Több Coop, Reál vagy CBA is tönkremehet a hétfőn életbe lépett árréstop miatt
Részleges vagy teljes bezárást, elbocsátásokat, cégátalakítást és más termékek árának emelését emlegették a G7-nek a nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok a hétfőn életbe lépett árrésstop kapcsán.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt. A kormány ezután bejelentette, hogy március 17-től árrésstopot vezetnek be azokban a boltokban, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál. Ennek lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.
Ez azt jelenti, hogy
Az árrésstopot jelenleg 30 alapvető élelmiszer esetében kell alkalmazni.
A G7 cikke szerint a legkisebb a legkisebb kiskereskedelmi vállalkozás, amelynek a szerdán kihirdetett jogszabály szerint már alkalmaznia kell az árrésstopot, a jánoshalmai Hendrosz Kft. A cég 2023-as árbevétele 7 millió forinttal haladta meg a határként megszabott egymilliárd forintot. Petróczky Ferenc tulajdonos a G7-nek azt mondta: egyelőre elképzelése sincs, hogy mit fog csinálni. A vállalat több üzletet is működtet a városban, most azonban Petróczky Ferenc szerint az sem kizárt, hogy boltokat kell bezárniuk.
A G7 szerint a Hendrosz helyzete nem egyedi, százas nagyságrendben vannak hasonló cégek az országban. Ezek többsége valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise bolt. Az elmúlt napokban a lap több mint féltucat hasonló helyzetben lévő vállalkozás vezetőivel és tulajdonosaival beszélt, és kivétel nélkül nagyon borúsan ítélték meg a helyzetet. Többségük nem tudta megmondani, mit fog csinálni.
A törvényben rögzített kitételek alapján a G7 úgy számolt, hogy 160-180 vállalatra vonatkozhat az életbe lépett új szabályozás, ezek nagy többségének árbevétele pedig néhány milliárd forint.
„Csak úgy tudjuk megoldani, ha más termékekre tesszük rá az árrést. Vagy kitermeljük az árrésből az üzemeltetés költségeit, a béreket, az adókat, a rezsit, vagy be kell zárni az ajtót. Ha nincs meg a megfelelő árrés, ami fedezi a kiadásainkat, akkor az üzletet nem szabad üzemeltetni” – fogalmazott egy hajdúsági kiskereskedő.