HÍREK
A Rovatból

Magyar Bálint a Corvinuson Mészáros Lőrincről és a bűnöző államról tartott előadást

A Corvinus Egyetem, a Harvard Egyetem és a CEU Demokrácia Intézete közösen szervezett konferenciát Kornai János tiszteletére. Magyar Bálint itt azt elemezte, hogyan működik oligarchisztikus rendszerekben a korrupció.


Még csak két éve halt meg Kornai János, közgazdász, akinek a szocialista rendszerekkel kapcsolatos kutatásait világszerte elismerik. Két év nem nagy idő, de az a munkásság, melyet Kornai ránk hagyott örökül, már elégséges ok arra, hogy emlékére és tiszteletére május 15-16-án kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát rendezzenek. Ha a rendező intézmények felsorolását nézzük, nyilvánvaló, hogy Kornai (szerencsére) nem kisajátítható a politikai oldalak, táborok között, ami manapság már önmagában eredménynek tekinthető. Hiszen az eseménynek felváltva adott otthont a Corvinus Egyetem és a bécsi (egykoron budapesti) CEU Budapesten működő Demokrácia Intézete. A konferencia harmadik szervezője a hazai intézmények mellett a Harvard Egyetem Közgazdaságtudományi Intézete volt.

Ki is volt Kornai János?

Életpályája összefonódott a szocialista gazdasági rendszerrel. 1956-ban (!) „A gazdasági vezetés túlzott központosítása” címmel védi meg kandidátusi értekezését, amivel kiérdemelte a revizionista jelzőt. Életművének egyik legjelentősebb, legtöbbet idézett műve a „Hiány” volt, melyben tételesen bizonyítja azt, ami mára talán közhely, de akkor meglehetősen merész gondolat volt: a szocialista tervgazdaságokban fellépő hiány nem a rossz tervezésnek, hanem magának a rendszernek a logikus következménye. Talán nem kell érzékeltetni, hogy ez mennyire eretnek gondolat volt még a nyolcvanas évek első felében is. Szerencsére ekkor már nem kellett ideológiai alapú támadásokkal megküzdenie, noha természetesen megállapításait akkor sokan vitatták. Neki köszönhetjük a puha költségvetési korlát fogalmát mely azt az állami (nemcsak szocialista) vállalatok működését torzító jelenséget írja le, amikor az állam központi költségvetése szinte korlátlan forrásokkal támogat meg egyes válalatokat, torzítva ezzel a gazdasági verseny és a piac szabályozó hatását. A szocializmus összeomlásakor jelenteti meg a rendszerek gazdaságtanát leíró munkáját, „A szocialista rendszer – kritikai politikai gazdaságtan” címmel. Számos egyetemen tanított, többek között a Harvard Egyetem professzora volt.

A szocialista rendszerek bukása után eltelt ugyan harminc év, de mindaz, amit Kornai ránk hagyott, ma is alkalmazható, élő közgazdaságtudomány. Erről győzött meg a konferencia, ahol harmincnégy előadás hangzott el, reflektálva Kornaira, de sok esetben egészen friss megállapításokat is közzétéve.

Magyar Bálint például ragadozókról és prédákról értekezett a jelenlegi magyar helyzetet is elemző előadásában.

Kornai úgy gondolta, a szocialista gazdaságot a „bürokratikus koordináció” különböztette meg a piacgazdaságtól. Ahhoz, hogy a posztkommunista országok rezsimjeit megértsük, Magyar Bálint szerint azonosítani kell azokat a koordinációs mechanizmusokat, amelyek ezekre az országokra jellemzőek.

Szerinte ebből a szempontból fontos megkülönböztetni a kapitalista gazdasági rendszerben működő nagyvállalkozókat, illetve a keleti posztszocialista gazdaságokat működtető oligarchákat. Míg a nagyvállalkozók nincsenek beágyazva a politikai szférába, addig az oligarchák formálisan is beágyazódnak a politikai struktúrába. Míg egy normális gazdaságban a vállalkozókat közvetlenül nem befolyásolja az állam, addig az oligarchisztikus rendszerben az oligarchákat adott esetben személyre szabott állami beavatkozások segítik.

Magyar Bálint a Corvinuson tartott előadásában Mészáros Lőrincet megemlítve mutatta be, milyen az oligarcha és a „poligarcha” viszonya egymáshoz.

Szerinte míg az oligarchának látható gazdasági és informális politikai hatalma van, addig az autokrata vezetőnél ez fordítva van: a nagyon is látható politikai hatalma láthatatlan gazdasági hatalommal párosul.

Magyar Bálint úgy gondolja, a rendszer megértéséhez a kulcsszó a korrupció. De amíg a korrupció minden gazdaságban valamilyen szinten jelen van, az a fajta korrupció, ami egy ilyen oligarchisztikus rendszer működtetéséhez kell, szerinte két szinttel fejlettebb forma.

A korrupció szintjei

Az első szint a hétköznapi korrupció. Itt a korrupciós tranzakciók általában mindkét oldalról önkéntesek, nem hoznak létre szükségszerűen függő helyzetet a szereplők között. A szereplők szabadon beléphetnek a korrupt ügyletbe, és szabadon kiléphetnek abból. Az ilyen aktusokból nem lesz rendszer.

A második szint az, amikor az oligarchák, egyes politikai csoportok megragadják az állam egyes aktorait, minisztériumokat, intézményeket, és azokon belül a saját érdekeit érvényesítik.

Innen nincsen messze a legfejlettebb szint, amikor a bűnöző csoportok magát az államot foglalják el.

Magyar Bálint szerint ilyenkor már maga a kormányzat is bűnszervezetként működik. A bűnöző államban a kormány, a parlament, a hatóságok, a rendõrség, az adóhivatal összehangoltan működik, és mindezeket a szereplőket egyszerre használhatja magáncélokra a hatalmat birtokló csoport vagy személy.

A vadászat

A bűnöző állam átalakítja a tulajdonviszonyokat is. Magyar Bálint ezt a folyamatot „vadászatként” írja le. Mivel nemcsak a bűnszövetkezet tagjai vesznek részt a gazdasági életben,

megesik, hogy valamely, a hatalomtól függetlenül működő vállalkozó cégére szemet vet a hatalom. Ilyenkor kezdődik szerinte a vadászat.

Az első fázis, ahogy az igazi vadászatban is: az üldözés. Például vételi ajánlatot tesznek a kiszemelt cégre, érzékeltetve, mennyivel jobban járhat a tulajdonos, ha azt az ajánlatot elfogadja. Ezt követik a szisztematikus, akár már kifejezetten az adott vállalkozásra szabott kormányzati intézkedések, melyek nehéz helyzetbe hozzák a vállalkozót. Végül állami kényszerrel, akár a parlament, a kormány, az adóhivatal összehangolt fellépésével tönkreteszik az adott cég vállalkozói pozícióját. Ezzel zárul a vadászat.

Ezután következik az emésztési szakasz, amikor a megszerzett javakat elosztják és újrahasznosítják, immár a politikai szféra támogatására. Magyar Bálint szerint különbséget tehetünk a piaci buborékok és az úgynevezett relációs buborékok között. Amíg a piaci buborék esetében a várakozások a többlet piaci hozamra vonatkoznak, a relációs buborékban viszont korrupciós elvárások vannak az extra piaci hozamért.

Magyar Bálint

Tanár, szociológus, az SZDSZ volt elnöke, 2002 és 2006 között a Horn-kormány oktatási minisztere. 2020 óta a CEU Demokrácia Intézetének tudományos főmunkatársa.

Magyar Bálint szerint a bűnöző államban, vagy bukott államban a kikényszerített korrupcióért már nincsen anyagi ellentételezés, hanem az így befizetett pénzek nyugodtan tekinthetők egyszerűen védelmi pénznek. Ez a rendszer végső soron szerinte maffiakapitalizmus, ahol a korrupció domináns formáját maga a bűnöző állam irányítja. Az ilyen államban az elit szociológiai antropológiai formája egy adoptált politikai család. Nem nómenklatúra, nem osztály, hanem adoptált politikai család.

Magyar Bálint azt mondja,

ez valóban egy ragadozó állam, ahol a korrupció monopolizálva van.

A konferencia két napon át tartott, a résztvevők egy része személyesen, míg mások intereten keresztül kapcsolódtak be a munkába.

A többi előadás rövid leírása ezen a linken olvasható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amerika nemet mondott Orbánéknak: jöhet a vámháború, ráfázhat Magyarország
A magyar kormány hiába próbálkozik, Amerika most nem kér a megállapodásból. A vámháború viszont már a küszöbön, és Magyarország is megérezheti a hatását.


Bár a magyar kormány komoly erőfeszítéseket tesz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás újraindítására, egy kormányközeli forrás szerint az amerikai Trump-adminisztráció április elején arról tájékoztatta a magyar vezetést – többek között a Nemzetgazdasági Minisztériumot –, hogy jelenleg nem tartják napirenden a kérdést. Erről Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója számolt be pénteki Facebook-bejegyzésében.

Az újságíró a VSquare legfrissebb hírlevelében is kitért a témára. Azt írta:

az Egyesült Államok által kivetett importvámok – különösen az európai autókat érintően –, valamint a még magasabb kínai vámokkal járó kereskedelmi háború egyik nagy vesztese lehet Magyarország.

Az ország gazdasága ugyanis jelentős mértékben épül a német autóiparra és a kínai elektromosjármű- és akkumulátorgyártásra.

Bár a magyar autóipart érintő hatásokról megoszlanak a vélemények, az szinte biztos, hogy az általános vámháború Magyarország számára veszteségeket hoz majd. Donald Trump korábban világossá tette, hogy az Európai Uniót egységes tömbként kezeli.

A magyar kormány célja egy olyan kétoldalú megállapodás elérése, amely valamiféle mentességet biztosítana az amerikai vámintézkedések alól. A VSquare szerint azonban a szakértők nem tartják valószínűnek ennek sikerét, különösen annak fényében, hogy Magyarország és az Egyesült Államok között jelenleg nincs érvényben kettős adóztatást elkerülő egyezmény – azt a Biden-adminisztráció 2022-ben felmondta. A magyar kormány azóta is igyekszik ezt visszaállítani. Gulyás Gergely kormányinfókon is utalt arra, hogy még Oroszország is rendelkezik ilyen megállapodással az amerikaiakkal.

Orbán Viktor miniszterelnök március elején, a gazdasági évnyitón beszélt arról, hogy készül egy magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely – még vámháború esetén is – segítséget jelenthet a magyar gazdaságnak. Mint mondta, olyan megállapodásra van szükség, amely korlátozza a vámháború hatásait Magyarország területén. Ennek része lehet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény újrakötése is, valamint más gazdasági elemek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februári washingtoni látogatásán közölte, hogy az amerikai pénzügyminiszter regisztrálta a magyar kormány kérését a megállapodás újratárgyalásáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Egy év múlva már egy másik Magyarországon várjuk a húsvét reményteli üzenetét
A Tisza Párt elnöke nagypéntek alkalmából gondolkozott el Orbán Viktor kormányzásának elmúlt 15 évéről.


Orbán Viktoron és az elmúlt 15 éven elmélkedett nagypéntek alkalmából Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt a kérdést tette fel: „Vajon legalább Krisztus kereszthalálának napján, a feltámadás ünnepére készülve elgondolkodik-e a hatvanpusztai elmélkedő sétányon a sonkafőzés és mise között Orbán Viktor, hogy mit tett 15 év alatt az országgal?”

Az ellenzék vezetője fel is sorolja a miniszterelnök – szerinte – legnagyobb bűneit:

„Vajon eszébe jut-e a 13 milliárdos uradalmi birtokon, a 650 milliárdos bankrablás árnyékában, az egymillió létminimum alatt élő nyugdíjas honfitársunk, vagy a több százezer mélyszegélységben élő gyermek, akiknek nem kerül húsvéti étel az asztalára, vagy a gyermekvédelemben élők, akikre kevesebb, mint 1200 forint jut naponta?”

Idézte a Tízparancsolatot is:

„Vajon eszébe jut-e?

- a VII. parancsolat: Ne lopj!, vagy

- a VIII. parancsolat: Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!, vagy

- a X. parancsolat: Mások tulajdonát ne kívánd!”

Hozzátette: Tudjuk, hogy az éjszaka mindig pirkadat előtt a legsötétebb. A hatalom mindig a bukás előtt a leggonoszabb. Hisszük, hogy a kereszthalált a feltámadás követi.

Magyar Péter szerint

„érezzük, hogy hazánk is feltámadás előtt áll. Egy év múlva már egy másik Magyarországon várjuk a húsvét reményteli üzenetét.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tarjányi Péter: A kormányzat bajban van
Az elemző szerint a változást a Hont-Orbán interjú is megmutatta. Szerinte az új helyzet új módszereket is kíván.


Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.

„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.

Úgy látja, hogy 15 év után változott a helyzet, és a kormánynak már nem elég, ha a választók csak hisznek a döntéseikben. „15 év után már nem elég hinni, meg is kell győzni az embereket a kormány intézkedései kapcsán. Új helyzet, új módszerek…” – írta.

Tarjányi szerint kimondható, hogy a kormány nehézségekkel küzd. A közvélemény-kutatási eredményekre utalva azt is megjegyezte, hogy a független intézetek egyre nagyobb előnyt mérnek a Tisza Pártnak. Bár a kormánypárti kutatók továbbra is a Fideszt hozzák ki első helyre, a különbség szerintük is egyre kisebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Agyi károsodást okozó anyagot mutattak ki egy rákospalotai óvoda levegőjében, azonnal bezáratták
A rákospalotai óvodában mérgező vegyületet találtak a levegőben. Az intézményt bezárták, a gyerekeket máshová vitték, újabb mérések dönthetnek a jövőről.


Egy rákospalotai óvodában mérgező anyagot találtak a levegőben, ezért a hatóságok azonnal bezáratták az intézményt, és újabb méréseket rendeltek el. A kimutatott vegyület a tetraklór-etilén volt, ami idegrendszer- és agykárosító hatású, ráadásul rákkeltő is – állítja a Greenpeace egyik vegyianyag-szakértője – az RTL Híradójának.

Ez az óvoda vette volna át azoknak a gyerekeknek az ellátását, akik a két másik, bezárásra ítélt intézményből kerültek volna át ide. A környéken már februárban kiderült, hogy szennyezett a talaj, aminek oka egy rég bezárt szövőgyár lehet. A polgármester most azt mondja, az államnak kellene kármentesítenie a területet.

Február végén még az óvoda vezetője próbálta megnyugtatni a szülőket, amikor kiderült, hogy az intézmény és környezete talajvize is szennyezett. Másnap az önkormányzat testületi ülésén a szülők is felszólaltak az ügyben, ahol az egyikük azt mondta: „Arra szeretném kérni önöket a szülői közösség nevében, hogy ne hozzanak átgondolatlan, sőt mi több, felelőtlen döntést.”

A polgármester ekkor kezdeményezte, hogy a hivatalok vizsgálják meg a talajvíz és a levegő állapotát. Az óvoda levegőmintájának eredménye csak most, csütörtök délelőtt érkezett meg. A mért értékek meghaladták a megengedett határértéket, ezért a Fővárosi Kormányhivatal azonnali bezárást rendelt el.

Cserdiné Németh Angéla polgármester szerint vasárnap újabb mérőeszközt helyeznek el az óvoda területén, amely hétfőig gyűjt majd adatokat:

„Az óvoda területén vasárnap is felhelyeznek egy készüléket, ami méri a levegő szennyezettségét, amit hétfőn levesznek, és nyilván ezt kiértékelve döntenek majd az állami szervek arról, hogy mennyire szennyezett a levegő az óvodában.”

Addig is a gyerekek a Mozdonyvezető utcai óvodába járhatnak. Az egyik szülő úgy látja, a történtek miatt újra kell gondolni az eddigi elképzeléseket: „Az óvodai átszervezéseket addig fel kell függeszteni, semmiképp nem lehet ebben gondolkodni.”

A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint a tetraklór-etilén egy rendkívül erősen mérgező és rákkeltő anyag.

A szennyezés valószínűleg az óvodával szemben lévő, 30 éve bezárt szövőgyárból ered, ami most is úgy áll, ahogy annak idején hagyták. A polgármester szerint a cég jogutód nélkül szűnt meg, ezért a kármentesítés az állam feladata. Kerestük a miniszterelnökséget az ügyben, de adásunkig nem válaszoltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: