Hétvégén mi is beszámoltunk arról, amit pénteken maga a miniszterelnök is elismert: gondok voltak a tömeges oltakozás adatbázisával, aminek köszönhetően le is kellett állítani az sms-ben behívott emberek oltását. Ettől függetlenül szombaton és vasárnap sokakat beoltottak az oltópontokon. Volt, hogy olyat is, aki nem is regisztrált előtte.
A történtek után egy magánszemély beadvánnyal fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz - közölte a Népszavával a hatóság elnöke. Péterfalvi Attila közölte:
A hírek alapján valószínűsíthető, hogy valamilyen hiba csúszott a rendszerbe.
Ugyanakkor a vizsgálat lezárásáig nem szeretne további nyilatkozatba bocsátkozni.
A kormány módosította a jogszabályt, az úgynevezett oltási igazolványban nem szerepel majd, hogy ki milyen vakcinát kap. Péterfalvi Attila közölte: a tervek szerint egy plasztikkártyáról van szó, amely jelen állás szerint valóban nem tartalmazza a vakcina típusát, ám az oltáskor kapott papírnak köszönhetően ezt szükség esetén mindenki igazolni tudja. Az adatvédelmi hatóság elnöke az oltási igazolványt is azon kérdések közé sorolta, amelyekről uniós szintű döntést kellene hozni.
Amíg viszont nincs uniós megállapodás, addig egyszerűen nincs mire hivatkozni, és azt sem lehet megmondani, hogy a magyar kormány által alkalmazott szabályoknak vannak-e hátrányos következményei.
Péterfalvi beszélt arról is, hogy az adatvédelmi hatóság elnökeként sem lenne ellenére, ha a kormány – amennyiben az emberek hajlandósága nem érné el a kellő mértéket – kötelezővé tenné az oltást Magyarországon.
Hétvégén mi is beszámoltunk arról, amit pénteken maga a miniszterelnök is elismert: gondok voltak a tömeges oltakozás adatbázisával, aminek köszönhetően le is kellett állítani az sms-ben behívott emberek oltását. Ettől függetlenül szombaton és vasárnap sokakat beoltottak az oltópontokon. Volt, hogy olyat is, aki nem is regisztrált előtte.
A történtek után egy magánszemély beadvánnyal fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz - közölte a Népszavával a hatóság elnöke. Péterfalvi Attila közölte:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.
A megjelentek ennek ellenére megpróbálták lezárni a Kossuth Lajos utcát a Ferenciek terénél, mégpedig úgy, hogy minden zöldnél tömegesen indultak el az úttestre.
A rendőrök azonban mindenkit visszatereltek a járdára, sőt:
háromnegyed hat körül egy jelentős méretű rendőrsorfal elállta a gyalogátkelőt, így ezután senkit nem engednek át, azt sem, akinek csak arra lenne dolga.
Az átkelni vágyókat a rendőrség az aluljárók felé tereli. Így az a helyzet állt elő, hogy nagyon régen lehetett a hétköznap koradélutáni órákban ennyire gördülékenyen közlekedni az Erzsébet híd-Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utca útvonalon, hisz most akkor is haladhatnak az autók, amikor éppen zöld volna a gyalogosoknak.
A forgalom egyébként folyamatos rendőri irányítás mellett zajlik.
Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.
A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.
A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:
„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”
Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.
Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”
A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.
A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”
A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”
A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.
Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.
„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”
– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.
Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.
