SZEMPONT
A Rovatból

„Az ujjával erőszakkal belémnyúlt, kokaint keresett” – újabb iszonyatos vádakat szórt Amber Heard első vallomásában Johnny Deppre

A Depp-Heard rágalmazási perben a színésznő tegnap tanúskodott először. Bármi is az igazság, a több órás vallomásnál betegebb dolgot ritkán látni. Minden értelemben. Vélemény.


Ahogy arról mi is beszámoltunk, az 58 éves hollywoodi világsztár, Johnny Depp 50 millió dollárra pereli 36 esztendős exfeleségét, Amber Heardöt rágalmazásért. A színésznő 2017-es válásuk után írt egy cikket a Washington Postba, amelyben Depp nevének említése nélkül azt állította, házasságuk során ő bántalmazott nő volt.

Deppet megbélyegezték, kirúgták A Karib-tenger kalózai következő részéből. A színész most egy virginiai bíróságon küzd az igazáért. A per három hete kezdődött a Virginia állambeli Fairfaxben, és a neten vagy millió helyen folyamatosan live streamelik. Szó szerint az egész világ látja.

A házasság, amely összesen 15 hónapig tartott, az eddigi bizonyítékok alapján kicsit sem nevezhető hétköznapinak. Heard azt állítja, Johnny Depp részegen és bedrogozva gyakorlatilag napi szinten ütötte-verte-erőszakolta őt, ám erre egyelőre semmilyen kézzel fogható bizonyíték nincs. A testőreik, barátaik, akik körülvették őket, plusz az iszonyatos mennyiségű hangfelvétel, amelyet a nő a házasságuk első napjától, titokban készített a vitáikról (ez önmagában is kétségessé teszi a halálosan szerelmes, ártatlan feleség narratíváját) leginkább arról tanúskodnak, ahogy épp a nő volt a bántalmazó, és többnyire Depp próbált elmenekülni a szitkozódó, ordítozó felesége elől, aki a vallomások szerint többször megütötte Deppet, egy hozzávágott vodkásüveggel egyszer levágta a férfi egyik ujjhegyét, és egy alkalommal dühében rász.rt Depp ágyára, a tiszta ágyneműre.

A kétségtelenül kemény, és már bizonyított vádak, illetve a Depp jogászai által felkért klinikai szakpszichológus véleménye után (ebben a szakember azt állapította meg, hogy Amber Heardnek borderline személyiségzavara van) a színésznőre tegnapi, első tanúvallomásában valóban nehéz feladat várt: meg kellett győznie az esküdteket, hogy mindvégig ő, és csakis ő volt az áldozat.

Azon a Youtube-csatornán, ahol én néztem (körülbelül ezer helyen live streamelik) félmillióan követték a több órás vallomást. Tehát világszerte ez több tízmillió lehetett. Közben figyeltem a kommenteket is. Feltűnő volt, hogy a kommentelők 95 százaléka nem hitt a nőnek, pedig sokan írták, hogy “hinni akartak neki.” A negatív reakciók magyarázata lehet, hogy – bár azt, hogy Amber igazat mond-e, természetesen nem mi, hanem kizárólag az esküdtek döntik majd el – én ilyen túldramatizált, agyongesztikulált, gyötrő aprólékossággal részletezett, horrort horrorra halmozó vallomást még életemben nem láttam párkapcsolati, vagy bármilyen erőszak elszenvedőjétől.

Ismétlem, nem tisztem megítélni, hogy a színésznő igazat mondott-e. De kommentelők ezreinek osztom a véleményét: ez az egész sokkal jobban hasonlított egy gondosan megszkriptelt, betanult, könnyfakasztó show-műsorra, mint valakire, aki tényleg szörnyűségeken ment keresztül, ráadásul 8-10 évvel ezelőtt, és most kénytelen azt egy bíróságon újra felidézni.

Amber szó szerint betöltötte az egész termet, hadonászott a kezével, vagy épp az öklével ütögette a tanúk padját, végig az esküdtekhez beszélt, szuggesztíven sorolta nekik a traumáját és a kínjait, a drámai kiborulásból egyetlen pillanat alatt átváltott közönyös nyugalomba (például amikor az ügyvédek kértek egy kis szünetet, megbeszélni valamit), majd ugyanazzal a gyorsasággal ismét felpörgött. Tényleg, mint egy filmben, amikor azt mondják: “Csapó!” Rengeteget sírt, de amint a nézők is kiszúrták, egyetlen könnycseppet sem lehetett látni az arcán, egyszer sem volt szüksége zsebkendőre, nem fújta ki az orrát, csak brühögött, és lebiggyesztett szájjal, lehajtott fejjel csóválta a fejét. Sok kommentelő Amber nagyon érzékletes, szinte irodalmi hasonlataiban konkrét filmidézeteket vélt felfedezni (pl. “Johnny, ha kedves volt, olyan érzés volt, mintha rád sütne a nap. De azután jönnek a felhők, és minden megváltozik.” Ez szinte szó szerint A tehetséges Mr. Ripley című filmben hangzik el, Gwyneth Paltrow karakterétől).

Sok pszichológiai kifejezést használt (pl. internalizáció), amelyet valószínűleg az őt felkészítő – és neki egy nappal korábban tanúskodó – pszichiátertől vehetett át. És ami szintén sokaknak feltűnt: végig “Johnny”-nak szólította a “bántalmazóját” (Johnny Depp a per elején tett vallomásban csak “Ms Heard”-öt használt), és folyamatosan kereste a szemkontaktust a vele szemben ülő, volt férjével. Akit ugye látni se bír.

Depp azonban – valószínűleg szintén szakmai tanácsra – EGYETLEN EGYSZER sem nézett fel, nyugodt volt, néha jegyzetelt, olykor mondott valamit az ügyvédjének. De teljesen ignorálta Ambert, amitől a színésznő láthatóan egyre idegesebb és dühösebb lett, és vallomása is egyre durvult.

Gyakorlatilag arról számolt be, hogy már a házasságuk előtt két és fél évvel, amikor megismerkedtek, Johnny elkezdte őt ütni-verni. Részegen, bekokainozva, begombázva rendszeresen megerőszakolta, a falhoz csapta, átlökte egy üvegablakon, követte mindenhová, betegesen féltékeny volt, agyonkínozta a színésznőt, aki “halálosan szerelmes volt ebbe a férfiba, őt érezte élete szerelmének, és állandóan csak nyugtatgatni akarta, meg azt, hogy kijózanodjon, csitítani próbálta a vitákat, Depp agresszióját, vagy próbált kivonulni a kínos szituációkból.” (Aki hallotta a veszekedéseik hangfelvételeit, annak egyértelmű, hogy a dolog pont fordítva történt, Johnny próbált folyton menekülni, és Amber állt az útjába, ment utána, sírt, könyörgött, hogy maradjon, majd ha nem érte el a célját, ordítozott).

Amber azt is elmesélte, hogy Johnny többször is erőszakkal “megujjazta őt”, mert azt gyanította, hogy Amber a vaginájába rejtette a kokaint. A színésznő egyébként szintén bizonyítottan drogozott és ivott, mint a gödény, de erről a vallomásában egy szót sem ejtett, vagyis egyszer bevallotta, hogy kokainozott, de csak azért, mert “Johnny rávette.”

Azt is elmondta, hogy Depp egyszer a száguldó autóból, a félig lehúzott ablakon át, a nyakánál fogva kilógatta egyik yorkshire terrierjüket, tehát állatkínzó is. És amikor egyszer közösen elmentek jachtozni Depp gyerekeivel (előző kapcsolatából van egy fia és egy lánya, akkoriban 12-14 évesek voltak), a lánya, Lily-Rose pánikrohamot kapott apja részeg díbolása miatt. Amber szerint egyébként Depp gyerekeivel neki “nagyon közeli volt a viszonya”, amit némileg árnyal a tény, hogy az esküvőjükre Lily-Rose el sem ment, és évek óta egyik gyerek sem áll szóba Hearddel.

Szóval az egészet hallgatni is rossz volt, minden értelemben. Közben néztem az özönlő kommenteket, amelyek zömében azt taglalták, hogy ilyen pocsék színésznőt még nem hordott a hátán a föld, és azt is, hogy egyszerűen nem hisznek neki, egy igazi áldozat (nagyon sok kommentelő írta, hogy élt bántalmazó kapcsolatban) egyszerűen nem így beszél, és ezzel az egész, “ócska színjátékkal” a valódi áldozatok ügyének árt a legtöbbet.

Bevallom, én sem hiszek neki. Olyan agresszíven, manipulatívan “túltolt”-nak éreztem az egészet, olyan ijesztő volt még ránézni is a villámgyors hangulatváltásaira, a szinte remegő dühére, amely áthatotta az egész vallomást, annyira szélsőséges szörnyetegnek festette le Deppet, közben egyetlen pillanatra sem vállalva fel esetleges saját felelősségét ebben a félresiklott házasságban, hogy végig az volt a benyomásom, leginkább egy beteges mexikói szappanopera-újraértelmezést látok, nem a valóságot. És persze én sem értettem, miért zokog hangosan, ha egy könnycsepp sincs az arcán. És ha Depp már a 2012-es szerelembe esésük után nem sokkal elkezdte ütni-verni őt, 2015-ben miért ment hozzá?

Miért nem mesélt az egészről az égvilágon senkinek, csak állítása szerint az anyjának (aki azóta meghalt, tehát már nem tanúskodhat)? Az anyja egyébként több tanú, sms és telefonbeszélgetés tanúsága szerint nagyon szerette Deppet. Hogy lehet szeretni a lányod bántalmazóját?

Hogy lehet, hogy a körülöttük folyamatosan nyüzsgő emberekből – testőrök, személyzet, asszisztensek, menedzserek, Amber húga és barátnője, akik a házaspár melletti luxusapartmanokban laktak, Depp kontójára, Amber személyi ápolónővére, akire egyébként nem is értem, miért volt szükség – soha, senki nem látott, hallott semmit ebből az évekig tartó, napi szintű, horrorisztikusan agresszív bántalmazásból, és Amberen se láttak soha egy karcolást sem? Már vagy millió tanút kihallgatott a bíróság, és (legalábbis eddig) mindenki azt vallotta, hogy aki itt védelemre szorult, és folyton menekült, az többnyire Depp volt.

Amber Heard vallomása ma folytatódik. Az érdekes rész kétségtelenül az lesz, amikor Depp ügyvédei kezdik meg a keresztkérdéseket (talán már ma). Sokak szerint kiszámíthatatlan, mit tesz Amber nagy nyomás alatt, és főként akkor, ha szembesítik az ellentmondásaival és hazugságaival, amelyeket az elmúlt három hétben Depp jogászai már bizonyítékokkal alátámasztva feltártak a bíróság előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Zsiday Viktor Donald Trumpról: „Egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki egy ötödikes tudásszintjén van”
A befektetési tanácsadó szerint tévedés, hogy Trumpnak lenne bármiféle „Nagy Terve”. Zsiday szerint csak az biztos, hogy bármi megtörténhet.


Donald Trump amerikai elnöknek nincsen „Nagy Terve” – írja blogján Zsiday Viktor. A közgazdász szerint sokan próbálják megfejteni, hogy Trump tetteinek mi ad értelmet, ám hiába:

„Szerintem nincs ilyen terv. Van egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki nyilvános megszólalásai alapján egy ötödikes tudásszintjén van, akinek a gazdasági elképzelései, ismeretei alapvetően tévesek, egyszerű gazdasági összefüggéseket nem ért vagy totálisan félreért, aki a világot zérusösszegű játékként látja: amit el tud venni másoktól az övé, és ha ő nem veszi el, akkor a másik nyer. Saját rövid távú érdekein kívül semmi más nem érdekli.”

Zsiday szerint az elnök stábjában a „hosszútávú stratégiaalkotásra képes, felkészült emberek mellett van egy csomó tudatlan törtető is”, és ennek a „vegyes minőségű csapatnak kellene visszafogni az amerikai elnököt”, illetve helyes gazdaságpolitikát csinálni.

„A probléma az, hogy amennyiben ez így van, akkor a gazdaság alakulása borzasztóan nehezen előrejelezhető, befektetési stratégia nehezen készíthető”

– teszi hozzá a befektetési tanácsadó. Szerinte csak egy biztos: hogy „bármi megtörténhet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Trump tényleg megtette: az amerikai katonai segélyek teljes felfüggesztése padlóra küldheti Ukrajnát
Minden fegyver- és lőszerszállítmányt leállítanak, azokat is, amik már úton vannak Ukrajna felé. Elemzők szerint ha ez nem változik, az ukránok néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthatnak ki. Putyin pedig átfogó támadást indíthat.
MTI/EPA/Will Oliver - szmo.hu
2025. március 04.



Donald Trump átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott összes katonai segélyt, erről elsőként a Bloomberg hírügynökség számolt be. A döntés alig néhány nappal azután született, hogy Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök heves összetűzésbe keveredtek a Fehér Házban. A rendelet több mint 1 milliárd dollár értékű, szállítás alatt álló és megrendelt fegyvert és lőszert érint. A Bloomberg szerint

minden olyan katonai szállítás leáll, ami még nem érte el Ukrajna területét, beleértve azokat az eszközöket is, amik már repülőgépeken vagy hajókon vannak, vagy amiket már a lengyel tranzitterületre vittek.

Leáll az a segélyezési program is, amin keresztül Kijev közvetlenül vásárolhatott új katonai eszközöket amerikai védelmi vállalatoktól.

A Guardian azt írja, a döntés hétfőn született, miután a Fehér Házban Trump találkozott JD Vance alelnökkel, Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel, Tulsi Gabbarddal, a nemzeti hírszerzés igazgatójával, valamint Trump közel-keleti megbízottjával, Steve Witkoffal.

„Az elnök világossá tette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezettek legyenek e cél mellett” – mondta a Fehér Ház egyik illetékese a Washington Postnak. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a döntést visszavonják, ha meggyőződnek arról, hogy Zelenszkij jóhiszeműen áll hozzá a béketárgyalásokhoz. A CNN értesülései szerint az amerikaiak azt is elvárják, hogy Zelenszkij kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A New York Times szerint Trump döntése drámai módon fokozza a Washington és Kijev közötti szakadékot a konfliktus kritikus pillanatában. Tulajdonképpen egy ultimátum, ami arra kényszerítheti Zelenszkijt, hogy beleegyezzen a Trump feltételei szerinti tűzszünetbe.

A lépés legközvetlenebb haszonélvezője Putyin. Ha a felfüggesztés tartós marad, nagyszabású támadást indíthat Ukrajna ellen, hogy újabb területeket szerezzen. De akár úgy is dönthet, hogy elhúzza a béketárgyalásokat, arra számítva, hogy Trump és Zelenszkij konfliktusa csak még erősebbé teszi pozícióit a csatatéren.

Elemzők szerint Ukrajna saját fegyvergyártásával és az Európából érkező fegyverszállításokkal mindössze néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthat ki.

Bár az európai nemzetek többsége Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetésével a londoni csúcson Zelenszkij mellé állt, rövid távon nincsenek olyan készleteik, amelyekkel pótolhatnák a kiesést. Különösen nagy problémát jelenthet a légvédelmi rendszerek, föld-föld ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú rakéta-tüzérségi rendszerek utánpótlásának megszűnése. Ukrajna nagyvárosait amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek védik a legveszélyesebb orosz rakétáktól, beleértve a rendkívül nehezen elfogható hiperszonikus ballisztikus rakétákat is. Különösen nagy szerepe van ebben a hat Patriot ütegnek.

Amikor az amerikai katonai segélyek tavaly több hónapra leálltak a republikánusok kongersszusi időhúzása miatt, az ukrán légvédelmi egységek alig tudtak védekezni Oroszország legfejlettebb rakétái ellen. A Patriot légvédelmi rendszer biztosította védelmi pajzs fokozatosan meggyengült. Később pedig még a lőszerhasználatot is korlátozni kellett a fronton.

„A hatás nagy lesz. Bénítónak nevezném” – mondta a CNN-nek Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.

„A frontvonalaik tovább gyengülnek, végül pedig összeomlanak, és Ukrajnának el kell fogadnia egy kedvezőtlen – sőt akár katasztrofális – békemegállapodást.”

„Lehet, hogy van kiút ebből a helyzetből, de ez rendkívül megalázó lesz Zelenszkij számára” – mondta az elemző.

Michael Carpenter, aki Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsát vezette, a BBC-nek nyilatkozva élesen bírálta a döntést. „Egyszerűen megdöbbentő” – mondta. „Ebben a háborúban világos, hogy ki az agresszor és ki az áldozat. Oroszország egyértelműen az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, mégis úgy viselkedünk, mintha ez fordítva lenne. Hogy most épp a védelmi támogatást állítják le, amely lehetővé tenné az ukránok számára, hogy megvédjék hazájukat egy brutális, kegyetlen és nyílt orosz támadással szemben – az egyszerűen felfoghatatlan.”

Trump az elmúlt hetekben egyre inkább átvette Putyin narratíváját az ukrajnai háborúról, azt állítva, hogy az ország megtámadásáért valójában az ukránok a felelősek, Zelenszkij pedig diktátor. Közben Putyint okosnak és ravasznak nevezte, akivel összekovácsolták az elmúlt évek megpróbáltatásai. Ezzel azokra a vizsgálatokra utalt, amikkel megpróbálták feltárni, Oroszország milyen módon befolyásolta az amerikai választásokat 2016-ban, Trump első megválasztásakor.

Mostani megválasztása után először azt követelte Ukrajnától, hogy adja Amerikának ritkaföldfém-bevételeinek felét, amire Zelenszkij hajlandó is lett volna, csakhogy Trump nem akart cserébe semmilyen biztonsági garanciát sem adni. Az ukránok végül belementek abba, hogy enélkül is aláírják a szerződést, csakhogy amikor Zelenszkij Washingtonba utazott az aláírásra, az események váratlan fordulatot vettek. A két vezető példátlan nyilvános vitába keveredett.

Az Ovális Irodában lezajlott találkozó után a Trump-kormányzat azonnal mérlegelni kezdte, hogy leállítsák a katonai segítségnyújtást, a kiképzési támogatást vagy akár a katonai hírszerzési segítséget is. Az egyelőre nem világos, hogy utóbbi leállításáról is született-e döntés.

Trump hétfőn azt mondta, hogy nem hiszi, hogy az ásványkincsekről szóló üzlet meghiúsult volna, de hozzátette, hogy van egy dolog, amit még látni akar Zelenszkijtől, mielőtt újrakezdené a tárgyalásokat. „Nagyobb megbecsülést kellene mutatnia” – mondta Trump az újságíróknak. Előtte pedig arra is reagált, hogy az ukrán elnök szerint a békemegállapodás Oroszországgal „még nagyon-nagyon távol van”.

„Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehetett, és Amerika ezt nem fogja sokáig eltűrni!” – írta Trump a közösségi médiában. Arról is beszélt, hogy Zelenszkij nem marad a helyén, hacsak nem enged a nyomásnak, és nem köt alkut az amerikai feltételekkel. „Ha valaki nem akar üzletet kötni, azt hiszem, az illető nem sokáig lesz itt” - fogalmazott.

Hétfőn Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy Zelenszkij „túl messzire ment”, amikor a megállapodás részeként „jóvátételt” és a megszállt területek visszaadását, valamint biztonsági garanciákat követelt Oroszországtól.

„Azt kellene mondania: Szeretjük Amerikát, értékeljük Amerikát, azt akarjuk, hogy mellettünk álljatok, és ha ti úgy gondoljátok, hogy békének kell lennie, akkor békének kell lennie” – mondta Lutnick.

„Ő nem egy béketeremtő” – állította Zelenszkijről –, „ő egy bajkeverő.” Lutnick szerint Trump most „mindkét felet térdre kényszeríti”, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse őket.

Közben a Trump-kormányzat arról is beszámolt, hogy hétfőn terveket dolgoztak ki a Kreml elleni szankciók feloldására, és az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítására. A Reuters információi szerint a Fehér Ház felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy készítsen egy listát azokról a szankciókról, amelyeken enyhíthetnek. Ezeket a következő napokban vitatnák meg az oroszokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jójárt Krisztián: Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül
Ha kiüresedik a NATO, Magyarország biztonsága veszélybe kerül – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Ukrajna az amerikai fegyverszállítások felfüggesztése ellenére is kitarthat egy ideig.


Donald Trump hétfőn azonnal hatállyal leállította a fegyverszállításokat Ukrajnának, mire az Európai Bizottság elnöke 800 milliárd eurós fegyverkezési program tervét jelentett be, amiből részben Ukrajna védekezését támogatnák, részben pedig felkészítenék Európát arra, hogy Amerika nélkül is képes legyen megvédeni önmagát Oroszországgal szemben. Trump és Zelenszkij pénteki, példátlan vitája világossá tette, hogy az amerikai elnök minden eszközzel tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Ukrajnát, anélkül, hogy bármilyen biztonsági garanciát vállalna, és az is, hogy Trump közelebb érzi magához Putyint, mint Zelenszkijt. Közben a nagy európai országok sorra kiálltak Ukrajna mellett, Londonban pedig létrejött a „tettre készek koalíciója”, olyan európai országokból, amelyek akár békefenntartók küldetésére is hajlandóak egy esetleges tűzszünet után. Magyarországot nem hívták meg a londoni csúcsra.

Milyen következményekkel járhatnak a mostani, alapvető változások? Meddig tarthat ki Ukrajna amerikai támogatás nélkül, és a helyére léphet-e Európa? Veszélyes-e Magyarországra az, hogy Orbán-kormány jól láthatóan Trump és Putyin álláspontja mellett van az egyre erőteljesebb európai állásponttal szemben? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértővel, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatójával beszélgettünk.

– Trump elnök leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának, a már elindult szállítmányokat is visszafordítja. Meddig tarthat így ki Ukrajna az amerikai szállítmányok nélkül?

– Ezt nehéz megmondani, egyáltalán nem tudjuk például, hogy ez leállítás mit takar pontosan. Amit tudunk, mert erről szóltak a hírek, hogy már úton lévő fegyver és lőszerszállítmányok, amik például már Lengyelországban vannak, azokat sem adják át. Azonban azt, hogy például ez kiterjed-e arra, hogy megfosztják Ukrajnát a hírszerzési, kiképzési támogatástól és egyebektől, ezt nem tudjuk. Szerintem erről nincs szó, azaz a hírszerzési támogatást továbbra is megkapja Ukrajna. Nyilván, ha ettől is elvágják, akkor annak azonnal érezhető következményei lesznek.

Ha tényleg csak a fegyverszállítás áll le, akkor nem kell arra készülni, hogy akkor holnap kifogynak a fegyverekből, mert ennek nem lesz azonnali a hatása.

Valószínűleg csak hónapok múltán fogja éreztetni a hatását, illetve annyiban már rövid távon is, hogy elkezdenek az ukránok spórolni a lőszerrel. Amikben továbbra is rá van utalva Ukrajna az Egyesült Államokra, a már említett hírszerzési támogatáson túl, azok főleg a légvédelmi elfogó rakéták, a Patriot rendszerek, ez egy kritikus fontosságú terület, mivel folyamatosan támadják az oroszok az országot. De Ukrajna 2025-ben már nincs annyira ráutalva az amerikai katonai támogatásra, mint korábban. Most már az európaiak is egyre több mindent adnak, az európai hadiipari kapacitások lassan felpörögnek. Például a tüzérségi lőszer tekintetében, a tavalyi év eleji lőszerhiányos időszakhoz képest most már a felek, az oroszok és az ukránok nagyjából paritásban vannak, és

az európaiak erre az évre tudják már fedezni az ukránok tüzérségi lőszerszállítmányát, illetve saját, azaz ukrán kapacitásból is el lehet látni.

Sok olyan terület van, ahol Ukrajna saját maga is képes fegyvereket előállítani. Például ilyenek az FPV drónok, amik a legfontosabb szerepet játsszák a hadszíntéren. A legnagyobb veszteségeket mindkét oldalon most már egyértelműen az FPV drónok okozzák. Ezeket Ukrajna képes saját maga gyártani, illetve átalakítani a Kínából vásárolt eszközöket, és ebből tavaly 2,5 milliót tudtak az ukránok gyártani, tehát többet, mint az oroszok. Emellett a nagy hatótávolságú kategóriába eső drónok, illetve a robotrepülőgépek kategóriájában is van ukrán hazai gyártás.

Elsősorban a hadműveleti mélységi csapásokért felelős, HIMARS rendszerek, illetve a hozzájuk tartozó

Az amerikai katonai támogatás leállítása arra fogja késztetni az ukránokat, hogy még inkább spóroljanak a lőszerrel, és a nagy hatótávolságú rakétatüzérségi lőszerekkel, rakétákkal.

Továbbá kritikus lehet a harcjárművek pótalkatrészekkel való ellátása, ezzel sem tudjuk, hogy állnak az ukránok. Nyilván bonyolítja az összképet, ha ezektől is el lesz vágva Ukrajna, de nem lesz olyan drasztikus a hatása, hogy holnapután érezhető következménye legyen.

– Amennyiben a Starlink-rendszert lekapcsolják, azzal érzékeny kárt tudnak okozni az ukrán hadseregnek.

– Az ukrán vezetési, és a tűzvezetési rendszer nagyban támaszkodik a harctéri kommunikációt biztosító Starlinkre, bár sok olyan kettős felhasználású, azaz polgári és katonai felhasználású eszköz van, tabletek, mobiltelefonok, ahol van hálózati lefedettség, ott ezeket is tudják használni a különböző titkosított, üzenetküldő applikációkkal. De ott, ahol nincs lefedettség, ott a Starlinknek nagyon fontos szerepe volt eddig azért is, mert

a Starlinket nagyon nehéz, gyakorlatilag lehetetlen elektronikai harceszközökkel zavarni, tehát folyamatos, megbízható, biztonságos kommunikációs összeköttetést biztosít. Rövid távon nem látszik, hogy mivel tudnák ezt kiváltani, bár állítólag dolgoznak alternatív megoldásokon.

Az is kérdés, hogy mit, és hogyan kapcsolnak le. Mivel részben ezeket az eszközöket a Pentagon fizeti a Spacexnek, így logikus, hogy ez akár le is állhat, ha arról van szó, hogy a teljes pénzügyi támogatást megvonják az ukránoktól. Nagyjából 40-50 ezer darab Starlink eszköz van Ukrajnában, de ebből 20 ezret a lengyelek fizetnek, a többit más országok, vagy maguk az ukránok. Tehát ha innen nézzük az amerikaiak kiszállását a támogatásból, ez önmagában nem egy drasztikus csapás, mert a rendszereket más forrásból is tudják fizetni, és a már meglévő, Amerika által fizetett rendszereket pedig át tudják venni az európai hatalmak, tehát ez finanszírozható, ez nem probléma.

Probléma akkor lehet, ha lekapcsolják magának a rendszernek az elérhetőségét Ukrajna területén, ezt is meg tudják tenni.

Ez az oroszokat is hátrányosan érintené, hiszen tavaly már az oroszok is igen nagy számban használtak Starlink eszközöket, amiket valamilyen úton-módon be tudtak szerezni, például az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül.

– Az európaiak milyen gyorsan tudnak azon területeken az amerikaiak helyére lépni, amiben jelenleg az amerikaiaknak monopóliuma van?

– A kérdés az, hogy most tulajdonképpen az amerikaiak mit akarnak ezzel elérni. Amennyiben ez egy pénzügyi kérdés a részükről, akkor az európaiak még mindig megtehetik, hogy megvásárolják ezeket az eszközöket, kifizetik az amerikaiakat, és akkor ugyanazokhoz a képességekhez továbbra is hozzájut Ukrajna. De itt bizonyosan nem erről van szó,

a támogatás felfüggesztése egyértelműen nyomásgyakorlás,

hiszen pénzügyileg nehezen indokolható, hogy a szállításokat miért állították le azonnal, hiszen a szállítmányokban részben már kifizetett eszközök vannak, amit a Biden-adminisztráció már elfogadott, kifizetett. A másik tétel pedig az, amit a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében pénzben odaadtak az ukránoknak, de ezt csak papíron adták oda, a valóságban ez úgy néz ki, hogy itt is adtak egy keretet, amerikai pénzt, amit az ukránok elkölthetnek fegyverrendszerek beszerzésére, közvetlenül az amerikai hadiipari vállalatoknál. Ennek a pénznek már egy részét elköltötték, már gyártják a megrendelt eszközöket, tehát szerintem itt a szerződéses kötelezettség megszegése is fennáll a Trump-adminisztráció részéről, ha ezeket nem szállítják le az ukránoknak.

De a kormányzat részéről azok a hírek jöttek, hogy ez igazából felfüggesztés, tehát nem megszüntetés.

Azaz a nyomásgyakorlás részét képezi amerikai részről. Demonstrálni akarják Trumpék, amit szóban is megmutattak Zelenszkijnek azon a bizonyos, Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatószerű performanszon, hogy az ukrán elnök nincs abban a helyzetben, hogy bármit is visszautasítson.

– Ez a hozzáállás markáns felfogásbeli szakadékot jelent Amerika és Európa nagy része között, ami a biztonságpolitikai kérdéseket illeti. A vezető európai hatalmak, a britek, a németek, a lengyelek és a franciák vezetésével mintha egy új biztonságpolitikai rendszernek tették volna le az alapkövét. Ha ez így van, ez jelentheti azt, hogy az a NATO, amit eddig idestova most már 70 éve ismerünk, nem létezik többé? Mennyire legyünk biztosak az ötös cikkely érvényességében, ha ilyen hatalmas eltérések vannak az óceán két oldalán?

– Ez a lényeg, és nyilván

Magyarország számára is kulcskérdés, hogy valóban, fennmarad-e a NATO,

már abban az értelemben, hogy nem csak egy szervezet lesz tartalom nélkül, hanem továbbra is hiteles marad-e azok számára, akiket el kell rettenteni. És itt nyilván elsősorban Oroszországról van szó, hiszen a NATO a Szovjetunió elrettentésére jött létre. Valóban úgy tűnik, mintha Trumpék teljesen más paradigmában gondolkodnának, mint ami eddig az amerikai stratégiai érdekeket mozgatta, ami meghatározta az Egyesült Államok és Európa viszonyát. Én is úgy látom, hogy itt más biztonságpolitikai felfogás van, és az európai hatalmak is ezt érzékelik. Az ő felelősségük az, hogy nem nagyon csináltak semmit, pedig hát

legkésőbb tavaly november óta teljesen nyilvánvaló volt, hogy valamit tenni kell, hiszen Trumpot választották elnöknek.

De most már az európai országok keresik a lehetőségeit annak, hogy hogyan tudják megvédeni magukat, hogyan tudják elrettenteni a fenyegetéseket egy NATO utáni világban, ha az Egyesült Államok tényleg megszűnik, megbízható szövetségesnek lenni. Egyelőre itt még nem tartunk szerencsére.

– Ez milyen hatással lehet Magyarország biztonságára? Hiszen Magyarországot meg sem hívták Londonba, Szlovákiával együtt kihagytak minket.

– Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül. Nyilván nem véletlen, hogy meg sem hívják Londonba Magyarországot, és Szlovákiát sem, mert Magyarország az elmúlt években folyamatosan a kerékkötője volt a közös, egységes fellépésnek.

Nyilván hülyék lennének meghívni egy új, formálódó koalícióba egy olyan tagot, aki majd, ha bent van a klubban, akkor szét fog trollkodni mindent.

Sajnos ide juttatta magát Magyarország.

– Elképzelhető, hogy Magyarország a NATO utáni világban biztonságpolitikai vákuumba kerül?

– Igen, ez lehet a legsúlyosabb következménye annak, ami most történik.

– És ha ráadásul Oroszország megnyeri a háborút, akkor még elképzelhető az is, hogy úgy kerül biztonságpolitikai vákuumba, hogy a keleti szomszédunk Oroszország lesz...

– Nehéz elképzelni, hogy Oroszország olyan fölénybe kerüljön, hogy le tudja gyűrni teljes Ukrajnát, tehát szerintem ez nincs a realitások között. Viszont hosszú távon előretekintve, ha véget ér a liberális nemzetközi rend, amit most ismerünk, nem tudjuk, hogy mi fogja felváltani. Erős a gyanúnk, hogy valami olyasmi, ami az európai nagyhatalmi koncert volt a XIX. században. Azaz

visszajönnek a hatalmi érdekszférák, visszajön a nagyhatalmi politika, az érdekérvényesítés.

 

– Végül is lett két szép világháború ebből a világrendből.

– Pontosan. Azt gondolom, hogy a tét az ez. Azt, hogy ehhez kisállamok vezetői miért tapsolnak, azt elképzelni sem tudom.

– Van Magyarországnak még lehetősége csatlakozni a londoni koalícióhoz?

– Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, ezzel a magyar vezetéssel nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Az elmúlt 700 évben ilyen örömmel és önként nem lett senki orosz gyarmat, mint a ma Magyarországnak nevezett terület
A youtuber új videójában nekiment Orbán Viktor gazdasági és külpolitikájának, Ruszin-Szendi Romulusz pálfordulásának és a Curtisszel indított drogellenes felvilágosító kampánynak is.


Újabb videóval jelentkezett a YouTube-on Pottyondy Edina. A humorista ezúttal meglehetősen hosszú, 17 perces anyagban elemezte az elmúlt – kétségtelenül sűrű – hét eseményeit.

Természetesen nem ment el szó nélkül Volodimir Zelenszkij és Donald Trump múlt heti, kudarcba fulladt találkozója mellett. A tárgyalások érzékletes hasonlatai mellett kitért arra is, hogy Szlovákia mellett hazánk is kimaradt a közös európai béketerv kidolgozásának folyamtából. Miközben Orbán Viktor és Szijjártó Péter versenyt örül annak, hogy az ukrán elnök rossz nemzetközi pozícióba került a tárgyalásokon.

Pottyondy megfogalmazása szerint ez hazánknak annyit jelent:

„Az elmúlt 700 évben ilyen örömmel és önként nem lett senki orosz gyarmat, mint a ma Magyarországnak nevezett terület.”

Nemcsak a kormánypárt, hanem az ellenzék is jelentős kritikát kapott ugyanakkor az egykori politikustól. Szerinte soha nem működött, és most sem működik az a taktika, hogy a kormányellenes szereplők alig reagálnak valamilyen problémás hazai ügyre, mondván, hogy az csak kommunikációs „gumicsont”. Szerinte ugyanakkor Orbán Viktor és kormányának működésében látható, hogy már ők sem magabiztosak a sikerüket illetően.

„Nem úgy viselkednek, mint az a csapat, ami eddig gálázott, és 3 góllal vezet. Hanem mint akik sima verségre állnak, és úgy próbálnak fordítani, hogy eltörik az ellenfél irányítójának a lábát, a kapusuk kezét és szögletnél gombostűvel szurkálják a védő seggét” – fogalmazott az influenszer.

Pottyondy Edina kritikával kezelte Ruszin-Szendi Romulusz feltűnését is Magyar Péter mellett, felemlítve, hogy vezérkari főnökként többször is hozott vitatható döntéseket, mielőtt rátért a „damaszkuszi útra”.

Kifigurázta Orbán Viktor mondatait, aki a Telex kamerái előtt a családja gazdagodásáról szóló filmmel, A dinasztiával kapcsolatban azt mondta: ő soha, senkivel nem beszél családon belül gazdasági ügyekről. És élcelődött azon is, hogy Orbán a Kossuth Rádió műsorában arról beszélt, nem érti, hogy miért került 550 forintban a boltban az a tej, amit a gazdák 200 forintért adnak el. Pottyondy szerint „ha húsz év miniszterelnökség után ezzel a kérdéssel megy a kormányülésre, akkor nagyobb a baj, mint gondoltuk.

„Van egy állat. Füvet eszik, jön belőle a tej. És még ezt is sikerült elbaszni!”

– tette hozzá ezzel kapcsolatban a humorista.

Pottyondy Edina teljes videója

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk