SZEMPONT
A Rovatból

„Nem vagyunk hőstípusok, mindössze tanárok szeretnénk lenni – úgy, ahogy szerintünk érdemes”

Berta Beáta volt a szószólója annak a 24 tanárnak, akik a Karinthy Frigyes Gimnáziumból a tankerületi központhoz vonultak. Azt mondja, ha most nem sikerül változást elérni, akkor soha.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. október 08.



Péntek reggel óriási, közel 1000 fős tömeg gyűlt össze a XVIII. kerületben, a Külső-Pesti Tankerületi Központ előtt, ahová a Karinthy Frigyes Gimnázium 24 tanára vonult ki, hogy személyesen vegyék át a tankerületi igazgatótól a nekik címzett figyelmeztető leveleket, miután szerdán polgári engedetlenségben vettek részt. A tanárok szószólójával, Berta Beátával beszélgettünk.

– Milyen érzés, hogy hirtelen az országos média érdeklődésének középpontjába kerültek?

– A többiekkel viszonylag keveset beszéltem, bár együtt maradtunk az események után. Mindenki fáradt mosollyal ült és próbálta feldolgozni az eseményeket, ki-ki a maga módján.

Elképesztően megható volt ez az egész, álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ennyire sok erőt fog adni. Sem én, sem a kollégáim nem vagyunk kifejezett hőstípusok, mindössze tanárok szeretnénk lenni – úgy, ahogy szerintünk érdemes.

– Mire számítottak előzetesen, hányan jönnek el, hogy kiálljanak önök mellett?

– Nem tudtam volna megbecsülni, bár miután csütörtök dél körül megosztottam az első posztomat a témában, a rengeteg pozitív visszajelzésből már látszott, hogy valószínűleg sokan lesznek. A tömeg végét nem nagyon láttam, mivel nem vagyok túl magas, de ha tényleg majdnem ezren eljöttek, az nem semmi… Nagyon köszönjük mindenkinek!

– Hogyan lett ön a tankerülethez vonuló tanárok szószólója?

– Nem tudom megmondani, valahogy így alakult. Talán én vagyok a legnagyobb szájú… (nevet) Az viszont biztos, hogy hiába én lettem a szószóló, gyakorlatilag mindenki más is hozzájárult valamilyen ötlettel az akció sikeréhez, már a szerdai élőlánctól és performansztól kezdve. Különböző álláspontok voltak a tantestületen belül azzal kapcsolatban, mit kellene csinálnunk, az egyik véglettől (szinte semmit) az egészen szélsőséges ötletekig (például az iskola bezárásáig) számos lehetőség felmerült. Én az első perctől fogva egy középutas megoldást javasoltam, amibe a lehető legtöbben bele tudnak állni.

– Mióta tanít, és mikor érezte először, hogy nem ideálisak a körülmények?

– 23 éve vagyok a pályán, tanítottam szakközépiskolában és felnőttek iskolájában, majd nappali tagozatos gimnáziumban is. A Karinthyba hét éve jöttem át. Hogy mikor éreztem először a problémákat? Az alacsony fizetések nyilván már akkor is adottak voltak, amikor elkezdtem. De nem is ez a legfőbb követelésünk. Az igazi baj az, hogy nehéz reggelente tükörbe néznünk, mivel nem érezzük, hogy olyan ügyet szolgálunk, amit tényleg lehet hivatásként csinálni. Nagyjából öt éve már nagyon erősen így érzem.

Ez egy folyamat volt, ahogy egyre több mindent veszítettünk el, az utolsó egy-két évben pedig már egyértelműen látszott az elvárás, hogy csendben kéne maradnunk. Nem volt semmilyen párbeszéd, és ezzel egyszerűen nem lehet mit kezdeni: mi vagyunk ott, mi látunk rá arra, hogy mi működik és mi nem, de egyszerűen nem létezik olyan fórum, ahol meghallgatnák a tapasztalatainkat. A gyerekekkel és a szülőkkel ugyanez a helyzet, őket is teljesen semmibe veszik.

Ha nagyon akarnék egy pontot mondani, ami után elgondolkodtam rajta, érdemes-e tovább csinálni, az a tavaszi események után jött el. Az akkori sztrájk és polgári engedetlenségi akciók világosan megmutatták, mekkora az elégedetlenség, erre mi volt a válasz? A sztrájktörvény teljes kiüresítése. Az egyszerűen nem sztrájk, hogy az óráink felét tartsuk meg, a végzősöknek meg az összeset, ráadásul a résztvevőktől a bérük másfélszeresét vonják le. Tavasszal hat napot sztrájkoltunk, amiből három volt tényleges sztrájk, a másik hármon a törvény miatt tanítanunk kellett. Minden órán elmondtam a diákoknak, hogy mi amúgy most is sztrájkolunk, csak épp így jön ki a matek…

– Mi az, ami mindezek ellenére még a pályán tartja?

– Én tényleg nem akarok más lenni, mint tanár. Szeretem azt, amiről ez a hivatás szól: hogy a gyerekekkel közösen hozunk létre valamit. Én abszolút partnerként kezelem őket, nagyon tetszik, ahogy a világot látják.

A Karinthyban különösen erős az együttműködés szelleme, ők se érzik úgy, hogy nálam van a tudás egyetlen forrása, és én se gondolom, hogy csak az lehet helyes, amit én mondok.

Nap mint nap rá tudok csodálkozni a látásmódjukra, rengeteg olyan dolog van, amihez már csak a korom miatt is teljesen máshogy állok. A kollégáimmal kapcsolatban ugyanezt érzem: a sok kicsi dolog, amit a napokban összetettünk, együtt igazán működőképes. Ezt az együttműködést jelenti valójában az iskola, nem egy épületet.

– Miben különbözik ön szerint a szeptemberben kezdődött tiltakozási hullám a korábbiaktól?

– Az elején nagyon csalódott voltam, mivel a májusi hullám kifejezetten erősnek tűnt, aztán elvitte az érettségi. Persze szóba került, hogy azzal lehetne igazán nagyot ütni, ha megpuccsolnánk a vizsgákat, de ezt egyszerűen nem tehettük meg a diákjainkkal. Jött a nyár, amikor minden leült, majd szeptemberben se nagyon éledt újjá. Nehezen jutottunk konszenzusra abban, mit kellene csinálnunk, ahogy említettem, elég széles skálán mozogtak az ötletek.

Azt hiszem, a pénteki eseményekben nagyon sokat segített nekünk, amit a szerdai tüntetésen éltünk át. Ahogy 40 ezer ember egységesen kiállt az ügyért, abból már éreztem, hogy van hátszél mögöttünk.

A mi iskolánkban is maximálisan támogatóak voltak a szülők és a gyerekek egyaránt, semmi negatív komment nem érkezett, inkább mindenki azt kérdezte, miben tudna segíteni.

– A tantestületnek nagyjából a harmada vett részt az akcióban. A többieknek mi a hozzáállásuk?

– Voltak olyanok, akik azért nem álltak bele, mert ők még radikálisabb megoldást szorgalmaztak, akár az iskola teljes bezárását. A többi távolmaradó motivációival nem foglalkozom, mindenkinek a saját szempontjait kell mérlegelnie, amikor eldönti, részt vesz-e egy ilyen közös kiállásban. De biztos vagyok benne, hogy a mostani történések után, az óriási támogatást látva még többen fognak csatlakozni.

– Mi kellene ahhoz, hogy a kormány meghallja a tiltakozók hangját? Van erre esély egyáltalán?

– Ha nem gondolnám úgy, hogy van esély, akkor tényleg nem lenne értelme csinálni. A legfontosabb, hogy ne fogadjuk el adottnak azt a rendszert, amiben vagyunk.

Csomó gyerek úgy tekint az iskolára, mint valamire, amit egyszerűen csak túl kell élni, mert ez a dolgok rendje. Szerintem az a döntő, hogy szakítsanak ezzel a hozzáállással: igen is lehet élvezni azt a 13 évet, amit az érettségiig tanulással töltenek! Muszáj lenne beszélgetni arról, mitől lenne jobb a helyzet, csak kellene olyan fül is, aki meghallgatja.

– És hogyan lehetne elérni, hogy legyen ilyen fül?

– A ma történtek alapján azt mondom, hogy pont az ilyen akciókkal. Csak minden tankerületben minden napra kellene jutnia legalább egy hasonlónak. Van egy kritikus tömeg, ami már átüti a falat.

– Tényleg megtörténhet ez?

– Úgy gondolom, hogy ha most nem, akkor soha.

– Beszéltek már arról, mindannyian beleállnak-e a polgári engedetlenség folytatásába, és ha igen, mikor lesz a következő alkalom?

– Nem egyszerre jöttünk ki a tankerülettől, ráadásul a többségnek rögtön vissza kellett mennie órát tartani, mivel jó előre jelezték felénk, hogy ellenkező esetben újabb polgári engedetlenségként kezelnék a hiányzást. A 24 ember emiatt még nem tudott együtt lenni azóta, de nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy megnézzük, vannak-e újabb támogatóink a tantestületből. Ha esetleg nincsenek, a 24 se rossz. Hétvégén vagy jövő hét elején mindenképp beszélni fogunk arról, mi legyen a következő lépés.

Mert abban gondolkodunk, hogyan tovább, nem abban, hogy ennyi volt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jójárt Krisztián: Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül
Ha kiüresedik a NATO, Magyarország biztonsága veszélybe kerül – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Ukrajna az amerikai fegyverszállítások felfüggesztése ellenére is kitarthat egy ideig.


Donald Trump hétfőn azonnal hatállyal leállította a fegyverszállításokat Ukrajnának, mire az Európai Bizottság elnöke 800 milliárd eurós fegyverkezési program tervét jelentett be, amiből részben Ukrajna védekezését támogatnák, részben pedig felkészítenék Európát arra, hogy Amerika nélkül is képes legyen megvédeni önmagát Oroszországgal szemben. Trump és Zelenszkij pénteki, példátlan vitája világossá tette, hogy az amerikai elnök minden eszközzel tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Ukrajnát, anélkül, hogy bármilyen biztonsági garanciát vállalna, és az is, hogy Trump közelebb érzi magához Putyint, mint Zelenszkijt. Közben a nagy európai országok sorra kiálltak Ukrajna mellett, Londonban pedig létrejött a „tettre készek koalíciója”, olyan európai országokból, amelyek akár békefenntartók küldetésére is hajlandóak egy esetleges tűzszünet után. Magyarországot nem hívták meg a londoni csúcsra.

Milyen következményekkel járhatnak a mostani, alapvető változások? Meddig tarthat ki Ukrajna amerikai támogatás nélkül, és a helyére léphet-e Európa? Veszélyes-e Magyarországra az, hogy Orbán-kormány jól láthatóan Trump és Putyin álláspontja mellett van az egyre erőteljesebb európai állásponttal szemben? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértővel, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatójával beszélgettünk.

– Trump elnök leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának, a már elindult szállítmányokat is visszafordítja. Meddig tarthat így ki Ukrajna az amerikai szállítmányok nélkül?

– Ezt nehéz megmondani, egyáltalán nem tudjuk például, hogy ez leállítás mit takar pontosan. Amit tudunk, mert erről szóltak a hírek, hogy már úton lévő fegyver és lőszerszállítmányok, amik például már Lengyelországban vannak, azokat sem adják át. Azonban azt, hogy például ez kiterjed-e arra, hogy megfosztják Ukrajnát a hírszerzési, kiképzési támogatástól és egyebektől, ezt nem tudjuk. Szerintem erről nincs szó, azaz a hírszerzési támogatást továbbra is megkapja Ukrajna. Nyilván, ha ettől is elvágják, akkor annak azonnal érezhető következményei lesznek.

Ha tényleg csak a fegyverszállítás áll le, akkor nem kell arra készülni, hogy akkor holnap kifogynak a fegyverekből, mert ennek nem lesz azonnali a hatása.

Valószínűleg csak hónapok múltán fogja éreztetni a hatását, illetve annyiban már rövid távon is, hogy elkezdenek az ukránok spórolni a lőszerrel. Amikben továbbra is rá van utalva Ukrajna az Egyesült Államokra, a már említett hírszerzési támogatáson túl, azok főleg a légvédelmi elfogó rakéták, a Patriot rendszerek, ez egy kritikus fontosságú terület, mivel folyamatosan támadják az oroszok az országot. De Ukrajna 2025-ben már nincs annyira ráutalva az amerikai katonai támogatásra, mint korábban. Most már az európaiak is egyre több mindent adnak, az európai hadiipari kapacitások lassan felpörögnek. Például a tüzérségi lőszer tekintetében, a tavalyi év eleji lőszerhiányos időszakhoz képest most már a felek, az oroszok és az ukránok nagyjából paritásban vannak, és

az európaiak erre az évre tudják már fedezni az ukránok tüzérségi lőszerszállítmányát, illetve saját, azaz ukrán kapacitásból is el lehet látni.

Sok olyan terület van, ahol Ukrajna saját maga is képes fegyvereket előállítani. Például ilyenek az FPV drónok, amik a legfontosabb szerepet játsszák a hadszíntéren. A legnagyobb veszteségeket mindkét oldalon most már egyértelműen az FPV drónok okozzák. Ezeket Ukrajna képes saját maga gyártani, illetve átalakítani a Kínából vásárolt eszközöket, és ebből tavaly 2,5 milliót tudtak az ukránok gyártani, tehát többet, mint az oroszok. Emellett a nagy hatótávolságú kategóriába eső drónok, illetve a robotrepülőgépek kategóriájában is van ukrán hazai gyártás.

Elsősorban a hadműveleti mélységi csapásokért felelős, HIMARS rendszerek, illetve a hozzájuk tartozó

Az amerikai katonai támogatás leállítása arra fogja késztetni az ukránokat, hogy még inkább spóroljanak a lőszerrel, és a nagy hatótávolságú rakétatüzérségi lőszerekkel, rakétákkal.

Továbbá kritikus lehet a harcjárművek pótalkatrészekkel való ellátása, ezzel sem tudjuk, hogy állnak az ukránok. Nyilván bonyolítja az összképet, ha ezektől is el lesz vágva Ukrajna, de nem lesz olyan drasztikus a hatása, hogy holnapután érezhető következménye legyen.

– Amennyiben a Starlink-rendszert lekapcsolják, azzal érzékeny kárt tudnak okozni az ukrán hadseregnek.

– Az ukrán vezetési, és a tűzvezetési rendszer nagyban támaszkodik a harctéri kommunikációt biztosító Starlinkre, bár sok olyan kettős felhasználású, azaz polgári és katonai felhasználású eszköz van, tabletek, mobiltelefonok, ahol van hálózati lefedettség, ott ezeket is tudják használni a különböző titkosított, üzenetküldő applikációkkal. De ott, ahol nincs lefedettség, ott a Starlinknek nagyon fontos szerepe volt eddig azért is, mert

a Starlinket nagyon nehéz, gyakorlatilag lehetetlen elektronikai harceszközökkel zavarni, tehát folyamatos, megbízható, biztonságos kommunikációs összeköttetést biztosít. Rövid távon nem látszik, hogy mivel tudnák ezt kiváltani, bár állítólag dolgoznak alternatív megoldásokon.

Az is kérdés, hogy mit, és hogyan kapcsolnak le. Mivel részben ezeket az eszközöket a Pentagon fizeti a Spacexnek, így logikus, hogy ez akár le is állhat, ha arról van szó, hogy a teljes pénzügyi támogatást megvonják az ukránoktól. Nagyjából 40-50 ezer darab Starlink eszköz van Ukrajnában, de ebből 20 ezret a lengyelek fizetnek, a többit más országok, vagy maguk az ukránok. Tehát ha innen nézzük az amerikaiak kiszállását a támogatásból, ez önmagában nem egy drasztikus csapás, mert a rendszereket más forrásból is tudják fizetni, és a már meglévő, Amerika által fizetett rendszereket pedig át tudják venni az európai hatalmak, tehát ez finanszírozható, ez nem probléma.

Probléma akkor lehet, ha lekapcsolják magának a rendszernek az elérhetőségét Ukrajna területén, ezt is meg tudják tenni.

Ez az oroszokat is hátrányosan érintené, hiszen tavaly már az oroszok is igen nagy számban használtak Starlink eszközöket, amiket valamilyen úton-módon be tudtak szerezni, például az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül.

– Az európaiak milyen gyorsan tudnak azon területeken az amerikaiak helyére lépni, amiben jelenleg az amerikaiaknak monopóliuma van?

– A kérdés az, hogy most tulajdonképpen az amerikaiak mit akarnak ezzel elérni. Amennyiben ez egy pénzügyi kérdés a részükről, akkor az európaiak még mindig megtehetik, hogy megvásárolják ezeket az eszközöket, kifizetik az amerikaiakat, és akkor ugyanazokhoz a képességekhez továbbra is hozzájut Ukrajna. De itt bizonyosan nem erről van szó,

a támogatás felfüggesztése egyértelműen nyomásgyakorlás,

hiszen pénzügyileg nehezen indokolható, hogy a szállításokat miért állították le azonnal, hiszen a szállítmányokban részben már kifizetett eszközök vannak, amit a Biden-adminisztráció már elfogadott, kifizetett. A másik tétel pedig az, amit a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében pénzben odaadtak az ukránoknak, de ezt csak papíron adták oda, a valóságban ez úgy néz ki, hogy itt is adtak egy keretet, amerikai pénzt, amit az ukránok elkölthetnek fegyverrendszerek beszerzésére, közvetlenül az amerikai hadiipari vállalatoknál. Ennek a pénznek már egy részét elköltötték, már gyártják a megrendelt eszközöket, tehát szerintem itt a szerződéses kötelezettség megszegése is fennáll a Trump-adminisztráció részéről, ha ezeket nem szállítják le az ukránoknak.

De a kormányzat részéről azok a hírek jöttek, hogy ez igazából felfüggesztés, tehát nem megszüntetés.

Azaz a nyomásgyakorlás részét képezi amerikai részről. Demonstrálni akarják Trumpék, amit szóban is megmutattak Zelenszkijnek azon a bizonyos, Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatószerű performanszon, hogy az ukrán elnök nincs abban a helyzetben, hogy bármit is visszautasítson.

– Ez a hozzáállás markáns felfogásbeli szakadékot jelent Amerika és Európa nagy része között, ami a biztonságpolitikai kérdéseket illeti. A vezető európai hatalmak, a britek, a németek, a lengyelek és a franciák vezetésével mintha egy új biztonságpolitikai rendszernek tették volna le az alapkövét. Ha ez így van, ez jelentheti azt, hogy az a NATO, amit eddig idestova most már 70 éve ismerünk, nem létezik többé? Mennyire legyünk biztosak az ötös cikkely érvényességében, ha ilyen hatalmas eltérések vannak az óceán két oldalán?

– Ez a lényeg, és nyilván

Magyarország számára is kulcskérdés, hogy valóban, fennmarad-e a NATO,

már abban az értelemben, hogy nem csak egy szervezet lesz tartalom nélkül, hanem továbbra is hiteles marad-e azok számára, akiket el kell rettenteni. És itt nyilván elsősorban Oroszországról van szó, hiszen a NATO a Szovjetunió elrettentésére jött létre. Valóban úgy tűnik, mintha Trumpék teljesen más paradigmában gondolkodnának, mint ami eddig az amerikai stratégiai érdekeket mozgatta, ami meghatározta az Egyesült Államok és Európa viszonyát. Én is úgy látom, hogy itt más biztonságpolitikai felfogás van, és az európai hatalmak is ezt érzékelik. Az ő felelősségük az, hogy nem nagyon csináltak semmit, pedig hát

legkésőbb tavaly november óta teljesen nyilvánvaló volt, hogy valamit tenni kell, hiszen Trumpot választották elnöknek.

De most már az európai országok keresik a lehetőségeit annak, hogy hogyan tudják megvédeni magukat, hogyan tudják elrettenteni a fenyegetéseket egy NATO utáni világban, ha az Egyesült Államok tényleg megszűnik, megbízható szövetségesnek lenni. Egyelőre itt még nem tartunk szerencsére.

– Ez milyen hatással lehet Magyarország biztonságára? Hiszen Magyarországot meg sem hívták Londonba, Szlovákiával együtt kihagytak minket.

– Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül. Nyilván nem véletlen, hogy meg sem hívják Londonba Magyarországot, és Szlovákiát sem, mert Magyarország az elmúlt években folyamatosan a kerékkötője volt a közös, egységes fellépésnek.

Nyilván hülyék lennének meghívni egy új, formálódó koalícióba egy olyan tagot, aki majd, ha bent van a klubban, akkor szét fog trollkodni mindent.

Sajnos ide juttatta magát Magyarország.

– Elképzelhető, hogy Magyarország a NATO utáni világban biztonságpolitikai vákuumba kerül?

– Igen, ez lehet a legsúlyosabb következménye annak, ami most történik.

– És ha ráadásul Oroszország megnyeri a háborút, akkor még elképzelhető az is, hogy úgy kerül biztonságpolitikai vákuumba, hogy a keleti szomszédunk Oroszország lesz...

– Nehéz elképzelni, hogy Oroszország olyan fölénybe kerüljön, hogy le tudja gyűrni teljes Ukrajnát, tehát szerintem ez nincs a realitások között. Viszont hosszú távon előretekintve, ha véget ér a liberális nemzetközi rend, amit most ismerünk, nem tudjuk, hogy mi fogja felváltani. Erős a gyanúnk, hogy valami olyasmi, ami az európai nagyhatalmi koncert volt a XIX. században. Azaz

visszajönnek a hatalmi érdekszférák, visszajön a nagyhatalmi politika, az érdekérvényesítés.

 

– Végül is lett két szép világháború ebből a világrendből.

– Pontosan. Azt gondolom, hogy a tét az ez. Azt, hogy ehhez kisállamok vezetői miért tapsolnak, azt elképzelni sem tudom.

– Van Magyarországnak még lehetősége csatlakozni a londoni koalícióhoz?

– Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, ezzel a magyar vezetéssel nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A terveik szerint házkutatások, kihallgatások lesznek, és mindenféle módon próbálják megakadályozni, hogy a TISZA elindulhasson a választásokon
Tatabányai nagygyűlése után interjút adott Magyar Péter, amiben arról beszélt, ha a Fidesz ezt szeretné, sok millió magyar emberrel találja majd szembe magát. A TISZA vezetője úgy látja, államcsőd felé tart az ország.


Nagyjából ezer ember előtt beszélt csütörtök este Tatabányán Magyar Péter. A nagygyűlés után adott interjújában azt mondta, "jelenleg egy államcsőd felé haladunk. Bármit is mondanak, egy csomó helyen fizetésképtelen az állam."

Arról is beszélt, a hatalom szerinte egyre keményebb eszközökhöz nyúl.

„A terveik szerint házkutatások lesznek, kihallgatások lesznek, és mindenféle módon próbálják majd megakadályozni, hogy a Tisza elindulhasson, és legyőzhesse egy választáson a Nemzeti Eggyüttbűnözés Rendszerét. De innen a tatabányai csónakázótó partjáról is üzenem, hogy ez nem fog működni, és ha ezt szeretnék, akkor sok millió magyar emberrel, és a későbbi független magyar igazsságszolgáltatással fogják szembetalálni magukat.”

Beszélgettünk a nagygyűlés résztvetőivel is, akik közül vannak olyanok, akik abban bíznak, a TISZA egyre erősebb lesz és ezt a Fidesz is kénytelen lesz tudomásul venni, de olyan is volt, aki úgy fogalmazott: „Mostmár, hogy érzik a vesztüket, még rosszabb és még mocskosabb dolgokhoz fognak nyúlni.”

VIDEÓ: Magyar Péter Tatabányán

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Az elmúlt 700 évben ilyen örömmel és önként nem lett senki orosz gyarmat, mint a ma Magyarországnak nevezett terület
A youtuber új videójában nekiment Orbán Viktor gazdasági és külpolitikájának, Ruszin-Szendi Romulusz pálfordulásának és a Curtisszel indított drogellenes felvilágosító kampánynak is.


Újabb videóval jelentkezett a YouTube-on Pottyondy Edina. A humorista ezúttal meglehetősen hosszú, 17 perces anyagban elemezte az elmúlt – kétségtelenül sűrű – hét eseményeit.

Természetesen nem ment el szó nélkül Volodimir Zelenszkij és Donald Trump múlt heti, kudarcba fulladt találkozója mellett. A tárgyalások érzékletes hasonlatai mellett kitért arra is, hogy Szlovákia mellett hazánk is kimaradt a közös európai béketerv kidolgozásának folyamtából. Miközben Orbán Viktor és Szijjártó Péter versenyt örül annak, hogy az ukrán elnök rossz nemzetközi pozícióba került a tárgyalásokon.

Pottyondy megfogalmazása szerint ez hazánknak annyit jelent:

„Az elmúlt 700 évben ilyen örömmel és önként nem lett senki orosz gyarmat, mint a ma Magyarországnak nevezett terület.”

Nemcsak a kormánypárt, hanem az ellenzék is jelentős kritikát kapott ugyanakkor az egykori politikustól. Szerinte soha nem működött, és most sem működik az a taktika, hogy a kormányellenes szereplők alig reagálnak valamilyen problémás hazai ügyre, mondván, hogy az csak kommunikációs „gumicsont”. Szerinte ugyanakkor Orbán Viktor és kormányának működésében látható, hogy már ők sem magabiztosak a sikerüket illetően.

„Nem úgy viselkednek, mint az a csapat, ami eddig gálázott, és 3 góllal vezet. Hanem mint akik sima verségre állnak, és úgy próbálnak fordítani, hogy eltörik az ellenfél irányítójának a lábát, a kapusuk kezét és szögletnél gombostűvel szurkálják a védő seggét” – fogalmazott az influenszer.

Pottyondy Edina kritikával kezelte Ruszin-Szendi Romulusz feltűnését is Magyar Péter mellett, felemlítve, hogy vezérkari főnökként többször is hozott vitatható döntéseket, mielőtt rátért a „damaszkuszi útra”.

Kifigurázta Orbán Viktor mondatait, aki a Telex kamerái előtt a családja gazdagodásáról szóló filmmel, A dinasztiával kapcsolatban azt mondta: ő soha, senkivel nem beszél családon belül gazdasági ügyekről. És élcelődött azon is, hogy Orbán a Kossuth Rádió műsorában arról beszélt, nem érti, hogy miért került 550 forintban a boltban az a tej, amit a gazdák 200 forintért adnak el. Pottyondy szerint „ha húsz év miniszterelnökség után ezzel a kérdéssel megy a kormányülésre, akkor nagyobb a baj, mint gondoltuk.

„Van egy állat. Füvet eszik, jön belőle a tej. És még ezt is sikerült elbaszni!”

– tette hozzá ezzel kapcsolatban a humorista.

Pottyondy Edina teljes videója

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mérő László: Magyarországon az ördög nem a részletekben lakik, hanem Hatvanpusztán meg Batidán
A matematikus professzor három lehetséges forgatókönyvet lát a 2026-os választásokra. Arról is beszélt, hogy az utókor Orbán Viktort a történelem Szálasi Ferenc oldalán az árulók között fogja emlegetni.


Ha a Fidesz nyer 2026-ban, akkor elhagyjuk Európát Mérő László szerint. A matematikus, pszichológus a Magyar Hang Kultúrtáj című műsorának adott interjút, ahol hosszan beszélt a belpolitikáról is.

Mérő három lehetséges forgatókönyvet lát a 2026-os választásra.

Ha a Fidesz győz, akkor elhagyjuk Európát, és a legrosszabb esetben Oroszország gyarmata leszünk. Azonban ha Magyar Péter nyer, akkor Európa visszafogadja Magyarországot – fejtette ki. A harmadik lehetőség szerinte, hogy Magyar Péter győz, de a Fidesz elcsalja a választást.

„Akkor polgárháború lesz”

– mondta Mérő László. Szerinte ha Magyar Péter teljesíti azt a három dolgot, amiről mindig beszél – csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, lesz újra önálló oktatási és egészségügyi minisztérium, illetve, hogy nem lehet valaki nyolc évnél tovább miniszterelnök –, akkor számára majdnem mindegy, hogy a részleteket hogyan képzeli el a TISZA Párt elnöke.

„Magyarországon az ördög nem a részletekben lakik, hanem Hatvanpusztán meg Batidán”

– fogalmazott a matematikus. Mint mondta: sokkal alapvetőbb problémái vannak annál, mint hogy például hány kulcsos lesz a személyi jövedelemadó.

Mérő azt is elmondta, hogy látta már államférfiként viselkedni Orbán Viktort. A kérdés szerinte, hogy jövőre is le tud-e majd mondani a hatalomról, és tisztességesen átadja-e a kormányzást, vagy eljutunk a tűzparancsig. Őt ugyanis nem lepné meg, ha erőszakhoz folyamodnának, annyira romlott lett a hatalom az elmúlt években.

2010-ben Orbán Viktor esélyt kapott, hogy válasszon a történelmi cselekedet és a szabad rablás között. Sajnos a szabad rablást választotta – mondta. Ő úgy látja, hogy a kormányfő az orosz–ukrán háború kapcsán is történelmi súlyú döntést hozott. Orbán azonban szerinte nem élt a lehetőséggel, hogy végre egyszer a történelem jó oldalán álljunk.

„Szálasi Ferenc oldalán, a nagy árulók között fogják emlegetni”

– fejtette ki.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Mérő László 1984 óta az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora, ahol olyan tárgyakat oktatott, mint a gazdaságpszichológia, emberi gondolkodás és döntés, az érzelmek logikája, játékelmélet és memetika. Emellett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora is volt. Ismeretterjesztő könyvei és előadásai révén vált széles körben ismertté.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk