókat hívni, miközben reméli, hogy őszre már helyreáll a régi rend.
„Ez most ilyen, túl kell élni. Szerencsére a zenészek között is sokan bevállalják elhivatottságból, hogy kevesebb pénzért is eljönnek szórakoztatni az embereket, mert tudják, hogy jelenleg egyszerűen nincs ennél több.”
„Nálunk átlagosan feleannyian vannak a koncerteken, mint a járvány előtt. Talán az alternatív zenekaroknál, mint például a Kiscsillag vagy az Esti Kornél, valamivel jobb az arány, de ott is erősen érezhető a visszaesés” – tudtuk meg a szombathelyi Végállomás Klub egyik szervezőjétől, Horváth Imrétől.
Pályázati támogatást a zenekari gázsikra kapnak, a rezsire és a bérleti díjra viszont csak egyszeri alkalommal volt ilyen lehetőség, azóta magukra vannak utalva. A vendéglátás bevételéből kellene kigazdálkodniuk, de ilyen alacsony nézőszámok mellett ez óriási kihívás.
Horváth szerint bizonytalan a helyzet, nem tudná megtippelni, átvészelik-e a mostani válságot. A közeljövőben terveznek tárgyalni a főbérlővel a költségek csökkentéséről, ez mindenképp nagy segítség lenne.
„Vannak bőven beírt dátumok tavaszra, csináljuk addig, amíg tudjuk. Szeretnénk túlélni, mindent megteszünk érte, de most inkább 50-50 százalék esélyt látok rá, hogy sikerül” – fogalmaz.

Don Gatto a Végállomás Klubban
Az osztrák határ mentén fekvő másik nagyváros, Sopron klubjaiban is tapasztalják a nehézségeket: a tavaly őszi szezonban legalább 50-60 százalékkal csökkent a látogatottság a járvány előtti szinthez képest.
– mondja Kovács ‘QQ’ Attila, a Hangár Music Garden és a Búgócsiga Akusztik Garden üzemeltetője. A fellépők szerinte majdnem minden vidéki helyszínen ezzel találkoztak, ezért teljesen érthető módon elkezdték lemondani a koncertjeiket, mivel még abban sem lehettek biztosak, hogy nullára ki tudják hozni a turnét.
Arra is volt példa, hogy Sopron közbeeső állomás lett volna egy Münchenbe tartó zenekarnak, de mivel a németek hetekkel korábban visszaléptek, így elindulni sem volt értelme nekik.
Mások ugyan az utolsó pillanatig kivártak, de az elővételes jegyek csekély fogyását nézve végül muszáj volt úgy dönteniük, hogy nem éri meg. Az is többször előfordult, hogy a zenekarból covidos lett valaki – mint például Péterfy Boriék vagy a Leander esetében –, emiatt kellett lemondani a bulit. Ezeket az esetek többségében tavaszra ütemezték át.
Voltak azért kivételek is: nagyon jól sikerült például a 30Y, a Carson Coma, vagy a Road koncertje, a fentebb említett 10-ből 2-es arányt sikerült hozni, de ez nagyon karcsú ahhoz képest, mi volt előtte.
Kovács Attila szerint is egyértelműen a kötelező védettségi igazolvány okozta a visszaesést, novemberben ráadásul az esetszámok is emelkedni kezdtek, ezzel párhuzamosan nőtt a félelem. A kettő együtt tovább rontotta a helyzetet.
„Szerencsére majdnem mindenki kapott pályázati pénzt, aki jelentkezett. Nem sokat, de a minimális túlélésre ez is elég volt, enélkül a vidéki klubok 70 százaléka szinte biztosan bezárt volna” – mondja Kovács. Hozzátette: nekik is minden követ meg kellett mozgatniuk, családi kölcsönökre támaszkodtak, hogy ne menjen veszendőbe, amiért évtizedek óta dolgoztak.
„Arra nincs értelme építeni, hogy a mostaninál számottevően többen beoltatják magukat, de a járvány gyengülésével talán eljön majd az a pont, amikor a kötelező védettségi igazolványnak is búcsút mondhatunk” – összegez.

Esti Kornél a Hangárban. Fotó: Gergácz Dóra
Mézes Zsolt 2018-ban szállt be üzlettársként a békéscsabai Narancs Klub üzemeltetésébe. A hely már korábban is üzemelt, de leginkább sima diszkóként, onnantól viszont az élő zene lett a fő csapásirány.
Hazai előadók mellett rengeteg külföldi fellépőt is meghívtak, főként rock-metál-punk-blues műfajokból. Olyan amatőr zenekarokról van szó, akik gyakorlatilag önköltségen járják Európát, a céljuk annyi, hogy a lehető legtöbb helyen felléphessenek. Ha nullára ki tudják hozni a turnét, már elégedettek, ezért örömmel ejtették útba Békéscsabát is.
2020 elejére pont egyenesbe jöttek: majdnem kifizették a hátralékot, amit korábbról görgettek maguk előtt, le volt szervezve az egész tavaszi program. Tele voltak tervekkel és pozitív várakozásokkal, amikor beütött az első járványhullám.
„Akkora volt a bizonytalanság, annyira nem lehetett tudni, mivel jár ez a vírus, hogy mindent lemondtunk és még a kötelező tiltás előtt bezártunk” – idézi fel Zsolt.

Radzeer zenekar a Narancs Klubban
A helyet a városi vagyonkezelőtől bérelték, de hiába kérték őket, hogy a lezárás idejére engedjék el a bérleti díjat, erre nem voltak hajlandók. Bevétel nélkül pedig nem tudták kigazdálkodni, ezért még abban az évben annyi tartozást halmoztak fel, hogy az önkormányzat egyoldalúan felmondta a szerződést és visszavette a klubot.
„Szeretnék újranyitni, de amíg kötelezően védettségi kártyát kell kérnem, semmi értelme. A vendégkörömet ismerve 80 százalék nem vette fel az oltást, így bármennyire is próbálkoznék, biztosan nem lenne nyereséges” – magyarázza.
Így maradt Békéscsaba élő zenés szórakozóhely nélkül, pedig igény volna rá: „A mai napig keresnek zenekarok és a törzsközönség is, hogy mikor folytatjuk, de csak feleslegesen kockáztatnék. Nem szeretnék milliókat fektetni a klubba úgy, hogy pontosan tudom, gyakorlatilag elégetném ezt a pénzt.”