Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke, nem fogta vissza magát: még mielőtt találkozott volna Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, odamondott Kamala Harris alelnöknek a gázai háborúval kapcsolatos kijelentései miatt.
A közel-keleti béketeremtés és rendezés esélyeiről, módjairól, valamint az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalásokról is egyeztettek Netanjahuval pénteken.
Kamala Harris, aki valószínűleg a demokrata jelölt lesz a következő elnökválasztáson, csütörtökön „őszinte és konstruktív” megbeszélést tartott Netanjahuval. Az alelnök keményebb hangot ütött meg, mint Joe Biden elnök, és a Fehér Házban tartott tárgyalás után kijelentette: „Itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen.” Harris nem rejtette véka alá aggodalmát a gázai áldozatok miatt, valamint hangsúlyozta a kétállami megoldás szükségességét, és felszólította az amerikaiakat, hogy „legyenek tisztában a konfliktus árnyaltságával” - írta a Guardian.
Izraeli tisztségviselőkre hivatkozó amerikai sajtóbeszámolók szerint a washingtoni találkozó után Benjámin Netanjahu rosszallását fejezte ki Kamala Harris nyilatkozata miatt, amely a közlés szerint jóval kritikusabb volt, mint ami kettejük megbeszélésének hangvételéből következett volna.
Kamala Harris csapatának egyik tagja értetlenségét fejezte ki az izraeli kormányfő véleményéről szóló sajtóbeszámolókra reagálva.
Trump természetesen nem hagyta szó nélkül Harris álláspontját. Íme két friss mondat az ex-elnöktől Harrisról:
„Nem volt túl kedves Izraellel kapcsolatban.” és: „Tulajdonképpen nem tudom, hogyan szavazhat rá egy zsidó.”
A két politikus egyébként Floridában, Donald Trump mar-a-lagói rezidenciáján tanácskozott. Első alkalommal találkoztak 2020 óta, amikor az izraeli kormányfő a Fehér Házban kereste fel az akkor elnök Donald Trumpot.
A tárgyalás sajtónyilvános részén Benjámin Netanjahu reményét fejezte ki, hogy hétfőn kezdett egyesült államokbeli hivatalos útja - amelynek során beszédet mondott a kongresszusban, valamint találkozott Joe Biden elnökkel és Kamala Harris alelnökkel - közelebb visz a tűzszüneti megállapodáshoz. Úgy vélekedett, hogy a megállapodást segíti az izraeli hadsereg által Gázában kifejtett katonai nyomásgyakorlás is.
Az izraeli miniszterelnök kérdésre válaszolva azt mondta, Kamala Harris kettejük csütörtöki egyeztetése után tett nyilatkozata Izraelről a Hamász számára olyan olvasatot közvetít, hogy nem felhőtlen Izrael és az Egyesült Államok viszonya, majd reményét fejezte ki, hogy az alelnöki megjegyzés nem változtat a tűzszüneti tárgyalások felgyorsult ütemén.
Elnökké választása esetére Donald Trump ismét gyors megoldást ígért a közel-keleti konfliktusra, és azt hangoztatta, hogy Kamala Harris győzelme eszkalációhoz, több nagyobb közel-keleti háborúhoz, esetleg harmadik világháborúhoz vezethet. Megismételte azt a véleményét is, hogy a világ jelenleg közelebb áll a harmadik világháborúhoz, mint a második világháború lezárása óta bármikor.
Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke, nem fogta vissza magát: még mielőtt találkozott volna Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, odamondott Kamala Harris alelnöknek a gázai háborúval kapcsolatos kijelentései miatt.
A közel-keleti béketeremtés és rendezés esélyeiről, módjairól, valamint az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalásokról is egyeztettek Netanjahuval pénteken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.
„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.
Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.
„Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében. Ha kell háborúba sodródnak, hogy erre hivatkozva ne kelljen kiírni jövő tavasszal a választásokat. Nagyon átlátszó próbálkozás…. NE TEGYÉK!!! A magyar embereket már nem lehet becsapni!!!” – zárta sorait a korábbi vezérkari főnök.
Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.
„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.
Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A parlament kedden megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az energiaitalok értékesítését 18 éven aluliaknak. A jogszabályt 174 igen szavazattal fogadták el.
A törvény kimondja, hogy fiatalkorúakat energiaitallal kiszolgálni sem szabad.
A jogszabály harminc nappal a kihirdetését követően lép hatályba, vagyis várhatóan június elején lép életbe az új szabályozás.
A törvény a kormányt hatalmazza fel arra, hogy rendeletben határozza meg, milyen összetételű energiaitalokra vonatkozzon a tiltás. Az igazságügyi tárca tavaly nyáron már közzétett egy ilyen rendelettervezetet, amely vélhetően alapjául szolgál majd a részletszabályoknak.
A javaslatot Nacsa Lőrinc és Hollik István nyújtotta be még tavaly tavasszal. A két politikus 2023 őszén már jelezte, hogy az alkoholhoz hasonló tiltást szeretnének bevezetni az energiaitalokra is.
A szigorítást azzal indokolták, hogy
egy felmérés szerint a 10–14 évesek körében húsz százalékos azok aránya, akik reggelente energiaitalt fogyasztanak.
A fiatalkorúak teljes körében közel nyolcvan százalék rendszeresen fogyaszt ilyen italokat, amelyek túlzott bevitele több szempontból is károsak lehetnek a fiatalok szervezetére.
A törvény szerint, ha egy üzlet megsérti az előírásokat, a fogyasztóvédelmi hatóság legfeljebb egy évre megtilthatja az alkoholtartalmú italok, energiaitalok, dohánytermékek és szexuális termékek forgalmazását. Amennyiben az üzlet három éven belül ismét jogsértést követ el, a hatóság akár harminc napra is bezárathatja.
A parlament kedden megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az energiaitalok értékesítését 18 éven aluliaknak. A jogszabályt 174 igen szavazattal fogadták el.
A törvény kimondja, hogy fiatalkorúakat energiaitallal kiszolgálni sem szabad.
A jogszabály harminc nappal a kihirdetését követően lép hatályba, vagyis várhatóan június elején lép életbe az új szabályozás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást” – írja a Tisza Párt elnöke
Az ellenzéki politikus a közösségi oldalán reagált arra, hogy a parlament elfogadta a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól
„Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!” – írta kedd délelőtti bejegyzésében Magyar Péter.
Ahogy már beszámoltunk róla, mától új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.
Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát. Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.
„Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!” – írta kedd délelőtti bejegyzésében Magyar Péter.
Ahogy már beszámoltunk róla, mától új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfogadták a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól
Új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar Péter szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.
A jövőben a magyar EP-képviselőknek is ugyanúgy kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. A ciklus elején és végén, illetve minden év január 31-ig kell leadniuk az egységes formátumú dokumentumot. A képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvánosak lesznek, de a családtagoké nem.
Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát.
Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.
A magyar parlamenti képviselők nyilatkozatait a mentelmi bizottság vizsgálhatja, de azt semmilyen hatóság nem ellenőrzi. Civil szervezetek és az Integritás Hatóság is javasolták, hogy szigorúbb ellenőrzést vezessenek be, de ez eddig nem történt meg. A kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában még tavaly áprilisra vállalta, hogy javaslatot tesz egy szigorúbb szankciórendszer bevezetésére, de ebből egyelőre csak az EP-képviselőkre vonatkozó módosítás született meg.
Az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait a Nemzeti Választási Bizottság ellenőrzi majd. A testület tagjainak többségét a fideszes Országgyűlés választotta meg, de a parlamenti pártok is delegálhattak tagokat. Az NVB-nak hivatalból eljárást kell indítania, ha egy képviselő nem adja le időben a vagyonnyilatkozatát. Emellett bárki kezdeményezhet eljárást, ha pontosan megjelöli, hogy mi a probléma a vagyonnyilatkozattal.
A vagyonnyilatkozati eljárás során az EP-képviselők kijavíthatják a hibákat, és kötelesek minden szükséges adatot benyújtani. Az állami szervek is kötelesek átadni az NVB-nek a hiányzó adatokat. Ezekbe csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és az adatokat nem hozzák nyilvánosságra. A bizottság döntése ellen a Kúriánál lehet fellebbezni, és ha a folyamat végén is hibát találnak, az NVB megszüntetheti az EP-képviselő megbízatását.
A kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy „a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez”. Hangsúlyozták, hogy „a közbizalom helyreállítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában”, és kiemelték, hogy a magyar rendszer „a legszigorúbbak közé tartozik”.
Magyar Péter márciusban reagált a törvényjavaslatra. Azt írta:
„Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való. Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?”
Emellett azt is elárulta, hogy egy kisebb és egy nagyobb lakása van, egy balatonhenyei üres telke, körülbelül 90 millió forint lakáshitele és ennél valamivel több megtakarítása. Tulajdonosa továbbá „egy minimális hasznot nyújtó” cégnek, egy 7 éves Volvónak, egy pianínónak és öt festménynek.
A Tisza Párt elnöke Orbán Viktornak is üzent:
„Máskor legyél már elég bátor, és ne ilyen bonyolult címet adj a törvényjavaslatnak! Elég lenne annyi, hogy »Szabaduljunk meg Magyar Pétertől, mert rettegünk« törvény. Vagy »itt már nem csak a lé, hanem a lét a tét« törvény”.
Korábban Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője egy titokban készült hangfelvételen azt állította, hogy Magyar 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk alapján szerzett, amelyekhez nem lett volna szabad hozzáférnie. Ezt követően az Index februárban arról írt, hogy Magyar 2023. július 21-én, pénteken, a tőzsdezárás előtti órákban eladta az összes részvényét, majd több tízmillió forint értékben vásárolt részvényeket Mészáros Lőrinc cégétől, az Opus Global Nyrt.-től. A tőzsdezárás után ezek értéke hirtelen megemelkedett, így hétfőn már magasabb áron adhatta el őket, és jelentős haszonra tett szert.
A jövőben a magyar EP-képviselőknek is ugyanúgy kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. A ciklus elején és végén, illetve minden év január 31-ig kell leadniuk az egységes formátumú dokumentumot. A képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvánosak lesznek, de a családtagoké nem.
Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát.
Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
