SZEMPONT
A Rovatból

Raskó György: Ausztriában mindenütt ott vannak a fertőtlenítő kapuk, nálunk tudomásum szerint ez nincs meg

A száj- és körömfájás járvány még nincs lefutva - mondja az agrárközgadász, aki továbbra is hiányolja a fertőtlenítőkapukat, és kevesli a gazdáknak ígért állami segítséget. Az időjárás viszont szerencsésen alakul.


Hetek óta nem találtak újabb fertőzési gócot Magyarországon, a fertőzött állatállományt felszámolták, és az agrárminiszter április 13-án már azt is bejelentette, hogy vége a ragadós száj és körömfájás vírus miatt elrendelt veszélyhelyzetnek. A szakértők azonban óvatosabbak, a vírus ugyanis sokáig túlél, és az átlagos lappangási ideje a szarvasmarháknál 14 nap. Sokan továbbra is hiányolják a fertőtlenítőkapukat, valamint bírálják, hogy a leölt állatállományt milyen messzire szállították az érintett telepekről.

A kormány közben bejelentette, hogy az állam átvállalja a dolgozók bérét, a gazdaságok egyéves hitelmoratóriumban részesülnek, és a kártalanítás keretében a leölt állatok értékét megtérítik. Elegendő lehet-e ez az érintett állattartó telepek megmentéséhez? És tényleg elmúlt-e a veszély? Erről beszélgettünk Raskó György agrárközgazdásszal.

– A G7 gazdasági hírpotál azzal a címmel közölt cikket kedden, hogy eladatlan hússal, tejjel vannak tele a raktárak. Tényleg ennyire súlyos a helyzet?

– Én kétlem, hogy tele lennének a raktárak. Ehhez több hónapon keresztül felhalmozódó készlet kellene, ami biztos, hogy nincs Magyarország esetében. Ugyanakkor most a húsárak alacsonyak. Németországban gyakorlatilag volt legalább 20%-os tőkehúsár-csökkenés, és gondolkozhat úgy egy vágóhíd vagy húsüzem, hogy kivár, inkább raktárban hagyja a mennyiséget, és ha majd újra emelkedik az ár, akkor majd exportál. Tehát amiatt, hogy száj- és körömfájás-járvány van, nincsen felhalmozódó raktárkészlet, de lehet olyan spekuláció a húsipar részéről, hogy kivár, mert nem megfelelőek az árak.

– Magyarországon hetek óta nem találtak újabb fertőzési gócot. Ugyanakkor sokan bírálják, hogy a beígért fertőtlenítő-kapukat nem állították fel. Csökkentheti a bizalmat a magyar eladók iránt?

– Ez a probléma sajnos létezik. Például az osztrák védelmi mechanizmus sokkal szigorúbb, határozottabb, mint a magyar. Ezt a hiányosságot fel lehet róni.

A kormány abban reménykedik, hogy a járvány megáll ott, ahol most tart, nem lesz további folytatása.

Mielőtt kitört a járvány, nem éppen volt jellemző a magyar szarvasmarha-telepeken, tejtermelő telepeken a biztonsági intézkedések következetes betartása. Jóval lazább rendszer volt, mint ami a sertés vagy a baromfi esetében van, mert nem volt nagy kockázat. A szarvasmarháknál a kéknyelv, illetve a száj- és körömfájás a két igazán veszedelmes betegség, az egyik 52 évvel ezelőtt volt utoljára, a másik is több évtizede. Emiatt kialakult egy túlzott magabiztosság vagy óvatlanság a tenyésztők részéről. Amióta ez a járvány kitört, és az ÁNTSZ utóbb előírta, hogy milyen protokollt kell betartani, ha nem is egyik napról a másikra, de egy-két héten belül végül is felállt a szigorúbb ellenőrzési rendszer, ami egyelőre hatékonyan működik.

Mondjuk a szlovákok is ezt csinálják, mégis egy újabb esetet tártak fel tegnap, egyelőre nincs ez lefutva.

Nem tudunk itthoni új esetről, de a szlovákoknál tegnap egy nagy telepen újból fertőző gócot találtak. Ez mindenképp óvatosságra kell, hogy intse a magyar hatóságokat is.

– Mire lenne szükség?

– Azon a négy telepen, ahol a leölés megtörtént, ma már egy darab állat sincsen, de továbbra is szigorú zárlat van, tehát a telepre idegen nem teheti be a lábát. Korábban ez nem így volt. Most egyértelmű, hogy sem mezőgazdasági járművel, sem autóval, se gyalog, biciklivel nem lehet bemenni a telepekre, sőt még a közelükbe sem lehet menni.

Az is kellene, hogy az ezekből a falvakból kijövő járművek mindenképpen egy fertőtlenítő kapun menjenek át. Ez tudomásom szerint nincs meg.

Én ezt azért megcsinálnám. Ausztriában mindenütt ott vannak a kapuk.

– Adott esetben múlhat ezen a járvány továbbterjedése?

– Ez a veszély fennáll, bár szerdán olyan jelentős hőmérséklet-emelkedés történt, ráadásul

száraz, meleg idő van most, ami a száj- és körömfájás-vírust jobban irtja, mint bármi más.

Tehát ha 2–3 napon át 25 fok körüli száraz, napos, meleg idő lesz, az szorítja majd legjobban vissza ezt a vírust.

– A kormány teljes kártalanítást ígér, de a részletekről egyelőre keveset tudni. Meg tudja-e menteni az ágazatot, az érintett gazdálkodókat a beígért segítség?

– Ebben az évben már a négy telep egyikére sem telepíthető állat. Most fertőtlenítik a területet, és oda új, egészséges állomány szerintem leghamarabb valamikor jövő tavasszal fog kerülni. Ezt az időszakot nem könnyű átvészelni egy vállalkozónak, akinek alkalmazottai vannak, esetleg beruházási hitele is, vagy forgóeszközhitele van.

Pillanatnyilag a tejtermelés ezeken a telepeken nulla. Bevétel nincsen. Maradnak csak a költségek.

Van villanyszámla, van gázszámla, ott van készleten sok százmillió forint értékű takarmány, silótakarmány, amit más célra nem lehet használni. Arról pedig, hogy az állam a sokszor milliárdos nagyságrendű silótakarmány értékét megtérítené, nem olvastam semmit. Az, hogy hitelmoratóriumot adnak, az csak annyit jelent, hogy majd később kell törleszteni a hitelt. Ezeknél a cégeknél, amikor felvették az adott hitelt, megcsinálták a megtérülési számításokat, azonban az idei, tejből származó bevétel eltűnt. Gondoljon bele, hogy a Dunakiliti szarvasmarhatelepnek mondjuk van kétezer fejőstehene. Ennek a 2000 tehénnek az éves tejtermelése körülbelül 18–19 millió liter tej. Ennek a piaci értéke több mint 4 milliárd forint. De ha ez a bevétel nincs, az nem olyan, mint az aszálykár, mert egyik növényt érinti, másikat nem.

Itt dupla vagy semmi van. Ha nincs tej, nincs bevétel.

De amikor a hitelt felvették, akkor a cash flow tervben benne volt ez az évi közel 4 milliárd forintnyi árbevétel. Hogy ezt a hitelt termelés nélkül hogyan lehet visszafizetni, arra én nem tudom a választ.

– Ilyen esetekre egyáltalán létezik biztosítás?

– Létezik, de az kérdés, hogy milyen nagyságrendben. Szerintem mindenki köt biztosítást. Nekünk is van állattenyésztésünk, és persze, hogy kötünk biztosítást az állatokra. Szerintem ezt mindenki megcsinálja. De az csak arra jó, hogy esetleg időnként egy-egy állat elhullik, és annak bizonyos részét a biztosító megtéríti. Itt viszont a teljes állományt megsemmisítették. A biztosító pedig erre mondhatja, hogy nem fizet kártérítést, mert az állam rendelte el kötelezően a leölést, és erre nem vonatkozik a biztosítási szerződésben semmi. Szerintem nagyon komoly állami segítség kell ahhoz, hogy ezen a négy telepen jövőre újra elinduljon a tejtermelés. Nagyjából évi 70–80 millió liter tejről van szó, aminek a piaci értéke önmagában is legalább 16–17 milliárd forint.

– Ne feledkezzünk meg azokról az alkalmazottakról sem, akik nem vállalkozók, de ezeken a telepeken dolgoztak.

– Úgy tudom, hogy az állam újratelepítésig fizetni fogja a munkabért és a közterheket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Retteg a hatalom? Lakner Zoltán szerint a megingó Orbán-rendszer elindulhat az erdoğani úton
A politikai elemző úgy véli, a kormány érzi, hogy baj van, és menti, ami menthető. Ennek a harcnak pedig vannak veszélyei.


Lakner Zoltán a Telex Élőben Laknerrel című műsorában beszélt arról, hogy a 15 éve fennálló rendszer most azt érzékeli, hogy a teljhatalmat el lehet veszíteni. Úgy fogalmazott, „beállt egy versenypozícióba a mai magyar politikai élet, ez fog menni a következő egy évben, amit most is látunk”.

A politikai elemző hozzátette: már nem Budapest a politizálás központja, hiszen például egy orosházi vagy mosonmagyaróvári időközi választásnak nagyobb jelentősége van, mint annak, hogy a fővárosban hidakat foglalnak el.

Lakner a TISZA múlt héten lezárt Nemzet Hangja szavazásáról azt mondta, olyan magas számokat, amiket a párt közölt, eddig csak a kormány tudott mondani, és szerinte elképzelhető, hogy a válaszok tényleg bekerülnek a párt programjába.

A beszélgetésben kitértek Kollár Kinga felszólalására, amelyben a tiszás EP-képviselő az uniós pénzek blokkolásáról beszélt. A politológus szerint az eset rávilágít, hogy veszélyes lehet, ha egy politikus elemzőként szólal meg. Ettől függetlenül helytálló megállapításnak tartja, hogy az Orbán-rendszer az, ami miatt nem érkeznek meg a források.

A beszélgetés során Lakner felvetette, hogy a magyar kormány elindulhat az erdoğani úton, és megpróbálhatja ellehetetleníteni a legerősebb ellenzéki kihívó indulását a választásokon.

A kormányfő március 15-i beszédében elhangzott húsvéti nagytakarítás kapcsán Lakner úgy reagált, szerinte azzal az Alaptörvény-módosítással, amelyről hétfőn szavaz a parlament, jogi alapot teremtenek rá, hogy a kormány még erőteljesebben lépjen fel a független média és a civil szervezetek ellen, vagyis minél több embert tántorítsanak el a közéleti tevékenységektől.

A Telex műsorában az MNB-botrány is szóba került. Lakner szerint ezen a ponton a kormány nehéz helyzetben van, hiszen azt kéne elhitetnie az emberekkel, hogy Matolcsy György korábbi jegybankelnök úgy szervezte ki a pénzt az MNB-ből, hogy Orbán Viktor erről semmit sem tudott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Kéri László: Fel vannak készülve az azonnali menekülésre is - országjáráson a Kéri-házaspár
Kéri László és Petschnig Mária Zita hónapok óta járják az országot a Tisza-szigetek meghívására. Mádra mi is elkísértük őket, ahol arról beszélgettünk, miért csinálják és milyen élmények érték őket eddig.


Kéri László és felesége, Petschnig Mária Zita tavaly óta járják az országot a Tisza-szigetek meghívására. Azt mondják, nem akarnak politikaformálók lenni, csupán informatív előadásaikkal segítenek, hogy az emberek tisztábban lássák a politikai és a gazdasági összefüggéseket.

Ahogy Petschnig Mária Zita mondja,

sokan már korábban is ismerték külön-külön a tényeket, de az, hogy rendszerben is elmesélik, sokat segít.

A mádi művelődési ház teljesen megtelt, ahogy a korábbi hasonló rendezvényeken is ez történt országszerte. Bár olykor nehéz megfelelő helyszínt találni az előadásokhoz, vannak települések, ahol bezárulnak az ajtók, ha kiderül, kik érkeznének.

A pénzügyi és politológiai elemzések sorozata a nyár közepéig folytatódik. A közgazdász–politológus házaspár tudatosan korlátozza saját szerepvállalását: a kampány közeledtével befejezik a fellépéseiket.

Helyszíni riportunk

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fotók: Bayer Zsolt Menczerrel és Gulyással tüntetett a Tisza Párt ellen
Bayer Zsolt szerint elfogadhatatlan, hogy a Tisza Párt EP-képviselője, Kollár Kinga pozitív hatásokat lát az uniós pénzek visszatartásában, ezért tüntetést szervezett szombatra a Millenáris Parkhoz.


Szombaton délután tüntetést tartottak Budapesten a Millenáris Parkban. A demonstrációt Bayer Zsolt kormánypárti publicista és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szervezte Kollár Kinga, a TISZA Párt EP-képviselőjének brüsszeli beszéde miatt.

A megmozduláson Gulyás Gergely és Menczer Tamás is megjelent, utóbbi közös fotóra is szívesen odaállt az érdeklődők mellé. A tüntetőket automata hívásokkal toborozták, a helyszínen Kollár beszédének egy részletét is lejátszották nekik. A hangulatot a Nélküled és a Darabokra törted a szívem fokozták, a zászlók mellett pedig „Őszödi áruló” és „Júdás Péter elárulta” feliratú táblák is előkerültek.

Kollár Kinga az Európai Parlament egyik bizottsági ülésén arról beszélt, hogy a magyar emberek romló életminősége megerősítette az ellenzéket, ezért optimistán tekint a 2026-os választásokra. Ezt a fejleményt az EU-s források befagyasztásának „pozitív” hozadékaként említette – a pontos kontextust és nyilatkozatot ebben a cikkünkben mi is megírtuk.

Bayerék szombat délután 15 órakor kezdődő tüntetése mintegy 45 perc után véget is ért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Ha a Fidesz folytatja az erőszakkampányt, a társadalom még jobban megbillenhet, és teljesen elzavarhatja őket
Szerinte a fideszes szavazók sem erre szavaztak, emiatt is mennek át egyre többen a Tiszához. A Tisza-párt eredményváróján a szimpatizánsokkal, és a pártelnökkel is beszélgettünk.


Vasárnap délután egy órával Magyar Péter beszéde előtt már szépen megtelik a Műegyetem rakpart. Kellemes tavaszias idő van, bár a nap nem süt. Még viszonylag messze a színpadtól árusok zászlókat árulnak, magyart is, EU-sat is, az egyik piros-fehér-zöldben felirat: „Árad a Tisza”. Nyilván, amikor kormánypárti rendezvény van, a tizenkét csillagos helyett a hétsávos piros-fehéret árulják, és a nyomtatott szöveg is más a zászlón. Biznisz az biznisz. Kicsit beljebb a Tisza hivatalos termékeit árulják: pólók, sapkák, melegítők, bögrék, zászlók. Ők így oldják meg a pártfinanszírozást.

Piknik, eredményhirdetés előtt

A sátor mellett találkozom a gyömrői Kókai Rolanddal, akin van is egy tiszás melegítő felső. Már egy ideje itt van, aktív Tisza-sziget tag, más szigetesekkel beszélgetve tölti az időt. Részt is vett az aláírásgyűjtésben, náluk szerencsére bekiabálásokon kívül nem volt komolyabb atrocitás. Komolyan vették azt is, hogy nemcsak a Tisza-szimpatizánsok véleményére, hanem mindenkiére kíváncsiak: saját pénzből szórólapoztak, és meginvitáltak a pulthoz olyanokat is, akik nem feltétlenül a párt hívei. Szóba kerül Kollár Kinga kijelentése is, ami okán szombaton Bayer Zsolt is tüntetést szervezett. Szerinte bár igaza van, a szavai sajnos támadhatóak. Azonban úgy érzi, ez sem tud ártani a Tisza előretörésének, mert nyilván sok hibát elkövet a párt, de ezek fajsúlyban nem mérhetőek össze például a Nemzeti Bank környékéről eltűnt 500 milliárddal.

Tisza-sziget, Ausztrália

Érdekelt az is, hogy vajon a Tisza megjelenése éket vert-e a családokon belül, rontotta-e el a vasárnapi ebédet, ártott-e baráti közösségeknek? A zuglói Balázs szerint még javított is. Kollár mondatairól ő úgy vélekedik, hogy ha nem ezt, mindenképpen találni akart a Fidesz valamit, amibe belekapaszkodhat. Ő maga egyetért a kijelentésekkel, mert

azt a pénzt, amit kapunk, azt a rezsim fenntartásába fektetik. Van egy könyv, A diktátorok kézikönyve, el kell olvasni, benne van, hogyan tartják fenn magukat a diktátorok
– mondja.

Szegedről érkezett István, akinek megvan a véleménye az országban felpörgetett, hiszterizált hangulatról:

„ma délelőtt a királyi tévén, mert mazochista vagyok, néha odakapcsolok, már ott tartottak, hogy a Magyar Péter miatt nem adja az Unió a pénzt.”

Két fiatalember Dunakesziről érkezett, ahol Magyar Péter aznap délelőtt tartott gyűlést. Egyikük önkénteskedett is négy napot, barátja elkísérte. Az önkénteseknek a műsor elején köszönetet mondtak, és a legeredményesebbek munkáját oklevéllel ismerték el.

Tibor szerint ez a kezdeményezés befoltozhatja azokat a sebeket a társadalomban, amiket a propaganda okozott. Barátja, bár nem volt önkéntes, de maga is szavazott, mert

„fontosnak tartom azt, hogy valami változást érjünk el ebben az országban.”

A későbbiekben ő is szeretne tagja lenni egy Tisza-szigetnek.

A hivatalos eredményhirdetés után, még csak nem is szemerkélő, inkább csak itt-ott megcseppenő ég alatt kezdte el Magyar Péter beszédét, amelyről, akárcsak a szavazás eredményéről, korábban írtunk.

Ezután tudtuk feltenni a kérdéseinket a Tisza-párt elnökének.

– Mi volt a fárasztóbb: a beszédet elmondani, vagy a sajtónak válaszolni utána másfél órán keresztül?

– A beszéd közben csak az utolsó mondatnál ment el a hangom, amikor azt kiabáltam, hogy a haza minden előtt, de szerencsére ki tudtam mondani. Most már nagyon fáradt vagyok. Megmondom őszintén, büszke vagyok a csapatomra, szerintem ilyet még senki nem tett a magyar politikatörténetben, hogy kevesebb mint három hét alatt eljutottunk mind a 3155 településre. Csak azt tudom mondani, hogy köszönöm az önkénteseinknek, a Tisza-sziget-tagoknak, hogy én is eljuthattam egy szűk csapattal 115 helyre, mind a 106 egyéni választókerületben.

Tegnap is kilenc helyen voltunk, több száz kilométert utazva.

Ez nagyon felemelő volt, sokat tanultunk, de most nagyon fáradt vagyok. Ahogy mondtam a színpadon is, ez egy nagyon jóleső fáradtság, olyan, amikor egy olimpiai bajnokság után az ember fáradt.

– Két kérdésnél látszik, hogy megosztóbb volt a többinél. Az egyik az SZJA leszállítása 9%-ra. A másik meg az Ukrajna kérdése. Most maradjunk az SZJA-nál. Igazságosabbá válik attól a rendszer, hogy ugyanúgy egykulcsos marad a jövedelemadó, csak kisebb lesz az adókulcs? Nem kellene ezen még finomítani?

– Én azt hittem, hogy megosztóbb lesz az SZJA-kérdés, több nemet vártam, de valóban vannak ilyen visszajelzések, ahogy Ukrajna tekintetében is egyértelmű volt a visszajelzés, hogy azért ennyire megosztó ez most, mert a magyar emberek nem ismerik a feltételeket. Ahogy a kormány sem, bármit is mond a propaganda. Mi se tudjuk, ahogy az időpontot sem ismeri senki. Ezért is ígértük, hogy

amikor majd ismertek lesznek a feltételek és a csatlakozás időpontja, akkor majd egy ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazást tartunk.

Lehet, hogy ez két évtized múlva lesz, lehet, hogy soha. Az SZJA-ra visszatérve, ahogy a beszédemben is mondtam,

ott még gondolkoznunk kell és egyeztetnünk, nyilván adószakértőkkel, társadalompolitikai szakemberekkel és a magyarokkal, hogy elmozduljunk-e még más irányba.

Önmagában az, ha a vagyonadót bevezetjük 5 milliárdnyi vagyonérték fölött, az már egy lépés, de nyilván nem ez a többkulcsos adórendszer, amiről a szakemberek szoktak beszélni. De örülök, hogy az elvi lehetőség arra megvan, hogy 9%-ra csökkentsük az összeget.

– Nyilván a vagyonadó az nem jövedelemadó, az egy egyszeri aktus, nem?

– Nem egyszeri, ez minden évben fizetendő a vagyonadó. A százalék még kérdés, meg az alap, azaz hogy mit számít vagyonelemnek. Mi úgy számolunk, hogy 15-20 ezer milliárd forintnyi vagyon van 5 milliárd forint felett.

Ha azt mondjuk, hogy 1%-os legyen a vagyonadó, az egész magas, 200 milliárd forintos bevételt jelenthet.

Ha még több, akkor még több. És ez minden évben fizetendő.

– Visszatérve Ukrajnára. Amit mond, azt is jelenti, hogy mivel az 58% a csatlakozás mellett áll, egy leendő Tisza-kormány nem fog akadályokat gördíteni a csatlakozási folyamat elé – ami még messze van a csatlakozástól –, mint a mostani kormány teszi?

– A mostani kormány álságos, kétkulacsos politikát folytat. Szijjártó Péter követelte 2022-ben az Európai Bizottságtól, hogy kezdjék meg a csatlakozást. Orbán Viktor ott ült az Európai Tanácsban 2023 decemberében, amikor egyhangúság kellett a csatlakozás megkezdéséhez, és nem vétózta ezt meg. És utána még számtalanszor nyilatkoztak Orbán Balázsék, hogy támogatják az ukrán tagságot. Most meg egy propaganda-hadműveletet folytat a kormány ez ellen.

Ugyanakkor nem védte meg a magyar gazdákat a beáramló, szennyezett ukrán gabonától 6 hónapon keresztül, amitől sok száz család tönkrement, nem védte meg a magyar méhészeket a beáramló ukrán méztől, ahogy a kínaitól sem.

Nem mi, hanem Orbán Viktor engedett ki 2200 jogerősen elítélt embercsempészt, köztük legalább száz ukránt. Mi azért tettük fel ezt a kérdést annak ellenére, hogy nem ismertek a részletek, hogy spóroljunk 2 milliárd forint közpénzt a magyar embereknek, mert ennyiből szervezi a kormány az ukrán EU-tagságról a népszavazást – miközben mi ezt 60 millió forintból, 0 állami támogatással csináltuk meg. Reméljük, hogy látja a kormány, hogy ezt így is meg lehet csinálni.

– Mi kell ahhoz, hogy tényleg meglegyen az a bizonyos kétharmad, amit ön is mondott a héten, és Török Gábor szerint is akár megnyílhat erre az esély?

– Munka, munka, munka és jó jelöltek – olyan jelöltek, akik tényleg ismerik az emberek problémáit, hihetően tudják képviselni azt, tudnak hatni az emberekre, tudnak dolgozni, helyben elfogadottak. Ezen kívül kell egy jó program, és még több jó szakember. Rengetegen jelentkeztek, de ezeket a segítségeket be is kell tudni csatornázni, és képviselni kell tudni. Nagyon szigorú kommunikáció, fegyelem és 120-130% teljesítmény. Mert nem egyenlő a pálya, ezt mindenki tudja, nem olyanok a médiaviszonyok, nem olyanok a választási jogszabályok.

Olyan az ellenfél, mint az apuka, amikor a család társasjátékot játszik, a játék közepén beleszól, és azt mondja, hogy módosítom a szabályokat.

Nekünk így kell nyernünk, de így fogunk nyerni. Nem is kicsit, hanem nagyon. Az, hogy ez kétharmadra elég lesz-e vagy nem, azt majd meglátjuk.

– Majdnem egy év múlva lesznek a választások, de ez a két hét olyan volt, mint máskor egy választási kampány finise. Hova lehet ezt még fokozni?

– Szerintem az a kérdés, hogy a Fidesz hova tud még süllyedni, illetve a Fidesz vezetői, mert mindig elmondom, hogy a fideszes emberek nem erre szavaztak. A fideszes szavazók nagy része, sőt, szerintem az összes szereti a hazáját, a településeit, a családját, és azért jönnek át egyre többen hozzánk, azért látják, hogy az emberséges Magyarország az más,

nem a nyílt erőszakra, a verbális, fizikai erőszakra szavaztak ők sem.

A Fidesz is látja, hogy ez csak felgyorsítja az amortizációjukat, a süllyedésüket. Nem vevő a magyar társadalom erre a fajta gyűlöletkeltésre, amit ők csinálnak, a hazaárulózásra, az egészen elképesztő mértékű agresszióra nők ellen, gyerekek ellen, civilek ellen. Szerintem ezt le fogják állítani, mert rájönnek, hogy ezzel csak segítenek nekünk a kétharmadhoz, mert ettől akár még jobban megbillent a magyar társadalom, és teljesen elzavarhatják őket. Most pánikolnak. Azért csinálják ezt, mert valamit akarnak csinálni, hogy átvegyék a kommunikáció irányítását, de ezzel csak saját maguk alatt vágják a fát – azon túl, hogy tönkreteszik a társadalmat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: