SZEMPONT

Kéri László: A magyar médiában sem nagyon vették még észre a Tisza-szigeteket, pedig már ötven- és százezer közötti lehet a résztvevők száma

Elmentünk Mádra, hogy megnézzük Kéri László és Petschnig Mária Zita egyik olyan előadását, amit a Tisza-szigeteseknek tartanak. A közgazdász-politológus házaspár már jó ideje járja az országot, és közösen elemzik a helyzetet.

Fischer Gábor, fotó: Szitás Attila - szmo.hu
2025. március 30.

Mád. Község a Tokaji borvidék kellős közepén. Kellemes kinézetű, rendezett település. Ide igyekeztünk, hogy megnézzük Petschnig Mária Zita és Kéri László előadását, melyet a helyi Aranyfürt Tisza-sziget szervezett, és korántsem csak a környékről érkeztek a rendezvényre.

Ha az ember figyeli a közéleti témájú internetes tartalmakat, egy ideje találkozhat a Kéri házaspár előadásaival, melyeket az ország különféle településein tartanak. A helyi Tisza-szigetek felkérésére tartott rendezvényeken gazdasággal, politikával foglalkoznak, nem is röviden: egy-egy órás előadásaik után még további majd’ egy órán keresztül a közönségben felmerülő kérdésekre válaszolnak.

Nem volt ez másképp akkor sem, amikor az 1989–90-es rendszerváltásra készült az ország. A nyolcvanas évek végén ugyanígy végigturnézták az országot, ahogy akkor a hírhedten konzervatív kommunista Berecz János megjegyezte:

„Ha nem lenne ez a néhány vándorprédikátor, nem is lenne napirenden a rendszerváltás.”

Persze, ahogy akkor sem Kéri, Petschnig és kollégái csinálták a rendszerváltást, úgy most sem ők állnak a középpontban, de a tudásukat akkor is, és most is szívesen adják azoknak, akik tenni akarnak valamit a politikában.

A művelődési ház nagyterme tele van már, amikor megérkezik a közgazdász-politológus házaspár. Rövid bemutatás után az első blokk itt is, ahogy máshol is, a számokról szól. Ahogy Petschnig Mária Zita meg is jegyezi: neki nehéz dolga van, hogy mindig érdekeset és újat tudjon mondani, mert a számok és a közgazdasági tények nem változnak. Lehet átstrukturálni az előadást, a lényeg ugyanaz marad: elemzés arról, hogyan jutottunk ide, milyen helyzetben vagyunk.

Ahogy az előadó emlékeztet: ma már nem köteles a kormány programot benyújtani, ezt már jó ideje eltörölték. Mindennek ellenére, amikor még kellett, Orbán Viktor nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy

„A kormányzás egyetlen mércéje a nemzet és tagjainak felemelkedése.”

Ezek után jönnek azok a bizonyos számok. Kiderül, hogy az egy főre jutó nemzeti termék (GDP) tekintetében az uniós taggá vált volt szocialista országok közül 2010 és 2023 között a negyedik helyről a hetedikre csúszott vissza Magyarország, 2023-ra már Románia is megelőzött bennünket. Ráadásul az egészségügyi kiadások aránya tekintetében az EU-ban a legutolsó helyen vagyunk, az oktatás tekintetében a huszadikak. Miközben a fenti két területen a kiadások aránya csökkent, az első helyre a sport került, nemcsak itthon, de az egész unióban a legmagasabb arányszámmal.

Ami még jónak is tűnhetne, hogy a gazdaság támogatására fordított kiadások is toronymagasan a legnagyobbak az EU-ban nálunk, de, ahogy Petschnig Mária Zita fogalmaz, ez nyilván egy szűkebb körre vonatkozik. Az infláció 2010 és 2024 között a KSH adatai szerint 195% volt, miközben az EU27-ben ez 142% volt.

És sorjáznak tovább az adatok: 2020 után évi 1,3%-ra csökkent a gazdaság növekedése, elveszítve minden felzárkózási potenciált, zuhant a beruházások száma is, és esett a fogyasztás.

A visszaesést csak a közvetlenül a rendszerváltás utáni időszakhoz lehet hasonlítani, amikor összeomlottak a keleti piacok.

Az utóbbi négy év összeomlásának fő oka Petschnig Mária Zita szerint a 2022-es választási osztogatásban keresendő. Ugyanis a kiáramlott pénzt a költségvetésnek valahogy vissza kellett szednie, és ezt adóemelésekkel és beruházások leállításával oldották meg, melyek súlyos csapást mértek a növekedésre. És hogy ennek az arányát is érzékeltesse: ez a visszavágás szerinte arányaiban nagyobb volt, mint az annak idején sokat kárhoztatott Bokros-csomag. További probléma, hogy az unió visszatart bizonyos pénzeket, melyek egy jókora része véglegesen elúszhat.

Az utóbbi öt évben tehát egy lelassuló növekedés és felgyorsuló eladósodás pályája rajzolódik ki.

Nyilván ezt látva született meg a kormányban az akkugyárak becsábításának ötlete, azonban ezt semmilyen előzetes számítás nem előzte meg. Ugyanis az előadó szerint nincsen hozzá semmink, a területen kívül. Sem energia, sem víz, sem szakképzett munkaerő. A területről szólva: Debrecen kénytelen volt a legjobb termőterületeit beáldozni az akkugyárak miatt. Ráadásul a magyar állam által vállalt infrastrukturális beruházások, melyeket ajándékba kaptak a keleti befektetők, 1500 milliárd forintba kerültek. Ez az összeg több mint a duplája annak, amit egy évben az ország az egész középiskolai oktatásra fordít.

Miközben a költségvetésben idén semmi tartalék nincsen, ráadásul a kitűzött célok sem teljesíthetőek, mert például az idei inflációs célról már most látszik, hogy az a valóságban annak a többszöröse lesz, megint elkezdődött a választási osztogatás, ami 2026-ra már ezermilliárdos kötelezettségvállalást jelent. Tehát az eladósodás fog csak tovább gyorsulni.

Az előadás végén Petschnig Mária Zita Orbántól idéz:

„Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat.”

Ehhez csak annyit fűz hozzá:

„A jövőt azt tényleg megváltoztatta, az már biztos.”

Ezután következik Kéri László előadása, melyben a Tisza-szigetek előtt álló feladatokról beszél. Szerinte a Tisza-szigetek, vagy ahogy az előadásában később nevezi, „a Tiszák”, ha akarnak, ha nem, részesei lesznek a választási felkészülésnek. A legfontosabb feladat, a 106 egyéni választókerületben kifejteni a tevékenységüket, és ezekhez a körzetekhez igazodni. Jelenleg egy-egy körzetben több Tisza-sziget is működik, tehát Kéri szerint meg kell találni az együttműködés módját, hogy sikeresek legyenek.

Figyelembe kell azt is venni, hogy a kormány is az utóbbi időben kezdi észrevenni a Tisza-szigeteket.

Korábban azt hitték, elég Magyar Pétert lejáratni, de ez sikertelennek bizonyult. Ahogy elharapózik a kormányzati pánik, jön a fenyegetőzés és a kriminalizálás, már ezt is látjuk - mondja Kéri.

Szerinte a közvélemény a 2022-es választás után nem sokkal már kezdett elfordulni a Fidesztől, aminek nagy részben a gazdaság szétzilálódása volt az oka.

„Ahogy a családok tartalékainak jó részét elvitte az infláció, felnyílt sokak szeme, hogy a francba van, hogy közben meg kevesek szédítően gazdagodnak.”

A társadalom egy része ugyanis – durván 400 ezer ember – jelentősen meggazdagodott a válság alatt. Emiatt a közhangulat megváltozott, és egyre nyíltabb ellenszenvvel kezdték az emberek nézni a rendszer emblematikus figuráit, egyre irritálóbbá vált a kirívóan gazdag és fényűző életük, melyet össze tudtak vetni a saját, egyre nehezedő körülményeikkel.

Ráadásul van egy tömegméretű szociálpszichológiai hasadás, hogy miközben a kormány egyre nyíltabban EU-ellenes álláspontra helyezkedik, még a Fidesz-szavazók többsége is EU-párti, és ugyanez figyelhető meg a megmagyarázhatatlan oroszbarátsággal is.

A fenti tényezők által kiváltott lázadozás Kéri szerint 2024 júniusa után átváltott egy talpra állássá, hogy most már valamit csinálni kell. Ez a talpra állás 2025-ben szerinte összezárássá és csatasorba állássá alakul, és itt jönnek képbe a Tisza-szigetek. A társadalmi elégedetlenség, Magyar Péter és a Tisza-szigetek egyike sem érthető a másik nélkül.

Kéri László szerint a Tiszák rájöttek, hogy a változáshoz nem egyszeri akciókra, hanem folyamatos jelenlétre van szükség.

Ellentétben a különböző ügyekben történő elszigetelt akciókkal, a Tiszák folyamatosan újrateremtik az országos reprezentációt, hogy láthatóak legyenek. Ez minőségi változás, óriási különbség az eddigiekhez képest, és ezzel még láthatóan nincs tisztában a Fidesz.

Továbbá fontos az a felismerés is, ami a nyolcvanas évek végén már megvolt, hogy a demokrácia és a szólásszabadság olyan vívmány, amit nem elég egyszer elérni, hanem állandóan ki kell harcolni, különösen Kelet-Európában.

Erre éreztek rá ösztönösen a Tisza-szigetek. Ez ellentétes azzal a „szavazópolgárrá való leminősítéssel”, ami annyit tesz, hogy elég négyévente egyszer szavazni, nem szükséges folyamatos jelenléttel őrködni a közélet állapota felett.

Sikerült megteremteni a saját nyilvánosságot. Nemcsak „rinyáltak, hogy a kormány elvette a közszolgálati médiát”, hanem Kéri szerint találtak helyette más, hatékonyan működő csatornákat.

A magyar médiában sem nagyon vették még észre a Tisza-szigeteket, pedig ebben lassacskán már ötven- és százezer közötti lehet a résztvevők száma.

A szervezetek között kialakult egy horizontális koordináció, azaz hamar megtalálták egymást, és kialakították az együttműködés csatornáit is. Ez a fajta szerveződés eddig a hazai pártstruktúrában nem létezett, és még most sem létezik.

Nagyon nagy konfliktusokkal jár viszont majd a 106 egyéni választókerületben a megfelelő jelölt megtalálása, mivel minden választókerületben nem egy Tisza-sziget működik. Érthető lesz, ha mindenki a saját jelöltje mellett áll majd, viszont meg kell tanulni egy adott ponton elfogadni a közös jelöltet, és felsorakozni mögötte. Ez Kéri szerint nem lesz egyszerű feladat. Azonban ezen dőlhet el minden.

Amióta a Fidesz rákényszerítette a társadalomra a saját, egyfordulós választási törvényét, amit azért talált ki, hogy 35 százalékkal is megszerezhesse a kétharmadot, egyetlen módja van a választások megnyerésének: hogy legalább a körzetek felében egyéni győzelmet kell aratni. Tehát ki kell termelni a jelöltet, fel kell tudni mögötte sorakozni, és ami a legfontosabb: ha megvan az ember, azt meg is kell tudni védeni.

„Ne legyen illúziójuk: most, amit Magyar Péter kap, ugyanazt fogja kapni mind a 106 jelölt a Fidesztől, karaktergyilkosságban, támadásokban” - mondja a politológus. De ha ott lesznek a jelöltek mögött, lelki segítség, támogatás formájában, akkor szerinte ki fogják bírni a világ legmocskosabb nyomását is.

Ez a munka Kéri László szerint nemcsak az egy országgyűlési képviselőjelöltet fogja kitermelni, hanem az új politikai elitet is, amiből kinőhet az új önkormányzatiság. A régit ugyanis a Fidesz teljesen kiüresítette.

Kéri úgy látja, most csak a Tiszának van társadalmi bázisa. A Fidesznek sincs. Szerinte a Fidesznek mára már csak megfizetett klientúrája maradt, valódi társadalmi bázisa nincsen.

Ez a bázis viszont azt is jelenti, hogy a pártközpont és a helyi szervezetek közötti óhatatlan konfliktus a Tisza Párt esetében termékeny konfliktus lesz, mert a Tiszák előbb álltak fel és erősödtek meg, mint a párt vezetése maga. Tehát a központ nem lesz képes maga alá gyűrni a helyi szervezeteket, így Kéri reményei szerint megmaradhat egy magasabb fokú demokrácia a Tisza Pártban a későbbiekben is. Ahogy fogalmaz:

„Kell tudatosítani a pártközpontban, hogy kisapám, te később jöttél.”

A konfliktus ugyanis a legjobb tanulás. Az elzüllött magyar közéletben, ahol csak a negatív identitások harcolnak jó ideje egymással – azaz mindenki a másikkal szemben határozza meg magát –, szerinte vissza lehet szerezni az emelt fejű vita ethoszát, azt, hogy nem baj, ha valaki másként gondolkodik, attól még együtt juthatunk valamire.

Kapcsolódó

Magyar Péter: A politikai rocksztár korszaknak vége, építsünk Tisza-szigeteket!

A TISZA Párt politikusa azt is elmondta, hogy miből van jelenleg kevés, és mire készülnek a csapatával ősszel. Szerinte ami most jön, az az egyik legnagyobb kihívás lesz.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egy idős nő robbanthatta magára és családjára a házat, az asszony már nem tudott kimenekülni a lángokból

A szomszédok hatalmas robbanásra ébredtek, ők riasztották a tűzoltókat is. A lángok az alagsorban keletkeztek, ahol a nő lakott. A szomszédok szerint rossz volt a viszony a fiával.

KÉK HÍREK

Borzalmas tragédia Spanyolországban: Szörnyethalt egy neves kaszkadőr a filmforgatáson

A férfi hőlégballonból ugrott ki, de az ejtőernyője nem nyílt ki időben. Hiába érkeztek a mentők gyorsan a helyszínre, az életét nem tudták megmenteni.

KÉK HÍREK

Új drogtörvény: csak azok élhetnének az elterelés lehetőségével, akik felnyomják a dílerüket

Az új törvény szerint két évet kaphat, aki másnak kábítószert kínál vagy segít annak fogyasztásában, de akár három évig terjedő büntetést is kiszabhatnak, ha a drog több mint tíz emberhez jut el.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Bod Péter Ákos: Egzotikus országokba, drága luxusingatlanokba, ingatlanos cég tőkéjébe került a magyar adófizető pénze

A jegybank volt elnöke aggódik, mennyire ronthatja le az MNB megítélését az, ami a jegybank alapítványánál történt. Szerinte a hírek a hitelminősítőkhöz is eljutnak, és a fejéhez kaphat valaki, hogy ilyet csak a harmadik világban láttak.

Fischer Gábor, fotó: Kocsis Zoltán/MTI - szmo.hu
2025. március 29.

Már büntetőeljárás zajlik az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán, az ÁSZ ugyanis azt állapította meg, hogy 400 milliárd forint közpénz sorsa vált bizonytalanná a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodása miatt. A vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt. több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe. A jegybank pénzén kívül Neumann János Egyetem pénzét is felhasználta, és bankhitelt is felvett. Ezek az ingatlancégek a vásárlás óta sokat veszítettek az értékükből, ráadásul az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely sajtóhírek szerint a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető. Az alapítvány az ÁSZ-nak azt írta, ha nyilvánosságra hozzák a jelentés tartalmát, az sértheti az ország nemzetbiztonsági érdekeit, a Magyar Nemzeti Bankba vetett bizalom meggyengítésével járhat, melynek „előre beláthatatlan nemzetgazdasági következményei” lehetnek.

Történhetett-e bűncselekmény? Felvethető-e Matolcsy György személyes felelőssége? Mit tudhatott minderről a kormány? Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke hosszú interjúban magyarázza el, hogyan lett a monetáris politika papíron létező nyereségéből alapítványi ingatlanbiznisz, miközben az államadósság nő, és a forint árfolyamára is kockázatot jelenthet az ügy.

– Kezdjük az elején. Mennyire volt az etikus, hogy az árfolyamnyereséget a jegybank alapítványokba forgatta?

– Valóban innen kezdődik a történet. Nyilván érdekesebb, szexibb, hogy hova került a pénz, ki gazdagodott meg rajta, hány Ferrarija van X-nek és luxusingatlanja Y-nak, de a dolog onnan indul el, hogy a központi banknak van nyeresége, van vesztesége, ami a monetáris politikai működés sajátja. A nyereség nem keverendő össze a vállalati profittal, és a veszteség sem azonos a rossz működéssel. Ennél elvontabb a dolog, a lényeg mégis egyszerű: a jegybank szokásos működésének van költsége, ezen felül monetáris hatóságként nyereséges és ráfizetéses műveleteket folytat. Néha tudatosan drágán von be forrást, és nyújt olcsón forrást, amin felléphet vesztesége. Vagy vesz devizát, elad devizát, azon is lehet vesztesége, de nyeresége is. Miután forintban, a nemzeti valutában vezeti a könyveit, ha például a devizatartalékként tartott euró forintértéke megnő, mégpedig azért, mert sajnálatos módon a forintárfolyam esik mondjuk 10 százalékkal,

akkor ez csak papíron nyereség, hiszen úgy néz ki, persze csak forintban, mintha ennyivel nagyobb vagyonon ülne a Nemzeti Bank, holott valójában ugyanannyi a devizatartalék.

A nemzeti bankokról mindez tudható, így ha egy évben veszteséges egy bank, senki a piacon ezt nem teszi szóvá. Azért sem, mert minden nemzeti banknak van tulajdonosa, ez mi esetünkben a magyar állam, azt pedig a pénzügyminiszter képviseli, mint a nemzeti vagyonért felelős szakminiszter. A veszteséget a tulajdonos állja. És amikor nyeresége van a jegybanknak? A válasz hasonlóan egyszerű: azt be kell fizetni a büdzsébe. Ha majd egyszer valamikor vesztesége lesz, akkor azt a költségvetés állja. Ez idáig tiszta sor.

Amikor a Nemzeti Bank elnöke különös módon úgy gondolta, hogy az éppen akkor keletkező, papíron létező nyereséget kiveszi, és alapítványba viszi, azt csak úgy tehette meg, hogy a tulajdonos ebbe belenyugodott. A történetnek ez a vonulata valahogy még nem kapott kellő figyelmet.

Pedig több százmilliárd forint került ki alapítványokba. A pénz akkor és azóta sem vesztette el a közpénz jellegét, bármit mondott néhány rosszul tájékozott országgyűlési képviselő, Kósa Lajos például; de kikerült a bank könyvéből, és akkor átkerült az MNB által létrehozott és így annak beszámoló alapítványok könyveibe.

– De ettől az még a nemzeti vagyon részének kellett maradnia?

– Így van. Nem magántulajdon, hanem alapítványi tulajdon. A közalapítványok vagyona nem magántulajdon.

– Az előbb azt kérdeztem, hogy mennyire volt etikus ez a cselekedet, de továbbmegyek: büntetőjogilag ez vajon mennyire védhető?

– Az etikára még nem reflektáltam. Szerintem az alapítvány-létrehozás megítélésében fontos a cél és mérték. Ha egy intézmény, esetünkben az MNB például a szponzorálását nem akarja a saját házon belül elvégezni, és létrehoz egy alapítványt világos mandátummal, élén köztiszteletnek örvendő emberekből álló kuratóriummal, amely a szponzorálási feladatot ellátja, és persze nem óriási összegről van szó, akkor azt rendben levőnek gondolom. Ha úgy ítéli meg a Nemzeti Bank, hogy szükség van jobban felkészült pénzügyi szakemberekre, meg a nagyközönség pénzügyi ismereteit is kellene bővíteni – márpedig ezt nehéz cáfolni – és az állam valahogy erre nem fordít eleget, akkor tehet alapítványt a pénzügyi kultúra támogatására. Például lehet felvilágosító kampányt folytatni a hamisított bankjegyek felismerésére, a megtakarítási formák megismerésére. Ha erre hoz létre egy alapítványt, megint azt mondja az ember, hogy miért ne.

Onnantól más az ügy, amikor nem a saját oktatási céljaira fordítja, hanem egy egész egyetemet hoz létre. Az abszurdum.

Mert egy egyetemi méretű képzés már az oktatáspolitikának a része. Arra van egy fejezet az állami költségvetési tervben. Az MNB közoktatási működése nemcsak nekem szúrt szemet, hanem az Európai Központi Banknak, és az európai statisztikai szolgálatnak is. Az állam helyett végzett tevékenység úgynevezett kvázi fiskális jellegű: nem költségvetési intézmény költségvetési feladatot lát el. Az Európai Központi Bank jelezte, hogy ez nincs rendjén, de ha már csinálják, akkor azt statisztikailag hozzá kell írni a költségvetési szférához, és jobb lenne a több alapítványt a jobb áttekinthetőség érdekében egybe összevonni. Az ÁSZ-jelentésből rekonstruálni lehet, hogy egy idő múlva megpróbálták visszavinni egy alapítványba, amit tudtak. Az etikán túlmenően a kérdés az, hogy a saját vagyon egy részének a kiszervezése célszerű-e. Meg persze: jogszerű-e? A válaszom: nem célszerű, és a jogszerűsége is kétes. Hacsak nem teszi jogszerűvé a jogalkotó. Itt ugyanis az történt, hogy

amikor az alapítványi ötlet felmerült, a kormány nem emelt kifogást, sőt a magyar parlament kormánypárti többsége törvényileg igyekezett alátámasztani azt, hogy ez a pénz jogosan ment ki, sőt, kimenvén már nem is tartozik a nagyközönségre a dolog, mondván, hogy ez nem közpénz, „elvesztette közpénz jellegét”.

Azután az Alkotmánybíróság felülvizsgálta, és kimondta, hogy a közpénz jelleget akkor se veszti el, ha a Nemzeti Banktól arrébb kerül.

– Elképzelhető, hogy végül Matolcsy György felelősségét is megállapítják?

– A hűtlen kezelés fogalma már előkerült. Erre nyilván azt fogják mondani, akiket majd a törvény elé citálnak, hogy hát szó sincs a pénz eltulajdonításáról, hiszen ott van az alapítványban a pénz. Igaz, hogy kevesebb van, mint volt, de főleg azért, mert az alapítványi célokra költötték, helyesen. Szóval itt nem történt semmi látnivaló, a közpénz-jelleg megmaradt.

– Akkor is, ha 100 milliárdos nagyságrendekkel kevesebb?

– Most jön a zavaros rész. Az MNB-ből kivitt pénzen létrehozott egy, majd több alapítvány vagyonát kezelni kell. Oktatási, pénzkulturális célú alapítvány esetében elvárható a Nemzeti Banktól, hogy az ilyen alapítványt alkalmas kurátorokra bízza. Ha azonban az alapítvány nem az alapítványi célban meghatározott munkát végez, hanem mondjuk ingatlanfejlesztést, akkor az nagyon más szakma, amint ami az MNB-é. Erre mondom: egy monetáris hatóság ilyet ne csináljon. Az alapító azzal védekezik, hogy az alapítvány a maga függetlenségében azt csinál, amit akar, de akkor legalább jól kiválasztott menedzser társaság kezelje az alapítványi vagyont.

És itt kezdődik a büntetőjogi rész, gondolom én, mert a közvagyon elemeinek adásvételét, az ingatlanok felújítását és továbbadását a közbeiktatott menedzsmentcsoport valahogy úgy intézte, hogy mindig nagyon jól jártak azok, akik ezt a felújítást végezték, akik az ingatlant megvették, esetleg olcsóbban, mint ahogy ahhoz korábban hozzájutott az alapítvány.

Itt már kell rendőrhatósági vizsgálat annak megállapítására, hogy azok a személyek, szervezetek, amelyek és akik szisztematikusan jól jártak az eladásnál, vételnél, a felújításnál, a közvagyon átalakításánál, büntetőjogi értelemben felelősségre vonandók-e. A jelentésekből látni, hogy milyen különböző formákat ölt a Nemzeti Bank nyereségéből, a monetáris politikai működéséből származó közpénz,

egzotikus országokba, drága luxus-ingatlanokba, vagy pedig ingatlanos cégnek a tőkéjébe kerül a magyar adófizető pénze.

Ha ezek a milliárdok bekerültek volna az állami költségvetésbe, akkor annyival kisebb lenne most az államadósság. Ám az államadósság nagyobb lett, és ezt a növekményt finanszírozni kell a piacon, mondjuk forintban 6–8–10 %-os kamattal, euróban 4–5 %-os szinten. Tehát ennyi az elszalasztott haszon, ennyibe került az, hogy a pénzt nem kapta meg a költségvetés. Még ha az eredeti pénzvagyon megfialt volna az ingatlanüzletben, akkor is jogilag minősített ügy, mert az MNB tevékenységétől idegen az ingatlanspekuláció. Erre utalnak a hűtlen kezelés vádját emlegetők. Ráadásul rossz hatékonyságú, felelőtlen kezelés eseteit mutatja be az ÁSZ. Hogy bűnös felelőtlenség-e, azt nem nekem kell kimondanom.

– Mit kezdjünk azzal a történettel, hogy a jegybankelnök az utolsó munkanapján megpróbálta kiszervezni ennek az alapítványnak a kezelési jogát egy hozzá közel álló alapkezelőhöz?

– Igen, ez valóban így van, ezért teljesen logikus, hogy amikor az új jegybankelnök beérkezett, az alapítványi vezetést lecserélte. Az ÁSZ többszáz oldalas jelentése évek óta készült, tehát azt, hogy itt valami nincs rendjén, sokan tudhatták.

Ezt az utolsó stiklit pedig megakasztotta valami vagy valaki, így végül nem tudták végrehajtani.

Valóban nagyon árulkodó, hogy az utolsó napokra időzítve próbálták az új vezetéstől messzebbre vinni a tényleges döntési jogot

– Ez a történet a magyar jegybank körül lehet kihatással mondjuk a Nemzeti Bank hitelességére, a forint stabilitására, a gazdasági megítélésünkre?

– Erre csak azt tudom mondani, hogy az ügy máig még nem került bele a hitelminősítők értékelésébe. De eljutnak a hírek hozzájuk is.

Esetleg valaki a fejéhez kap, hogy ilyet csak a harmadik világban láttak.

Ez roppant kellemetlen konnotáció. Némi aggodalommal várom a következő időszakot, mert lehet, hogy a magyar jegybank megítélését lerontja, amikor a széles nyilvánosság elé kerül az affér mértéke, minden kínos részlete.

Kapcsolódó

Eltűnt százmilliárdok, zuhanó részvények – Külföldi piacokon is gondot okoznak Matolcsyék befektetései

Az ÁSZ-jelentés nyomán kirobbant botrány megrázott olyan külföldi óriáscéget is, amelybe az MNB-alapítványok öntötték a pénzt. Bezuhant a részvények értéke.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Lecsapott a kábelkommandó: 15 kilométernyi vezetéket lopott el egy banda az Alföldön

Éjszakánként portyáztak, egyikük mászott, a többiek figyeltek. A zsákmányt a rézért lecsupaszították, majd eladták egy ismerősnek.

KÉK HÍREK

„Elvette négy pici gyerek anyját” – barátnője autójában halt meg a 24 éves Niki, a családja teljesen összeomlott

Az autót egy 25 éves nő vezette. Nem működött a lámpájuk, a rendőrök ezért meg akarták őket állítani. A nő viszont elmenekült, végül betonhídnak csapódott, az autó pedig felborult és kigyulladt.

KÉK HÍREK

„Mind megdöglötök, hazaárulók!” – Elfogták a Tisza önkénteseinek ordibáló férfit

A 59 éves férfi előbb rugdosta a standot, majd üvöltözni kezdett a párt önkénteseivel. A rendőrség elfogta, beismerte a tettét, bíróság elé állítanák.

SZEMPONT

Az ukrán háború titkos története - a New York Times feltárta Amerika igazi szerepét a háborúban

A lap szerint Amerika sokkal aktívabban vett részt a hadműveletekben, mint eddig tudni lehetett. És a legfeszültebb pillanatban az amerikai hírszerzés 50%-re becsülte annak az esélyét, hogy Putyin taktikai atomfegyvert vet be.

Címlapkép: Serhii Mykhalchuk, Getty Images - szmo.hu
2025. március 31.

A New York Times hatalmas terjedelmű oknyomozó cikke szerint az Egyesült Államok sokkal komolyabb szerepet vállat az oroszok elleni háborúban, mint amit nyilvánosságra hoztak, hogy megvédje az addigi világrendet attól a fenyegetéstől, amit Putyin jelentett. A lap úgy fogalmaz: kritikus pillanatokban ez a titkos együttműködés képezte az ukrán hadműveletek gerincét, és az amerikai adatok szerint több mint 700 ezer orosz katona halálához vagy sebesüléséhez vezetett.

A New York Times szerint az egész műveletet Clay Kaserne-ből, az amerikai hadsereg európai és afrikai parancsnokságának központjából irányították, ami a németországi Wiesbadenben található. És azon belül is egy korábbi tornatermet alakítottak át műveleti központtá, a Tony Bass Auditóriumot. Minderről csak egy egészen szűk kör tudott, még Amerikában is.

Ukrán oldalról Mihajlo Zabrodszkij tábornok, míg amerikai részről Christopher T. Donahue tábornok a történet főszereplője.

Zabrodszkij az amerikai lap szerint jól ismeri az ellenséget, maga is öt évig szolgált az orosz hadseregben. Az amerikaiakról is sokat tud, mert egy ottani vezérkari főiskolán is tanult. Nyolc évvel később pedig egy merész műveletet vezetett az oroszbarát szakadárok vonalai mögött Kelet-Ukrajnában, amelyet részben az Amerikában tanultak ihlettek.

Donahue igazi sztár a különleges műveletek világában. A CIA halálosztagaival együtt üldözött terrorvezéreket Irak, Szíria, Líbia és Afganisztán legveszélyesebb részein. A Delta Force parancsnokaként kulcsszerepe volt az Iszlám Állam elleni harcban, amikor szövetséget épített ki a kurd harcosokkal. Az amerikai csapatok európai főparancsnoka, Cavoli tábornok egyszer úgy jellemezte, mint „egy képregényhőst”.

Kezdetben Donahue tábornok és néhány segédje a mobiljukon továbbítottak információkat az orosz csapatmozgásokról az ukránoknak - írja a Times. Ez is segített valamit, de az amerikaiak hamar rájöttek, ha tényleg esélyt akarnak adni Ukrajnának, akkor nehézfegyvereket kell biztosítaniuk: M777-es tarackokat és a hozzájuk tartozó lövedékeket. Amikor Joe Biden elnök aláírta az M777-esek szállítását, a Tony Bass Auditórium igazi hadműveleti központtá alakult. Egy lengyel tábornok lett Donahue helyettese. Egy brit tábornok vezette a logisztikai központot – ott, ahol korábban a kosárlabdapálya volt. És egy kanadai tábornok irányította a kiképzést.

Az auditórium alagsorában hírszerzési központ, úgynevezett „fúziós központ” jött létre, amely folyamatosan követte az orosz csapatmozgásokat.

Itt a CIA, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) és a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség (NGA) tisztjei dolgoztak együtt más szövetséges hírszerzőkkel. Az új műveleti egységet „Task Force Dragon”-nak nevezték el.

Wiesbadenben közel húsz ukrán tiszt is dolgozott: hírszerzők, műveleti tervezők, kommunikációs és tűzvezetési szakemberek. Minden reggel összeültek az amerikaiakkal, hogy átnézzék az orosz fegyverrendszerekről, csapatmozgásokról befutó adatokat, és kiválasszák a legfontosabb aznapi célpontokat. Igaz, ezeket ők nem célpontoknak, hanem „érdeklődési pontoknak” (points of interest) nevezték, hogyha valaki egyszer megkérdezné őket, adtak-e át célpontokat az ukránoknak, őszintén tagadhassanak.

Az amerikaiak más szabályokat is felállítottak, hogy a NATO-t ne érje orosz megtorlás. Így például nem lehettek a célpontok orosz területen, és nem oszthattak meg hírszerzési adatokat konkrét katonákról, különösen az orosz hadvezetés stratégiai vezetőiről, például Valerij Geraszimov vezérkari főnökről. Emellett a terepen harcoló ukrán alakulatok nem tudhatták meg, honnan kapják a célpontok listáját. Csak koordinátákból álló adatcsomagokat láttak egy biztonságos felhőben, „1. prioritású”, „2. prioritású” és hasonló kategóriákba sorolva.

A titkos hadművelet legelső célpontja a New York Times szerint 2022-ben egy Zoopark néven ismert radaros páncélozott jármű volt, amely képes volt bemérni az ukrán M777-esek helyzetét. Az ukránok csapdát állítottak: először tüzet nyitottak az orosz állások irányába. Amikor az oroszok bekapcsolták a Zoopark radarját, hogy bemérjék a lövések forrását, a fúziós központ bemérte a jármű pontos koordinátáit.

A lövésre Donahue adott parancsot, a gombot pedig egy ukrán tüzér nyomta meg.

Ezután Szeverodonyeckban csaptak le pontonhidakra. Az ukrán becslések szerint itt legalább 400 orosz katona vesztette életét.

2022 közepén az ukránok a wiesbadeni központ hírszerzési és célzási adatai segítségével zúdítottak rakétazáport az oroszok rettegett harci egysége, az 58. Összfegyvernemi Hadsereg herszoni főhadiszállására. Tábornokokat és vezérkari tiszteket öltek meg. Az egység ezután újabb és újabb helyeken próbált újraalakulni – de az amerikaiak újra és újra megtalálták őket, és az ukránok minden alkalommal megsemmisítették a bázisukat.

A titkos központnak fontos szerepe volt 2022 őszén a krími Szevasztopol kikötője elleni támadásban is. Ezt tengeri drónokkal hajtották végre a CIA támogatásával, és az akció miatt az oroszok egy időre kivonták a hajóikat a térségből.

Miközben Wiesbadenből egyre több célpontot kaptak, a fronton világossá vált, hogy ennél is hatékonyabban működhetnének, ha lennének nagy hatótávolságú, műholdas irányítású rakétarendszereik – azaz zöld utat kapnának a HIMARS-ok.

Miután Joe Biden rábólintott, a New York Times szerint Wiesbadenből felügyeltek minden egyes HIMARS-támadást.

Donahue tábornok és segédei átvizsgálták az ukránok célpontlistáját, tanácsot adtak, hova helyezzék a kilövőállásokat, és mikor indítsák a támadást. Az ukránok csak az amerikaiaktól kapott koordináták alapján használhatták ezeket a rakétákat. A rendszer indításához ráadásul egy speciális elektronikus kulcskártya kellett, amit az amerikaiak bármikor deaktiválhattak. A HIMARS 2022-ben rengeteg orosz katonát ölt vagy sebesített meg hetente. Az orosz csapatok zavarodottá váltak, a moráljuk összeomlott.

De az ukránok nemcsak a légicsapásokat egyeztették az amerikaiakkal, hanem a szárazföldi hadműveleteket is közösen tervezték. És az amerikaiak segítettek nekik egy új, tengeri drónflotta kifejlesztésében, legyártásában és bevetésében is, hogy ezzel támadják az orosz Fekete-tengeri flottát. Ehhez átadtak nekik egy olyan tengeri drón-prototípust is, amit eredetileg a kínai haditengerészet elleni védekezésre szántak Tajvan térségében.

A New York Times cikke szerint az együttműködés során az amerikaiak gyakran azon tűnődtek, „Ha most lépünk egyet előre, kitör a harmadik világháború?”

A lap egy konkrét példát is említ, ami a háború egyik legfeszültebb pillanatához vezetett.

2022 őszén a délen harcoló orosz hadsereg váratlanul gyors összeomlása miatt úgy tűnt, reális lehetőség nyílik a Krím elfoglalására. Azt pontosan lehetett tudni, hogy ez Putyin egyik legérzékenyebb pontja. Az amerikai hírszerzés lehallgatta az orosz hadműveleti parancsnokot, Szergej Szurovikin tábornokot, amint arról beszél, hogy Putyin „valami kétségbeesett dolgot” fontolgat: taktikai atomfegyver bevetését, hogy megakadályozza az ukránokat a Dnyeper átlépésében és a Krím felé való előretörésben.

Addig az amerikai hírszerző ügynökségek 5–10 százalékra becsülték annak esélyét, hogy Oroszország atomfegyvert vet be Ukrajnában. Ha viszont a déli front összeomlott volna, ez az arány 50 százalékra ugrik.

Miközben Biden tanácsadói amellett érveltek, hogy fogják vissza az ukránokat, Donahue tábornok arra próbálta rávenni őket, hogy haladjanak minél gyorsabban előre. Ő úgy látta, ez lehet az ukrán hadsereg legjobb esélye, hogy döntő csapást mérjen az oroszokra. De egyben ekkor volt talán a legnagyobb veszélye is annak, hogy a háború kiszélesedik. Végül az egészből nem lett semmi, a helyszínen harcoló ukránok ugyanis nem láthatták az amerikai műholdképeket, és nem hitték el, hogy nincs előttük komoly ellenséges erő, így megálltak, és a lehetőség elillant.

A cikk részletesen bemutatja a háború fordulópontját is: 2023-at, valamint azokat a hibás döntéseket, amik az ukrán ellentámadás kudarcához vezettek.

Az év elején a nemzetközi szövetségen belül sokan hitték, hogy az ukránok 2023-ban diadalmaskodnak, vagy Putyin kénytelen lesz béketárgyalásokba kezdeni. De keservesen csalódniuk kellett. Az amerikai parancsnokságot Antonio A. Aguto altábornagy vette át, akinek a fő feladata az ukrán erők kiképzése lett volna. Ők azonban alig küldtek egységeket. Problémákat okozott az ukrán katonai parancsnokok közötti rivalizálás, valamint az is, hogy Zelenszkij nem merte meglépni, hogy leszállítja a sorkötelezettségi korhatárt 18 évre, így az ukránok folyamatosan létszámhiánnyal küzdöttek. Gondot okozott, hogy a lőszerhiány miatt a helyszíni ukrán parancsnokok már nem fogadták el automatikusan a Wiesbadenből érkező célpontlistát, drónokkal ellenőriztek minden egyes célt, mielőtt megindították a tüzérségi támadást, ez viszont belassította a csapásokat.

A legnagyobb hiba pedig az volt, hogy az ukránok az utolsó pillanatban megint változtattak az előre egyeztetett haditerven, és egyszerre három irányban indítottak támadást. „Itt kellett volna kiszállnunk” – mondta a New York Times-nak egy magas rangú amerikai tisztviselő. Nem tették, de ahogy várható volt: az egész ellentámadás kudarcba fulladt.

2024-ben a helyzet egyre kétségbeejtőbb lett, a bizalom megingott, és az amerikaiak arra kényszerültek, hogy egyre több, saját maguk által meghúzott vörös vonalat lépjenek át.

Az amerikaiak szerint az ukránoknak a védekezésre kellett volna koncentrálniuk, és hogy újjáépíthessék a megtépázott erőiket, Zelenszkij azonban azt mondta: sikerre van szükségük.

Az amerikaiak emiatt beleegyeztek, hogy megpróbálják nagyhatótávolságú rakétákkal és drónokkal végrehajtott bombázásokkal arra kényszeríteni az oroszokat, hogy kivonják katonai infrastruktúrájukat a Krímből,. A művelet a Lunar Hail (Holdzápor) fedőnevet kapta. Ehhez azonban az ukránoknak százával kellett kapniuk ATACMS típusú, nagy hatótávolságú fegyvereket, amik 300 kilométerre is eljutnak.

Hasonló engedmény volt az SME-k, a Kijevben szolgáló amerikai „szakértők” számának megemelése. Kezdetben amerikai katonák egyáltalán nem lehettek Ukrajnában, nehogy a vietnámi háború idején odaküldött „tanácsadókhoz” hasonlítsák őket. Ahogy azonban a helyzet romlott, egy tucat tisztet küldtek oda, majd a számukat megháromszorozták.

A legszigorúbb vörös vonal, az orosz területek támadásának tiltása azonban továbbra is életben volt. De 2024. május 10-én ezt is feloldották, ugyanis az oroszok jól láthatóan Harkiv megtámadására készültek, ahol egymillió civil él. Ehhez orosz területen vonták össze az erőket. Amikor támadásba lendültek, a Biden-adminisztráció megváltoztatta a játékszabályokat.

Az amerikaiak létrehoztak egy úgynevezett „műveleti dobozt” – egy olyan zónát orosz területen belül, ahol az ukránok amerikai fegyverekkel is lőhetnek, és ahol Wiesbaden segítheti a csapások végrehajtását.

A CIA pedig külön engedélyt kapott, hogy tiszteket küldjön Harkiv térségébe, akik az ukránokkal közösen segítették a műveleteket a zónán belül.

A műveleti doboz május végén aktiválódott. Az oroszok a háború egyik legsúlyosabb veszteségét szenvedték el. A dolog azonban visszaütött, amikor Zelenszkij váratlanul megtámadta Kurszkot. Az ukránok koalíciós támogatással kapott fegyverekkel hatoltak be orosz területre, a műveleti dobozon belül – ezzel pedig megszegték a szabályokat. A műveleti dobozt ugyanis azért hozták létre, hogy megakadályozzanak egy humanitárius katasztrófát Harkivban – nem azért, hogy az ukránok kihasználják, és orosz területet foglaljanak el.

Az amerikaiak bizalma súlyosan megingott. Ennek ellenére tudták, ha leállítják a támogatásukat, a Kurszkban harcoló ukrán katonákat HIMARS-védelem és amerikai hírszerzés nélkül egyszerűen lemészárolják.

Ahogy közeledett Joe Biden hivatali idejének vége, az amerikai elnök két további határt is átlépett.

Szeptemberben engedélyezte, hogy a CIA információi alapján induljon dróntámadás orosz területen, az ukrán határtól 470 kilométerre, egy hatalmas fegyverraktár ellen. Innen látták el fegyverekkel az orosz egységeket Harkivban és Kurszkban. A CIA nemcsak a hírszerzési adatokat osztotta meg, de még a drónok útvonalát is megtervezték. Az eredmény egy hatalmas robbanássorozat.

Az utolsó hetekben pedig Biden kiterjesztette a műveleti dobozt, lehetővé téve, hogy az ATACMS rakéták és a brit Storm Shadow robotrepülőgépek oroszországi célpontokat is támadhassanak. A döntést azután hozta meg, hogy Észak-Korea több ezer katonát küldött, hogy segítsenek az oroszoknak kiszorítani az ukránokat Kurszkból. Az amerikai támogatással indított első csapások egyike megsebesítette Kim Jong Bok vezérezredest, az észak-koreai parancsnokot, amikor épp orosz társaival tárgyalt egy parancsnoki bunkerben.

Mindez azonban nem változtatott azon, hogy mind az amerikaiak, mind az ukránok egyre borúsabban látták a jövőt. A kezdeti szoros szövetség a New York Times szerint a belső rivalizálások, sértettségek és eltérő célok miatt megroppant. Míg az amerikaiak megfontoltan haladtak, elérhető célokat tűztek ki, az ukránok mindig a teljes győzelmet, az „áttörést” próbálták elérni, és úgy érezték, visszafogják őket.

Bár a cikk a Trump megválasztása utáni időszakkal már nem foglalkozik, a leírtakból világossá válik, miért lehetett akkora csalódás az ukránok számára az amerikai külpolitika teljes irányváltása, és az is, miért tudta Trump néhány nap alatt gyökeresen megváltoztatni Zelenszkij hozzáállását az új elnök által szorgalmazott békekötéshez, amikor egy időre megtiltotta az amerikai-ukrán hírszerzési együttműködést.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Mocskos zöld hiénák!” – Újra meggyalázták Benedek Tibor emlékét, elszabadult a pokol Újpesten

Újra felforrtak az indulatok Újpesten, miután ismeretlenek megrongálták a legendás vízilabdázóról készült falfestményt. A drukkerek dühösek, gyanújuk a Fradi felé mutat.

KÉK HÍREK

Három hónapja halhatott meg az a hatvan év körüli férfi, akinek koponyáját egy kutya vitte be egy családi ház udvarára Miskolcon

A környékbeliek tanácstalanok, de sokan rettegnek is, mert biztosak benne: szörnyű bűntény történt.

KULT

Munkásököl, vasököl, oda sújt, ahova köll! – Jason „Egyszemélyes Hadsereg” Statham most A melósban kaszabolja az ellent

Csak nem egy átlagosnak tűnő fickót játszik Statham, akiről kiderül, hogy komoly harcászati múltja van, és egymaga szétkapja a teljes orosz maffiát kvázi a legfelsőbb körökig? Dehogynem.

SZEMPONT

Pálinkás József: Micsoda őrült az, aki egy tudományos kifejezés használatát akadályozza vagy megtiltja?

Donald Trump kormánya betilthatja az mRNS szó használatát - erről közölt nemrég felháborodott posztot az MTA volt elnöke. De az amerikai kormány más területeken is a tudományos kutatás leépítésébe fogott. Ennek hatásairól beszélgettünk Pálinkás Józseffel.

Fartek Patrícia, Fotó: MTI/Rosta Tibor - szmo.hu
2025. március 26.

Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a napokban többször is posztolt arról a Facebook-oldalán, hogyan kezdte el leépíteni az amerikai tudományos életet a Trump-kormány. Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetétől Elon Musk vezetésével költségcsökkentésbe kezdtek. Ennek egyik része, hogy rengeteg támogatást vonnak el a kutatóintézetektől. Mindemellett Trump első intézkedései között szerepelt, hogy kiléptette az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), illetve a USAID-támogatások nagy részét is megszüntetik. A kormány egészségügyi és szociális miniszterre pedig az az ifjabb Robert F. Kennedy lett, aki összeesküvés-hívő, oltásellenes, és a Covid-oltásokkal kapcsolatban is voltak megbotránkoztató kijelentései. Több amerikai tudományos szaklapban nemrég pedig már olyan hírek is megjelentek, miszerint betilthatják az mRNS szó használatát, illetve az mRNS vakcinákkal kapcsolatos kutatásokat sem finanszíroznák az Egyesült Államokban.

Pálinkás Józseffel többek között arról beszélgettünk, hogy milyen hatása lehet mindennek világszinten, illetve, hogyan profitálhat ebből Európa. De arra is kitértünk, hogy milyen állapotban van jelenleg a magyar tudományos élet.

– Az egyik posztjában arról írt, hogy Amerikában betilthatják az mRNS szó használatát, illetve az mRNS vakcinákkal kapcsolatos kutatásokat sem finanszíroznák. Mit jelent ez pontosan?

– Ez azt jelenti, hogy egy nagyon fontos gyógyszerkutatási technológia egészét lehetetlenné teszik. De hát micsoda őrült az, aki egy tudományos kifejezés használatát akadályozza vagy megtiltja? Ilyen alapon a gravitáció vagy az elektromágneses hullámok szót, vagy tulajdonképpen bármit be lehetne tiltani. Ez egy olyan fajta ostobasága a Trump-adminisztrációnak és az őt körülvevő embereknek, amit nagyon nehéz megérteni.

– Lehet ebben szerepe annak, hogy Trump egészségügyi és szociális minisztere az az ifjabb Robert F. Kennedy lett?

– Abszolút, és ez megint csak a tudományos élettel, a racionális gondolkodással való olyan szembenállást jelent, ami több mint aggasztó.

Egészen elborzasztó, hogy olyan emberek, akik az adott területhez egyáltalán nem értenek, politikai hatalomra kerülve elkezdik gyakorlatilag lebontani azt a tudományos intézményrendszert, ami nagyjából 150 év alatt épült ki.

Az elmúlt időszakban megkurtították a National Science Foundation (az Egyesült Államok független szövetségi szervezete, amelynek célja a tudomány haladásának támogatása - a szerk.) költségvetését, és a dolgozók egy részét elbocsátották. Rengeteg támogatást elvesznek a különböző kutatóintézetektől. Hozzáteszem, hogy ez az amerikai költségvetésben mikroszkóppal sem látható összeg, hiszen ezek a támogatások annyira kicsik. Összehasonlításképp: amikor Trump bejelentette, hogy vámokat vezetnek be, egy nap alatt nagyjából 3000 milliárd dollár veszteség volt a tőzsdén. Ehhez képest a tudományos kutatásokra szánt pénzek, amikről Elon Musk (a Trump-kormány Kormányzati Hatékonysági Hivatalának vezetője - a szerk.) úgy beszél, hogy mennyit megspóroltak az amerikai adófizetőknek, egyáltalán nem érzékelhető összegek.

– Miért jó ez Trumpnak? Hiszen tudományos területen Amerika világszinten az élen jár. Miért jó, ha ezt elkezdik leépíteni?

– Nem ismerem személyesen Donald Trumpot és az ifjabb Kennedyt sem, viszont ismerek politikusokat, akiknél azt tapasztaltam, hogy van egyfajta kisebbségi érzetük a tudomány művelőivel szemben. Pedig attól, hogy valaki nem ért a mikrobiológiához, vagy a részecskefizikához, még nem kell, hogy kisebbségi érzete legyen.

A tapasztalataim szerint a politikusokban gyakran mégis megjelenik ez az érzés, és ezt azzal próbálják kompenzálni, hogy igaz, hogy te jobban értesz a mikrobiológiához, de nekem meg hatalmam van, és én most megmutatom neked, hogy hol a helyed.

Trump esetében pedig az is közrejátszhat szerintem, hogy a Covid idején ő volt az elnök, ő szenvedett attól, hogy leállt a gazdaság, és különböző nehézségekkel kellett megküzdenie. Ő pedig egész egyszerűen megharagudott a Covidra, és ezzel azokra is, akik a vakcinakutatással foglalkoznak.

– Milyen következményei lehetnek annak, ha nem finanszírozzák a kutatásokat?  

– Ha nem finanszírozzák a kutatásokat, akkor egyrészt ezek a tudományos folyamatok megakadhatnak, másrészt a kutatói közösségben is bizonytalanságot kelthetnek. Ezeknek pedig hosszútávú hatásai lehetnek. Természetesen világszinten is, mert nagyon sok kutatásban amerikai technológiákat használnak. De hosszútávú globális hatása azért elsősorban Amerikára lesz, mert a kutatások áttevődnek más területekre. Kínát semmi sem fogja akadályozni abban, hogy haladjanak a kutatások, és Európa is magára fog találni, mint ahogy tette azt a háború kapcsán a védelem területén. Európa jelenleg egy főre esően kevesebbet költ kutatásokra, mint az Egyesült Államok. De a kutatások át fognak tevődni Európába. Tehát

az Egyesült Államok saját magát lövi lábon elsősorban, hiszen ezen a téren visszaszorul Kínával szemben,

Európát pedig erősítheti.

– Tehát elképzelhetőnek tartja, hogy Európa úgymond profitálni tud ebből a helyzetből?  

– El tudom képzelni, sőt, hogyha nekem Európában beleszólásom lenne, és én lennék a kutatásért felelős biztos, akkor arra biztatnék mindenkit az Európai Bizottságban, hogy használjuk ki most ezt az alkalmat, hogy megerősítsük az európai kutatásokat. Biztosan megkétszerezném például az European Research Council költségvetését, hiszen ennek a feladata éppen az, hogy máshonnan Európába jöjjenek a kutatók.   

– Visszatérünk még Európához, de Amerikával kapcsolatban az még egy fontos dolog, hogy nemcsak a kutatóintézetektől vonnak el pénzt, hanem a USAID-támogatások nagy részét is megszüntetik, illetve Amerika kilépett a WHO-ból, amivel az Egészségügyi Világszervezet költségvetése is megcsappan. Ezeknek milyen globális hatásai lehetnek?

– Ezzel azt veszélyeztetik, hogy egy esetleges újabb világjárvánnyal szemben még kevésbé lesz védett az emberiség, hiszen ezeknek a szervezetként a munkája nagyon fontos egy ilyen helyzetben. Plusz megint csak visszautalok arra, hogy az Egyesült Államok maga alatt is vágja a fát. Egyrészt azért, mert külpolitikailag is fontos, hiszen ezeken a segélyeken keresztül úgymond hatalmat gyakorolhat. Másrészt pedig azért, mert ha például Afrikában kitör egy járvány, és nincs senki, aki ezt kezelni tudja időben, akkor az a járvány el fog jutni Európába és Amerikába is. 

– Visszakanyarodva Európához. Az Európai Uniónak van egy Horizont Európa elnevezésű kutatási és innovációs programja, amelyből Magyarország jelenleg kimarad. Ezt, illetve az amerikai helyzetet nézve, hogyan látja most a magyar tudomány helyzetét?

– Az Egyesült Államokban történő dolgok ránk talán kisebb hatással vannak. Az viszont

elég nagy hatással van a magyar tudományos életre, hogy a magyar kormány makacssága miatt nem tudunk bekapcsolódni az európai kutatási rendszerbe.

A Horizont program egy egész Európára kiterjedő közös erőfeszítés, amiben mi most nem veszünk részt. Ehelyett a magyar politikusok arról beszélnek, hogy majd Magyarország finanszírozza ezeket a kutatásokat. Csakhogy az EU egy európai méretű programot finanszíroz, amivel Európa versenyképes akar lenni Kínával, és az Egyesült Államokkal szemben. Magyarország nem lehet ezekkel a kutatónagyhatalmakkal szemben egyedül versenyképes. Itthon ráadásul pillanatnyilag az is probléma, hogy olyan emberek ülnek a tudománnyal kapcsolatos adminisztrációkon, akik még soha nem láttak élőben laboratóriumot vagy kutatást, nem ismerik a magyar kutatókat sem. És hogy mit tesznek? Átnevezgetik a kutatóintézet hálózatot és csinálnak neki flancos új irodaházat. De érdemben nem csinálnak semmit.

– Az látszik, hogy jelenleg nemhogy közelítenénk az EU-hoz, hanem inkább távolodunk. Mi történhet akkor a magyar tudományos élettel, ha ez a távolság ezen a téren is csak növekedni fog?

– Egy fizikusi választ fogok erre adni: a két test közti vonzóerő, gravitáció a távolság négyzetével csökken.

A magyar tudományos élettel ez pont fordítva lesz, amennyivel távolabb kerülünk politikailag az Európai Uniótól, annak a négyzetével fog növekedni az, hogy milyen távol kerülünk az európai kutatásoktól. Nekünk viszont elemi érdekünk, hogy az európai kutatásokban részt vegyünk.

A magyar tudományos élet számára létkérdés, hogy erős, élő kapcsolata legyen az európai, az amerikai és a kínai tudományos élettel.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Álarcos csoportszex lett a veszte az amerikai tanárnőnek - a diákjaival kezdett ki

Nem csak megrontás a vád - a nő állítólag kábítószert is adott a fiataloknak. Mindezt a férje tudtával és közreműködésével.

KULT

Első sorban sakkoztak a koncerten a fiatalok - rájuk szabadult a népharag a közösségi médiában

Van magyarázata a virálissá vált videónak, amelyen néhány fiatal egy rapkoncert első sorában sakkozik. De jól kiborították vele az internet népét.

KULT

Hajós rázza a pofonfát, de csak annyira, hogy lehetőleg ne rúgják ki a műsorból - megnéztük a Nagy Duett 3. adását

Néha nem látni összefüggést a zsűri értékelése és a kiadott pontszámok között, Mihályfi Lucáék elvesztették elsőségüket, Claudia beszólt egy kollégának, Schmuck Andor pedig megdöbbentő bejelentést tett.

SZEMPONT

„Magyar Péternek ezt kell csinálnia, különben nem éli meg a jövő áprilist" - a Hadházy-tüntetésen résztvevők megértőek a Tiszával

Több ezren tüntettek kedd este a gyülekezési törvény módosítása, a Pride betiltása ellen. A tüntetőket megkérdeztük arról, szerintük le lehet-e választásokon váltani a Fideszt, és mit gondolnak arról, hogy Magyar Péter távol maradt a megmozdulástól.

Címlapkép: Nagy Boglárka - szmo.hu
2025. március 26.

Kedd este több ezren tüntettek a gyülekezési törvény módosítása, a Pride betiltása ellen. A tüntetők a Ferenciek terén gyülekeztek, ahol beszédet mondott az esemény szervezője, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, és Daniel Freund német politikus, az Európai Parlament képviselője is.

A beszédek után a tömeg spontán módon a Szabadság hídra vonult, el is foglalva azt. Miután a rendőrök nem engedték le őket a budai oldalon, a demonstrálók egy része ott maradt, míg a tömeg többi része kettészakadva az Erzsébet és a Petőfi híd felé vonult – egy időre elfoglalva mindhárom hidat.

Az estéről készült riportunkban többen azt mondták, több százezer embernek kellene most az utcán lenni. Volt, aki arról beszélt, hogy ugyan kiment tüntetni, de nem gondolja, hogy ezzel sokat el tudnának érni.

„Az a baj, hogy tüntetésekkel ebben az országon maximum erőt statuálunk, de nem fogunk elérni semmi gyakorlati dolgot. Mi is csak azért vagyunk itt, mert úgy gondoltuk, hogy valamilyen módon jó lenne megjelenni”

- fogalmazott egy fiatal.

Baranyi Krisztina azt mondta a felszólalásában, „fontos elvi ügyekben taktikai okokból lapítani nemcsak rettenetes morális megalkuvás, hanem a kormányváltás szempontjából is végzetes hiba.”

Az általunk megkérdezett tüntetőket többsége ezt másként látja, ez derült ki, amikor arról kérdeztük őket, mit szólnak ahhoz, hogy Hadházy Ákossal ellentétben Magyar Péter nem áll bele ebbe az ügybe.

„Magyar Péternek van esélye megnyerni jövőre a választásokat, vagy októberben, amit most kért, hogy akkor legyenek. És szerintem egy ilyen megosztó ügy mellett kiállni csökkentheti az esélyeit. Teljesen meg tudom érteni ezt a stratégiát. Taktikailag lehet, hogy egy jó döntés. Legyen akkor így, van, aki meg itt áll ki, legyen az akkor Hadházy Ákos, meg vannak osztva a szerepek. Szerintem ez így rendben van”

- fogalmazott egy fiatal.

De van, aki szerint ez gyávaság Magyartól.

A beszédek után a tömeg a Szabadság hídra vonult, ahol farkasszemet néztek a rendőrökkel.

„Én fizettem a cipődet, én fizettem a kabátodat, testvér! Erre esküdtetek föl? Nem mi vagyunk az ellenség! Olyanok lettetek, mint az ÁVH! Olyanok vagytok, mint a Gestapo! Parancsot teljesítetek? E mögé akartok elbújni, ott is parancsot teljesítetek. A Gestapo is parancsot teljesített, testvér. Az ÁVH is parancsot teljesített!”

- üvöltötte a rendőrökkel szemben az egyik tüntető.

De nemcsak a tüntetőket nem engedték át a hidakon, azokat sem, akik csak munkába vagy akár haza siettek volna, és azért szerettek volna átmenni a hidakon.

A tömeg többször is azt skandálta: mocskos Fidesz, Ruszkik haza!, hazaárulók, elegünk van, demokráciát!