HÍREK
A Rovatból

Rossz hír az emberiségnek: a „Végítélet órája” 90 másodpercre van az armageddontól

Idén nem állították vissza a tudósok a szimbolikus órát, így maradt minden idők legrosszabb értékén. A háborúk, a nukleáris fenyegetettség, a klímaváltozás és a kiszámíthatatlan mesterséges intelligencia is az okok között van.


Jelenleg mindössze 90 másodpercre van éjféltől a végítélet órája – a tudósok ebben az évben nem állítottak rajta, azaz maradt az eddigi legrosszabb állásán – számol be a BBC.

A szimbolikus óra becsült állását 1947 óta teszi közzé egy atomtudósokból álló társaság, a The Bulletin of the Atomic Scientists' Science and Security Board. 2007 óta a tagok figyelembe vették az olyan új ember által előidézett kockázatok hatását, mint a mesterséges intelligencia és a klímaváltozás, valamint a legnagyobb fenyegetést, az atomháborút.

A tudósok 2024-es keddi közleményében azt írták:

Kína, Oroszország és az Egyesült Államok hatalmas összegeket költ „nukleáris arzenáljának bővítésére vagy modernizálására”, ami „a tévedésből vagy téves számításokból eredő nukleáris háború állandóan fennálló veszélyét növeli”.

Ezekhez jelenleg hozzászámítják az orosz-ukrán konfliktus még mindig fennálló kockázatát, a környezetszennyezés és a klímaváltozás elleni fellépés hiányát és mesterséges intelligencia (AI) eszközeivel való lehetséges visszaélést is.

Az óra 6 évvel „létrehozása” után, 1953-ban, az atomkorszak közepén két perccel állt éjfél előtt. A legmesszebb a „végtől” 1991-ben volt, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírja a START stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezményt, majd felbomlott a Szovjetunió – ekkor 17 percre volt a végső értéktől.

2018-ban értük el ismét a 2 perces veszélyzónát: akkor elsősorban az egyre aggasztóbbá váló klímaváltozás, az Egyesült Államok és Oroszország fegyverarzenáljának modernizálása, a szintetikus biológia és a mesterséges intelligencia potenciálisan rossz kezekbe kerülése, valamint a kiberhadviselés miatt volt szükség az állításra.

2023-ban többek között az orosz-ukrán háború, a csernobili és a zaporizzsjai atomerőmű közelében zajló harcok és Észak-Korea fenyegetései miatt kerültünk minden eddiginél közelebb az éjfélhez, 90 másodperccel. Ezen az értéken nem változtatott most a tudóstársaság, mivel szerintük egyetlen kérdésben sem történt előrelépés, és a mesterséges intelligencia kiszámíthatatlansága is fokozhatja a veszélyérzetet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Jegybankbotrány: két egyetem is célkeresztbe került – Megszólalt az ÁSZ elnöke
Windisch László szerint felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja az MNB körüli ügyekben. A nyomozás újabb fordulatot vehet, és akár a pénz visszaszerzése is szóba kerülhet.


Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.hu Della című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.

A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.

Az ÁSZ-elnök szerint a legkomolyabb megállapításuk az, hogy „itt vélhetően hűtlen kezelés történt, tehát nem kellő gondossággal kezelték a rájuk bízott vagyont”.

Windisch László ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a jegybank mindenkori vezető testületeinek tagjai számon kérhetők lennének. Erről az volt a véleménye, hogy „önmagában a büntetés kiszabása a közpénz szempontjából, bár hasznos és talán elrettentő a jövőre nézve,

még hasznosabb lenne, ha vissza lehetne szerezni a pénzeket”.

Az ÁSZ vezetője úgy véli, az MNB-alapítványok jó célra jöttek létre, de nem megfelelően használták őket, valahogy úgy, ahogy egy kenyérszeletelő kést, ami gyilkos fegyverré válik. „Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés a hibás. Az a hibás, aki rossz célra használta” – mondta.

Windisch László külön kihangsúlyozta, hogy nem kapott utasítást Orbán Viktortól az ellenőrzési terv elkészítésére, csak „javaslatokat kérek a minisztériumoktól, de kevés szokott beérkezni. A nemzeti bankra vonatkozólag nem érkezett javaslat” – állította.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar állampolgárságú túszról tett közzé új videót a Hamász
A palesztin terrorszervezet propagandacélú anyagában Omri Miran Netanjahut és az izraeli kormányt is bírálja. Omri Miran Trumptól vár segítséget.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 23.



„Shalom, Omri Miran vagyok, ez a második születésnapom a Hamász túszaként”

– ezzel a mondattal kezdődik az a videó, amelyet a palesztin terrorszervezet tett közzé. A felvételen ismét Omri Miran látható, akit 2023. október 7-én raboltak el dzsihadista fegyveresek.

A Hetek emlékeztetett arra, hogy Mirant akkor hurcolták el az otthonából, amikor feleségét és két kislányát próbálta megvédeni. A férfiról korábban már nyilvánosságra hoztak egy videót, most egy újabb felvételt készítettek róla.

A két és fél perces videó nagy részében Miran arra szólítja fel az embereket, különösen azokat, akik már kiszabadultak, hogy álljanak ki a még fogságban lévő izraeli túszokért. Azt kéri, szervezzenek tüntetést Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciája elé. Azt is állítja, hogy Netanjahu hívei már lemondtak róluk, és vannak, akiknek az is mindegy lenne, ha meghalnának.

A felvétel végén izraeli politikusokat nevez meg – élükön Netanjahuval –, és azt mondja, hogy szerintük 2023. október 7. az ő felelősségük. A videóban az is elhangzik: „Ne higgyetek Netanjahunak”. Megemlíti Donald Trumpot is, aki szerinte az egyetlen nagyhatalmú vezető, aki nyomást gyakorolhat az izraeli kormányfőre.

A gondosan vágott videóban az is látható, hogy Miran egy kis süteményt kap a születésnapjára. A felvétel alapján úgy tűnik, a Hamász propagandacélokra használta a megszólalását.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mostantól DR. Orbán Balázs – Megkapta a címet a politikai igazgató, pedig volt, akinek kérdései voltak vele kapcsolatban
A miniszterelnök politikai igazgatója maga jelentette be az örömhírt. A dolgozat kapcsán korábban plágiumgyanú és összeférhetetlenségi viták is felmerültek.


Orbán Balázs átvette a doktori oklevelét az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán posztolt erről, azzal a szöveggel, hogy „Minden nap egy jó nap arra, hogy az ember új dolgokat tanuljon.”

A doktori címet január végén ítélte meg neki az ELTE Egyetemi Doktori Tanácsa, azután, hogy Orbán Balázs tavaly decemberben summa cum laude minősítéssel megvédte „A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései” című dolgozatát – emlékeztet a 24.hu. A portál hozzáteszi: ez a PhD-értekezés az egyetlen olyan dolgozat volt 2024-ben az ELTE jogi karán, amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangúlag támogatott, és a 444.hu információi szerint 5 igen, 2 nem, illetve 1 tartózkodó szavazatot kapott.

Úgy tudni, Orbán Balázs munkája szakmai oldalról megfelelt, de a nemmel szavazók összeférhetetlenség miatt nem akarták átengedni. Úgy vélik ugyanis, hogy az állami egyetem kiszolgáltatott helyzetben van, ha kormánytag nyújt be dolgozatot.

Rácz András Oroszország-szakértő anno több problémát is felvetett a dolgozattal kapcsolatban. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója kiszúrta például, hogy a szöveg hivatkozás nélkül vett át hosszabb részeket Orbán Balázs Árpási Botonddal közös tanulmányából, ezért a dolgozat nem tekinthető önálló tudományos munkának. A dokumentum metaadatai alapján rájött továbbá arra is, hogy a dolgozat legalább részben Árpási gépén íródott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pánik Isztambulban: a földrengés miatt a magasból ugráltak le az emberek, sokan megsérültek
A földmozgások nem okoztak komoly károkat, de a pánik miatt sokan megsérültek. Az ellátórendszerek zavartalanul működnek.


Ahogy korábban mi is megírtuk, árom földrengés rázta meg rövid időn belül Isztambul környékét szerdán. Az első rengés 3,9-es erősségű volt, és a Silivri kerület partvidékén történt helyi idő szerint 12:13-kor. Nem sokkal később, 12:49-kor egy 6,2-es erősségű földmozgás is bekövetkezett ugyanott, majd 12:51-kor egy újabb, 4,4-es rengés rázta meg Buyukcekmece kerületét.

A legerősebb földrengés a Német Geotudományi Kutatóközpont (GFZ) szerint 6,2-es volt, a fészke pedig körülbelül 10 kilométer mélyen helyezkedett el.

Isztambul kormányzói hivatala azt közölte, hogy a földmozgások pánikot okoztak, és emiatt

sokan magas helyekről ugrottak le, írja a BBC.

Legalább 151 ember megsérült. A tájékoztatás szerint halálesetről nem érkezett jelentés, és egyetlen lakóépület sem omlott össze. Egy elhagyatott épület viszont összedőlt a Fatih kerületben, de ott sem sérült meg senki.

A hivatal hozzátette, hogy az energia- és gázszolgáltatás, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat továbbra is zavartalanul működik.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök Ankarában, egy gyermekfesztiválon szólalt meg a földrengésekkel kapcsolatban. Azt mondta: „Folyamatban vannak a kutatási munkálatok”, majd hozzátette: „nincs gond”, legalábbis így tájékoztatták őt a miniszterei.


Link másolása
KÖVESS MINKET: