Már tízezer magyar diák tanul külföldön, és ez még semmi
Minden harmadik magyar külföldre menne tanulni vagy dolgozni, előbbi azonban még mindig csak a közép- és felső középosztály kiváltsága.
A legnépszerűbbek az osztrák, a német, az angol és az amerikai egyetemek. Mióta teljesen átlagos, hogy egy erős gimnázium jómódú diákjai külföldön tanulnak tovább, az újonnan érkezőknek is könnyebb dolga van: egy egész kontingens magyar diák várhatja őket a választott egyetemen.
A kormányzati és európai uniós pénzből működő Új Nemzedék Központ felmérése, a 2000 óta négyévente elvégzett ifjúságkutatás legfrissebb, 2016-os eredményei szerint országosan
a megkérdezett 15-29 éves fiatalok 33 százaléka, azaz minden harmadik tervezi, hogy külföldön tanuljon vagy vállaljon munkát.
Akik mennének, azok a jobb megélhetés miatt tennék ezt, akik maradnának, azokat leginkább a családjuk tartja itt.
Hogy a téma mennyire napirenden van, jól mutatja, hogy elég sok fórumon lehetett informálódni a tanulmányi migrációról az elmúlt hónapokban. Február végén rendezte az Agyelszívás – Tanulmányi migráció című beszélgetést a Menedék Egyesület: itt Kováts András és Soltész Béla migrációkutatók beszélgettek Greskovits György szociológussal, a középiskolásokat külföldi továbbtanulásra felkészítő Milestone intézet egyik alapítójával.
A Milestone-hoz hasonló profilú Engame Akadémia pedig két kutatást is készített azóta külföldön tanuló vagy erre készülő magyar diákokról. Az elsőt arról, hányan is vannak és hol tanulnak, a legfrissebbet arról, miért, vagy miért nem jönnének haza.
Nem mindenkiből lesz tanulmányi migráns
Bár sokan vágynak rá,
a külföldi továbbtanulás még mindig csak a közép- és a felső középosztály kiváltsága.
Persze, nem a féléves Erasmus ösztöndíjra kell gondolni, hanem a közvetlenül az érettségi után, külföldön elkezdett és befejezett egyetemi tanulmányokra, és persze valahol Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban.
A tandíj és a kinti élet költségei nem az elsők a felmerülő kiadások közül, ha egy középiskolás gyerek eldönti, hogy külföldön akar továbbtanulni. Ahogy a Menedék szervezte beszélgetésen Kováts András is fogalmazott, a migráció egyik tipikus jellemzője, hogy a tömeges kivándorlási szándékra rákapcsolódik egy komplett iparág – ezek lennének a tanulmányi migráció esetében a diákok külföldi egyetemekre való kijuttatását vállaló oktatási profilú cégek: a Milestone, vagy legnagyobb hazai versenytársa, az Engame.
Ezek a cégek már a középiskola első évétől indítják képzéseiket, amik a külföldi egyetemi felvételire készítik fel még itthon a diákokat. Ezekből egy tanév intézménytől függően akár 300-500 ezer forintba is kerülhet.

Pixabay
“Azokban a közegekben, ahol mi mozgunk, most már természetes dolog az, hogy valaki külföldi egyetemre szeretne jelentkezni” – magyarázta Greskovits György, a Milestone egyik alapítója. A közeg itt főleg a budapesti gimnáziumokat jelenti, ahol, mint az korábbi cikkünkből is kiderült, lassan mindenki ismer valakit, aki valamelyik külföldi egyetemre jár éppen, vagy járt.
“A hálózatosodás is egy tipikus migrációs mintázat” – magyarázta Kováts András. Szerinte és Greskovits szerint is eljutott a Magyarországról az Egyesült Királyságba vagy Amerikába irányuló tanulmányi migráció oda, hogy a kivándorló diák már egy ismerősi hálózaton keresztül jut ki, és kinti boldogulásában is ez a hálózat segít neki.
Magyarország-kritika, magasabb színvonalú egyetemi oktatás iránti vágy, az idegen nyelvű környezet előnyei, a nemzetközi kapcsolatrendszer szerzésének reménye, lehetőségek tágabb horizontja. Ezeket a motiváció-forrásokat látja leggyakrabban a Milestone diákjai körében Greskovits, és szerinte általában is ezek viszik külföldi egyetemekre a magyar diákokat.
Megérkezik Cambridge-be, mi történik vele?
Akiknek sikerül a felvételi valamelyik külföldi egyetemre – a beszélgetésen a University of Cambridge jött szóba -, az az első néhány kint töltött hónapban mély vízbe kerül. Mivel Magyarországon egy erősen homogén társadalmi környezetben nőttek fel, Greskovits György szerint alapvető identitáskérdésekkel szembesülnek a fiatalok egy multikulturális környezetet jelentő brit egyetemen – “bekerülnek egy közegbe, ahol sok mindent újra kell gondolni, amiben eddig biztosak voltak” – magyarázta.

Cambridge (Wikipédia)
Greskovits szerint az első karácsonyi hazalátogatáskor “rakják helyre magukat” a diákok, ettől kezdve második otthonnak tekintik az egyetemi városukat, és innentől kezd épülni bennük egyfajta kettős identitás.
Nagy szerepe van a lelki jólét megteremtésében a már ott tanuló magyar hallgatókból álló kisebb-nagyobb csoportoknak, amik valahol félúton vannak a spontán, praktikus alapon kialakuló és a tudatosan szervezett körök között.
A Milestone-hoz vagy az Engame-hez hasonló felkészítő képzéseket tervező cégek egyik lényege, hogy sokat fektetnek az alumni-hálózatuk kialakításába, akik aztán új diákokat hoznak a képzésbe, a frissen kikerülőket pedig támogatják a külföldi egyetemeken. Ezek a barátságok később akár szakmai kapcsolatokra is lefordíthatóak.
Az, hogy a kivándorló diákok a tanulmányaik befejeztével külföldön maradnak-e, vagy hazajönnek, attól függ, hogy mennyire tudnak és akarnak-e egyáltalán egyensúlyozni a kint tanulással töltött évek alatt az ottani és az itteni világuk között.
Greskovits szerint az egyensúlyozás még nem nagy kihívás az egyetemi évek alatt, ilyenkor ugyanis a nyarat sokan teljes egészében Magyarországon töltik, legalábbis azok, akik a Milestone látókörében vannak. Sokan itthon szerzik az első szakmai tapasztalatokat is, gyakornokoskodni ugyanis itt könnyebb – mondta Greskovits. Ha azonban az egyetem után külföldön helyezkednek el, elindul egy távolodási folyamat a magyar társadalomtól.
Ennek ellenére
A kivándorlás azonban nem egy statikus jelenség – hangsúlyozták a beszélgetésen jelenlévő migráció-kutatók, és ez a tanulmányi migrációra is igaz: Greskovits szerint a 2010-es években érettségiző generációnak “nincs fix hazatérése és nincs fix kintmaradása”.
“Van diák, aki elvégezte a birminghami egyetemet, hazajött, de épp akkor nem találta meg a számítását. Most Brüsszelben dolgozik egy think tank-nél, de ha hasonló feltételekkel itthon találna valamit, lehet, hogy hazajönne – de lehet, hogy csak egy időre” – magyarázta Greskovits.
Az Engame Akadémia már említett februári kutatásából kiderül,
jelenleg is több mint 10 ezer magyar diák tanul külföldön, elsősorban amerikai és nyugat-európai egyetemeken.
Európai uniós és más nemzetközi statisztikai adatbázisok alapján az Engame kutatása arra jutott, hogy Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban tanul a legtöbb magyar diák, mindegyik országban közel kétezren. A tanulmányi migráció célországaiban pedig országtól függően 5-15 százalékkal növekedett a magyar diákok száma az elmúlt években.
Pontos adatok egyedül az Egyesült Királyságba felvételiző és felvételt nyert alapszakos magyar diákok számáról vannak, a brit Universities and Colleges Admissions Service adataiból látszik, hogy a 2015-ös évhez képest tavaly 11 százalékkal nőtt a brit egyetemekre jelentkező magyarok száma. A 2016-ban jelentkező 880 diák közül 65 százaléknak sikerült felvételt nyernie valamelyik brit egyetem legalább egy alapszakára. Az USA-ban tanuló magyar diákok száma is nőtt az elmúlt években. A 2015/16-os tanévben összesen 773 magyar diák tanult az országban valamilyen egyetemi képzésben, ami 7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Főleg érzelmi okok miatt jönnének haza
Az Engame legfrissebb kutatása 500, külföldön – teljes képzésben – tanuló vagy az elmúlt három évben külföldi egyetemen végzett fiatal körében arról próbált tájékozódni: haza szeretnének-e jönni ezek a magyar fiatalok, és ha igen, mi hozná őket haza, ha pedig nem, akkor mi tartja őket külföldön.
A kutatás eredményeiből úgy tűnik,
koránt sem egyértelmű, hogy aki külföldön tanult, az külföldön is marad.
A megkérdezett diákok 40 százaléka válaszolta ugyanis, hogy tervezi a hazajövetelt, 30 százalékuk bizonytalan ebben, és csak 30 százalék mondta, hogy biztosan nem jönne haza. 89 olyan fiatal is volt a kitöltők között, aki nemrég végzett valamilyen külföldi egyetemen. Ennek a csoportnak meg egyharmada, körülbelül 30 ember már haza is költözött.
Úgy tűnik viszont, hogy legfőképp nem szakmai vagy karrier érvek miatt, hanem
érzelmi alapon döntenek a hazaköltözés mellett, akik nem maradnak kint.
A hazajövetel melletti három leggyakoribb érv a Magyarországon élő közeli családtagok, barátok és a magyarországi lakókörnyezet (az illető korábbi otthona, városa) jelenik meg hazavonzó tényezőként. Ezzel szemben a hazai szakmai lehetőségek miatt 7, az itteni életszínvonal miatt a megkérdezettek 1 százaléka költözne csak vissza.
Akik viszont külföldön maradnak, azok már nagyon is racionális okokból teszik ezt: a kutatás szerint a külföldön maradás mellett a kitöltők 70 százaléka szerint a külföldi életszínvonal, 61 százaléka szerint a külföldi szakmai lehetőségek és kapcsolatok, 49 százaléka szerint pedig a külföldi fizetési feltételek szólnak – derül ki a kutatás eredményeiből.
Címkép: Abcúg