HÍREK

Maradt a bírság: hárommillió forintot kell fizetnie a Háttér Társaságnak, mert érvénytelen szavazásra buzdítottak

Nem mentette meg az Alkotmánybíróság a civilszervezetet, nem vizsgálták érdemben a panaszukat.


Az Alkotmánybíróság Schanda Balázs vezette tanácsa (előadó: Handó Tünde) érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Háttér Társaság, az LMBTQ-jogokért kiálló civilszervezet panaszát, amely így az érvénytelen népszavazásra buzdító civilek közül egyedül kénytelen bírságot fizetni – írja a HVG. A cikkben megjegyzik, hogy

a Háttér jogászai ronthattak el valamit, hiszen a többiek büntetését a Kúria törölte, ebben az esetben viszont az Ab sem segített.

Április 3-án érvénytelen lett a kormány „gyermekvédelminek” nevezett népszavazása, miután sokan fel sem vették a szavazólapot, az összes választópolgár közel 20 százaléka pedig érvénytelenül voksolt.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) aztán április elején állampolgári bejelentések alapján öt határozatban marasztalta el azokat a civilszervezeteket, amelyek érvénytelen szavazásra biztatták a választókat.

Az NVB azzal érvelt, hogy a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, "mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”.

A HVG összesítése szerint az NVB-határozatok közül az egyik 16 szervezetre szabott ki egyenként 176 400 forint bírságot, másik kettő pedig 3-3 milliót az Amnesty Internationalre és a Háttér Társaságra. További két döntés elmarasztalta e két szervezetet, valamint a Társaság a Szabadságjogokért szervezetét is, de bírságot nem szabtak ki.

Mivel az érintettek felülvizsgálatot kértek, ezért

mind az öt NVB-határozat a Kúria elé került, a jogerős döntéseket öt különböző összetételű kúriai tanács hozta.

Két esetben a bírák úgy látták a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan, mert nem érvel érdemben, miért jogszabálysértő az NVB határozata. Így a Háttér 3 milliós bírsága, illetve az Amnesty és a Háttér bírság nélküli elmarasztalása érvényben maradt. Két nappal később azonban más bírák három újabb határozatot hoztak, amelyben megváltoztatták az NVB három másik döntését, ezzel törölték az Amnesty 3 milliós és az összes érintett szervezet kisebb összegű bírságát, valamint a TASZ elmarasztalását.

Ezután a Háttér Társaság is az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, mert az ő egyik bírságát nem törölték el. Arra hivatkoztak, hogy a Kúria a három másik esetben megváltoztatta az NVB döntését.

Az Ab viszont pénteken úgy ítélte meg: "az, hogy a Kúria hasonló ügyekben másképp döntött, nem vehető figyelembe, mert a bírák minden ügyben a konkrét felülvizsgálati kérelem tartalmához vannak kötve".

A cikkben azt is megjegyzik, hogy mivel a Kúria nem teszi közzé a hozzá benyújtott kérelmeket, nem lehet tudni, hogy mi volt a különbség ezek között, ami miatt három kúriai tanács elfogadta a civil szervezetek minden érvét, míg két másik beadványt két másik tanács elbírálásra alkalmatlannak minősített.

A Háttér Társaságnak így ki kell fizetnie a hárommillió forintos bírságot.

Azonban az érintett civilszervezetek április 15-i közös közleményükben azt írták, hogy szolidárisak egymással, ezért a közösen fizetik ki a bírságot és tovább folytatják a munkát annak eltörlésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tarjányi Péter: A kormányzat bajban van
Az elemző szerint a változást a Hont-Orbán interjú is megmutatta. Szerinte az új helyzet új módszereket is kíván.


Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.

„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.

Úgy látja, hogy 15 év után változott a helyzet, és a kormánynak már nem elég, ha a választók csak hisznek a döntéseikben. „15 év után már nem elég hinni, meg is kell győzni az embereket a kormány intézkedései kapcsán. Új helyzet, új módszerek…” – írta.

Tarjányi szerint kimondható, hogy a kormány nehézségekkel küzd. A közvélemény-kutatási eredményekre utalva azt is megjegyezte, hogy a független intézetek egyre nagyobb előnyt mérnek a Tisza Pártnak. Bár a kormánypárti kutatók továbbra is a Fideszt hozzák ki első helyre, a különbség szerintük is egyre kisebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vérbe fulladt a romantika Budapesten: féltékeny volt, halálra szúrta párját egy holland nő
A holland pár Valentin-nap után érkezett Budapestre, de a szerelmes utazás tragédiába torkollott. A nő azt hitte, párja megcsalta, ami miatt végzetes vitába keveredtek.


Wendy és Stefan öt éve éltek együtt, amikor 2024 februárjában Hollandiából Magyarországra utaztak. Budapesti látogatásuk célja az volt, hogy elmélyítsék a kapcsolatukat.

A Kazinczy utcában béreltek egy lakást, majd elmentek vacsorázni, utána pedig egy romkocsmába tértek be, ahol mindketten fogyasztottak alkoholt. Hajnalban visszatértek a szállásukra – írja a Blikk.

A vádirat szerint a 45 éves nő azt látta, hogy partnere egy másik nővel üzenetet vált a telefonján. Úgy gondolta, hogy a férfi korábban viszonyt folytatott ezzel a személlyel, és bár korábban megígérte, hogy nem tartja vele a kapcsolatot, most mégis ezt tette.

A vita heves veszekedéssé fajult, és a felek kölcsönösen ütni kezdték egymást. Wendy végül egy bicskával vállon és háton szúrta Stefánt.

A férfi elvesztette az eszméletét, a nő pedig segítségért kiabált. A szomszédos lakók értesítették a mentőket, de Stefan életét már nem lehetett megmenteni.

Wendy ügyvédje, dr. Enzsöl Péter a Blikknek azt mondta: „Máig nem tudja feldolgozni, hogy mi történt, rémálmai vannak. A vallomása szerint a párjával összevesztek, aki megütötte őt és sokkhatás alá került. Nem akarta bántani, kérte, hogy hagyja abba, de ennél többet nem tudott elmondani, mert az állítása szerint, törlődtek az emlékei.

Nagyon sajnálja a történteket, két gyermeke is van, akik már borzasztóan hiányoznak neki. Csak videóhíváson keresztül láthatja őket.”

Az áldozatnak is két gyermeke van. Lányai jelenleg nem ismerik a részleteket, és már képernyőn keresztül sem láthatják az édesapjukat. Wendy Utrechtből származik, korábban egy kávézóban dolgozott, és nem volt büntetett előéletű.

„Vitatjuk, hogy ölési szándék vezette, jogos védelmi helyzetre hivatkozunk, ami azt jelenti, önvédelemből cselekedett az ügyfelem. Ha ez bebizonyosodik, akár fel is menthetik. Az erőfölényben lévő férfi ütötte meg először. Egyébként nagyon megviselték a történtek, pszichológushoz szeretne fordulni. Azt mondja, hiányzik neki a szerelme, semmiképp nem akarta elvenni az életét”

– mondta az ügyvéd.

Amennyiben Wendy az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését, a jogszabályok alapján 8 év börtönnél súlyosabb büntetést nem kaphat. Az emberölés bűntettét a törvény alapesetben 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Törvénysértően vehették le Rogán Antalt a szankciós listáról a demokrata szenátorok szerint
Áll a bál az Egyesült Államokban Rogán Antal miatt. Több demokrata szenátor is élesen bírálja a Trump-adminisztrációt, amiért levették a magyar minisztert a szankciós listáról.


Demokrata szenátorok kritizálják a Trump-adminisztrációt, mert szerintük jogszerűtlenül vették le Rogán Antalt az amerikai szankciós listáról. Az ügyet a Politico nemzetbiztonsági hírlevele tárta fel, amelyre Panyi Szabolcs hívta fel a figyelmet.

‼️?? ROGÁN ANTALT TÖRVÉNYSÉRTŐ MÓDON VEHETTÉK LE AZ AMERIKAI SZANKCIÓS LISTÁRÓL

A POLITICO magyar idő szerint tegnap...

Közzétette: Szabolcs Panyi – 2025. április 19., szombat

Jeanne Shaheen, a Szenátus Külügyi Bizottságának, valamint Elizabeth Warren, a Bankügyi Bizottság vezető demokrata tagja szerint

a döntés aláássa az Egyesült Államok korrupcióellenes politikájának hitelességét. Úgy látják, hogy a lépés sérti a Magnyickij-törvényt, amely világosan meghatározza a szankciók megszüntetésének feltételeit.

A törvény előírja, hogy a szankciók feloldása előtt legalább 15 nappal tájékoztatni kell a Kongresszus illetékes bizottságait. A szenátorok szerint Marco Rubio külügyminiszter indoklása nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket a jogszabály rögzít.

A Magnyickij-törvény alapján a szankciók megszüntetéséhez teljesülnie kell legalább egy feltételnek:

  • vagy az érintett személyt felelősségre vonták a korábbi tevékenysége miatt;
  • vagy hiteles információk állnak rendelkezésre arról, hogy nem vett részt az adott cselekményben;
  • vagy az illető bizonyította, hogy megváltoztatta a magatartását, viselte a következményeket, és a jövőre nézve is elköteleződött a szabályok betartása mellett;
  • a szankciókat akkor is fel lehet oldani, ha az az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja.

A hivatalos indoklás szerint a Rogán Antal elleni szankciók megszüntetésének oka az volt, hogy megváltoztak az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei – írta Panyi Szabolcs. A szenátorok ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: amíg nem történik meg a Kongresszus hivatalos tájékoztatása, a döntés törvénytelennek számít.

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az Egyesült Államok elismerheti, hogy a Krím félsziget az oroszoké
A Krím hivatalosan Ukrajna része, de Oroszország 2014-ben megszállta és magához csatolta a félszigetet.


Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.

A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.

A Krím hivatalosan Ukrajna része, de Oroszország 2014-ben megszállta és magához csatolta a félszigetet.

Donald Trump pénteken azt mondta: Amerika „passzolni” fogja a további orosz–ukrán háborús tárgyalások közvetítését, ha Moszkva vagy Kijev „nagyon megnehezíti” a békemegállapodás elérését.


Link másolása
KÖVESS MINKET: