JÖVŐ
A Rovatból

Napelemek: semmi információ nincs a több mint fél éve beadott 43 ezer pályázatról

De közben elszállt az euró és az infláció is elszabadult. Hogy lesz ebből támogatás?


Lassan több mint egy éve húzódik a lakosság részére megnyitott vissza nem térítendő energetikai pályázat, köznapi nevén napelemes pályázat. Valójában sokkal komplexebb energetikai korszerűsítésre ad lehetőséget ez a pályázat, amely ráadásul jelentős előrelépés lenne az ország által vállalt karbonsemlegesség felé is. Hiszen a pályázattal, nemcsak napelem rendszerhez juthatnak a jogosultak, de nyílászáró cserével, illetve hőszivattyús fűtési rendszer telepítésével környezetbarát és olcsó fűtési rendszerhez juthatnának. Aminek további előnye, hogy a főleg szegényebb vidékekre jellemző kesernyés füst legalábbis mérséklődne telente.

Hiszen ez a pályázat kifejezetten az alacsonyabb jövedelműek számára lett kiírva, tehát pont ott mérsékelné az energiaszegénységet és adna kis fellélegzést a magas rezsiszámlák terhei alól, ahol minden forint számít.

A pályázat elbírálása azonban döcög. Igazából minden vállalt határidőből kifutottak a kiírók, ami a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy releváns tájékoztatás viszont nincsen. A türelmetlen és aggódó ügyfelek kérdéseire sablonválaszokat küldenek, elérhető illetékes, aki nagyobb kompetenciával rendelkezik, mint egy ügyfélszolgálatos, nem megismerhető. Aggodalomra pedig van ok, hiszen tavaly óta az árak is meglódultak és a forint is lendületeset gyengült. A tavaly költségvetett pályázati keretek idén biztosan nem elegendőek, márpedig a pályázat által megcélzott réteg nem fogja tudni kigazdálkodni a többletköltségeket. De a minisztérium hallgat, megnyugtató választ nem lehet kapni arra a kérdésre, adott esetben megnövelik-e a keretösszegeket úgy, hogy a vállalt pályázati célhoz hozzájuthassanak azok, akik felzárkóztatására a pályázat ki lett írva.

A tanácstalan pályázók facebook-csoportokban kérdezgetik egymást és próbálják tartani a lelket, mivel hivatalos megnyugtatás nem érkezik. És ahogy ilyenkor lenni szokott, fogy a türelem, szárnyra kapnak az összeesküvés-elméletek is, vagy ami rosszabb, a teljes apátia.

A fenyegető gazdasági válság árnyékában pedig nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy az ember sötéten lássa a jövőt.

Az egyik kivitelezői Facebook-csoportban az egyik vállalkozó egy nyílt levelet tett közzé, amiben valódi kommunikációt követel az állami aktoroktól. A levél hosszasan taglalja, miben tudnának segíteni a kivitelezők, ha konzultálnának velük, például a hiánypótlások kiküldésekor.

Megkerestem pár pályázót, pályázatírót, kivitelezőt, hogy megtudhassam, hogy áll most a dolog, mire számítanak, mire számíthatnak, mik az aggodalmaik jelenleg. Sajnos, bár velem könnyen szóba álltak, de jellemzően mindenki tart attól, hogy amennyiben beazonosíthatóak lennének, annak negatív következményi lehetnének. Még inkább igaz volt ez a kivitelezőkre, akik nemcsak magukat, de ügyfeleiket is féltették, így ők még saját keresztnévvel sem vállalták a megszólalást.

Pályázók

Marianna pályázatírót vett igénybe, ami bizony borsos kiadás: előre száztizenötezer forintot kellett leszurkolnia, amit még sikeres pályázat esetén kétszázhúszezer körüli összeggel kell megfejelnie. Ráadásul a kivitelező is elkért ötvenötezer forintot, amikor kijött.

Edina szerencsésebb volt, minden segítséget megkapott a kivitelezőtől, de magának kellett beadnia a pályázatot. Az online rendszer kitöltése embert próbáló feladat volt, azt gondolja, egy egyszerűbb ember elvérezne rajta. Egyetlen hiánypótlást kértek, és azóta csend. Semmi visszajelzés. Összevissza csak az energetikai tanúsítványra kellett költenie, harmincezer forintot. Először a komplex pályázatot szerette volna beadni, de végül, mivel nem lett volna elég pontjuk, inkább csak a napelemes opciót választották.

Azután menet közben kiderült, hogy mindenki meg fogja kapni a pénzt, ha jogosult rá, eltörölték a pontrendszert,

de azért úgy gondolja, mégis csak jobb, hogy a kisebb összegre pályázott, mert így talán, ha elszállnak az árak, még van esélye kifizetni a különbözetet.

Zoltán amióta beadta a pályázatot, semmi visszajelzést sem kapott. Sem hiánypótlási felhívást, sem jogosultsági értesítést. Csak a napelemes támogatásra pályázott, nem nagy, mindösszesen másfél millió forint értékben, ha úgy adódna, rá is fizetne. Azt gondolja, hogy azért áll minden, mert üres a kassza. Azért húzzák a döntéseket szerinte, mert arra játszanak, hogy talán sokan visszavonják a pályázatukat. Testvére ugyanakkor adta be a hasonló pályázatát, ő már kapott jogosultsági értesítést, egy hónappal a beadás után.

Norbert önállóan pályázott. Harmadik hónapban kapott hiánypótlási felhívást, időben beküldte. Egy hétre rá el is fogadták. Azóta semmi. Ha tovább emelkednek az árak, már nem tudna belepótolni. Eddig tíz százalék önerőről volt szó, ami kilencmillió forint mellett kilencszázezer forintot jelentett, azonban az azóta romló gazdasági helyzet miatt már nem biztos, hogy ennyit elő tud teremteni. Sajnálná elengedni és nem is érti, hogy pont az alacsony jövedelműeknek kiírt pályázatnál hogy adódhat elő egy ilyen bizonytalanság.

„Ha ebbe nem avatkozik bele az állam, akkor nem értem, hogy miért így írta ki”.

Tibor maga is pályázatíró, neki így nem okozott különös nehézséget a pályázat beadása. Mivel ingatlanvásárlásban volt, kapóra jött neki egy ilyen lehetőség. Akkor még a jövedelmet a kiírás szerint elosztották az ingatlanban lakók számával, így belefért az alacsony jövedelmi korlátba. Később módosították a feltételeket, már nem lehetett elosztani a bent lakók számával, így kiestek. Viszont szülei és felesége szülei részére beadta. „Amikor a pályázatokhoz generálkivitelezőt kerestem, eléggé szórt a lista. Volt olyan, aki már a telefonbeszélgetésért is szinte pénzt kért volna, más meg világossá tette, hogy a pályázónak csak az energetikai tanúsítványért kell fizetni, ami alapból fizetős volt.”

A választások előtt azt ígérték, hogy március végéig megszületnek a döntések, és aki jogosult, az meg is kapja a támogatást.

A két pályázatból az egyik elég hamar megkapta a jogosultsági döntést, a másik még semmit sem kapott.

Tibor úgy gondolja, hogy azok, ahova rendesen kimentek a kivitelezők és kiszámoltak mindent pontosan, végül rosszul járhatnak, ha áremelkedés lenne. Akik viszont a maximális fajlagos költségeket pályázták meg, ott még jócskán lehet puffer, ami lefedheti az áremelkedéseket. Továbbá azok járhatnak még rosszul, akik csak napelemre pályáztak és nem a legnagyobbra, hanem kisebbekre. Itt az euró árfolyam elszállása jócskán megemelheti az árakat.

János (álnév, keresztnévvel sem vállalja a történetét). Két éve vették a házukat, nagyon megörültek a lehetőségnek, hogy a húsz éves gázkazánt lecserélhetik hőszivattyúra. Menet közben kiderült, hogy mivel egy évvel korábban önerőből kicserélték a nyílászárókat, nem pályázhatnak a hőszivattyúra sem, csak a napelemre. Elindultak egy céggel, amivel minden papírt elintéztek, és közvetlenül a szerződéskötés előtt a kivitelező visszalépett, arra hivatkozva, hogy a kormány annyit változtatott már a pályázati feltételeken, hogy ez nem éri meg nekik a továbbiakban.

Önnel, mint Megrendelővel Szándéknyilatkozatot írtunk alá, azért, hogy a „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” RRF-6.2.1 jelű pályázaton közösen indulhassunk.

Cégünk hónapok óta dolgozik azon, hogy a pályázaton való induláshoz minden szükséges segítséget meg tudjon adni és mint regisztrált kivitelező cég teljes körű szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek. Vállalásunkhoz híven elsők között regisztráltuk a ... Kft-t a pályázatban résztvevő kivitelező cégek között, kapacitásainkat fenntartva, hogy nyertes pályázat esetén a pályázati kiírásnak megfelelően megvalósíthassuk az Ön projektjét.

(...)

Cégünk bízva az állami garanciákban, alapos megfontolás után mérte fel, hogy milyen típusú és hány pályázatot tudunk úgy megvalósítani, hogy az Önök projektje szempontjából mindvégig biztosítva legyen a kiépítendő rendszer határidőre való kivitelezése.

Mint, azt Ön is bizonyára tapasztalta, eddig is rendkívül sok bizonytalanság övezete a pályázatot.

Többször módosításra kerültek a pályázati feltételek, alig egy hónap leforgása alatt, alapjaiban változtak meg a pályázaton való részvétel és a lebonyolítás szabályai.

Ezt a bizonytalanságot tovább fokozta, hogy egy olyan pályázatról van szó, amelynek finanszírozására Európai Uniós forrásokat kíván a magyar állam felhasználni, amelyek azonban továbbra sem állnak rendelkezésre.

Legvégül pedig a napokban vált publikussá az alábbi döntés.

A kormány múlt héten bejelentett 350 milliárd forintos költségvetési kiigazító csomagja miatt, már lezárt uniós napelemes és energiahatékonysági pályázatban elvégezett munkák után, a kivitelező vállalkozók számára esedékes folyósításokat minisztériumi utasításra nem fizethetik ki. Ez a bejelentés, egy már 2 éve futó napelemes pályázatot érint, ahol a RRF-6.2.1 pályázati felhíváshoz hasonlóan szintén a magyar állam finanszírozza a szállítókat, azaz vállalkozóként a ... Kft-t is.

(...) Számos olyan projektünk van, ahol most hónapokon keresztül cégünknek kell megfinanszírozni az elvégzett munkálatok költségeit.

Mindezeket figyelembe véve, a mai napon úgy döntöttünk, hogy cégünk biztonságos működése, likviditásának biztosítása és alkalmazottainak védelmében, nem tudunk egy olyan pályázaton részt venni, ahol törvényes, megkötött vállalkozási szerződések birtokában, az elvégzett munka után sincsen semmilyen garancia arra, hogy annak ellenértéke részünkre megfizetésre kerül.

Ennek fényében a megkötött Szándéknyilatkozattól elállunk.

Nagy ijedtség után végül sikerült találni egy másik céget, akikkel sikeresen beadták. Március elején, még a választások előtt kaptak egy értesítést, hogy jogosultak igénybe venni a pályázatot, azóta semmi. Azt is írták előtte, hogy a támogatási iratot még március vége előtt megkapják, semmi ilyen nem történt. Két Facebook-csoportban benne van, ott is olvassa, hogy

próbálkoznak a pályázók kérdéseket feltenni, de kitérő válaszokat kapnak csak.

„Az egész pályázattal kapcsolatban nem értem, hogy például miért zártak ki minket a hőszivattyú telepítésből csak azért, mert az ablakaink már rendben voltak. Illetve, amennyiben valóban támogatni akarnák az elektromos átállást, akkor miért a meglévő fogyasztás alapján kalkulálják ki a napelemek teljesítményét? Hiszen egy hőszivattyúnak is van áramigénye, ami eddig nem jelentkezett. Tehát a továbbiakban sem fogja a napelemrendszer lefedni a háztartás teljes fogyasztását.”

Anita éppen egy olyan házat vett, amit teljes körűen fel kell újítani. Az energetikus, amikor a felmérést készítette, azt mondta: „na ez az a ház, amire kiírták a pályázatot”. A második pályázati kiírásban szerepelt, hogy márciusra kell döntésnek születnie. Arra gondolt, hogy akkor még időben lesz a házfelújítással. Azonban áprilisban csak egy jogosultsági értesítést kapott és azóta sem tud semmit.

A házfelújítás a pályázatra való tekintettel négy hónapja áll, ezért a lakását sem tudja eladni, mert nem tudja mikor költözhet, mivel a nyílászárókra vár. Addig a burkoló sem haladhat, akivel a korábban megbeszélt júliusi időpontot lemondta, most áttették októberre, de utána már nem tud burkolni, mert valószínűleg addig nem lesz fűtés a házban.

„A legnagyobb baj az, hogy teljes hírzárlat van. Meg kellene tisztelni annyival a pályázókat, hogy legalább valami hiteles információt mondjanak.”

Adrienn édesapjának segített, hogy a szülői házra tudjanak benyújtani pályázatot. Információt ő sem kap, holott kéthetente próbálkozik, de csak sablonszöveggel válaszolnak, hogy legyen türelemmel. Ami aggasztja, hogy az árak közben elszálltak, és szerinte a több mint negyvenezer pályázó jó része nem lesz képes zsebből kiegészíteni a szükséges forrást, ami azt jelenti, hogy ők mind elesnek a támogatástól. Azonban biztos benne, hogy az állam nem emeli meg a támogatás összegét. Két hete elege lett és felhívta az ÉMI-t, ahol azt mondták neki, hogy a Széchenyi Programirodát keresse. Adrienn erre azt mondta, legyen szíves kapcsoljon egy kompetens személyt, aki tud tájékoztatást adni, mert

nem azzal van a gond, hogy elhúzódik a pályázat, hanem, hogy nincs tájékoztatás.

Az ügyfélszolgálatos azonban közölte, hogy ő nem tud senkit kapcsolni. A Széchenyi Programirodánál viszont azt mondták neki, hogy az ÉMI tud tájékoztatást adni. „Ezután felhívtam a minisztériumot (ITM), hogy mondjanak valamit, elvégre ők a pályázat gazdái. Azt válaszolták, hogy keressem az ÉMIT. Tökéletesen körbe lehet pattogni a három fél között, nincsen senki, aki értelmes választ tudna adni a kérdésekre.”

Pályázatíró

Szilvia (pályázatíró) bizakodik. Ő ezt a munkát a pályázók részére díjmentesen végezte, kizárólag a kivitelezőktől vár majd díjat, sikeres pályázat esetén. Szerinte volt éppen elég példa arra, hogy akár visszamenőleg módosítottak pályázati kiírásokon. Azt gondolja,

nem hagyja majd az állam, hogy a megcélzott réteg az áremelkedések miatt elessen a lehetőségtől.

Bár a tapasztalata az, hogy más pályázatoknál is csak az ügyintézőkig lehet eljutni, nincsen külön tájékoztatás, de megérti, hogy ekkora csúszásnál jó lenne egy nyilatkozat, hogy megnyugtassa a kedélyeket. „Mi pályázatírók észre sem vesszük mennyi idő telik el. Van olyan pályázatom, amit tavaly áprilisban adtunk be és még semmi visszajelzés nem érkezett.”

Kivitelezők

Akikre a legtöbb munka hárul, és eltekintve néhány (rossz) kivételtől, mindezt minden előzetes díjazás nélkül végzik a leendő munka reményében. Emberfeletti munkát végeztek mind a pályázatbeadás segítésénél, hiszen nem volt túl felhasználóbarát a felület, és azóta is, mert a hiánypótlási kérdéseket is végül ők válaszolják meg.

Kata (megváltoztatott keresztnévvel): a kiírást megelőzően még voltak szakmai egyeztetések a minisztériummal, de amint átvette a lebonyolítást az ÉMI a kommunikáció inkább egyoldalúvá vált. Ők adták ki a hiánypótlásokat, vizsgálják a pályázatokat, adják ki a tisztázó kérdéseket. „Amikor kérdeztük őket, hogy mikorra várhatóak a támogatói okiratok, az alábbi választ adták: „A tartalmi értékelés időtartamára vonatkozó információt nem tudunk szolgáltatni, társaságunk erre nincs felhatalmazva.”. Közben telefonon többször kaptunk már határidőkre ígéretet, (május vége, június vége stb.), amik aztán szépen lassan elmúltak, a döntésekről pedig továbbra sincs semmi hír.”

A beadást követően egyszer csak elindult egy hullám, kimentek a hiánypótlások majd, amikor közeledtek a választások, akkor mindenki hirtelen elkezdett jogosultságit kapni, párhuzamosan ekkor ment ki egy közlemény, hogy mindenki nyer, aki jogosult, illetve ekkor törölték el a pontozást is.

Sok ügyfél már úgy hívott, keresett meg minket, hogy ő nyert, pedig ez az értesítés még korántsem ezt jelentette, hiszen volt, aki úgy kapott jogosultságit, hogy épp folyamatban volt a hiánypótlása.

Kata azt tapasztalta, hogy a hiánypótlásokat dömpingszerűen küldték ki, sok esetben értelmetlen kérdésekre kellett válaszolni maximum 10 naptári nap alatt és minden bíráló másképp értelmezte a felhívást. Lehetett érezni, hogy olyanokat is bevontak az elbírálási folyamatba, akik nem ismerték teljesen a kiírást, az időközben megjelent módosításokat, illetve magát a felületet, ahova a pályázatokat kellett feltölteni. „Volt olyan időszak, amikor már a saját levelüket küldözgettük vissza, hivatkozva arra, hogy más ügyfélnél már ezt tisztáztuk, amire aztán írásban jelezték 'Szíves elnézését kérjük, az ellenőrzés során tévesen került megállapításra a következő ellenőrzési pont'.” Ők is, mint sokan mások, egységesen generálták le a szerződéseket, ezért is próbáltak az ÉMI-vel kommunikálni, hogy a hiánypótlások is legyenek egységesek, mert ez mindkét oldal munkáját nagyban megkönnyítette volna, de erre azt a választ kapták, hogy minden ügyfél egyedi elbírálásban részesül. Sajnos így viszont sokkal nagyobb a hibalehetőség, ami majd a végső elszámolások során fog kibukni.

A választások után azonban leállt az egész. Egy-két hiánypótlás, jogosultsági jött, de korántsem annyi, mint korábban. Azóta bármit is kérdeznek, nem jön információ, csak általános levelek.

Az árakat megpróbálták úgy tervezni, hogy kimaxolják a költségvetéseket, hogy a megvalósítás során biztosan beleférjenek. Ez a komplex pályázatok esetében jobban lehetséges, a csak napelemes pályázatoknál sokkal kisebb a mozgástér, hiszen ahol az euró most tart, az már komoly áremelkedést jelent. Biztosan van olyan réteg, akik valamennyi önerőt bele tudnak majd rakni, ha drágul a pályázat, de voltak olyanok, akiknek már a huszonhétezer forintos energetikai felmérés díjának a kifizetése is gondot okozott. Ráadásul jelenleg a kisebb napelemes rendszerek kivitelezése már nem éri meg a legtöbb kivitelezőnek. Kiszámolták:

a jelenlegi árfolyamokkal, és ott tartanak, hogy a 4.1 kW alatti rendszerek kivitelezését lehet, hogy el sem tudják vállalni.

Úgy gondolja, hogy most még csönd van, de majd akkor borul minden, ha kijönnek a döntések, tegyük fel kisebb összegről, vagy valaki nyer, más meg nem, ugyanazokkal a paraméterekkel, stb. És amíg nincsenek átlátható szabályok és áramló információ, addig ez elképzelhető.

Zsolt (megváltoztatott keresztnévvel) (kivitelező): először arra gondolt, túlságosan nagyra tartják magukat az ÉMI munkatársai, azért nem kommunikálnak vele. De aztán belátta, hogy nem így van. Simán

a bírálók nagy részének fogalma sem volt arról, mit bírál.

Most mindenki vár. Nincs is más opció. Szerinte vagy árat emel a kiíró, mert például a mostani euró árakkal a négy és fél kW alatti rendszereket nem tudják elvállalni a kivitelezők. A jelenlegi kiírás rossz technikailag. Be lett tervezve egy olyan technológia, a hibrid inverter, amit jelenleg nem engedélyeznek az áramszolgáltatók.

„Ők dolgozhatnak a kiíráson három hónapot, aztán nekem három hónapot adnak arra, hogy mérjem fel a pályázókat, tervezzem meg mindenkinek az energetikai koncepcióját, adjak árajánlatot és azt tartsam másfél évig, miközben az euró megy huszonkét százalékot?”

A minisztérium

Természetesen a Technológiai és Ipari minisztériumtól is szerettem volna megszólaltatni valakit. Amint lehetőség nyílik rá, a cikket frissítjük. Addig is a kérdések, amikre választ várnék:

– Milyen szervezet bírálja el a pályázatokat, ki ennek a szervezetnek a vezetője?

– Miért nincs lehetősége sem a sajtónak, sem az ügyfeleknek kompetens személyektől információhoz jutni a pályázat konkrét állását illetően?

– Nem gondolják-e, hogy folyamatos, valódi tájékoztatással elejét lehetne venni az elégedetlenségnek és a találgatásoknak? Terveznek-e egy sajtótájékoztatót tartani ebben a témában?

– Amennyiben az infláció és a forintgyengülés miatt a megítélt keretösszegek már nem fedezik a pályázati célt, tervezik-e kiigazítani a keretet, hogy a leginkább rászorulók ne essenek el a pályázattól csak azért, mert vélhetően nincs saját forrásuk hozzájárulni beruházáshoz?

– Illetve, mivel az RRF támogatás az Európai Uniótól euróban érkezik, a forintgyengüléssel átváltás után magasabb forintösszeg áll eleve a pályázat rendelkezésére. Ennek megfelelően automatikusan megemelik az adott pályázatok keretösszegét?

– Ha nem, akkor mi lesz az eredetileg erre a célra szánt megmaradó forintösszeg sorsa?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Már öt kupaknyi műanyag van az emberi agyban - a tudósok most ennek a drámai felfedezésnek a hatását próbálják felmérni
Nyolc év alatt 50%-kal nőtt az agymintákban talált mikroműanyagok mennyisége, áll a Nature Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányban. De találtak már mikroműanyagot a méhlepényben, a herékben, az anyatejben és a babák szervezetében is.


Eddig kevesen vették komolyan azt a kockázatot, hogy a mikroműanyagok az agyszövetekig is eljuthatnak, mert úgy gondolták, hogy a szemcsék túl nagyok hozzá. Az Új-Mexikói Egyetem kutatói bebizonyították, hogy ez nem igaz, sőt, riasztóan magas koncentrációban találtak mikroműanyag-szennyeződést az emberi agyban, ami mostanra sokkal fertőzöttebb lehet, mint bármelyik másik szervünk. Ha ez önmagában nem lenne elég nagy baj: az amerikai tudósok arra jutottak, hogy a környezetvédelmi törekvések ellenére növekvő tendenciáról van szó. 

A mikroműanyagok, vagyis elhasználódott polimerek apró darabkái az általunk vásárolt termékek, és főleg a csomagolások révén mostanra mindenhol jelen vannak, a levegőtől a vízen át a talajig. Az elmúlt fél évszázadban az emberi test számos részében is megjelentek.

Tavalyi tanulmányok kimutatták, hogy jelen vannak az emberi herékben és a méhlepényben. Más tudósok a vérben, a spermában, az anyatejben és még a babák első székletében is találtak belőle.

Egy februári tanulmány szerint ráadásul a koraszülött babák méhlepénye több mikroműanyagot tartalmazott, mint a nem koraszülött csecsemőké, annak ellenére, hogy kevesebb idejük volt a részecskék felhalmozódására.

Az Új-Mexikói Egyetem kutatói pedig megállapították, hogy az emberi agyban lévő mikroműanyag-felhalmozódás az elmúlt nyolc évben a másfélszeresére emelkedett.

A mikroműanyagok átlagos koncentrációja az általuk vizsgált 24 emberi agyban 5000 mikrogramm/gramm volt. Ez körülbelül hét gramm műanyag agyanként – annyi, mint egy eldobható kanál vagy körülbelül öt vizespalack kupakja

- mondta a kutatást vezető Dr. Matthew Campen a New York Times-nak.

„Ez teljesen új helyzetet teremt: sok műanyagdarab jóval kisebb, mint korábban hittük. A vírusok méretének két-háromszorosát érik csak el, tehát nanométeres nagyságrendűek” - mutatott rá a kutatást vezető toxikológus. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 400-szor kisebbek, mint egy hajszál szélessége.

Dr. Campen hozzáfűzte: az agyban megfigyelt felhalmozódás üteme jól tükrözi a műanyaghulladék mennyiségének globális növekedését, és a tanulmányban leírt eredmények okkal kelthetnek riadalmat világszerte. Bár az még nem világos, hogy ez a műanyagmennyiség milyen hatással van az emberi egészségre.

Az is kiderült, hogy a demenciával diagnosztizált emberek agyszövete akár tízszer több műanyagot is tartalmazhat, mint másoké. Bár a tudós úgy gondolja, egyértelmű az összefüggés, ez a kutatás egyelőre nem tudta bizonyítani, hogy a műanyagok magasabb szintje váltja ki a betegség tüneteit. Lehetséges, hogy a mikroműanyagok nem okozzák a demenciát, hanem az állapotromlás fokozódása miatt halmozódnak fel. Ezeknek az agyaknak ugyanis porózusabb a vér-agy gátja, és kevésbé képesek kiüríteni a méreganyagokat.

Azt is vizsgálják, hogy a felhalmozódó mikroműanyagoknak van-e szerepük a Parkinson-kór vagy a memóriavesztés kialakulásában.

Formabontó módszerrel mérték a mikroműanyagok mennyiségét az agyban

A kutatás egy olyan új módszerre épült, amelyet az egyetem kutatói fejlesztettek ki a szövetekben található mikroműanyagok meghatározására és mennyiségi elemzésére. Ezt a módszert már korábban is használták méhlepényekben, valamint emberek és kutyák heréjében lévő műanyagok vizsgálatára.

A mostani kutatás során az Új-Mexikói Orvosi Hivataltól kapott agyszövet-mintákat elemezték, hiszen a törvény szerint ezeket hét évig kell megőrizni, vagyis ideálisak arra, hogy felvázolják belőlük az utóbbi időszak tendenciáit. A régebbo - egytől egyig az agy homloklebenyéből származó - minták 2016-ból származtak, és ezeket hasonlították össze 2024-es mintákkal.

A kutatók kémiai oldószerbe helyezték a szöveteket, így egyfajta pépet hoztak létre, amiből centrifugával kiszűrték az oldhatatlan műanyagokat tartalmazó üledéket. Ezt pirolízises eljárással 600 Celsius-fokra hevítették, majd felfogták a műanyagok égése során keletkező gázokat. A polimerekből származó ionokat végül szétválasztották és tömegspektrométerrel azonosították.

A módszer 12 különböző polimert mutatott ki és mért meg az emberi agyszövetekben. Megállapították, hogy ezek többsége polietilén, amit széles körben használnak csomagolóanyagok, palackok és poharak gyártására.

A kutatócsoport transzmissziós elektronmikroszkóppal is megvizsgálta azokat a szövetmintákat, amelyekben magas polimerkoncentrációt találtak. Kiderült, hogy éles műanyag szilánkok csoportosulásairól van szó, amelyek mérete nem haladja meg a 200 nanométert – tehát alig nagyobbak a vírusoknál. Ennyire apró részecskék már át tudnak jutni a vér-agy gáton, vagyis azon a testünkben lévő védőkapun, ami éppen a nem kívánatos anyagok agyba jutását hivatott megakadályozni.

Egyértelműen aggasztó a helyzet, de még sok a kérdőjel

Campen elismerte: egyelőre nem világos, hogy a mikroműanyagok miként kerülnek az agyba, és azt sem tudni, milyen hatást váltanak ki. Mindeközben viszont a különböző plasztikokat biológiailag közömbös anyagnak tartják, ezért orvosi alkalmazásokban – például stentek és műízületek gyártásánál – is használják őket.

„Felmerülhet, hogy a műanyagok akadályozzák a kapillárisokban a véráramlást, esetleg megzavarják az agyban az axonok (az idegsejtek sajátos szerkezetű, leghosszabb nyúlványai) közötti kapcsolatokat. Elképzelhető továbbá, hogy a mikroműanyagok elősegítik a demenciához köthető fehérjehalmozódást” - sorolta a lehetőségeket.

A toxikológus úgy véli, a mikroműanyagok nagy része az élelmiszereken keresztül jut be az emberi szervezetbe, különösen a húsok révén, ami az ipari húsfeldolgozás módszereire, valamint arra vezethető vissza, hogy a műanyagok növekvő koncentrációban vannak jelen a táplálékláncban.

„Mivel a mezőgazdasági területeket műanyaggal szennyezett vízzel öntözzük, feltételezzük, hogy a műanyagok ott halmozódnak fel. Ezeket a növényeket etetjük meg az állatokkal, majd az állati trágyát visszajuttatjuk a földekre, így egyfajta önmagát erősítő folyamat alakul ki”

- vezette le Campen. A most felfedezett mikroműanyagok az 1960-as évekből származhatnak, vagyis évtizedekig tarthat, mire a műanyagok ennyire apró darabokra bomlanak és bekerülnek az emberi szervezetbe.

A toxikológus szerint az új eredmények globális egészségügyi fenyegetést jelentenek, de a fogyasztókat nehéz motiválni, hiszen a mikroszkopikus méretű szennyeződések nem keltenek elég nagy riadalmat.

A tűzzel játszunk, és ez beláthatatlan következményekkel járhat

A műanyaggyártás továbbra is zavartalanul folyik világszerte. Ha még ma leállítanák, akkor is évtizedeket venne igénybe a meglévő polimerek lebomlása mikroszkopikus részecskékké, így a mikroműanyagok és nanoműanyagok koncentrációja az elkövetkező években bizonyára tovább emelkedik majd - mind a környezetben, mind pedig a táplálékláncban.

Ironikus, hogy a műanyagok kifejlesztését éppen a környezetvédelem szándéka ösztönözte.

Az első szintetikus polimert 1869-ben feltaláló John Wesley Hyatt a már akkor is egyre veszélyeztetettebb élővilág megmentőjét látta a műanyagban, hiszen a használatával kiválthatóak olyan anyagok, amelyeket az ember a természettől vesz el. Sten Gustaf Thulint, az 1965-ben szabadalmaztatott műanyag zacskó megalkotóját hasonló célok vezérelték: kifejezetten a papírszatyrok kiváltása miatt állt elő a találmánnyal, a fák védelmében.

A svéd kutató fia, Raoul Thulin a BBC-nek azt mondta: ha az apja még mindig élne, döbbenten figyelné, hogy az emberek kidobják a szatyrokat, ahelyett, hogy újra meg újra felhasználnák, hiszen az ő szándéka éppen ez volt. A Thulin család egyébként egy fillér hasznot sem húz az anno a Celloplast cég által bejegyzett szabadalomból.

Sok szakértő szerint a műanyaggal az a legnagyobb gond, hogy túl olcsó, ezért újrafelhasználás helyett egyszerűen kidobjuk. A WWF jelentése szerint 2019-ben a műanyaghulladékoknak csupán 9 százalékát hasznosította újra a világ. Jelenleg a globális műanyaggyártás körülbelül 60 százaléka egyszerhasználatos termékeket állít elő, amelyeket eleve eldobásra szánnak.

A WWF szerint globális műanyagszennyezés elleni egyezményre lenne szükség. Az OECD is arra jutott,

ha nem születnek szigorúbb szabályok, a műanyaggyártás és felhasználás a 2020-as 435 millió tonnáról 2040-re 736 millió tonnára nőhet. Ez brutális, 70 százalékos emelkedést jelenthet,

miközben a nem megfelelően kezelt (az élettartama végén kidobott és rosszul, illetve nem ártalmatlanított) műanyaghulladék mennyisége 81-ről 119 millió tonnára, vagyis közel 50 százalékkal nőhet.

Az OECD szerint ahhoz, hogy ezt elkerüljük, emelni kellene a műanyagokra és csomagolásokra kivetett adókat, be kellene tiltani bizonyos egyszer használatos műanyagokat, és ki kellene terjeszteni a gyártói felelősségi rendszereket.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Kína vasököllel vág vissza Trumpnak - a ritkaföldfémek eladásának korlátozása szorult helyzetbe hozhatja Amerikát
A ritkaföldfémek terén Kína kivételezett helyzetben van, és most él is ezzel, ami súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet az Egyesült Államok számára. Komoly kihívások elé néz a védelmi ipar, az elektromos járművek gyártása és az elektronikai szektor.


Peking úgy döntött, hogy a Trump-kormány sokkoló vámtarifáira válaszul (a kínai termékek többségére 54 százalék vámot vetettek ki) 34%-os megtorló vámot alkalmaz minden amerikai termékre, emellett visszatartja olyan ritkaföldfémek kivitelét az országból, amelyeket szinte kizárólag Kínában bányásznak, illetve dolgoznak fel. A pénteken bejelentett exportkorlátozások alaposan leszűkíthetik az Egyesült Államok és a Nyugat ellátását olyan ásványokból, amelyek létfontosságúak a védelmi ipar, az elektromos járművek, a tiszta energia és az elektronikai szektor számára.

A probléma nagyságát jól jelzi, hogy

Kína állítja elő a világ ritkaföldfém-ásványainak 60%-át. Náluk történik a globális ritkaföldfém-ásványok feldolgozásának 90%-a, és eddig tőlük jött az Egyesült Államok ritkaföldfém-importjának 72%-a. Emellett Kína uralja a ritkaföldfémek bonyolult és szennyező finomítási folyamatát is.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium bejelentése szerint április 4-től hét kategóriába tartozó közepes és nehéz ritkaföldfémek kerülnek exportkorlátozás alá – köztük a szamárium, gadolínium, terbium, diszprózium, lutécium, szkandium és ittrium.

A szamáriumot például állandó mágnesek gyártására használják, amelyek a repülőgép-technológiák és védelmi rendszerek alapvető alkotóelemei. A gadoliniumnak az orvosi képalkotásban, valamint az atomreaktorokban van nagy szerepe. A diszprózium kritikus fontosságú a nagy teljesítményű mágnesek előállításához, amelyek magas hőmérsékleten működnek, általában elektromos járművekben és szélturbinákban. A szkandium a repülőgép-alkatrészgyártásban fontos anyag, míg az ittriumot szupravezetők, lézerek és különféle orvosi alkalmazások előállításához használják.

A kritikus fontosságú ásványi anyag kitermelésével és feldolgozásával foglalkozó amerikai NioCorp vezérigazgatója, Mark A. Smith úgy reagált, hogy

a kínai válaszlépés jelentős fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára nézve, érintheti a Pentagon fejlett fegyverrendszerek ellátási láncait, beleértve a lopakodó vadászgépek, a precíziós vezérlésű lőszerek, a műholdak és a hiperszonikus fegyvereket gyártását.

A kínai bejelentés miatt azonnal 14%-ot zuhantak a GE Healthcare Technologies részvényei is. A gadoliniumot ugyanis az MRI-vizsgálatok tisztaságának javítására használják, és a korlátozások jelentős hatással lehetnek a cégre, mivel az MRI-szkennerek a vállalat teljes értékesítésének 46%-át tették ki 2024-ben.

A mostani korlátozás a nyersanyagokon kívül olyan késztermékekre is vonatkozik, amelyek az amerikai ipar számára nélkülözhetetlenek - köztük az állandó mágnesekre, amelyek pótlása komoly kihívást jelent. „A diszpróziumot és/vagy terbiumot tartalmazó nagy teljesítményű ritkaföldfém-mágnesek teljes körű exportkorlátozása súlyosan érinti a védelmi szektort” – mondta a Reutersnek Ryan Castilloux, az Adamas Intelligence tanácsadó cég alapítója.

A nehéz ritkaföldfémek is különösen érzékeny területnek számítanak, mivel Kína ezek felett még nagyobb ellenőrzést gyakorol.

Jelenleg Kínán, Mianmaron és Laoszon kívül csak egyetlen nehéz ritkaföldfém-bánya működik.

Ez a brazil Serra Verde projekt, de ők is Kínába szállítják a termékeit feldolgozásra. Peking szoros ellenőrzést alá vonta a mianmari és laoszi ellátási láncokat is, tehát lényegében a világ minden ilyen bányászati tevékenységre jogot formál, vagy hatást gyakorol.

Bár a mostani korlátozások nem jelentenek teljes tilalmat, az exportengedélyek csökkentésével visszafoghatják a szállításokat. És ez nem lenne példa nélküli intézkedés: az ázsiai ország márciusig például egyetlen gramm antimont sem exportált az Európai Unióba, miután tavaly szeptemberben korlátozásokat vezetett be a diódák, infravörösfény-detektorok, illetve vízvezetékek, lefolyók, ólomakkumulátorok rácsainak gyártására használt fém kivitelére.

Emellett a fejlett memóriachipek és chipgyártó berendezések Biden-kormány által elrendelt eladási tilalmára válaszul Kína már tavaly decemberben leállította a gallium, a germánium, az antimon és a szuperkemény anyagok exportját az Egyesült Államokba, valamint szigorítottak a grafit-exporton is.

A gallium és a germánium kritikus fontosságú a félvezetők, az elektronika, az infravörös eszközök és a napelemek gyártásához. Az antimon nélkülözhetetlen katonai alkalmazásokhoz, például lőszerekhez, infravörös rakétákhoz és az éjjellátó technológiához. A grafit pedig létfontosságú a lítium-ion akkumulátorok gyártásához, az acélgyártáshoz és az elektromos járművek gyártásához.

A kínai Kereskedelmi Minisztérium Trump vámtarifáira válaszul azt is bejelentette, hogy 16, főleg védelmi, logisztikai, adatelemző, űripari és légiközlekedési tevékenységet folytató amerikai vállalat felé korlátozzák a kínai gyártású alkatrészek exportját, míg 11 további céget felvesznek a „megbízhatatlan entitásokról” vezetett listájára. A kínai CCTVNEWS szerint ez azzal jár, hogy a cégeknek mostantól egyáltalán nem szabad üzleti tevékenységet folytatni Kína területén vagy kínai vállalatokkal.

Amerikai katonai drón

A listára tett amerikai cégek között olyan vállalatok szerepelnek, mint a harctéri helyzetfelismerésre, illetve katonai, rendészeti és ellenőrzési célokra drónokat gyártó Skydio, Firestorm Labs, Kratos Unmanned Aerial Systems és BRINC Drones, de megtiltották a Kínával történő kereskedést más, mesterséges intelligencia, híradástechnikai és harcjármű megoldásokat fejlesztő cégeknek is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
A ChatGPT a saját gyerekei megölésével vádolt meg egy ártatlan férfit
Stimmelt a férfi neve, a szülővárosa, a gyerekek száma, a nemük, csak az nem, hogy a háromból kettőt meggyilkolt. Ja, és a harmadikat is megpróbálta eltenni láb alól. Legalábbis a mesterséges intelligencia szerint.


Az osztrák Noyb nevű adatvédelmi jogvédő szervezet újabb panaszt nyújtott be az OpenAI ellen, mert a ChatGPT egy norvég férfit tévesen gyilkossággal vádolt meg, írja az Engadget. A mesterséges intelligencia azt állította róla, hogy

21 év börtönt kapott két gyermeke meggyilkolásáért és egy harmadik megölésének kísérletéért, miközben ez nem igaz.

A ChatGPT a valós adatokat is összekeverte a hamis állításokkal: helyesen adta meg a férfi szülővárosát, valamint gyermekei számát és nemét. A Noyb szerint ezzel egyértelműen megsértette az adatvédelmi szabályokat.

Nem ez az első eset, hogy a ChatGPT valótlan vádakkal illet ártatlan embereket. Korábban egy férfit csalással, egy bírósági tudósítót gyermekbántalmazással, egy jogászprofesszort pedig szexuális zaklatással hozott összefüggésbe – derül ki a magazin cikkéből.

Az OpenAI eddig azzal védekezett, hogy a ChatGPT figyelmezteti a felhasználókat a hibák lehetőségére, de a jogvédők szerint ez nem elég. A kérdés most az, hogyan reagál a cég az újabb panaszra – és hogy egy mesterséges intelligencia megúszhatja-e annyival, hogy „bocsánat, tévedtem”.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Chemtrail, mélyállam, chipek az oltásban - kiderült, hogy az AI hatásos ellenszer az összeesküvéselmélet-hívőknél
Egy kutatás szerint a mesterséges intelligencia érveinek hatására sokan kételkedni kezdtek a korábban megkérdőjelezhetetlennek hitt elméleteikben. Persze nem mindenki hajlandó leülni beszélni egy AI-val.


Ma már szinte mindenki meg tud nevezni legalább egy laposföldes szomszédot, chemtrailes barátot, oltásellenes rokont vagy holdutazást tagadó ismerőst, sőt, az óvatlanabbak néha leállnak vitatkozni a gyíkemberes kollégával is. A merészebb összeesküvés-elméletek nagy horderejű eseményekről szólnak: CIA-s konspirációnak tartják 9/11-et, esetleg fikciónak nevezik több száz év eseményeit a történelemkönyvekből.

Mivel a hazugságot könnyebb elfogadni, mint a tények megismerésével fáradni, az összeesküvés-elméletek elképesztően sikeresek - és ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett a közösségi média.

Ami szerencsétlen fordulat, hiszen az internet adta lehetőségek nemcsak a légből kapott elméletek terjesztését könnyítik meg a konteóhívők számára, hanem annak ellenkezőjét is: alkalmat adnak rá, hogy kinézzenek az alufóliasapka alól, és észrevegyenek tudományos magyarázatokat, logikus érveket.

Mivel ettől még igaz marad, hogy az összeesküvés-elméleteket gyakran kényelmesebb befogadni, mint az igazságot megérteni, rendkívül hasznosnak bizonyulhat egy új kezdeményezés, ami a mesterséges intelligencia egyszerűen használható eszközeivel magyarázza el a megvezetett embereknek, hogy hazugságokban hisznek.

Amerikai kutatók ugyanis bebizonyították, hogy a mesterséges intelligencia alkalmasabb vitapartner lehet az embernél, ha összeesküvés-elméletekről van szó, hiszen szinte végtelen információ áll rendelkezésére és empatikusabb is, mint a konteósokat gyakran lenéző másik személy.

Az összeesküvés-elméletek kuzinja: a dezinformáció

Az utóbbi években a politikát követő olvasók kimerítő mennyiségben találkoztak hamis hírekkel, amelyek, ha nem is mindig járnak velük kéz a kézben, egy tőről fakadnak az összeesküvés-elméletekkel. Már csak a közönségük miatt is: annak, aki elhiszi, hogy chipet injekcióztak a bőre alá a COVID-oltással, nem kell nekifutásból magyarázni az illuminátusokat vagy a mélyállamot, hiszen szomjazza a hihetetlen és sokkoló állítások izgalmát.

Egyes pszichológiai elméletek szerint az emberek valamilyen belső pszichés szükséglet vagy motiváció kielégítésére fogadják el ezeket az elméleteket, és pont ezért nem győzhetők meg tényekre alapozott cáfolatokkal.

Az, hogy a logikus érvekkel megmagyarázhatatlant sokan elhiszik, jól mutatja, hogy a közösségi média és a politikai megosztottság korában mennyire elmosódtak a határok az igazság és az összeesküvés-elméletek között. Egy új tudományág, a debunkológia (a neve az angol „debunk”, vagyis leleplezni szóból ered) éppen ennek köszönheti a létjogosultságát: azt kutatja, hogy hogyan lehet egy rögzült hiedelmet elmozdítani az emberek fejében.

A propaganda meggyőző hatásait és azok ellenszereit vizsgáló Kurt Braddock, a washingtoni American University kutatója a The Economistnak azt mondta, az érvelés és a vita, amivel a legtöbben próbálkoznak egy összeesküvés-hívővel szemben, ritkán válik be. Mi több, gyakran pont az ellenkezőjét érik el: csak még jobban megerősítik benne a hamis nézeteket. A legújabb debunkológiai kutatások ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a meggyőzés eredményesebb lehet, ha a beszélgetőtárs nem szomszéd, barát, rokon, ismerős vagy kolléga, hanem a generatív mesterséges intelligencia.

Az AI meggyőzőbben cáfol, mint az ember

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai Thomas Costello adjunktus vezetésével vittek végig egy alapos kutatást arról, hogy mi történik, ha a ChatGPT összeesküvés-elméletekben hívő embereket próbál lebeszélni a nézeteikről. A kutatásban 2190, önmagát összeesküvéselmélet-hívőként azonosító amerikai vett részt: egytől egyig leültek a chatbot korábbi, GPT-4 modelljével egy háromkörös beszélgetésre a számukra fontos és végletekig meggyőző témákról.

A résztvevők elmondták, milyen konspirációban hisznek, az AI pedig bizonyítékokra alapozott állításokat hozott fel az elmélettel szemben. A chatbot személyre szabott és részletes ellenérvei, ha korlátozott időtartamra is, de képesek voltak csökkenteni az összeesküvésbe vetett hitet, vagyis sikerült megkérdőjelezni azt a kutatói álláspontot, miszerint a hiedelmeket nem lehet megváltoztatni a hívők fejében.

És az MIT ezzel tudományos drágakőre lelt: bebizonyította, hogy az AI alkalmazható a társadalmi konfliktusok mérséklésére.

Persze csak akkor, ha a jövőben elég nagy számban sikerül elé ültetni összeesküvés-hívőket, és úgy fejlesztik tovább ezirányú képességeit, hogy a beszélgetés hatása tartós maradjon. Costelloék kutatása pedig biztató rajt, hiszen bebizonyította, hogy a meggyőző bizonyítékok megfelelő tálalásával ki lehet zökkenteni az embereket a konspirációs őrületből.

A Science-ben közölt tanulmány szerint a tudósok azt feltételezték, hogy a tényalapú, helyesbítő információkra épülő meggyőzés azért maradhat hatástalan, mert nem elég mély vagy nem elég személyre szabott. A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) viszont éppen abban jók, hogy hatalmas mennyiségű információhoz férnek hozzá, és képesek egyedi érvek megfogalmazására, így közvetlenül tudják cáfolni azokat a „bizonyítékokat”, amelyekre a hívők az összeesküvés-elméletek igazolásaként hivatkoznak.

A tudósok két kísérlet után arra jutottak, hogy a LLM-es közvetítéssel zajló beavatkozás átlagosan 20 százalékkal csökkentette a résztvevők összeesküvés-elméletekbe vetett hitét, és ez a hatás legalább két hónapon át fennállt.

A csökkenés különféle összeesküvés-elméletek esetében is megfigyelhető volt, a klasszikusoktól (John F. Kennedy meggyilkolása, a földönkívüliek vagy az illuminátusok) az aktuális témákig (COVID-19, 2020-as amerikai elnökválasztás). A hatás még azoknál is jelentkezett, akiknél a hit mélyen beágyazódott és az identitásuk részét képezte. És történt mindez úgy, hogy egy profi tényellenőrző szerint az AI által használt 128 állítás 99,2 százaléka igaz volt, vagyis csak a válaszai 0,8 százaléka tartalmazott téves információt. Az egy adott elméletre adott cáfolata mindemellett csökkentette a más összeesküvésekbe vetett hitet is, ami arra utal, hogy a résztvevőkben általánosan mérséklődött a konspirációs világszemlélet, miközben nőtt a hajlandóságuk más hívők meggyőzésére.

Thomas Costello a CNN Terms of Service with Clare Duffy című podcastjének vendégeként megerősítette, hogy a kísérletben alkalmazott LLM-et nem képezték ki a kísérletben előkerült konspirációkból, hanem hagyták, hogy ugyanúgy az interneten található információkra támaszkodjon, mint bármely más csevegés esetében. Ebből következik, hogy ugyanolyan formában és arányban találkozott összeesküvés-elméletekkel, mint az internetező hívők, de ez mégsem rontott az ítélőképességén: nem hagyta helyben a hívők állításait, ha azokra talált meggyőző ellenérvet. Érdekes kivétel volt a földönkívüli élet létezésével kapcsolatos téma, amelyben nincs tudományos konszenzus, ahogy megdönthetetlen bizonyíték sem létezik, így az AI nem feltétlenül akarta cáfolni az alanyok állításait, inkább beszélgetésbe elegyedett velük a témáról.

Az adjunktus szerint a ChatGPT úgy volt képes rávezetni az igazságra az összeesküvés-hívőket, hogy fenntartotta a kíváncsiságukat, és úgy alakította a beszélgetést, hogy végig megmaradjon a pozitív hozzáállásuk.

A modell a rengeteg rendelkezésére álló információval - kvázi azzal, hogy mindenre volt válasza -, illetve a megértő csevegési stílussal elérte, hogy a résztvevők negyede kifejezetten szkeptikussá vált a korábban hitt elmélettel szemben.

„Az AI tulajdonképpen egy nagyon hatékony keresőeszköz. És annyi információ van odakint az interneten, amelyek közül sok még akkor is igaz, legalább egy kis részben, ha összeesküvés-elméletekhez kötődik. A repülőgép-üzemanyag például valóban nem ég elég forrón, hogy megolvassza a vasbeton szerkezetet” - utalt a tudós az egyik népszerű 9/11-es elméletre, amely szerint nem a repülők becsapódása miatt omlott le a Világkereskedelmi Központ. Úgy véli, hogy ilyen részigazságokkal operálva („tényleg nem olvad a beton”) ki lehet alakítani azt a kontextust, amelyre a hívőknek szüksége van ahhoz, hogy meggyőzhetőek legyenek, és az AI ebben remekül teljesített.

A kutatás következtetése szerint sokan, akik erősen hisznek a tényekkel megalapozott cáfolatoknak látszólag ellenálló összeesküvés-elméletekben, megváltoztathatják a nézeteiket, ha elég meggyőző bizonyítékot kapnak.

Elméleti szempontból ez meglepően derűlátó képet fest az emberi gondolkodásról. Arra utal, hogy az összeesküvéses „nyúlüregből” tényleg van kiút, a pszichológiai szükségletek és motivációk pedig önmagukban nem vakítják el a híveket a bizonyítékokkal szemben – csak éppen a megfelelő bizonyítékokra van szükség. Gyakorlati szempontból az eredmények jól demonstrálják a generatív AI meggyőző erejét, és rámutatnak: a felelős használat komoly társadalmi előnyöket jelenthet, de közben nagyon fontos csökkenteni a visszaélések lehetőségét.

Az igazán hajthatatlan hívők tényleg megbíznak egy robotban?

Bár a fent leírt kutatás pozitív lehetőségekkel kecsegtet, érdemes megjegyezni, hogy nem minden hívő hajlandó leülni és egy géppel vitatkozni, vagyis más stratégiákra szintén szükség van ahhoz, hogy az összeesküvés-elméleteket le lehessen győzni. Ennek egyik módja a megelőzés lehet - emlékeztet a The Economist, arra a 1960-as évek óta létező elméletre hivatkozva, amit nem túl fülbemászó módon attitűdinokulációnak hívnak.

A kifejezést William McGuire szociálpszichológus alkotta meg, és azt az eljárást takarja, amikor előre tájékoztatják az embereket arról, hogy léteznek képtelen híresztelések és nyílt dezinformációk, majd konkrét példákat mutatnak ezekre, és stratégiákat javasolnak az elkerülésükre. A lap szerint egy 2023-as tanulmány, amely szélesebb körű beavatkozásokat is vizsgált, azt találta, hogy az ilyen típusú felkészítés közepes vagy nagy hatással bírt a téves hiedelmek visszaszorításában.

Léteznek olyan módszerek is, amelyekkel „meg lehet hackelni” az emberek figyelmét.

A Wisconsini Egyetem kutatói egy tavalyi elemzésben például azt mutatták be, hogy a TikTokon közzétett orvosszakértői cáfolóvideók hatékonyabbak, ha gyors tempójú zene szól alattuk. Az amerikai tudósok szerint a zene elnyomja az agy azon képességét, hogy ellenvetéseket állítson elő, így meggyőzőbbé teszi az üzenetet.

Mindez persze szép, csakhogy ezeket a technikákat ugyanúgy használhatják azok, akik terjesztik a valótlanságokat, mint azok, akik le akarják leplezni azokat.

Szóval mindent számításba véve a legerősebb fegyver a konspiráció és a dezinformáció ellen még mindig a kritikai gondolkodás oktatása lehet, amellyel megtanuljuk, hogy hogyan kell értékelni a tényeket a tisztánlátás érdekében. Szerencsére erre is van konkrét bizonyíték: egy 2018-as tanulmány 806 egyetemi hallgató körében kimutatta, hogy a kritikai gondolkodásra neveléssel csökkenteni lehet a földönkívüliekkel, vagy az egészséggel kapcsolatos áltudományok elfogadását. Érdekes módon viszont ugyanebben a kísérletben kiderült, hogy a holokauszttagadás és a holdraszállás meghamisítása kapcsán még az oktatás sem elég hatékony. Érdemes tehát tovább kutatni a témát, mert a dezinformálás olyan méreteket öltött, hogy muszáj globális megoldást találni rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET: