SZEMPONT

„Pintér úr azért elég dörzsölt, majd életbe léptet néhány hangulatjavító intézkedést”

Érdemi előrelépés nem történt, de legalább, egy év után szóba állt a kormány a pedagógusok képviselőivel. Időhúzás vagy valódi egyeztetés? Szakszervezeti vezetőkkel beszélgettünk.

Fischer Gábor, fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2022. november 09.

Totyik Tamás (PSZ)

– Változott a hatalom hozzáállása?

– A kormány bizonyos kérdéskörökben mozdíthatatlan, ráadásul olyanokban is, amelyek egy fillérjébe sem kerülnek. A béremelést a közoktatás nagyon komoly átalakításához akarja kötni. Úgy tűnik számunkra, hogy az életpályamodell csődöt mondott, ezt akarják most átalakítani. Viszont ez ad-hoc jelleggel történik, nem előzte meg semmilyen kutatás. Most ugyan volt egy kérdőíves felmérés, de az, hogy az átalakítás milyen következményekkel fog járni, vagy a közoktatási rendszerre milyen hatással lesz, arról semmilyen mérést nem készített a kormány ismereteink szerint. Egy kicsit pozitívabb hír az, hogy az eddigi kormányzati kommunikációval ellentétben az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során a kormány álláspontja elmozdult.

Így nem 2027-től, hanem 2025 január elsejétől akarják a diplomás átlagkereset 80 százalékára felzárkóztatni a pedagógusok bérét.

Az arányokon még mindig van köztünk vita: első lépésben mennyit kell emelni, milyen bértábla legyen, de az eddigi merev állásponttól ez egy elmozdulás. Az Európai Bizottság is tett gesztust a kormánynak. Mivel előrehozzák a bérfelzárkóztatást, az eddigi 400 milliárd forint uniós támogatást 600 milliárd forintra emelik. A béremelésre szánt pluszkiadásokat fele-fele arányban az Európai Bizottság és a magyar kormány állja majd. Mindezek ellenére a tiltakozások nem állnak le, mert a kormánynak a másik három sztrájkkövetelésre nincs pozitív válasza, ráadásul vannak olyan követeléseink, amelyekért nem lehet sztrájkot szervezni.

Például a tanulók terhelésének csökkentésére, a nemzeti alaptanterv átalakítására nem hirdethetünk sztrájkot, viszont rendkívül nagy szükség van erre, mert felháborítónak tartjuk, hogy egy 11. osztályos gimnazistának heti 37 órája van.

Ezen sürgősen változtatni kell, a lehető legrövidebb időn belül. A mi megítélésünk szerint a diákok pontosan ezt érzékelték, amikor csatlakoztak a megmozdulásainkhoz.

– A sztrájktörvény megváltoztatása is szerepel az önök követelései között?

– Igen, egyértelműen. Az idén elfogadott, sztrájkot korlátozó törvénymódosítás eltörlését követeljük. Ez ugyan nincs a sztrájkkövetelések között, de elvárásaink között szerepel, vissza akarjuk kapni a sztrájkhoz való jogunkat! Egyébként november 7-én Alkotmánybírósághoz fordultunk a sztrájktörvényt korlátozó törvénymódosítás miatt, illetve korábban a strasbourgi bírósághoz is, tehát nemzetközi szintére is kivittük ezt az ügyet. Rendkívül felháborítónak tartjuk, hogy az oktatást ugyanolyan gazdasági ágazatnak tekintik, mint az energiaszolgáltatást, vagyis szinte nem lehet sztrájkolni.

– Szerepel-e az önök feltételei között, hogy az oktatás átalakítása csak egyeztetve történjen?

– Egyértelműen, bár ez a sztrájkkövetelések között nem jelent meg, de ez egyértelműen elvárás a kormány felé. Ráadásul van egy jogalkotási törvény, eszerint a kormánynak kötelezettsége is az érdemi egyeztetés. Nem arról beszélek, hogy három nappal előtte kiküldenek valamit a szakszervezeteknek, hanem már az előkészítési folyamatba is be kell vonni bennünket.

– Szóba került-e a tankerületi rendszer megszüntetése. és az iskolák önállóságának visszaállítása?

– Nem került szóba, de egyértelmű elvárásunk, hogy a helyi társadalomnak vissza kell adni az oktatási intézmények működtetését, a központosítás ugyanis nagyon sokat ártott.

– Volt-e a kormánytól olyan elvárás, hogy hagyjanak fel a megmozdulásokkal, cserébe azért, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ültek?

– Tavaly decemberben volt olyan javaslatuk, hogy 200 ezer forintos cafeteriával kifizetnék a pedagógusokat, és még adnának 30 ezer forint tankönyvpénzt, de akkor hagyjunk fel a sztrájkkal. Idén ilyen komolytalan kijelentés nem hangzott el.

– Komolynak ítéli meg a kormány szándékait, vagy időhúzásnak látja, ami most történik?

– Az biztos, hogy a kormány időhúzásra játszik, elsősorban arra, hogy hideg lesz. Pintér Sándor belügyminiszter többször kijelentette, hogy állampolgári joga az utcán tiltakozni bárkinek, meg sztrájkolni, majd elfáradnak, elfogy a pénz, és hazamennek. De ez eddig nem járt sikerrel, hiszen igazán az elbocsájtások után indultak meg a nagyobb tiltakozó akciók.

– Ha osztályzatot kellene adni a tegnapi tárgyalásokra, akkor mit mondana?

– Egy olyan ketteske, mert a kormány eddigi viselkedéséhez képest ez egy előrelépés volt. A tökéletestől még nagyon messze van, bár azt hozzá szeretném tenni, hogy amióta Maruzsa Zoltán államtitkár a tárgyalópartner, azért a hangnem megváltozott a tárgyalásokon.

Komjáthy Anna (PDSZ)

– Ön hányast adna Maruzsa Zoltánnak?

– Külalak, vagy tartalom?

– Nézzük sorba!

– Külalakból hármas alá, mert szerintem a külalak egy kicsit megjavult, abból a szempontból, hogy már készült hangfelvétel, és lesz jegyzőkönyv. Mi ezt sokszor követeltük, eddig eredménytelenül, de most készültek. És Maruzsa úr is sokkal udvariasabb, mint az előző tárgyalópartnerünk volt.

Viszont tartalomból elégtelent mondanék, mert a tárgyalásnak valódi tartalma nem volt.

Nekünk vannak érvényben levő sztrájkköveteléseink, melyek az eredetiekhez képest kicsit enyhültek. Amikor mi a tanári bér minimálbérhez kötését kértük, akkor az több mint 60%-os emelés lett volna a 2021-es adatok alapján, ha 2022-t nézzük, akkor annál is magasabb. Viszont mi nyár elején azt mondtuk, hogy a kétszer 10% pótlékot építsék be az alapbérbe, és ezen felül kérünk 45%-ot azonnal, 2022-ben. Erről többször elmondták, hogy ez nem lehetséges.

– Tehát tárgyalni sem akartak az idei béremelésről?

– Igen. Többször megkérdeztük, hogy ezek szerint ki lehet mondani, ebben az évben egyáltalán semmi sem fog történni? Azt válaszolták, hogy igen, nincs ilyen terv. Amiről viszonylag részletesen beszéltek, az volt, hogy amennyiben forrás érkezik az Európai Unióból, hogyan fogja elérni 2025 végére a pedagógusbér a diplomás átlagbérek 80 százalékát. Ezt részletesen elmagyarázták számokkal, melyik évben mi mennyi. Mi erre azt mondtuk, hogy az, hogy 2025-ben mennyi lesz a diplomás átlagbér 80 százaléka, egyáltalán semmi összefüggésben sincs azzal, hogy folyamatosan mennek el a tanárok a pályáról, már most több mint 16 ezer tanár hiányzik!

Még ha ez az ajánlat meg is jelenik írásban, attól nem fognak visszajönni a tanárok a pályára, sőt, még további felmondások várhatók. És a fiatalok se fognak tanárképzésbe jelentkezni.

Lehet, hogy ez egy szép bérfejlesztési hullám, de a mostani helyzetet nem befolyásolja, az biztos. Márpedig itt tűzoltásra van szükség. Mi azért mondtuk azt, hogy most rögtön 45 százalék, mert akkor talán, aki még a pályán van, az nem megy el.

– Tehát csak az EU-val történő megállapodás után megvalósuló, hosszú távú tervekről beszéltek?

– Igen. Talán már ki is adtak egy nyilatkozatot tegnap, hogy a rendszerváltás óta a legfantasztikusabb, legnagyobb pedagógus-bérfejlesztésre kerül sor, amennyiben az Unióval létrejön a megállapodás.

– Nem lehet, hogy ez a tárgyalás a kormány unióval szembeni kommunikációs játszmájának a része csupán?

– Azért azt tudják, hogy ez nem csak a mi problémánk.

A pedagógusok bérköveteléseként jelenik meg, de ez a szülőket és a gyerekeket is érinti, akik viszont sokkal többen vannak, mint a pedagógusok, és nyilvánvaló, hogy a mai kormány választói is köztük vannak.

Tehát a Fideszre szavazók is a vesztesei ennek a helyzetnek. Az ő gyerekeik ugyanúgy nem kapják meg a megfelelő oktatást. Persze próbálnak nagyon elit iskolákat létrehozni, de ezek csak egy szűk kör részére elérhetőek. Bár pontosan tudjuk, hogy az országgyűlési képviselők gyerekeinek a 90 százaléka magániskolába jár, vagy alapítványiba. A saját gyerekeiket már kimenekítették az omladozófélben levő oktatásból. Mondjuk pont a Maruzsa úr gyerekei állami iskolába járnak.

– A pedagógusbérek rendezésén túl milyen követeléseik vannak, és azokra hogy reagáltak?

– Ott van például a nem pedagógusbérek ügye, mert az oktatásban foglalkoztatottak egy része nem pedagógus, hanem úgynevezett oktatást közvetlenül segítő munkatárs. Az ő bérük is katasztrofális. Ők a közalkalmazotti bértábla szerint kapják a bérüket, ami 2008 óta nem változott! Az ilyen alkalmazottak 80 százaléka garantált bérminimumot kap azért, mert a bértáblázat szerinti bére ennél is alacsonyabb lenne, és arra kötelező felemelni.

Tehát 260 ezer forintot kap az is, aki most kezd el dolgozni, és az is, aki 30 éve dolgozik. Ebben sincs elmozdulás, ahogy a kötelező óraszámok tekintetében sincs.

A harmadik követelésünk ugyanis az volt, hogy térjünk vissza a kötelező óraszámhoz, legyen kimondva, hogy 22 óra kötelező, és ami felette van, azt fizessék ki. Ezzel kapcsolatban egy nagyon furcsa dolgot mondott az államtitkár úr. Nem azt mondta, hogy ezt tervezik, hanem azt, hogy rugalmasabbá kellene tenni a rendszert, mert ha majd megjön a pénz, és megvalósul ez a hihetetlenül fantasztikusan magas béremelés, akkor meg kell jelenni a bérekben annak a különbségnek, hogy valaki több órát tart. Mert ő is úgy gondolja, igazságtalan, hogy valaki 22 óráért ugyanannyi fizetést kap, mint a másik 26-ért. Arra a kérdésre, hogy miért nem egyszerűbb az, hogy 22 óra a kötelező és a többit kifizetik, nem válaszolt. Szerintem azért nem, mert az uniós pénzek nem egy nagy zsákban jönnek majd, hogy itt van, ezt osszátok ki a tanároknak, hanem egy komplett oktatásfejlesztési koncepciót kell nekik letenni az asztalra, és ez nem sikerült mostanáig.

– Ha már az oktatásfejlesztési koncepciónál tartunk, korszerűtlen maga az egész struktúra, az is, ahogy, és amit tanítaniuk kell. Erről szó esett?

– Ez nem témája a sztrájktárgyalásoknak. Persze szó esik róla, de nem sztrájkkövetelés szintjén, mert sztrájkkövetelés ilyen témában nem lehetséges. Sztrájkot hirdetni ugyanis csak az élet- és munkakörülmények javítása érdekében lehet Magyarországon.

– Ha ezt a Lech Wałęsa tudta volna, akkor Lengyelország ma is népköztársaság.

– Igen.

– Úgy értem, biztos, hogy önöknek csak azokat a sztrájkköveteléseket kell képviselniük, amit megenged a rendszer? Nem kellene tágítani ezeket a határokat?

– Nézze, mi nem tudjuk tágítani, mert sztrájkkövetelésnek az minősül, ami a sztrájktörvény kereteibe belefér.

– Még egyszer mondom, hogy Lech Wałęsa...

– Mindenféléről lehet beszélgetni, de sztrájkolni nem lehet annak érdekében, hogy változzon meg a Nemzeti Alaptanterv. Az a sztrájk, ami ennek érdekében jön létre, az jogellenes.

– Erre mondom, az is jogellenes volt, amit a Lech Wałęsa csinált. Jogellenes volt, mégis győzött. És pontosan azért, mert bátor volt, és megtették. Tehát az a kérdésem, hogy nem kellene elkezdeni kilépni a keretekből ahhoz, hogy valóban eredményeket mutassanak fel? Tehát nem alibizés az, hogy azt mondják, hogy a legfontosabb kérdésekről...

– Nézze, ha ön azzal vádolja a szakszervezeteket, hogy alibizés, amit csinálunk, ennek én nagyon nem örülök, mert szerintem hihetetlen sok energiát fektetünk abba, hogy megmozdítsuk az embereket, hogy a legkisebb falvakban is legyen annyi bátorság valakiben, hogy ha sztrájkolni nem is mer, de kimenjen fényképezkedni az utcára. Úgyhogy ezt így nagyjából kikérném magunknak. Elmondom még egyszer, hogy mindenféle társadalmi mozgalmat lehet indítani.

A PDSZ-nek van egy követeléssorozata, ami nem sztrájkkövetelés-sorozat, hanem elvárásaink a kormánytól, amiben rengeteg minden van, az önálló oktatási minisztériumtól kezdve az új nemzeti alaptanterven keresztül a szabad tankönyvválasztásig. De ezek nem tárgyai magának a sztrájktárgyalásnak.

Nem is lehet róla tárgyalni, és ha erről nem tárgyal a kormány, akkor ezt megteheti. Ez nem jelenti azt, hogy a PDSZ-nek ezek nem céljai.

– Másként teszem föl a kérdést. Engem szülőként két dolog érdekel. Az egyik az, hogy megfelelően motivált és megfelelően jó fizika és mentális állapotban lévő tanárok tanítsák a gyerekemet. Ezeket a követeléseket terjesztették elő most a sztrájk tárgyalásokon. A másik pedig az, hogy mit és hogyan tanítanak a gyerekemnek, hogy ne valami XXI. századi rabszolgát képezzenek belőle, hanem egy modern, gondolkodni, kérdezni, kritikusan gondolkozni merő és tudó embert. Ez az a dolog, amire azt mondja, hogy ez nem képezheti a sztrájktárgyalások alapját. Akkor viszont milyen eszközök vannak arra, hogy a dolognak ezt a felét kikényszerítsék? Mert ez engem érintettként legalább annyira érdekel, mint a másik fele.

– Ezeken a területeken a szülők térfelén pattog a labda. A szülők képviselik a gyerekeik érdekeit ilyen szempontból, és a gyerekek érdeke pedig nagyon nagy mértékben sérül azáltal, hogy nem biztosítja számukra az állam a megfelelő szintű oktatást. Vannak szülői csoportok, amelyek foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet ezt például jogi útra terelni. A TASZ-szal tárgyaltak erről, nem tudom hol tartanak. Azon kívül, hogy kimennek az utcára, mert azért most már a szülők kimennek, meg a diákok is.

Azonban, ha az utcai tömeg nem éri el a kritikus szintet, mármint a kormány által kritikus szintnek ítélt létszámot, akkor van-e jogi lehetőség kikényszeríteni ezt, tehát magyarul beperelhető-e az állam, hogy nem teljesíti a kötelességét?

Ilyen kutatások folynak, a jogászok foglalkoznak ezzel, hogy ez lehetséges-e.

– Azt nem kérték a tárgyalásokon, hogy legyenek szívesek, hagyjanak fel a tanárok elleni hangulatkeltéssel?

– De, szóba került. Megkérdeztük, hogy mi a véleményük a söpredékezésről, és azt mondta Maruzsa úr is, meg a Kisfaludy úr is, hogy nagyon nem értenek ezzel egyet, természetesen.

Én felvetettem, hogy esetleg akkor nyilvánosan elhatárolódnának-e ezektől a kijelentésektől. Azt mondták, hogy hát azért azt nem, mert akkor belekeverednének egy politikai adok-kapokba, és azt nem szeretnék.

De mi elmondhatjuk, hogy ők nem értenek egyet.

– Az utcai megmozdulásokon látszik, hogy van önök mögött egy nagy társadalmi bázis, egy olyan bázis, ami eddig nem volt. Tudnak-e ezzel nyomatékot adni a követeléseiknek ezeken a tárgyalásokon?

– Szerintem nincsenek még elég jó pozícióink. Mi jobbára azt látjuk, ami a fővárosban történik, meg a nagyobb városokban, viszont a kisebb településeken és pláne az ország távolabbi részein nagyon más a társadalmi támogatottság. Beszélgettünk olyan kollégákkal is, meg szakemberekkel, akik a szegregátumokban kiismerik magukat. Abban a faluban, ahol összesen két embernek van állandó fizetése, a pedagógusnak és az orvosnak, a többiek pedig mind közmunkán vannak, azok szemében a pedagógus egy irigyelt ember.

– Végül is miben maradtak, folytatódnak a tárgyalások? Vagy ez egy egyszeri alkalom volt?

– Folytatódni fognak, mert eleve azért jött létre ez a tárgyalás, mert mi kétszer írtunk a miniszterelnök úrnak levelet, hogy a sztrájktörvény folyamatos együttműködést ír elő a két fél között, és nem látjuk ennek a megnyilvánulását a részükről. Úgy látszik, ezt felfogták. Azonban azt gondolom, hogy nagy változás nem lesz, mert ők arra várnak, hogy megszülessen egy megállapodás az Unióval, és akkor majd lepapírozzák.

Pintér úr valószínűleg azért elég dörzsölt, azt hiszem, hogy ő majd életbe léptet néhány hangulatjavító intézkedést, amik nem kerülnek pénzbe.

Például az életpályamodellnek olyan nagyon nyűgös és értelmetlen részei vannak, mint a portfólió írása, a kötelező minősülés, ami azt jelenti, hogy ezeket kötelező megcsinálni, mert aki kétszer megbukik, annak megszűnik a jogviszonya. Szerintem ők is rájöttek már, hogy ez teljesen ostoba dolog, ettől semmi sem lett jobb. A pedagógusok rettenetesen utálják, nagyon sok plusz teherrel jár, és teljesen értelmetlen. Ezeket például lehet, hogy vissza fogják vonni. Arra gondolva, hogy akkor fellélegeznek a pedagógusok, és úgy érzik majd, mégiscsak kaptak valamit.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Egészséges kisbabaként vittük be, koporsóban hoztuk haza” – Meghalt a féléves Doma, a szülők orvosi hibára gyanakodnak

A tragédia napján lett volna féléves a kis Doma, aki hirtelen rosszul lett, majd meghalt. Szülei szerint hiába könyörögtek segítségért, mindenki félvállról vette a bajt.

KÉK HÍREK

Kirúgták az ajtót a falból, eltörtek egy csapot – brutálisan szétverték a nagykállói focicsapat öltözőjét, majd elaludtak a focipályán a részeg tolvajok

A borzalmas pusztításról készült videóból látni, hogy micsoda károkat okozott a két részeg férfi, akik a lopott holmit talicskával akarták elvinni, de útközben kidőltek. A rendőrök keltették fel őket.

KÉK HÍREK

„Lekötözték a gyermekem egy padhoz és testnevelés óra után ütötték-verték” – 7 éves kisfiút bántottak iskolatársai, volt, hogy az ételébe is beleköptek

Az édesapa szerint máskor is előfordult, hogy a fiát bántották. Az iskola és a rendőrség sem segített neki, azt mondták, hogy nem tehetnek semmit, mert a bántalmazók kiskorúak.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Török Gábor: Ha eldől a dominó, még az is lehet, hogy a Tisza elviszi mind a 106 egyéni választókerületet

Török Gábor és Ruff Bálint közösen elemezték egy szerda esti rendezvényen, mi a helyzet egy évvel a 2026-os választások előtt. Győzhet-e a Tisza, és mi jönne, ha a Fidesz esetleg elveszítené a választásokat, átadná-e a hatalmat Orbán Viktor?

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. április 10.

Hétköznaphoz képest szokatlan, késői időpontban, este nyolckor kezdődött el a Polip Egyesület szervezésében két meghatározó politikai elemző, Ruff Bálint és Török Gábor beszélgetése, melynek a szervezők az „Egy évvel a választások előtt” címet adták.

A beszélgetés a kegyelmi botránnyal indult. Az elemzők azt gondolták a kegyelmi ügy előtt, hogy 2026-tal nem is kell foglalkozni, lejátszott meccs lesz az is, de jött Magyar Péter. Török maga sem gondolta volna, hogy Magyar több lesz, mint a kegyelmi botrány farvizén egy epizódszereplő. De most így utólag szerinte már teljesen logikus, hogy ennek a dolognak előbb-utóbb meg kellett történnie.

Megemlített egy tanulmányt, amely a magyarhoz hasonló domináns pártrendszerekkel foglalkozik, és „tulajdonképpen leírja nekünk a Magyar Péter-jelenséget. Leírja azt, hogy ott, ahol domináns pártrendszerek alakulnak ki, nem az ellenzék fogja leváltani a kormányon lévőket, mert pont arra épül a rendszer, hogy dominálja a politikai hatalmat, egy védett ideológiai törzsterületet hoz létre a többség támogatásával, hanem

majd jön valaki belülről, aki be tud menni erre a védett ideológiai törzsterületre, akire hallgatnak azok is, akik a többséget alkotják, vagy részben a többséget alkotják, és akikben a korábbi politikai ellenzék felismerheti azt a kalapácsot, amivel össze lehet törni a rendszert.”

„Ez a 2010-es tanulmányban teljesen világosan le van írva. Senki nem gondolta, hogy ez megtörténhet Magyarországon” - mondta.

Török Gábor szerint az, hogy milyen állapotban van a Tiszán kívüli ellenzék, teljesen érdektelen kérdés. Az pedig, hogy még melyik párt kerül be a parlamentbe, csak akkor érdekes, ha a két nagy fej-fej melletti eredményt produkál, mert akkor megeshet, hogy koalíciós kényszerhelyzet lesz. És egy ilyen esetben értékelődhet fel például a Mi Hazánk szerepe. Hacsak a Fidesz ki nem nyújtja a kezét a Mi Hazánk szavazóiért is, amire utalnak már most is jelek, ahogy sorozatosan nyúlja le a másik szélsőjobboldali párt témáit, a készpénzhasználattól kezdve a Pride betiltásáig.

Ruff Bálint szerint a főleg Kelet-Magyarországon élő Mi Hazánk-szavazók túlnyomó része valójában kiábrándult ellenzéki, akiket establishment-ellenességük miatt könnyű tematizálni akár az oltásellenességgel, vagy a készpénz körüli összeesküvés-elméletekkel, de nemcsak a Fidesz felé van kijárat a Mi Hazánk szavazótáborából. Ruff Bálint úgy gondolja, ez fontos kérdés lesz mind a Fidesznek, mind a Tiszának, mert „a Hajdúságban, Szabolcsban, Heves megyében, Jászságban egyéni körzetek mehetnek el, ha ott erős Mi Hazánk-jelenlét van.”

Török Gábor úgy látja, egy választási szituációban, ha kiélezett lesz a választás, semmilyen figyelem nem fog a kis pártokra hárulni.

„Az a kevés sem, ami most, ami azt is jelenti, hogy a nagy kérdés Orbán vagy nem Orbán, onnantól kezdve pedig erre két válasz adható. Úgyhogy szerintem a helyzetük nem javulni, hanem romlani fog a következő egy évben.”

Mindkét politikai elemző egyetértett abban, hogy azonnali politikai öngyilkosság lenne a Tisza részéről, ha szövetkezne valamelyik óellenzéki párttal, mert ha ez az ajtó kinyílik, akkor azt visszacsukni nem lehet, és benyomulnak a régi, kompromittálódott emberek a Tisza köré, a Fidesz pedig hátradől, és rendel egy kávét.

Török Gábor hozzátette, hogy jelenleg egy virtuális kétpártiság van, mert a Tisza még mindig nem intézményesült, noha már elindult ebbe az irányba, és ami virtuálisan megjelenik, azt létre is hívhatja a folyamatok dinamikája.

A nagy politikai változásoknak pedig van egy olyan logikája, hogy ha eldől a dominó, elmozdul az inga, az akár mindent is vihet, még az is lehet, hogy a Tisza elviszi mind a 106 egyéni választókerületet.

A kérdés az, hogy eldől-e az a bizonyos dominó. Mert ha nem, akkor viszont teljesen mindegy, mi történik.

Szóba kerül, hogy várható-e prominens fideszes politikusok botrányos bukása, átállása a Tiszához, vagy simán kilépése a közéletből?

Török Gábor azzal a meghökkentő megállapítással kezdte a válaszát, hogy a fideszes politikusnak nem az ellenzéki politikus a legfőbb ellenfele, hanem a másik fideszes politikus. Mert a kívülről monolit Fidesz belülről állandó harcban lévő szervezet, melyben folyamatos újrafelosztása történik az erőforrásoknak, de legalábbis a harc értük állandó. De hogy várható-e bármilyen dezertálás? Erről Török egy erős történettel válaszol: egy fideszes, nagyon fontos politikus mondta neki, amikor feltette neki azt a kérdést, hogy hogy néznek ki a belső viszonyok a pártban.

„Azt mondta, hogy képzeljek el egy házat, amelynek lángol a teteje, ám amelyben valaki bent a fejedhez tart egy pisztolyt. Milyen döntést hoznál? Először kiszaladnál a házból, kockáztatva, hogy fejbe lőnek, vagy megvárnád, amíg esetleg a tető elkezd úgy lángolni, hogy az az első gerenda, ami leesik, az ne a te fejedre essen, hanem arra, akinek a kezében a pisztoly van, és aztán utána akkor talán élve ki tudsz menni.”

Az elemzőket megkérdezték arról is, mi történne, ha a Tisza nyerné a választásokat? Összeomlana-e a Fidesz, vagy megszilárdulna egy kétpárti rendszer, amiben ők az egyik szereplők?

Ruff Bálint szerint az a legfontosabb, ami Orbán Viktor és Magyar Péter fejében van erről. Orbán már kimondta, hogy a haza nem lehet ellenzékben, így nagyon nehéz elképzelni, mi történhet. És vajon Magyar Péter megengedheti magának, hogy Orbánt futni hagyja, elfogadhatja, hogy ő vezesse majd az ellenzéket a parlamentben? Esetleg szabad utat ad neki „az első moszkvai járatra”? Ruff szerint ezek mind komoly forgatókönyvek lehetnek.

„Mert ha valaki, mint Orbán Viktor, egy rendszert épített Magyarországon, ahol minden róla szól, elképesztő hatalma volt, minden a rendelkezésére állt, akkor mindez hogyan ér véget? Nézzük a történelmi példákat, hát nem annyira vidámak általában ezek a végek.”

Török szerint Orbán Viktor 2002-ben egy vesztes választás után egyszer már átadta a hatalmat. De akkor nem egy teljesen a személyére szabott rendszerből kellett kilépnie. A mostani helyzet egészen más. Ma azt látni, ami szerinte vészjósló, hogy bár Rogántól sok jogkört elvett a miniszterelnök, de a kommunikáció és a titkosszolgálatok ott maradtak. Ebből is látszik, mit gondol a kormánypárt a legfontosabbnak a hatalom megtartása szempontjából. És a hatalom megtartásáért a Fidesz mindent meg fog tenni. Csak az a kérdés, hogy ennek a „mindennek” hol vannak a határai?

Török Gábor szerint azért elképzelhető egy békés forgatókönyv, amiben a Fidesz is elfogadja a hatalomváltás lehetőségét.

„Az a rendszer, amely most a fékek és ellensúlyok teljes hiányáról szól, egy személycserével vagy egy új hatalmi elit megjelenésével mindenhol feléledő fékeket és ellensúlyokat, vagy egyensúlyokat teremtene.” A fideszes elit emiatt gondolhatná úgy, hogy „nem a világvége egy hatalmi váltás”, mivel oly mértékben korlátozva lenne az új hatalom, hogy nagyon gyorsan a bukásához vezetne egy ilyen kaland. Gondolhatnák azt, hogy kicsit pihennek, és jönnek vissza.

„Más kérdés, hogy a magyar választási rendszer olyan, amelyben egy ilyen gondolkodás nagyon könnyen elképesztően rosszul is elsülhet, hiszen a kétharmadot a sima többségtől nagyon kicsi választja el támogatottsági arányban. Tehát ha néhány százalékkal erősebb a Tisza Párt, máris könnyen a 2/3-ad fölé csúszik a parlamenti mandátumokban.”

Azaz megvan annak a kockázata, hogy ez a spekuláció végzetessé válik a Fideszre nézve, mert Magyarék kétharmadot szerezve lebontják mindazt, amit Orbánék bekészítettek. És akkor tényleg vége a rendszernek.

Arányosabb választási rendszerben ettől nem kellene félniük, és bár nagyon csúnya dolog egy éven belül, a választások előtt átírni a választási törvényt, Török Gábor szerint paradox módon ez mégis megnyugtató lenne.

„Ha a Fidesz hozzányúlna a választási rendszerhez, szerintem mi megnyugodhatnánk, mert az azt jelentené, hogy fel van készülve akár arra is, hogy hatalomváltás legyen”.

Török szerint minden azon fog eldőlni, milyen arányban győz a Tisza – ha egyáltalán győz –, de „az biztos, hogy ez nem lesz egy dicsőséges hadjárat. Ha bemegyünk az erdőbe, legalább annyi idő onnan kijönni, nem fog ez olyan gyorsan menni.”

Az egyetemista közönség kérdései közül álljon kettő érdekesebb a végére. Az egyik azt firtatta, ha Orbánnak mennie kell, ki lehet, aki összefogja a Fideszt utána? A válasz számomra is meglepő: mindkét elemző egyetért, hogy ha még múlhatna Orbánon, akkor ő Szijjártót szeretné, de hogy valóban kinek van esélye, arra nincs válaszuk.

Egy másik kérdező a romániai és franciaországi történések kapcsán – mindkét országban bírósági ítélettel vettek le esélyes jelölteket az elnökválasztási küzdelemből – szeretné megtudni, hogy követheti-e a Fidesz ezeket a példákat, így iktatva ki Magyar Pétert a 2026-os küzdelemből. Török Gábor adja meg a választ:

„A Fideszen belül az az alapvető közmegegyezés erről a kérdésről, hogy ez korábban kellett volna. Most már késő.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Súlyosan megsérült egy 3 hónapos csecsemő, amikor a család kocsiját letolta az útról egy másik autó

Az autóban utazókat egy hátulról érkező másik, nagy sebességgel érkező kocsi találta el. A szülők is megsérültek, az egész családot kórházba kellett szállítani.

KULT

Az első rész a legerősebb a hat közül - Megjelent a Fekete tükör legújabb szezonja, de nem örülhetünk neki felhőtlenül…

A Fekete tükör minden epizódja gyakorlatilag egy különálló rövidfilm, amely a társadalom és a technológia kapcsolatának a sötét oldalát vizsgálja. Egy igazi zsánereken átívelő depresszív kaland. Lássuk milyen lett a hetedik évad!

KÉK HÍREK

Összeomlott a keringése, mentőhelikopterrel kellett kórházba vinni egy 8 éves kislányt

A szülők a mentésirányító utasításait követve tartották életben, amíg a szakemberek a helyszínre értek. Két mentőegység és a légiszállítás mentette meg az életét.

SZEMPONT

Retteg a hatalom? Lakner Zoltán szerint a megingó Orbán-rendszer elindulhat az erdoğani úton

A politikai elemző úgy véli, a kormány érzi, hogy baj van, és menti, ami menthető. Ennek a harcnak pedig vannak veszélyei.

Szerző: GJ, Fotó: Lakner Zoltán Facebook-oldala - szmo.hu
2025. április 14.

Lakner Zoltán a Telex Élőben Laknerrel című műsorában beszélt arról, hogy a 15 éve fennálló rendszer most azt érzékeli, hogy a teljhatalmat el lehet veszíteni. Úgy fogalmazott, „beállt egy versenypozícióba a mai magyar politikai élet, ez fog menni a következő egy évben, amit most is látunk”.

A politikai elemző hozzátette: már nem Budapest a politizálás központja, hiszen például egy orosházi vagy mosonmagyaróvári időközi választásnak nagyobb jelentősége van, mint annak, hogy a fővárosban hidakat foglalnak el.

Lakner a TISZA múlt héten lezárt Nemzet Hangja szavazásáról azt mondta, olyan magas számokat, amiket a párt közölt, eddig csak a kormány tudott mondani, és szerinte elképzelhető, hogy a válaszok tényleg bekerülnek a párt programjába.

A beszélgetésben kitértek Kollár Kinga felszólalására, amelyben a tiszás EP-képviselő az uniós pénzek blokkolásáról beszélt. A politológus szerint az eset rávilágít, hogy veszélyes lehet, ha egy politikus elemzőként szólal meg. Ettől függetlenül helytálló megállapításnak tartja, hogy az Orbán-rendszer az, ami miatt nem érkeznek meg a források.

A beszélgetés során Lakner felvetette, hogy a magyar kormány elindulhat az erdoğani úton, és megpróbálhatja ellehetetleníteni a legerősebb ellenzéki kihívó indulását a választásokon.

A kormányfő március 15-i beszédében elhangzott húsvéti nagytakarítás kapcsán Lakner úgy reagált, szerinte azzal az Alaptörvény-módosítással, amelyről hétfőn szavaz a parlament, jogi alapot teremtenek rá, hogy a kormány még erőteljesebben lépjen fel a független média és a civil szervezetek ellen, vagyis minél több embert tántorítsanak el a közéleti tevékenységektől.

A Telex műsorában az MNB-botrány is szóba került. Lakner szerint ezen a ponton a kormány nehéz helyzetben van, hiszen azt kéne elhitetnie az emberekkel, hogy Matolcsy György korábbi jegybankelnök úgy szervezte ki a pénzt az MNB-ből, hogy Orbán Viktor erről semmit sem tudott.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Ha a Fidesz folytatja az erőszakkampányt, a társadalom még jobban megbillenhet, és teljesen elzavarhatja őket

Szerinte a fideszes szavazók sem erre szavaztak, emiatt is mennek át egyre többen a Tiszához. A Tisza-párt eredményváróján a szimpatizánsokkal, és a pártelnökkel is beszélgettünk.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Donald Trump megölésére készült, először a szüleivel végzett egy amerikai tinédzser

A 17 éves fiú egy összetett terv részeként lőtte agyon a szüleit. A nyomozók szerint orosz kapcsolatokkal rendelkezett és az amerikai elnök ellen akart merényletet elkövetni.

KÉK HÍREK

Galéria: így küzdöttek a tűzoltók a rákosrendezői lángokkal

Nagy területen, hatalmas lángokkal égett a hulladék a rendezetlen területen, a katasztrófavédelem munkatársainak csak hajnalra sikerült eloltani a tüzet.

KÉK HÍREK

Csak hajnalra tudták eloltani a rákosrendezői tüzet, Karácsony Gergely szándékos gyújtogatásra gyanakszik

A főpolgármester kerülné az összeesküvés-elméleteket, de szerinte egy éven belül három tűzeset már gyanús, miközben az államnak kellene elszállítania az ott felgyűlt szemetet.

SZEMPONT

Holoda Attila: Mindenki pontosan tudta, hogy ez nem mehet a végtelenségig, de úgy tűnik, mindennél fontosabb volt az így elért elképesztő haszon

Amerika 500%-os vámmal fenyegeti az Oroszországból kőolajat, földgázt, uránt vásárlókat. A MOL az elmúlt években hihetetlenül sokat keresett az orosz kőolajon, most viszont fájdalmas választás elé kerülhet - mondja az energetikai szakértő.

Fischer Gábor, fotó: Kummer János/Getty Images - szmo.hu
2025. április 12.

25 republikánus és 25 demokrata szenátor közösen kezdeményezett egy kétpárti törvényjavaslatot, ami 500 százalékos vámmal sújtaná azoknak az országoknak az exportcikkeit, amelyek orosz olajat, földgázt vagy uránt vásárolnak. Igaz, Trump mentességet adhatna ez alól az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva. A több más elemből is álló újabb szankciós-csomag elsődleges célja, hogy Putyint békére kényszerítheti Ukrajnába.

Hogyan érinthetné egy ilyen szigorítás Magyarországot és a MOL-t? Ki tudnánk-e váltani mással az orosz energiahordozókat? És nőhet-e emiatt a benzin vagy a földgáz ára? Erről beszélgettünk Holoda Attila energetikai szakértővel.

– Hogy tudna az Egyesült Államok kormánya 500%-os vámot kivetni csak Magyarországra, amikor az Európai Unió tagjai vagyunk?

– Valószínűleg olyan formában tudják ezt megcsinálni, hogy magát a konkrét termékeket emelik ki, de hogy ennek a technikája hogyan történik, nem tudni. Ez azért példa nélküli. Ráadásul ezt nem is Trump kezdeményezte, hanem kétpárti kezdeményezés volt. Mondhatnák az emberek, hogy nem Trump határozza meg a magyarországi üzemanyagárakat, miért befolyásolná ez a magyarországi helyzetet?

De Magyarországon egyetlen vállalat szerzi be a nyers kőolajat. Az, amelyiknek finomítója van, és az a MOL. Az pedig a New York-i tőzsdén is jegyzett cég, amelyik nem csupán Magyarországra forgalmaz üzemanyagot, ahogy azt az emberek többsége képzeli, hanem rengeteg más terméket állít elő.

Például különböző kenőolajakat, vegyipari termékeket. Hiszen a MOL-nak van egy nagy vegyipari konszern-része, a TVK, amely a paraffintól kezdve sok mindent értékesít az Amerikai Egyesült Államokban. Ha azt mondják, hogy ezekre a konkrétan megjelölt termékekre vezetik be a vámot, könnyen elképzelhető, hogy ez egyedileg kezelhető lesz amerikai részről.

– Ki tudja ezt valahogy kerülni a MOL?

– A MOL folyamatosan azzal töltötte az elmúlt három évet, hogy azt bizonygassa mindenkinek, ő nem nagyon tud átállni más nyers kőolaj feldolgozására az urálin kívül, mert nagyjából olyan 5-600 millió dollárba kerülne a technológiai átalakítás. Mindez csak azért érdekes, mert most éppen rekord osztalékot fizetett ki, 220 milliárd forintot, ami nagyjából ezt az 500 millió dollárt fedezné. Ilyen szorult helyzetben úgy szokott lenni, hogy úgy döntenek egy adott cég tulajdonosai, hogyha egy technológiai fejlesztést meg kell tenni, akkor nem fizetnek osztalékot, hanem az eredmény egy részét erre fordítják. Lehet, hogy ezt próbálják kikényszeríteni az amerikaiak. Gyorsan hozzáteszem, hogy

elsősorban nem Magyarországot célozza ez a vám. Sokkal inkább Indiát és Kínát, akik jelenleg az orosz kőolaj legnagyobb vásárlói.

Gyakorlatilag átvették az Európai Unió szerepét. Ez onnan látszik, hogy az orosz fosszilis energiahordozók értékesítési volumene nem nagyon változott a korábbihoz képest. Van ugyan egy 15-18%-os csökkenés 2022-höz képest, viszont az érte kapott pénz jelentősen visszaesett, több mint 50%-kal, ami azt jelenti, hogy kihasználva az oroszok szorult helyzetét, ez a két nagy ország elkezdett sokkal nagyobb mennyiségben, de olcsóbban nyers orosz kőolajat vásárolni. Főleg annak fényében érdekes ez, hogy India korábban soha nem vásárolt az oroszoktól nyers kőolajat, most meg az egyik legnagyobb vásárlója lett, és nem azért, mint amit szintén az itthoni pletykák terjeszenek, hogy átcímkézzék, és indiai kőolajként adják el, hanem India és Kína mára már kiépítette azt az olajfinomítói és feldolgozói kapacitást, ami korábban hiányzott, azaz már különböző kőolajipari termékekkel fog megjelenni ezeken a piacokon. Na most leginkább ezeket a termékeket lehet sújtani az 500%-os vámmal, ami nyilvánvaló, hogy elrettentheti Indiát vagy Kínát attól, hogy nagyobb mennyiségben vásároljon kőolajat.

– Tehát ezt nem úgy kell elképzelni, hogy 500 százalékos vámmal sújtják az egész magyar kivitelt azért, mert oroszországból importálunk kőolajat, földgázt és uránt?

– Nem. Nem országokat büntetnek ezzel, hanem a céget, és ebből a szempontból a MOL azért fontos, mert ahogy említettem, nemcsak üzemanyagot forgalmaz Magyarországon, hanem a világban sokfelé értékesíti a saját termékeit.

– Ez elegendő presszió lehet arra, hogy a MOL mégiscsak átálljon, vagy inkább benyeli a veszteséget, mondván, hogy többe kerülne az átállás?

– Bárhogy dönt a MOL, az mindenképpen rontja az eredményeit. Kérdés, hogy mennyire tudja, meri, és mondjuk engedik neki politikailag. Bár a MOL nagyon megpróbál tőzsdei cégként viselkedni, az elmúlt időszakban mégis a magyar kormány oroszpárti jelszavait és nyilatkozatait visszhangozza. Gyanítom, hogy meg fogják találni az útját-módját, hogy megpróbálják csökkenteni a bejövő orosz nyersolaj mennyiségét, azonban az elmúlt három évben, amióta tart a háború, nem túl sokat tettek ebbe az irányban. Sőt, éppen ellenkezőleg, talán még nőtt is az Oroszországból behozott nyersanyag mennyisége a korábbiakhoz képest, miközben

mindenki pontosan tudta, hogy ez nem mehet a végtelenségig. De úgy tűnik, mindennél fontosabb volt az így elért elképesztő haszon,

hiszen a MOL 2022 második felében is, meg 2023-ban is rekord eredményeket ért el, köszönhetően az Urali és a Brenti olajár közötti jelentős különbségnek, ami által természetesen a magyar kormány is elég komoly bevételre tett szert. Arról nem is beszélve, hogy hány, általunk nem ismert és elrejtett különböző kereskedő, nagykereskedő cég van még a nyers kőolaj-üzletbe beiktatva a MOL és a számára eladó orosz vállalatok közé, ami bizony több milliárd eurónyi haszonnak a fekete, vagy sötétebb útra terelését eredményezte. Nyilván ezt is meg kell, hogy fontolják. Arról nem is beszélve, hogyha ennek van valamifajta politikai kapcsolódása a jelenlegi kormányzó párthoz, akkor nagy valószínűséggel politikai típusú döntést kell hozni. De még egyszer hangsúlyozom, nem Magyarország a vámintézkedések fő célpontja, hanem sokkal inkább India és Kína.

– Az is múlt heti hír, hogy Szijjártó Péter bejelentette a Barátság 2 kőolajvezeték meghosszabbítását Belgrádig, ami ugyancsak azt mutatja, hogy továbbra is az orosz kőolajba invesztál az ország.

– Ez egy nagyon sajátos dolog. Maga az ország nem fog invesztálni, mert attól, hogy Szijjártó fontoskodik mindenfelé, ezt soha nem a magyar állam fizeti. Ez egy olyan vezeték lesz, amit a MOL fog üzemeltetni, és ennek az égvilágon semmi köze a magyar ellátásbiztonsághoz, mert jelen pillanatban az látható, hogy Szerbiának nincs is elég olaja, saját maga is komoly importőr. Ebből következően az, hogy magyarországi finomítóval összekötünk egy másik, szerb finomítót, másról szól. Mégpedig arról, hogy ez a vezeték lehetővé tenné a szerbek számára, hogy ők is hozzájussanak a jelenleg Magyarországra érkező kőolajmennyiség egy részéhez, ami abban segít a szerbeknek, hogy a saját meglévő kiszolgáltatottságukat az Adria kőolajvezetéktől, azaz az örök ellenség horvátoktól, némileg csökkentsék.

Magyarország számára ez ellátásbiztonsági szempontból abszolút értékelhetetlen esemény, hiszen onnan nem fog érkezni Magyarország irányába kőolaj.

Ami a dolognak a távlati célja, és ezzel próbálják ezt takarni, hogy majd valamikor össze akarják kötni a trieszti és a konstancai kikötőket egymással, egy nagy vezetékkel. De gondoljunk bele, egyrészt a trieszti kikötő Olaszországból elmegy Szlovénián, Horvátországon, Szerbián és mondjuk Bulgárián keresztül egészen Konstancáig. Azért egy ilyen vezeték megépítése nem lesz egyszerű. Arról nem is beszélve, hogy nem vagyok meggyőződve róla, hogy a horvátok olyan nagy lelkesedéssel támogatnák annak a vezetéknek a megépítését, ami konkurenciája lehetne a későbbiekben a saját Adria vezetéküknek. Tehát egy olyan jövőbeni ígéretről, vagy álomról beszélnek, ami szerintem az ablakban sincs.

– A gáz esetében milyen mozgástere van Magyarországnak?

– Jobban állunk még akkor is, ha a jelenlegi magyarországi földgázellátás domináns része a Török Áramlaton keresztül, Kiskundorozsmánál jön be Szerbiából. Viszont az olajjal szemben több olyan lehetőségünk van, ahonnan be tudunk szerezni földgázt, és ezt is tesszük. Ha ránézek a pillanatnyi szállítási térképre, akkor azt tudom mondani, hogy a Török Áramlatról érkezik körülbelül 900 ezer köbméter óránként, viszont Mosonmagyaróvárnál a HAG (Hungarian-Austrian Gaspipeline) vezetéken nem orosz földgáz érkezik, mivel az osztrákokhoz most már nem is jut el, hanem német, cseh, norvég, vagy éppen LNG gázok érkeznek, onnan is jön majdnem 400 ezer köbméter. Tehát ez egy jelentős mennyiség. És ott van még a horvát krki LNG terminál, ahonnan szintén 41-42 ezer köbméter érkezik óránként. Azaz sokkal jobb a helyzetünk, mert nem csak két vezeték van. Az olaj esetén csak a Barátság, illetve az Adria vezetékek vannak. Viszont a földgáz esetén gyakorlatilag valamennyi szomszédos országgal össze vagyunk kötve, és

használjuk is a vezetékeket minden irányból, bármennyire is próbálja sugallni azt a kormány, meg Szijjártó Péter, hogy mi fizikailag csak az oroszoktól tudunk vásárolni, ez nem igaz.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a MOL-lal szemben a gáz esetében az MVM a nagykereskedő. A MOL-nak vannak amerikai kapcsolódásai, ráadásul mint olajipari cég, ő onnan technológiát, technikát, szervizszolgáltatást és egyebet is vásárol, hiszen az olajipar döntő mértékben észak-amerikai központú. Az MVM-nek viszont nincsenek amerikai kapcsolatai. Tehát ha azt mondja az amerikai kormány, hogy ha az MVM nem hajlandó abbahagyni a Gazpromtól való vásárlást, akkor 500%-os vámmal sújtja, azt az MVM nem fogja észrevenni, hiszen nem kereskedik Amerikában. Ez azért egy drasztikus különbség.

– Beszéljünk még az uránról, mert erre is szól ez a bizonyos 500%-os vám. Szintén az is friss hír, hogy a Westinghouse bejelentkezett Magyarországon. Egyelőre csak kisebb erőművekről van szó, bár a sajtó ezt úgy kommentálta, hogy biztos Paks 2-re jelentkezett be. Ez utóbbinak én semmi konkrét nyomát nem láttam. Mi az igazság valójában?

– Jelenleg a Paks 1-es erőműhöz a dúsított urán az Oroszországból érkezik, illetve érkezett. A háborút követő néhány hónapban több olyan szállítmány is volt, ami pluszban hozott nukleáris fűtőelemeket. Ha visszagondolunk a Paks 2 körüli európai uniós értékelésekre, ellenvetésekre, ott mindig az volt az egyik probléma, hogy fűtőanyag tekintetében nem volt nyitott a szerződés, hiszen az orosz típusú atomerőművekhez gyakorlatilag csak az orosz típusú, úgynevezett kazettás fűtőelem beszállítása lehetséges. De az is igaz, hogy a Westinghouse is, de a francia atomipari cég is foglalkozott azzal, hogy megpróbálja ezekbe a típusú erőművekbe elkészíteni a saját fűtőelemét. Ezzel együtt az is tény, hogy

jelenleg dúsított uránból a legjobb minőséget az oroszok állítják elő a világon, ez olyannyira igaz, hogy még az Amerikai Egyesült Államok is orosz uránt vásárol.

Persze urán sokfelé van, Amerikától kezdve Kazahsztánig, de a dúsításban az oroszok a legjobbak. Hogy ezt is megpróbálják plusz vámmal sújtani, az azt is jelentheti, hogy az Amerikai Egyesült Államok nukleáris cégei is érintettek lehetnek ebből a szempontból. Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy a Westinghouse megpróbál egyrészt részt venni a magyarországi energiaellátás biztosításában az úgynevezett SMR-ek, a kis moduláris reaktorok forgalmazásával, ezt én egy jó ötletnek tartom. Azt már nehezen tudom elképzelni, hogy most akkor hirtelen Paks 2-ben átveszik az irányítást, beszállnak Paks 2-be, amiről cikkeznek az újságok. A Paks 2 egy orosz fejlesztési erőmű. Persze vannak nyugati beszállítói, de nem amerikaiak, sokkal inkább német és francia beszállítói, eleve így is indították el az egész projektet. Hogy ebben az amerikaiak milyen formában és hogyan akarnak részt venni, és hogy Trump, Putyin esetleg miben próbál megállapodni, nem tudni. Az ember el tudja ilyenkor képzelni, hogy eldugják az orosz cégeket, és amerikai mezben jelennek meg, de az amerikai Westinghouse egy az egyben biztos, hogy nem fogja tudni átvenni a Paks 2 építését.

– Most nézzük az energiaárakat. Ha az amerikaiak kivetnék ezeket a vámokat, akkor ennek milyen hatása lehet az árakra?

– Ha a MOL azt mondja, neki fontos a meglévő amerikai kapcsolat, annál is, hogy olcsóbban vásárol az oroszoktól kőolajat, akkor elkezdi növelni a tengeri szállításból származó olajat, ami nyilván másfajta árfekvés. Innentől kezdve sok múlik azon, hogy

a MOL hajlandó-e valamennyit feláldozni a saját profittartalmából, mert azzal lehet azért kompenzálni egy magasabb vagy drágább nyersolaj beszerzését.

De mondhatja azt is, hogy én annyira szeretem, amikor 220 milliárdot tudok osztalékként kiosztani, főleg a magyar kormánynak, meg a menedzsmentnek, hogy inkább megtartom ezt. Itt kérdés az, hogy a MOL-nak mennyit ér az amerikai piac. Ezt én nem tudom, hogy a MOL például petrolkémiai termékekből mennyit értékesít Amerikában. Azért el tudom képzelni, hogy összevethető a magyarországi üzemanyagforgalommal, ugyanis a MOL legnagyobb bevételét nem az üzemanyagforgalmazás adja, bárki bármit gondol, hanem a feldolgozott egyéb termékek, és a legnagyobb bevétele sem az üzemanyag-kereskedelemből származik, hanem a többi tevékenységéből. Ez azt is jelentheti, hogy az értékesítési célpontjai között ott lehet az Amerikai Egyesült Államok, olyan mértékben, melynek elvesztése talán fájdalmas lehet. Nem ismerjük azt, hogy a MOL Amerikában milyen erős. Az is szempont, hogy a MOL mind a bányászathoz, mind a finomításhoz vagy a petrolkémiai tevékenységéhez vásárol amerikai termékeket, gépeket, berendezéseket.

Ha nemcsak arról van szó, hogy 500 százalékos vámot kap a nyakába, hanem esetleg meg is tiltják az amerikai cégeknek, hogy ilyen cégekkel kereskedjenek, vagy nekik szolgáltassanak, ami azt jelentené, hogy amerikai részről embargó alá eshet a MOL, az azért már fájdalmas lehet.

– A végső szót a politika fogja kimondani?

– Nincs többsége a magyar kormánynak a MOL-ban. A magyar államnak jelenleg már nincs részesedése a MOL-ban, semennyi se. Talán csak az egy úgynevezett arany részvénye van meg, de az valójában semmire nem jó. Persze a befolyása az megvan, de jóval nagyobb befolyása van magának a menedzsmentnek, vagy a menedzsmenthez tartozó köröknek, meg különböző bankoknak.

- Visszatérve a fogyasztók szempontjaira: aki most olvassa az újságot, és azt látja, hogy 500%-os vámmal fenyegeti Amerika az oroszokkal üzletelőket, annak nem kell félnie, hogy emiatt neki holnaputántól megfizethetetlenül drága lesz akár a gáz, akár az olaj?

– Biztos, hogy nem kell aggódnia.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Meghalt Mario Varga Llosa

A Nobel-díjas író családja körében, békében hunyt el Limában. Vargas Llosa nemcsak regényeivel, de politikai szerepvállalásával is beírta magát a történelembe.

KÉK HÍREK

Rejtélyes mobiltelefon bukkant fel ott, ahol a skóciai magyar ikerpár vízbe fulladt

Nem tudni, kié volt a készülék, ami nagyon megrongálódott, de van, aki továbbra sincs meggyőződve róla, hogy a Huszti ikrek idegenkezűség nélkül fulladtak a Dee folyóba.

KÉK HÍREK

Lángokban állt Rákosrendező, hat vízsugárral oltották a tüzet

A nagy mennyiségű hulladék kapott lángra. Egy éven belül nem az első alkalommal csapott fel a tűz a Mini-Dubaj miatt felkapott területen.

SZEMPONT

Fotók: Bayer Zsolt Menczerrel és Gulyással tüntetett a Tisza Párt ellen

Bayer Zsolt szerint elfogadhatatlan, hogy a Tisza Párt EP-képviselője, Kollár Kinga pozitív hatásokat lát az uniós pénzek visszatartásában, ezért tüntetést szervezett szombatra a Millenáris Parkhoz.

Fotók: Nagy Bogi/Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. április 12.

Szombaton délután tüntetést tartottak Budapesten a Millenáris Parkban. A demonstrációt Bayer Zsolt kormánypárti publicista és a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szervezte Kollár Kinga, a TISZA Párt EP-képviselőjének brüsszeli beszéde miatt.

A megmozduláson Gulyás Gergely és Menczer Tamás is megjelent, utóbbi közös fotóra is szívesen odaállt az érdeklődők mellé. A tüntetőket automata hívásokkal toborozták, a helyszínen Kollár beszédének egy részletét is lejátszották nekik. A hangulatot a Nélküled és a Darabokra törted a szívem fokozták, a zászlók mellett pedig „Őszödi áruló” és „Júdás Péter elárulta” feliratú táblák is előkerültek.

Kollár Kinga az Európai Parlament egyik bizottsági ülésén arról beszélt, hogy a magyar emberek romló életminősége megerősítette az ellenzéket, ezért optimistán tekint a 2026-os választásokra. Ezt a fejleményt az EU-s források befagyasztásának „pozitív” hozadékaként említette – a pontos kontextust és nyilatkozatot ebben a cikkünkben mi is megírtuk.

Bayerék szombat délután 15 órakor kezdődő tüntetése mintegy 45 perc után véget is ért.