Készüljünk-e arra, hogy ismét tartósan 400 forint fölött lesz egy euró? – A GKI vezérigazgatója nem túl optimista
Tökéletes viharba került a forint – írta a minap elemzésében a Reuters. A hírügynökség szerint elsősorban a kormány és a jegybank közötti ellentét felerősödése a felelős azért, hogy a forint euróval szembeni árfolyama ismét megközelítette a 400-as szintet, a befektetők ugyanis elbizonytalanodtak.
Bár azóta némileg javult a helyzet, hosszabb távon sok minden aggaszthatja a pénzpiacokat. Az elszálló hiány, az európai gazdaság gyengébb teljesítménye, valamint a Magyarországnak már kifizetett uniós pénzek körüli vita mind-mind negatívank hathatnak a forint árfolyamára. A kilátásokról beszélgettünk Molnár Lászlóval, a GKI vezérigazgatójával.
– Mi okozza a forint jelenlegi gyengülését?
– Logikusan az, hogy a külföldi befektetők megijedtek attól, hogy az Európai Parlament úgy döntött: bíróság előtt támadja meg a Magyarországnak juttatott forrásokat, hiszen
tehát eléggé valószínűsíthetően ez van a háttérben. Az már csak egy plusz adalék, hogy a költségvetés folyamatai is elúszni látszanak az első két hónap adatai alapján. Rekord költségvetési hiányra kell megint felkészülni, miközben eddig arról volt szó, hogy szigorú költségvetési gazdálkodás kezdődik.
– A keddi 400 forint körüli csúcsról szerdán visszakorrigált az árfolyam 395-re, de mi lehet a folytatás?
– Emlékszünk rá, hogy egy euró volt 425 forint is másfél évvel ezelőtt, tehát logikailag elképzelhető még akár ennél gyengébb árfolyam is. A valutatartalék ma viszonylag nagyobb, tehát elvben van miből védeni a forintot egy esetleges spekulatív támadás ellen. Az más kérdés, hogy a forint árfolyama hol van a helyén.
Az is benne lehet tehát a mostani eseményekben, hogy előbb-utóbb azért a piaci folyamatok helyrerázzák az árfolyamot.
– Mitől lehetne tartósan erősebb a forint árfolyama?
– Ehhez olyan gazdaságpolitika kellene, ami alátámasztja azt a vélekedést, hogy a magyar kormány elkötelezett például a költségvetési hiány kordában tartására, elkötelezett például az Unió felé, hogy végrehajtja azokat a kritériumokat, amit az Unió megkövetel, és ezáltal biztosíthatók az uniós források a gazdaság fejlődéséhez, ami nyilván a GDP növekedésén keresztül jótékony hatást gyakorol a költségvetésre magára is.
– Mit jelenthet a háztartások szempontjából a gyenge forint?
– Például, hogy drágább lesz külföldre utazni, és minden import termék drágul. Ha gyengül a forint, az többé-kevésbé át fog szivárogni az árakba az importtermékeken keresztül. A mi becsléseink szerint 40 százalék körül lehet most az import aránya.
Ilyen szempontból az árfolyampolitikának közvetlen hatása van az inflációra magára is.
– A beszélgetés elején azt mondta, a mostani gyengülés egyik oka az lehetett, hogy az Európai Parlament minden jel szerint beperli a Bizottságot a zárolt uniós források feloldása miatt. Pontosan mi a problémájuk?
– Az Európai Bizottság kritériumokat állapított meg, amiket formálisan a magyar kormány teljesített, de tartalmilag nem. Elég megnézni például az Integritás Hatóság működését. Néhány csip-csup ügyet leszámítva, aminek nincsen nagy költségvetési vonzata, érdemi ügyekkel nem foglalkoztak. Ez a vita tárgya, hogy mit kell nézni, azt, hogy papíron voltak jogszabályok és kipipáltuk, vagy pedig azt, hogy ezek működnek-e, ténylegesen el is érik-e azt a hatást, amit eredetileg célul tűztek ki.
– Mennyire befolyásolhatja a forint az árfolyamát a kormány és a jegybank, pontosabban Nagy Márton és Matolcsy György vitája?
– Nyilván nem segíti az árfolyamvédelmet az, hogy a Nemzeti Bank függetlenségét folyamatosan megkérdőjelezi a kormány. Bár hozzáteszem, a Nemzeti Bank korábbi politikája szintén hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország ilyen helyzetbe került. Az úgynevezett magas nyomású gazdaságpolitikához, amelyben folyamatosan költségvetési intervenciók zajlottak, hogy fenntartsanak egy magas GDP növekedést, a Nemzeti Bank is vaskosan hozzájárult. Így a túlfűtöttséghez is, aminek végül egy magas infláció lett a következménye. De ha nem is időben, a jegybank legalább kapcsolt, és megpróbált magas kamatokkal védekezni a külső egyensúly drasztikus romlása ellen, főleg amikor a forint árfolyam nagyon elszállt. Sajnos a kormány nem kapcsolt.
– A legújabb hírek szerint a kormány arra készül, hogy módosítsa a jegybanktörvényt, és ezzel lehetővé tegye, hogy a Nemzeti Bank felügyelőbizottsága szorosabb kontrollt gyakoroljon a jegybanki alapítványok fölött. Ezt miért pont most lépi meg a kormány?
– A jegybanktörvény módosítását nem értjük igazából. Akkor kellett volna ezt megcsinálni, amikor magukat az alapítványokat létrehozták. Ha jól értjük, akkor alapvetően erről szól a módosítási igény, hogy a felügyelőbizottság jogkörei kiterjedjenek a jegybank alapítványaira.
Annak idején azt mondták, ezek az alapítványok elvesztették közpénz jellegüket, majd kiderült, hogy mégiscsak közpénzből vannak. Miközben a nemzeti bankoknak nem szokásuk ilyen módon tehermentesíteni a költségvetést, tehát nem vállalnak át olyan oktatási, kulturális, tudományos vagy egyéb funkciót, amit egyébként a költségvetésnek kellene finanszíroznia. Ezt szóvá tette az Európai Központi Bank is, amikor az alapítványokat vizsgálta. Ezután átmentek ingatlanalapokba, gyakorlatilag ingatlanvásárlásokba ezek az alapítványok.
Ezt akár át is adhatnák az államnak, lehetne a jegybanki veszteség finanszírozásának egyik eszköze. A másik oldalról az állam nem akarja finanszírozni a jegybank veszteségét, amit egyébként 2010 előtt ellenzékben hangosan követelt a jelenlegi kormánypárt. Az Európai Központi Bank azt mondta, hogy ez akár rendben is lehet, ha ez nem egy állandó folyamat, hanem öt éven belül valamilyen módon kompenzálják.
Van egy kis állampapír-portfólió is, annak is van valami bevétele, de jellemzően nagyon alacsony kamatozású a portfólió, hiszen azzal segítette a jegybank a kormány finanszírozását, hogy állampapírokat vett a másodlagos piacon.
– A jegybank úgy reagált a kormányzati tervekre, hogy azok veszélyeztetik a függetlenségét. Ez mennyire igaz?
– Ez inkább egy elvi kérdés, hogy vajon a Nemzeti Bank működésébe beleszólhat-e a kormány. Maga az EKB tudomásom szerint nem emelt tartalmi kifogást ez ellen, inkább csak formait. Tehát magát az eljárásrendet jóváhagyta, csak a konkrét szabályozásban voltak megjegyzései.
– Ez a vita, ami most itt kialakult, hat az árfolyamra?
– Nyilván nem erősíti a forintot az, hogy a jegybank és a kormány teljesen másképp látja a világot, már ezen a nagyon napi szinten is.
